Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-25 / 250. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2000. OKT. 25. Magyar cégek lehetőségei Üzlet a romokon Jugoszlávia: egy üres ország esélyei Élet a halál után Bombázás után. Lerombolt ipari körzetek Bár a jugoszláviai újjá­építés üteme az uniós döntésektől függ, itthon már számos vállalat a gyakorlati feladatok iránt érdeklődik. Az már bizo­nyos, hogy Magyaror­szág aktív szerepet vál­lalhat a délvidéki munká­latokban, a kérdés egye­lőre az, hogyan tehetik meg ezt a hazai cégek. Háromfele mód kfnálko/.ik azon cégek számára, amelyek profitot látnak a déli ország újraépítésében. Ujabb lendü­letet kaphat a kereskedelem és a szállítmányozás, más te­rületen nagy lehetőségek nyíl­nak a befektetni szándékozók számára, harmadrészt pedig sok cég az újjáépítési munká­latok kivitelezőjeként kaphat feladatot. A hazai pénzintéze­tek, kamarák és egyéb érdek­képviseletek igyekeznek biz­tos hátteret nyújtani a romo­kon üzletelő magyarok szá­mára. A Magyar Exporthitel­biztosító (MEHIB) Rt. terve­zi. hogy Jugoszláviát átsorolja a „nem biztosított" kategóriá­ból a „feltételesen biztosított" kategóriába, s ha ez megvaló­sul, kisebb kockázattal kell számolnia az esetleg köl­csönből kereskedő magyar üzletembereknek. Az Exim­banknak - miután export-im­port finanszírozási feladatokat lát el - kiterjedt kapcsolatai voltak Jugoszláv területen is, Igy most a régi viszony újraé­lesztésén fáradoznak. A Ma­gyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztési Intézet (ITDH) budapesti és belgrádi irodáiban egymást érik az ér­deklődő telefonhívások ­mondja Kadala Erzsébet, az intézet munkatársa. A déli új­jáépítésben érdekelt cégek számára hamarosan 35 új, projekt kifrása várható, ezek zöme utak, hidak sürgősségi építésére, repülőterek, leszál­lópályák, kikötők rekonstruk­ciójára, villamosenergia- és távközlési hálózatok telepíté­sére, és környzetvédelemre, ezen belül pedig elsősorban víztisztításra vonatkoznak. A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara jelenleg saját maga készít felmérést ar­ról, hogy a magyar-jugoszláv külkereskedelemben érintett cégek hogyan látják szerepü­ket az újjáépítésben, illetve melyek azok területek, ahol a kamara aktív közvetítő lehet. A legutóbbi, ilyen vélemény­kutatást tavaly márciusban, a NATO légicsapások idején rögtönözte a kamara, s akkor az derült ki: a kamara tagvál­lalatainak egytizede tartott fenn rendszeres kapcsolatot jugoszláv cégekkel - mondja Kozsuchné Somogyi Katalin a kamara kereskedelmi irodave­zetője. A bankárok tapasztala­tai szerint azok a cégek, amelyek a délvidéki kereske­delemben érdekeltek, rutino­sak pénzügyi szembotból. Na­gyon ritkán fordul elő az, hogy nyitva, azaz kiegyenlí­tetlenül szállítanak. Maga a katonai konfliktus, az azóta el­telt másfél esztendő tulajdon­képpen az elgémberedett pénzforgalmi renden nem vál­toztatott, eddig is sok volt a készpénzes, üzlet és ezután is sok lesz. O. K. K. Hiper­infláció, feketeke­reskede­lem, hábo­rú, bom­b á z á s , embargó, szankciók - ennyi min­dennek kellett beleférnie a délszláv térség elmúlt alig egy évtizedébe. A NATO-bombázások óta romokban heverő Jugo­szlávia gazdasági esélyeit az országban zajló politi­kai változások jelentősen növelhetik. A lehetősége­ket Nóvák Tamással, Vi­lággazdasági Kutatóinté­zet tudományos munka­társával latolgatjuk. A Balkánon az USA állta a háborús csekket, a békét vi­szont Európának kell finanszí­roznia - fogalmazott egy esz­tendeje a francia pénzügymi­niszter, s meglátása most a