Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-25 / 250. szám
II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2000. OKT. 25. Magyar cégek lehetőségei Üzlet a romokon Jugoszlávia: egy üres ország esélyei Élet a halál után Bombázás után. Lerombolt ipari körzetek Bár a jugoszláviai újjáépítés üteme az uniós döntésektől függ, itthon már számos vállalat a gyakorlati feladatok iránt érdeklődik. Az már bizonyos, hogy Magyarország aktív szerepet vállalhat a délvidéki munkálatokban, a kérdés egyelőre az, hogyan tehetik meg ezt a hazai cégek. Háromfele mód kfnálko/.ik azon cégek számára, amelyek profitot látnak a déli ország újraépítésében. Ujabb lendületet kaphat a kereskedelem és a szállítmányozás, más területen nagy lehetőségek nyílnak a befektetni szándékozók számára, harmadrészt pedig sok cég az újjáépítési munkálatok kivitelezőjeként kaphat feladatot. A hazai pénzintézetek, kamarák és egyéb érdekképviseletek igyekeznek biztos hátteret nyújtani a romokon üzletelő magyarok számára. A Magyar Exporthitelbiztosító (MEHIB) Rt. tervezi. hogy Jugoszláviát átsorolja a „nem biztosított" kategóriából a „feltételesen biztosított" kategóriába, s ha ez megvalósul, kisebb kockázattal kell számolnia az esetleg kölcsönből kereskedő magyar üzletembereknek. Az Eximbanknak - miután export-import finanszírozási feladatokat lát el - kiterjedt kapcsolatai voltak Jugoszláv területen is, Igy most a régi viszony újraélesztésén fáradoznak. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Intézet (ITDH) budapesti és belgrádi irodáiban egymást érik az érdeklődő telefonhívások mondja Kadala Erzsébet, az intézet munkatársa. A déli újjáépítésben érdekelt cégek számára hamarosan 35 új, projekt kifrása várható, ezek zöme utak, hidak sürgősségi építésére, repülőterek, leszállópályák, kikötők rekonstrukciójára, villamosenergia- és távközlési hálózatok telepítésére, és környzetvédelemre, ezen belül pedig elsősorban víztisztításra vonatkoznak. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg saját maga készít felmérést arról, hogy a magyar-jugoszláv külkereskedelemben érintett cégek hogyan látják szerepüket az újjáépítésben, illetve melyek azok területek, ahol a kamara aktív közvetítő lehet. A legutóbbi, ilyen véleménykutatást tavaly márciusban, a NATO légicsapások idején rögtönözte a kamara, s akkor az derült ki: a kamara tagvállalatainak egytizede tartott fenn rendszeres kapcsolatot jugoszláv cégekkel - mondja Kozsuchné Somogyi Katalin a kamara kereskedelmi irodavezetője. A bankárok tapasztalatai szerint azok a cégek, amelyek a délvidéki kereskedelemben érdekeltek, rutinosak pénzügyi szembotból. Nagyon ritkán fordul elő az, hogy nyitva, azaz kiegyenlítetlenül szállítanak. Maga a katonai konfliktus, az azóta eltelt másfél esztendő tulajdonképpen az elgémberedett pénzforgalmi renden nem változtatott, eddig is sok volt a készpénzes, üzlet és ezután is sok lesz. O. K. K. Hiperinfláció, feketekereskedelem, háború, bomb á z á s , embargó, szankciók - ennyi mindennek kellett beleférnie a délszláv térség elmúlt alig egy évtizedébe. A NATO-bombázások óta romokban heverő Jugoszlávia gazdasági esélyeit az országban zajló politikai változások jelentősen növelhetik. A lehetőségeket Nóvák Tamással, Világgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársával latolgatjuk. A Balkánon az USA állta a háborús csekket, a békét viszont Európának kell finanszíroznia - fogalmazott egy esztendeje a francia pénzügyminiszter, s meglátása most a romokon született jugoszláv ellenzéki győzelem után a legtalálóbb. Lassan másfél év telt el a NATO-légicsapás óta, s akkor a szakértők két utat láttak a jugoszláv gazdaság előtt: az egyik az ország teljes elszigetelődését jósolta, míg a másik az Európához való felzárkózás reményét kínálta. Egy, immár Milosevics nélküli államnak az utóbbira nagyobb az esélye. Érdemes kicsit visszatekinteni, hogy világos legyen a csodaszámba menő mutatvány: azaz, hogyan élte túl a térség gazdasága a balkáni háborúkat és az 1992-es hiperinflációt. A lakosság a kilencvenes évek elejére jelentős összegeket halmozott fel, egyszerűen a szekrényben, a lepedők alatt - véli Nóvák Tamás. Ekkor még megtehették, hiszen az itthon kis nyugatként emlegetett Nagy Jugoszláviában messze magasabbak voltak bérek, mint kelet Európa bármely részén. E mellett sokan dolgoztak a nyugati országokban is, akiknek az átutalásai a márkára alapftott gazdaságot izmosították. A kutatató szerint a rendszer másik tartópillérét azok a vállalkozói körök jelentették, amelyek az 1991-től „uralkodó" Milosevics érdekszférájában nagy vagyonokat halmozhattak fel. Nekik kedvezett a privatizáció - úgy csinálták, hogy kedvezzen -, s a gazdaság gyakorlatilag beállt egy önjáró rendszerre, amely biztosította az alapellátási cikkek importját, és finanszírozható volt belőle a fegyverkezés is. Az embargós időkben a jugoszláv állam nem volt finnyás: parolázott a feketekereskedelemmel, ugyanis máshonnan ekkor nemigen tudott forrásokat bevonni a gazdaságba. M 'lyen érzés (átlam)polgárnak lenni egy olyan országban, amelyben most havi nettó nyolcvan márka, tíz éve pedig ennek tíz-húszszorosa volt az átlagkereset? Milyen érzés most egy olyan, elszegényedett helyen élni, amit a volt keleti blokk összes lakója kis-nyugatként emlegetett, s amit irigyen nézett? Nehéz, mint ahogyan a jelenleg 20 márkás jugoszláv átlagnyugdljból gazdálkodni is lehetetlen. Az ország lakossága az elmúlt tíz év gazdasági nehézségeit a saját bőrén érezte. Az 1992-es hiperinfláció időszaka mintegy két évig tartott, s akkoriban az embeAz 1992-93-ban hozott kereskedelmi szankciók előrevetítették az ország szegényedését, s az azóta eltelt idő alatt az ipar is leépült. A NATO légi csapásai leradírozták a térképről a még működő ipari termelési egységek egy részét, bár több elemző úgy véli: volt abban némi tudatosság, hogy az amúgy is használhatatlan üzemek kerültek először célkeresztbe. Ezzel természetesen nem azt állítják, hogy a délszláv károk komolytalanok. Kis-Jugoszlávia, amely ma már gyakorlatilag Szerbiából áll, nehéz helyzetben van. A bruttó hazai termék tíz év alatt hatvan százalékkal zuhant. 1990-ben az egy főre jutó GDP elérte a 3-3,5 ezer dollárt, ma ennek a felét sem súrolja. Az ipari termelés harmada a tíz esztendővel ezelőttinek. Az állam külföldi adóssága közel 15 milliárd dollár, s a nettó tartozás már meghaladta a bruttó hazai termék összegét. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha az ország gazdasága egy esztendeig csúcsra lenne járatva, és semmire nem költenének, akkor sem igen tudnák kiegyenlíteni a számlát. A számok kegyetlenek, a szakértők szerint azonban a szeptember végi választások eredménye új esélyt jelent Szerbiának, ahol soha ennyire nem volt szüksége egymásra a politikának és a gazdaságnak. Mit hozhat a rendszerváltás Jugoszláviának? Nóvák Tamás úgy véli, a stabilizáció legfontosabb feltétele a politika hitelessége. „Kostunicát nem a nyugatiak találták ki, éppen ezért nagy feladat számára, hogy a nyugat felé hiteles politikát muCfv«l kurázsi rek többmilliárdos címletű pénzben kapták a fizetésüket, amivel azután szaladtak az üzletekbe. Az áremelkedés ugyanis elérte a napi 50-60 százalékot is. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a szerbiai családok négyötöde ítéli meg helyzetét úgy, hogy az jóval a tíz évvel ezelőtti szint alatt van. A válaszadók közel harmadának gond a mindennapi betevő előteremtése. Az életszínvonal romlására a drasztikus szó enyhének tűnik, ha a számokat nézzük. A lakosság több mint hetven százalékának egyszerűen tasson. Amennyiben ez sikerül, az balzsam lesz a gazdaság lőtt sebeire, ám Európa pénze még ekkor sem fog automatikusan a Balkánra áramolni" - mondja a kutató. A rövid távú cél tehát, visszakerülni az európai vérkeringésbe, hosszú távon pedig gyakorlatilag fel kellene építeni egy országot. A gazdaság feltámasztása, az ipar átalakításával kezdődhetne, s az infrastruktúra újra telepítésével folytatódhatna. Jugoszlávia most gyakorlatilag egy üres ország, ahová mindenből új kell majd. S hogy mindezt ki és miből finanszírozza? A világgazdasági kutató munkatársa úgy véli, újjáépítés helyett inkább újraépítésről érdemes beszélni. Ehhez pusztán a spontán segélyek, s Európa ilyen jellegű csomagjai nem lesznek elegendőek. Példa erre Bosznia esete is, ahol még gyakorlatilag mindig nem történt számottevő változás, ellenben ez nagyon sokba került az EUnak. A megoldást a magántőke jelenheti, ami jöhet az emigránsoktól, a külső és beisó befektetőktől. Elsőként az infrastrukturális beruházások indulnak majd, s ebben Magyarországnak is szerepe lehet. E mellett folyamatos lesz a kereskedelem, s hazánk déli része a szállítmányozás, az építés speciális logisztikai központjaként működhet. A magánpénzek áramlása automatikusan elindul, ha Kis-Jugoszlávia belép egy olyan körbe, ahonnan hozzáfér a nemzetközi pénzpiacokhoz, azaz, ha Európa szemében szalonképessé válik. Katkó Krisztina nincs pénze ruházkodásra, s a szerb polgárok egynegyede tíz évvel ezelőtti cipőt visel. A munkanélküliség jelenleg harminc százalék körüli, a társadalom öregszik, a fiatalok ugyanis tömegével hagyják el az országot már ha tehetik. Erőteljesen csökkent a születések száma, megnőtt a halálozási arány, s ugyanilyen ütemben emelkedett az öngyilkosságok és gyilkosságok száma is. / :.goszlávia nélkülöz. Az emberek most elmentek szavazni, majd kimentek az utcára megvédeni azt, ami az elmúlt tlz év során még megmaradt. O. K. K. é Válaszd a Hangodnak megfelelőt! 9 Válaszd ki a WAP-os készülékek közül a Te hangodnak leginkább megfelelőt! A beszélgetési idődet pedig a VitaMAX feltöltőkártyákkal Te szabhatod meg magadnak, ahogy neked tetszik^ Ebben a VitaMAX csomagban a telefon mettett még bruttó 2500 R beszélgetési időt és övtáskát is találsz. a Te hangod O vodafone hivatalos partner Keresd a Vodafone hivatalos partnereinél. További Információért hfvd ügytélszolgálatunkat a Vodafone hálózatáról és vezetékes telefonról egyaránt a 1270-es telefonszómon. Az ofcdó október 16-tól a készlet ereiéig érvényes A készülékek csak Vodafone 3M kártyával haszná»iatók Egy személy maximum 2 kedvezményes készülékkel értékesített VitaMAX csomagot vásárolhat évente. A VitaMAX szolgáltatás fettöttés néfcül a vásárlás utáni első kezdeményezett hívástól számítva 90 napig hasznátiató. A feltöltéseknél az egyenleg-frkhasználósl Idő a feltöltéshez használt legutolsó VitaMAX kártya értékétől függően módosul.