Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-21 / 248. szám

Ünnepel az autóklub Munkatársunktól Megalakulásának 100 éves évfordulóját ünnepli október 24-én. kedden a Magyar Autóklub. Ebből az alkalomból a MAK Dél-alföldi Területi Szervezete és a hódmezővásárhelyi önkormányzat egész napos programot szervez. A Kossuth téren 13 órától veterán járművek, valamint „Sárga Angyalok" bemutatóját nézhetik meg az érdeklődők, működik majd egy mozgó műszaki állomás és bárki ingyenes közlekedésbiztonsági vizsgálatot végeztethet el autóján. A városháza tanácstermében 14 órakor a szervezet elnökségi ülése, 16 órakor a díszteremben pedig ünnepi megemlékezés kezdődik. A programsorozatot nyilvános klubtagsági és lakossági fórum záija. Deutsch cáfol Budapest (MTI) Sokáig él az. akinek halálhírét keltik - fogalmazott az ifjúsági és sporttárca vezetője távozását firtató újságírói kérdésekre péntek Budapesten. Deutsch Tamás hírlapi kacsának minősítette a sajtóban napvilágot látott információkat, melyek szerint rövidesen leköszönne posztjáról. Közös fellépés Budapest (MTI) A közös fellépés újabb állomásaként a hat országos szakszervezeti konföderáció november 11-én a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban együttes nagygyűlést tart, erről pénteki tanácskozásukon döntöttek a konföderációk vezetői. A rendezvényen kifejtik álláspontjukat az aktuális kérdésekről, így a Munka törvénykönyve módosításáról, a következő két év állami költségvetésének tervezetéről. SZOMBAT, 2000. OKT. 21. BELFÖLD 3 • trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez i könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrfnyi u. vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446. A UND AB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Az emlékpark vonzza a látogatókat Miskolci a kétmilliomodik Orosz Erzsébetet (a kép bal szélén), a kétmilliomodik vendéget Nagy László köszöntötte. (Fotó: Schmidt Andrea) Immár a kétmilliomodik látogatót fogadhatták tegnap délelőtt az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A park értékes látványosságai és a Feszty-körkép iránt tanúsított jelentős érdeklődés az elmúlt öt esztendőben szökött ilyen magasra. A kétmilliomodik vendéget, Orosz Erzsébetet a rotunda épületében köszöntötték. Izgalmas nap volt a tegnapi az opusztaszeri emlékpark eddigi történetében. Nem véletlenül, ugyanis most várták a kétmilliomodik látogatót, aki egy miskolci pedagóguscsoport tagja érkezett Opusztaszerre. A Feszty-körkép épületében Nagy László igazgató, valamint Ott József, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte Orosz Erzsébet tanárnőt, akit emlékéremmel, oklevéllel, egy állandó családi parkbelépővel, valamint „A középkori Dél-Alföld és Szer" című könyvvel ajándékoztak meg. Az ünnepi pillanatok és az utastársak, kollégák gratulációi után a Miskolci 21. Számú Altalános Iskola magyar-könyvtár szakos pedagógusa elmondta: - Első alkalommal járok itt, az emlékparkban, amely sokszínű látnivalóival lenyűgözött. A körkép, a skanzen, a park egész hangulata megkapott. Arra pedig nem is gondolhattam, hogy ilyen szerencse ér és éppen én leszek a kétmilliomodik látogató. Remélem, a jövőben is számtalan érdeklődőt vonzanak majd ide a park nevezetességei. El kell azonban mondanom: az utazás előtt átnéztem több Ópusztaszerről szóló könyvet. Az egyikben meglepetésemre azt olvastam: 1919ben miniszteri rendelet írta elő, hogy az akkor még Budapesten lévő Feszty-körképet minden iskolás gyermek nézze meg. Ezt én is fontosnak tartanám, persze nem központi parancsra. Véleményem szerint, még ha nem is bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy honfoglaló őseink pontosan ezen a helyen „ejtették szerét" az ország dolgának, akkor is lennie kell egy helynek, ahol méltó módon emlékezhetünk elődeinkre. Gondolom ezt tükrözi a park neve is, hiszen történeti és nem történelmi jelzővel illetik. N. R. J. Pörköltszaft az inggalléron jA rdemben nem változtatunk a kétéves költségvetési előA-j terjesztésen, s a módosítások között sem lesznek olyanok, amelyek befolyásolnák a kormány eltervezett gazdaságpolitikáját - tette világossá tegnap Orbán Viktor miniszterelnök azt, amit már eddig is tudtunk róla, vagyis, hogy nem enged. Pedig mostanában elég sok minden szól a kétéves költségvetés ellen, nem beszélve arról, hogy a kormányfő figyelme a héten nem irányulhatott maradéktalanul a büdzsére, a napi egy kisgazdabotrány bőven adott témát neki is, a sajtónak is. Am Orbán Viktor leghamarabb a költségvetési végszavazás után teheti fel első kellemetlen kérdését a legnagyobb koalíciós párt elnökének, Torgyán Józsefnek. Ami persze inkább kérdéscsokor lesz, a Székely-ügyről, a Fradi-pénzekről, a környezetvédelmi hangversenyekről, a Kis Újságról és akkor már nem is jut idő a mezőgazdaságra, pedig eközben talán az ágazat került a legnagyobb bajba. Hamarabb nem érdemes ezekről beszélni, mert a végén még összevesznének, s akkor nem lenne elég szavazat a kétéves költségvetés elfogadásához. Ebédelniük sem célszerű addig - bár összegyűlt már egy hosszú menüre való -, még pörköltszaft kerülne az inggallér mögé, s azt megint csak a végszavazás bánná. Már az is óriási teljesítmény volt a miniszterelnök részéről, hogy a „kapitális baromságnak" indult szövetkezeti üzletrész ügyében úgy tudott kiegyezni az agrártárca vezetőjével, hogy az nem húzta fel az orrát. Azóta mindketten időhiányban szenvednek, Torgyán kisgazda-ügyekkel foglalkozik a mezőgazdaság helyett - addig jó az ágazatnak -, Orbán is kisgazdaügyekkel foglakozik, az ország dolga, a kétéves költségvetés helyett. Ez utóbbi persze lehet jó hír is, mert a túlságosan ráérő miniszterelnök gazdasági kézi vezérlése nagyon meg tudja ijeszteni a tőzsdét, a multikat, meg a külföldi befektetőt. Legutóbb „szavazatmaximalizálás a gázárképzésen keresztül" témában alkotott figyelemre méltót a kormány. F

isszatérve a kétéves költségvetésre, a jellemzőbb azért az éves büdzsé. Az országgyűlés évente adja meg a felhatalmazást a végrehajtó hatalomnak, s ez azért nem lehet véletlen. Ráadásul elég régóta, a belga alkotmány már 1832-ben lefektette a költségvetési jog klasszikus alapelveit, amihez máig is sikerüli tartanúi magát. Hivatalosan csak a zárszámadási törvény alapján lehet kérdőre vonni a kormányt, tehát kétéves költségvetésnél csak két év múlva. Addig csupán kérdezgethet az ellenzék. Azt pedig meg lehet szokni, ha jól működik a szavazógép, a koalíció. Kerül, amibe kerül. (ytA Kormányfők a határon Orbán Viktor és Mugur Isarescu az új átkelő avatásán. (Fotó: Karnok Csaba) Az ismeretlen Kádár János (16.) Moszkva elöntött Lapszemle Lapzártakor jelenik: Az Országház előtt összegyülekezett hatalmas tömeg hosszú ideig együtt maradt... A tüntetők követelték, hogy Nagy Imre elvtárs beszéljen. Nagy Imre elvtárs este 9 óra körül rövid beszédet mondott. Az esti órákban a város több pontján rendzavarásra került sor. Különösen súlyosan alakult a helyzet a Magyar Rádió székházának környékén, ahol a megtámadott karhatalmi