ro­mokon született jugoszláv el­lenzéki győzelem után a legta­lálóbb. Lassan másfél év telt el a NATO-légicsapás óta, s ak­kor a szakértők két utat láttak a jugoszláv gazdaság előtt: az egyik az ország teljes elszige­telődését jósolta, míg a másik az Európához való felzárkózás reményét kínálta. Egy, immár Milosevics nélküli államnak az utóbbira nagyobb az esélye. Érdemes kicsit visszatekin­teni, hogy világos legyen a csodaszámba menő mutat­vány: azaz, hogyan élte túl a térség gazdasága a balkáni há­borúkat és az 1992-es hiper­inflációt. A lakosság a kilenc­venes évek elejére jelentős összegeket halmozott fel, egy­szerűen a szekrényben, a lepe­dők alatt - véli Nóvák Tamás. Ekkor még megtehették, hi­szen az itthon kis nyugatként emlegetett Nagy Jugoszláviá­ban messze magasabbak vol­tak bérek, mint kelet Európa bármely részén. E mellett so­kan dolgoztak a nyugati orszá­gokban is, akiknek az átutalá­sai a márkára alapftott gazda­ságot izmosították. A kutatató szerint a rendszer másik tartó­pillérét azok a vállalkozói kö­rök jelentették, amelyek az 1991-től „uralkodó" Milose­vics érdekszférájában nagy vagyonokat halmozhattak fel. Nekik kedvezett a privatizáció - úgy csinálták, hogy kedvez­zen -, s a gazdaság gyakorlati­lag beállt egy önjáró rendszer­re, amely biztosította az ala­pellátási cikkek importját, és finanszírozható volt belőle a fegyverkezés is. Az embargós időkben a jugoszláv állam nem volt finnyás: parolázott a feketekereskedelemmel, ugyanis máshonnan ekkor nemigen tudott forrásokat be­vonni a gazdaságba. M 'lyen érzés (átlam)pol­gárnak lenni egy olyan országban, amelyben most havi nettó nyolcvan márka, tíz éve pedig ennek tíz-húsz­szorosa volt az átlagkereset? Milyen érzés most egy olyan, elszegényedett helyen élni, amit a volt keleti blokk összes lakója kis-nyugatként emlegetett, s amit irigyen né­zett? Nehéz, mint ahogyan a jelenleg 20 márkás jugoszláv átlagnyugdljból gazdálkodni is lehetetlen. Az ország lakossága az elmúlt tíz év gazdasági ne­hézségeit a saját bőrén érez­te. Az 1992-es hiperinfláció időszaka mintegy két évig tartott, s akkoriban az embe­Az 1992-93-ban hozott ke­reskedelmi szankciók előreve­títették az ország szegényedé­sét, s az azóta eltelt idő alatt az ipar is leépült. A NATO légi csapásai leradírozták a térkép­ről a még működő ipari terme­lési egységek egy részét, bár több elemző úgy véli: volt ab­ban némi tudatosság, hogy az amúgy is használhatatlan üze­mek kerültek először célke­resztbe. Ezzel természetesen nem azt állítják, hogy a dél­szláv károk komolytalanok. Kis-Jugoszlávia, amely ma már gyakorlatilag Szerbiából áll, nehéz helyzetben van. A bruttó hazai termék tíz év alatt hatvan százalékkal zuhant. 1990-ben az egy főre jutó GDP elérte a 3-3,5 ezer dol­lárt, ma ennek a felét sem sú­rolja. Az ipari termelés har­mada a tíz esztendővel ezelőt­tinek. Az állam külföldi adós­sága közel 15 milliárd dollár, s a nettó tartozás már megha­ladta a bruttó hazai termék összegét. Ez nagyjából azt je­lenti, hogy ha az ország gaz­dasága egy esztendeig csúcs­ra lenne járatva, és semmire nem költenének, akkor sem igen tudnák kiegyenlíteni a számlát. A számok kegyetle­nek, a szakértők szerint azon­ban a szeptember végi válasz­tások eredménye új esélyt je­lent Szerbiának, ahol soha ennyire nem volt szüksége egymásra a politikának és a gazdaságnak. Mit hozhat a rendszerváltás Jugoszláviá­nak? Nóvák Tamás úgy véli, a stabilizáció legfontosabb fel­tétele a politika hitelessége. „Kostunicát nem a nyugatiak találták ki, éppen ezért nagy feladat számára, hogy a nyu­gat felé hiteles politikát mu­Cfv«l kurázsi rek többmilliárdos címletű pénzben kapták a fizetésü­ket, amivel azután szaladtak az üzletekbe. Az áremelke­dés ugyanis elérte a napi 50-60 százalékot is. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a szerbiai családok négyötöde ítéli meg helyze­tét úgy, hogy az jóval a tíz évvel ezelőtti szint alatt van. A válaszadók közel harma­dának gond a mindennapi betevő előteremtése. Az élet­színvonal romlására a drasztikus szó enyhének tű­nik, ha a számokat nézzük. A lakosság több mint hetven százalékának egyszerűen tasson. Amennyiben ez sike­rül, az balzsam lesz a gazda­ság lőtt sebeire, ám Európa pénze még ekkor sem fog au­tomatikusan a Balkánra ára­molni" - mondja a kutató. A rövid távú cél tehát, visszake­rülni az európai vérkeringés­be, hosszú távon pedig gya­korlatilag fel kellene építeni egy országot. A gazdaság fel­támasztása, az ipar átalakítá­sával kezdődhetne, s az infrastruktúra újra telepítésé­vel folytatódhatna. Jugoszlávia most gyakorla­tilag egy üres ország, ahová mindenből új kell majd. S hogy mindezt ki és miből fi­nanszírozza? A világgazdasá­gi kutató munkatársa úgy véli, újjáépítés helyett inkább újra­építésről érdemes beszélni. Ehhez pusztán a spontán segé­lyek, s Európa ilyen jellegű csomagjai nem lesznek ele­gendőek. Példa erre Bosznia esete is, ahol még gyakorlati­lag mindig nem történt szá­mottevő változás, ellenben ez nagyon sokba került az EU­nak. A megoldást a magántő­ke jelenheti, ami jöhet az emigránsoktól, a külső és bei­só befektetőktől. Elsőként az infrastrukturális beruházások indulnak majd, s ebben Ma­gyarországnak is szerepe le­het. E mellett folyamatos lesz a kereskedelem, s hazánk déli része a szállítmányozás, az építés speciális logisztikai központjaként működhet. A magánpénzek áramlása auto­matikusan elindul, ha Kis-Ju­goszlávia belép egy olyan kör­be, ahonnan hozzáfér a nem­zetközi pénzpiacokhoz, azaz, ha Európa szemében szalon­képessé válik. Katkó Krisztina nincs pénze ruházkodásra, s a szerb polgárok egynegye­de tíz évvel ezelőtti cipőt vi­sel. A munkanélküliség je­lenleg harminc százalék kö­rüli, a társadalom öregszik, a fiatalok ugyanis tömegével hagyják el az országot ­már ha tehetik. Erőteljesen csökkent a születések száma, megnőtt a halálozási arány, s ugyanilyen ütemben emel­kedett az öngyilkosságok és gyilkosságok száma is. / :.goszlávia nélkülöz. Az emberek most elmentek szavazni, majd kimentek az utcára megvédeni azt, ami az elmúlt tlz év során még megmaradt. O. K. K. é Válaszd a Hangodnak megfelelőt! 9 Válaszd ki a WAP-os készülékek közül a Te hangodnak leginkább megfelelőt! A beszélgetési idődet pedig a VitaMAX feltöltőkártyákkal Te szabhatod meg magadnak, ahogy neked tetszik^ Ebben a VitaMAX csomagban a telefon mettett még bruttó 2500 R beszélgetési időt és övtáskát is találsz. a Te hangod O vodafone hivatalos partner Keresd a Vodafone hivatalos partnereinél. További Információért hfvd ügytélszolgálatunkat a Vodafone hálózatáról és vezetékes telefonról egyaránt a 1270-es telefonszómon. Az ofcdó október 16-tól a készlet ereiéig érvényes A készülékek csak Vodafone 3M kártyával haszná»iatók Egy személy maximum 2 kedvezményes készülékkel értékesített VitaMAX csomagot vásárolhat évente. A VitaMAX szolgáltatás fettöttés néfcül a vásárlás utáni első kezdeményezett hívástól számítva 90 napig hasznátiató. A feltöltéseknél az egyenleg-frkhasználósl Idő a feltöltéshez használt legutolsó VitaMAX kártya értékétől függően módosul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom