Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-26 / 251. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 26. BELFÖLD 3 Az eke sem fogja a földet... Porba vetik a búzát? Pogányok, szentek jvvhári Nándor, a Független Ifjúság országos főtitkára, i\ az FKGP szeged-belvárosi elnöke. így van aláírva a Népszabadság szerdai számában a József és Mária című terjedelmes elemzés, amely a kisgazdáktól szól és egy idézettel kezdődik: „Az égi segítségnek csodálatos jelei is vannak. Egy ilyen jelnek tűnik az, hogy a Független Kisgazdapárt elnökét Józsefnek, feleségét Máriának hívják." 1997 decemberében a Jobb magyar jövőt című kiadványban jelent meg emez csodamondat, mely az erzsébetvárosi kisgazda pártelnök tollából folyt ki Kohári úr talán illusztrációnak szánta cikkének egy későbbi részletéhez: ,A pártelnök kritikátlan dicsőítésének, a feltétlen hűségnek a hagyománya máig töretlen maradt. Torgyán pártelnökként is, miniszterként is egyre inkább elszigetelődik a valóságtól. Környezete az öngerjesztő nyelvcsapási versenyben egymás után állítja elő az abszurd győzelmi jelentéseket." Tessék! Nem elég, hogy jobbról-balról ellenséges sorozatlövések érik az általuk megálmodott ország felépítésén fáradozó kisgazdákat, belülről is támad a pogány! Torgyán József légzése egyre hurutosabb, mintha kálváriát járna, s cipelne keresztet... Megmondom az őszintét, nem is csodálom, hogy megfáradt. Ennyi terhet még egy szent se bírhat huzamosan cipelni. Nem elég az agrárium, a vidék, a fejlesztés, a környezet meg a hon védelme, az ország, a párt, a külföldi kapcsolatok építése, a Székely-ügy, meg ami még utána várható - még a „véres csütörtöki" emlékbeszédet is neki kell elmondani az agrártárca székházának árkádsorában. A

beszédírók mintha kihaltak volna, az elnök nyilván rögtönöz. Minisztériumának pogányairól. Akik keresztbe tesznek és akiket ezért űzne ki onnan, mint Szent István a pogányokat anno. Tekintsünk el attól, hogy dokumentum-gyűjtő Székely Zoltán is ilyesmiket mondott, mielőtt beteg lett. Gondoljunk inkább bele pogányűző Szent József lelkivilágába! Kíváncsi lennék én arra, aki nem mondana még ilyenebbeket, látván, hogy kétségtelen invencióval és nagy fáradtsággal felépített müve - szét van zúzva. Be van darálva. Ámen. Torgyán koszorúzott „Sokan vannak a pogányok ## Termőföld vagy sziklakert? Olykor az eke feje is beszakad a talajba. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kire hogyan süt a nap? Bár a vetó'magpiacot túlkínálat jellemzi az idén, az árak az eddigieknél mégis jóval magasabbak - vélik a termeló'k. Az idén a minisztérium változtatott a támogatási rendszeren is. A Szeged környéki szövetkezetekben sajnálkozva vették tudomásul, hogy vetó'mag-támogatást most csak a 300 hektár alatt gazdálkodók kapnak. Ők az idén „ingyen" jutnak a gabona-vetó'maghoz, valamint az alapvető műtrágyákhoz, s egy év alatt kell részletekben visszafizetniük a vételárat. Az állam a jegybanki alapkamatot átvállalja a kisebb gazdálkodóktól. Ám a nagyok kára is nagyobb - mondják Mihálytelken. És nem értik, miért nem egyformán süt az állam napja mindenkire, aki gazdálkodik? R. G. Beteg a Tisza Debrecen (MTI) A Tisza jelenlegi állapotában nagyon beteg - hangzott el egyebek mellett szerdán Debrecenben, ahol megkezdődött a magyar ökológusok ötödik, háromnapos tartó kongresszusa. Gönczy János, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal vezetője nyitó előadásában és a kongresszust megelőző sajtótájékoztatón egyaránt kijelentette: a Tiszát, a Szamost és vízgyűjtő területeit ökológiai katasztrófa érte, amelynek során a teljes ökológiai rendszer súlyosan sérült. - Az a cianidkoncentráció, amit a folyókban mértek, öl és nagyon öl mondta. Sapard Hivatal Budapest (MTI) Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán hivatalosan megnyitotta a magyarországi Sapard Hivatalt. A program keretében, az Európai Unió (EU) döntése alapján Magyarország évente mintegy 10 milliárd forint támogatásban részesül hét évig, illetve az EU-csatlakozás időpontjáig. A Phare segélyprogram mellett indított Sapard segélyprogram, amely a tíz társult közép- és kelet-európai ország számára készült, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését tűzte ki célul. Száz magyar falu Budapest (MTI) Ujabb három kötettel gyarapodott a millennium alkalmából száz település monográfiáját feldolgozó sorozat. Eszerint Tápióbicske, Ócsa és Nagybörzsöny történetét, kultúrhistóriáját, néprajzát tartalmazó könyvek jelentek meg, hozzájárulva ezzel a helyi közösségek saját gyökereinek jobb megismeréséhez, az identitás megtalálásához. Kovács Ferenc távozik Budapest (MTI) Kovács Ferenc, a Malév Rt. vezérigazgatója közös megegyezéssel távozik posztjáról. Kocsi Margit, a Malév Rt. szóvivője nem kívánta kommentálni a vezérigazgató távozásáról szóló értesülést. A Malév 1999 október 2-án tartott rendkívüli közgyűlésén választották vezérigazgatóvá. Beszakad az eke feje a szánt á s b a , olyan kemény a föld Csongrád megyében. A mezőgazdaság számára hasznos mennyiségű eső gyakorlatilag április vége óta nem volt a megyében. Októberben pedig egyáltalán nem is regisztráltak csapadékot. így most a szövetkezetek és gazdák legnagyobb gondja, hogy késik az őszi talajeiőkészítés és a jövő évi kenyérgabona is csak nagy üggyel-bajjal kerül a talajba. Ahogyan a szakemberek mondják, porba vetik a búzát. Csongrád megyében a tavalyinál jóval nagyobb területen, több mint 70 ezer hektáron vetnek az idén őszi búzát a termelők. Pontosabban, sokan csak vetnének, ha az időjárás is kegyes lenne hozzájuk. A rendkívül száraz talajból ugyanis csak nagy költséggel lehet jó vetőágyat készíteni. Ahhoz, hogy megmunkálják a szikrázó talajt 45 műveletre is szükség volna, ám a magas gázolajárak, valamint az emelkedő vetőmag és műtrágya költségek mellett ez a legtöbb gazdaság számára elképzelhetetlen, így a többség most az esőre -vár. - Kilencven hektár őszi árpánk már a földben van, de még nem látjuk, hogy lesz-e egyáltalán valami a veteményből. Ha két héten belül nem jön csapadék, nagyon bizonytalan lesz a termés. Könnyen járhatunk úgy, hogy vetünk az idén, de nem aratunk jövőre - mondja a szentmiháiyi Új Elet Szövetkezet ágazatvezetője, Horváth Árpád. Mihálytelek környékén búzát egyetlen szemet sem tettek eddig a talajba, több méter mélyen kiszáradt ugyanis a föld, így teljesen megmunkálhatatlan. Kétszeres költség és hatalmas küszködés mellet sem érné meg most a földbe tenni a magot. Pedig a búza vetésideje lassan lejár, optimális esetben ugyanis október 10. és 20. között vetik el a jövő évi termésnek valót. Ráadásul a vetőmagok és a műtrágyák ára is alaposan megemelkedett. Kilátástalan helyzetbe kerülnek a termelők, ha heteken belül nem kap a térség kiadósabb csapadékot. Ha az őszi búza és az árpa nem tud megerősödni a kemény tél beköszönte előtt, akkor kifagynak a veteményes táblák. - Nehéztárcsákkal és rögtörőkkel tudtuk csak előkészíteni a talajt, még az eke feje is beszakadt a földbe mondja Török Miklós, a makói Kossuth Szövetkezet főmezőgazdásza. - így porba vetettük a búzát, ha nem kap gyorsan esőt, akkor aratni sem nagyon kell jövőre. Makón az átlagnál kicsit jobban állnak az őszi munkákkal: 280 hektár árpát és több mint 1300 hektár búzát már sikerült elvetniük. Ám jelentős terület szántása már tavaszra marad, mert nem képesek a gépek megbirkózni a sziklás talajjal. - Vontatottan és nehezen haladnak ugyan a munkákkal, de időarányosan nem állnak rosszul a megye gazdálkodói. Az őszi búza 85 százaléka már a földben van mondja Csetjési Lajos, a megyei FVM hivatal osztályvezetője. A szakember szerint az a legnagyobb gond, hogy térségünkben alig látni még sarjadó gabonatáblákat. A szomszédos megyékben valamivel jobb a helyzet, azokat a területeket ugyanis nem kerülte el ennyire a csapadék. Félő, hogy Szeged környékén, a porba vetett gabonák már csak akkor kelnek ki, amikor a fagy el is viszi azonnal a gyönge hajtásokat. Rafai Gábor Budapest (MTI) Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az FKGP elnöke szerdán koszorút helyezett el az 1956. október 25-i „véres csütörtök" áldozatainak emlékére az agrártárca székházának árkádsorában. - Óriási lemaradásunk van 1956 valódi elismerésének terén - jelentette ki a miniszter-pártelnök. Torgyán József úgy fogalmazott: tizenegy év sem volt elég ahhoz, hogy megtörténjen a valódi rendszerváltás. - Szent István úgy teremtett rendet az országban, hogy a pogányokat kiűzte mondta az agrártárca vezetője, hozzátéve: „a mi minisztériumunkban is sokan vannak a pogányok". - Ezek a pogányok sokszor keresztbe tesznek, hogy nehogy fel tudjuk építeni azt az országot, amit megálmodtunk. Ha volt erőnk a szovjet tankok ellen fellépni. akkor legyen erőnk a ma pogányaival is elbánni hangsúlyozta Torgyán József. Szeged ötvenhatos forradalma (3.) Makón piac volt szerdán, talán nagyobb is, ami szokott. de a piac csendben, nyugalomban zajlott le. Hangszórók közvetítették a budapesti eseményeket, s a dolgozók megdöbbenve és elítélőleg fogadták az ellenforradalmi banditák, valamint az általuk megtévesztett fiatalok budapesti gaAzt irta az újság... rázdálkodásáról szóló híreket. Mint ismeretes, a varsói szerződés értelmében a kormány - mivel nem számolt az ellenforradalmi bandák támadásával és ezért nem készült fel - segítséget kért a hazánkban tartózkodó szovjet fegyveres alakulatoktól, amelyeknek egyik oszlopa a makói járás községein vonult át. Egyes községekben emiatt kisebb pánik keletkezett, ami azonban a kormány rádióközleménye után megszűnt. (Délmagyarország, 1956. október 25.) Október 2 5-én megkezdte sugárzósát a MÁV-igazgatóság épületéből Szeged első rádiója, a Szegedi Széchenyi Rádió. A krónikák szerint a városban különösebb összetűzésekre nem került sor. Ezen a napon alakult meg az Ideiglenes Forradalmi Bizottság és hozzálátnak a munkástanácsok szervezéséhez. Az 1956. október 25-én megjelenő Délmagyarország mindössze egy lapból állt. A hátsó oldalon tájékoztatják az olvasókat arról, hogy az előző napi különkiadáshoz jelentős mennyiségű papírt használtak el, ezért ilyen szűk a terjedelem. Az előző naphoz képest az újság hangvétele megváltozott. A Magyar Dolgozók Pártjának két felhívását közlik Csongrád megye dolgozóihoz, illetve a magyar néphez. Ebben azt állítják, hogy az egyetemisták békés felvonulását használták ki „a reakció sötét hordái" a zavarkeltésre. Szó szerint publikálják Kádár János előző napi rádióbeszédét, amelyben a történteket ellenforradalomnak bélyegzi és éberségre szólít fel. A helyi lap az előző napi tüntetésekről - vélhetően az MDP utasítására - már korántsem számol be oly lelkesen, mint az október 23-i demonstrációról. A tudósító az utcára vonulókat ellenséges elemek által bujtogatott csoportként jellemzi. És akinek hiányzott volna a Sztálinszobor, azokkal tudatják: két nappal korábban, az éjszakai órákban az MDP Szegedi Városi Bizottságának utasítására távolították el. A Délmagyarország ebben az évben többé nem jelenik meg. A lap jogutódja - Szeged népe címmel, fejlécén a Kossuth-címerrel - november 1-én kerül az utcára. A város egy hétre napilap nélkül maradt, így a legjobb pillanatban kezdte el sugárzását a Szegedi Széchenyi Rádió, mely délben köszöntötte első ízben a hallgatóit. Pálházi Ernő és Molnár Tibor közösen teremtette meg az adás műszaki feltételeit, amelyet még Bécsben is lehetett fogni. A stúdiót a MÁV-igazgatóság pincéjében, az óvóhelyen rendezték be. A műsorvezető Marosi Károly színművész lett. A forradalom napjaiban nagyon sok szegedi innen tájékozódott a külvilág eseményeiről és családtagjaik sorsáról. (A közeljövőben riportot olvashatnak lapunk hasábjain Szeged első rádiójáról, a Széchenyi Rádióról.) Október 25-én Budapesten a Parlament előtt gyűlik össze hatalmas tömeg. A békés tüntetőkre ávósok lőnek, ami után száz halálos áldozat és több száz sebesült marad a Kossuth téren. Ezen a napon lett a gyűlölt Gerő Ernő helyett a közvélemény számára jóvai eifogadhaióbb Kádár János az MDP Központi Vezetőségének első titkára, bár a hatalom fokozatosan a Nagy Imre vezette kormány kezébe került. Szegeden a szovjet tankok látványa lassan megszokottá vált, míg a hídfőknél szovjet őrök álltak. „Az utcákra páncélkocsik vonultak fel befűzött gépfegyverekkel - jellemzi az október 25-i helyzetet naplójában Bátyai Jenő. Délután ünnepi hangulattal megy mindenki a Kossuthszoborhoz, ahol rögtönzött nagygyűlés. A házakat mindenfelé kilobogózták. A Klauzál téren egy katonatiszt a tömeg közé hajtott motorjával. A tisztet leszedték a motorról, s csaknem szétszedték... Délután 4-től megkezdődött Szegeden is a csillaghullás. Először a városházáról szedték le, utána a MÁV vezérigazgatóságáról, a bíróságról, a központi egyetem épületéről, a Fáklya moziról és még számos középületről. A karhatalom és a felfegyverzett pártapparátus Katonai Közigazgatási Parancsnokságával szemben megalakul az Ideiglenes Forradalmi Bizottság és megkezdik a munkástanácsok szervezését. A két szegedi egyetem és főiskola sztrájkol, miközben Baróti Dezső rektori megbízatását megerősíti a professzori kar. „A Klauzál téren, a Széchenyi téren azokban a napokban óriási sokaság hullámzott; többször énekelték a Himnuszt és szavaltak színészek - emlékezik öt évvel ezelőtti cikkében Kovács Miklós. Ismert az a kép, hogy Kaló Flórián a Kossuth-szobor előtt hatalmas Kossuth-ctmer és Petőfi-kép mellett - szaval." Összetűzések ezen a napon nem történtek. (Folytatjuk.) Tóth-Szenasi Attila