alakulatok szorongatott helyzetükben fegyvert is használtak. Az összeütközésnek halálos áldozatai és sebesültjei vannak. (Délmagyarország, 1956. október 24.) A román autók magyarországi exportjának gátjairól, s a magyar húst sújtó román vámtételekről is szó esett a kiszombori határátkelőhely avatóünnepsége utáni román-magyar kormányfői találkozón. Az átkelőhelyet néhány héten belül ugyanolyan számítógépekkel szerelik fel, mint amilyenek Nagylakon működnek. A kiszombori kapu 8-tól 16 óráig tart nyitva. Miután Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök átvágta a szalagot, végleg megnyílt a kiszombori határátkelőhely. A határvonalnál tartott avatóünnepség után a két miniszterelnök a román vámépület mellett felállított sátorban tárgyalt. A tárgyalásról rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak. A megbeszélésen Isarescu miniszterelnök felvetette, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai örvendetesen fejlődtek. Ugyanakkor akadályokba ütközött az a szándék, hogy a Romániában gyártott autókból többet szeretnének exportálni Magyarországra. Magyar oldalról alhangzott az a fölvetés, hogy a magyar baromfi- és sertéshúsexportot viszont Románia sújtja súlyos vámtételekkel. A miniszterelnökök bejelentették, mindkét ügyet megvizsgálják. A tárgyaláson a magyar miniszterelnök sok sikert kívánt kollégájának a választási kampányban. A találkozó után Orbán Viktor a magyar oldalon szállt autóba. Előtte azonban nyilatkozott a magyar médiának. - Isarescu miniszterelnök úrnak az volt a kérése első találkozásunkkor, hogy a román katonasírokat hozzuk rendbe. Mi ezt megtettük: átszállítottuk a földi maradványokat egy igazán méltó helyre, s október 25-én avatjuk ezt a sírhelyet. Nekünk is van két-három olyan nagyobb katonai emlékhelyünk Romániában, ahol nem méltó körülmények között pihennek a magyar háborús áldozatok. Azt várom, hogy az egyoldalú magyar gesztus után hasonlóan baráti gesztusra kerül majd sor Románia részéről - mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: Magyarország továbbra is amellett van, hogy Romániát vegyék le a vízumlistáról. Dávid Károly dandártábornok, az Orosházi Határőr Igazgatóság vezetője a Délvilágnak elmondta, a Nagylaknál is működő modern számítógépes berendezéseket néhány héten belül Kiszombornál is telepítik. Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta, tárgyalt román kollégáival, s kölcsönösen kijelöltek egy-egy felelőst, akiknek az építkezés koordinálása a dolga. Arra a kérdésre, hogy hogyan dőlt el ilyen hirtelen az átkelő megnyitása. Arnold Mihály azt mondta: „Volt egy állami akarat, s ezt a vám- és pénzügyőrség végrehajtotta. Ilyen egyszerű." Bakos András Kádár Jánost 1956. október 25-én a Magyar Dolgozók Pártjának első emberévé választják, majd a pártot hamarosan feloszlatják és új nevet adnak neki. Az első napokban sodródik az eseményekkel, bár nem tagadja meg a forradalmat, míg rejtélyes körülmények között Moszkvába nem kerül, ahol Hruscsovék közlik vele a játékszabályokat. A műegyetemisták 1956. október 23-ára szerveztek a lengyel „szabadságmozgalommal" szolidaritási tüntetést. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetői és a kormány délelőtt a tüntetés ellen foglalt állást, amelyet hamarosan visszavontak. Sőt a demonstráció elfajulásától való félelemben a pártvezetőség felszólította fővárosi szervezeteit, hogy ezt megakadályozandó vegyenek részt a tüntetésen. Az események ismertek: este a Sztálinszobrot ledöntötték, és a rádió épületénél eldördültek az első lövések. Kitört a forradalom. Két nappal később - pályafutása során másodszor - Kádár János lett a kommunista párt első embere. Ez a funkció azonban ekkorra már nem ért annyit, mint korábban bármikor, mivel a hatalmi centrum a kormányhoz került. A döntést Nagy Imre miniszterelnök egyeztette a szovjet párt elnökségének megbízásából Budapesten tartózkodó Mikojannal és Szuszlovval. Kádár és Nagy álláspontja ekkor még nem állt messze egymástól; a kiutat a tárgyalásokban látták. „Nagy Imrénél egy kicsit feszült volt a hangulat. Kádárral azonban nagyon közvetlen hangon tárgyaltunk - emlékezik Csongovai Per Olaf, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport helyettes parancsnoka. (...) Kádár elmesélte, hogy először azt hitte, hogy ez egy ellenforradalom, de már rájött, hogy ez nem ellenforradalom. Azt mondta: ez egy eredeti forradalom, mert nem a rendszer, a fönnálló gazdasági-társadalmi viszonyok megdöntéséről van szó, hanem a világtörténelemben egyedülálló jelenségként a rendszer politikai kifejezését akarja megváltoztatni." Kádár abban reménykedett, hogy a tömeget sikerül lecsendesíteni. A november elsejei kormányülésen az újabb szovjet támadás előkészületeiről értesülve megszavazta a Varsói Szerződésből való egyoldalú kilépést és a semlegesség deklarációját. Közben, 1943 után másodszor, megszűnt az a párt. amelynek az élére került. Október 30án az MDP elnöksége kimondta a párt feloszlatását, majd két nap múlva megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Kádár aznap reggel a Szabad Kossuth Rádióban mondott beszédet, ahol a történteket „nép dicsőséges felkeléseként" értékelte. Földes Péternek, a rádió egyik vezetőjének visszaemlékezése szerint az akkori ügyeletest „nagyon meglepte a Kádár beszédének hangvétele, s ott volt, amikor kijött Kádár a stúdióból, és azt kérdezte tőle: Mondja, nem gondolja, hogy a ruszkik erre lőni fognak? Erre Kádár egész csendesen maga elé nézett, és azt mondta, remélem nem. Majd elment." Még aznap éjjel Kádár eltűnt Budapestről. Senki sem tudott róla biztosat, két verzió forgott közszájon: csapdába került és elfogták az oroszok vagy átállt Moszkva oldalára. Hamarosan kiderült, hogy a szovjet nagykövetség gépkocsiján. Münnich Ferenc társaságában a repülőtérre mentek, majd a szovjet fővárosban landoltak. Moszkvai tárgyalópartnereivel, köztük az SZKP főtitkárával, Hruscsovval a magyar kormány tagjaként tárgyalt, majd felvilágosították, hogy váltani kell. A szovjet beavatkozás már eldőlt, most az a kérdés, vállalja-e a főszerepet az új korszakban. Rácz Árpád történész lapunknak adott interjújában felveti: „Nem az a rejtély, hogy Kádár miként került a Szovjetunióba, hanem az: hogyan éreztek rá Moszkvában, hogy Kádár lesz az ő emberük. Honnan tudták, hogy Kádár az, aki nem vállalja tiszta szívvel a forradalmat, hogy alkalmas lesz a szovjet beavatkozást személyével hitelesíteni." Aczél György, Kádár közeli, bizalmas munkatársa állítja, mire visszatért a szétlőtt Budapestre „a Parlament kapujában a felesége - Kádár nem nagy örömére - azzal fogadta hangosan, hogy Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra. Nem neked kellene csinálni. Kínos. Tuszkolja befelé az asszonyt, mert ott vannak a tolmácsok, meg az egész kíséret, és az asszony csak mondja, mondja. Ezt különben mindkettőjüktől hallottam. Külön-külön is és együtt is." (Sorozatunkat november 6-án folytatjuk. Október 24. és november 4. között a szegedi 1956-os eseményeket ülézzük fel.) TöHi-Szenesi Attila