Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-18 / 245. szám

Kívül tágasabb? A

kétéves költségvetés benyújtásának lehetőségét csak egy később életbe lépő jogszabály, a zárszámadási törvény elfogadása teremti meg - mondta hétfőn az országgyűlés előtt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. Ez azonban nem zavarja a kormányt a beterjesztésben, a honatyákat pedig abban, hogy éjt nappallá téve tárgyaljanak ezen a héten a kétéves költségvetésről. Az ellenzék persze kritizál, ez a dolga, a hangnem meglehetősen változó. Néhány alaptételben azonban van valami igazság, a „legmagasabb labda" pedig az infláció alakulásának kiszámíthatatlansága. Az ideit árszínvonal-emelkedés mindenesetre körülbelül ötven százalékkal lesz magasabb a kormány által prognosztizáltnál, s ha egy évre ekkorát téved a pénzügyi tárca, mekkorát hibázhat két esztendőre? És azért a bevételek, a kiadások számításánál tizedszázalékok is többmilliárd forintot jelentek. Sarkalatos pont a minimálbér negyvenezer forintra történő emelése, amióta ezt a számot „kiszivárogtatta" a kormány, nem csitulnak a kedélyek. Továbbá, nem közeledtek az álláspontok sem. Egyik oldalról mindenki egyetért vele, s ez az, amelyik kapja. Persze a havi bruttó negyvenezer sem túl sok. A másik oldal, amelyik ezt adja, már inkább háborog, s ez korántsem csak az egészen kis vállalkozásokat érinti, akik eddig - papíron minimálbéren tartották alkalmazottaikat. A nagyoknak is számit a bérköltség, nem is olyan régen egy magyar kisváros szinte egyetlen érdemi munkaadója vette a sátorfáját, s költözött sok ezer kilométerrel arrébb, Kínába. Naná, hogy az alacsonyabb bérköltség lendített ekkorát a tőkén. És októberben egy újabb komoly munkaadó jelezte, kívül tágasabb. Történt ez országosan, de Szegeden is harmadoltak már gyárat mostanában, leszerelve, s dél felé szállítva a gépsort. T risszatérve a költségvetéshez, az agrárfejezet sem V tűnik megfelelően kimunkáltnak, s ha csak abból indulunk ki, hogy idén a kilencedik hónap végére szinte kiürült az agrárkassza, a kétéves terv nem sok jóval biztat. Persze számít majd az időzítés is, ha a hét második felében, valamikor az éjfélhez közel tárgyalják az agrárfejezetet - vagy valamelyik, pihenten ugyancsak vitára ingerlő részt - könnyebben átmegy. r Benne: A piacnyitásra még várni kell... Az áram ára Munkatársunktól Az eredeti elképzeléseknél később, csak 2002. januárjától nyitják meg a hazai villamosenergia-piacot. A liberalizáció első ütemében a Gazdasági Minisztérium mostani elképzelései szerint nem a piac 15, hanem 25 százalékát szabadítanák fel. Egy év múlva csak az úgynevezett „nagyfogyasztók" szereznek majd jogot a szabad áramvásárlásra. Az ezt követő lépésekről csak később dönt a kormány, ám az már szinte bizonyos, hogy a piac teljes megnyitásának 2010-ig be kell fejeződnie. Az elkövetkezendő évtizedben az átállás költsége megközelíti a 40 milliárd forintot, ám az úgynevezett „befagyott költségek" megosztásáról vitatkoznak az áramtermelők és a szolgáltatók. Az Európai Unióban az elmúlt időszakban - éppen a piacnyitás miatt - jelentősen csökkent az áram fogyasztói ára, a tarifacsökkenés pedig a gazdaságra is jótékony hatással volt. Egyelőre nem tudni, idehaza milyen mértékben nő vagy csökken jövőre a háztartási villanyáram fogyasztói ára. Kamarai Hírek Adózási kérdések Aktuális adózási kérdések 2000.' címmel október 26án 10 órától a kereskedelmi és iparkamara rendezvényt szervez, melynek előadója: dr. Szűcs Edit osztályvezető (APEH Csongrád Megyei Igazgatósága). A rendezvényen szó lesz az adójogszabályokat érintő évközi változásokról, a 2000. évben bevezetelt új nyomtatványokról, illetve az szjaval és az áfával kapcsolatos aktuális információkról. További információ és jelentkezés a 62/426-343-as telefonszámon kérhető. Informatikai Klub Október 25-én (szerdán) 14 órakor tartja következő összejövetelét a kamara informatikai és logisztikai klubja a RITeK Rt. (Szeged, Huszár u. 1.) I. emeleti tárgyalójában. Az érdeklődők megismerhetik az „Önkormányzati közigazgatás feladat- és hatáskörét lefedő standard, komplex informatikai környezet létrehozása" c. projectet, és megvitathatják a megyei cégek régiós szerepvállalási lehetőségeit. A bemutatót Drégelyi Zoltán, a cég elnöke tartja. További információ és jelentkezés a 62/426-343-as telefonszámon kérhető. Minöségklub A kamara Minőségklubja október 26-án, 14 órakor tartja következő foglalkozását a Taurus Emergé Kft. székhelyén. „Gyárlátogatás és az FMEA-val kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról" Kiss Tibor minőségbiztosítási főosztályvezető tart ismertetőt. További információ és jelentkezés a 62/426-343-as telefonszámon kérhető, (x) Marketingesek Hagymamínusz Aruházmustra Heti gazdaság Ipari ingatlanok: a spekulánsok is tétováznak Évek éta izmosodé felekárak Nyáron kicsit megpihentek az elmúlt két évben magasba szökött ingatlan- és telekárak. Ám egy felmérés szerint az ingatlanpiac minden szegmensében újabb áremelkedés várható. Év végig 20 százalékos árnövekedést prognosztizál a Gazdaságkutató Intézet. Ám ezzel az árak izmosodásának még nincs vége: az EU-csatlakozásig folyamatos emelkedést jósolnak, számítások szerint a jelenleginél másfélszer magasabb ingatlan- és telekárakkal fogunk majd belépni az unióba. - Nagyon behatárolja a szegedi telekárak további emelkedését az, hogy kik tudnak építkezni - állítja dr. Bozsó Miklós ingatlanszakértő. - Hiába lehet jobb kondíciókkal hitelhez jutni, ha közben csökkennek a panellakások árai. Aki a betonotthont szeretné családi házra vagy a társaslakásra váltani, annak most többet kell hozzátenni, mint fél évvel korábban, s ez már sokak erejét meghaladja. Az év elejétől mindesetre 20-30 százalékkal máris megemelkedtek a szegedi telekárak. Ám - a helytől függően meglehetősen nagy különbségek alakultak ki. Ma már Alsóvároson is lassan újszegedi négyzetméterárakkal találja szembe magát az építkezni szándékozó. A jó helyen fekvő, társasházépítésre is alkalmas területért kell ma a legtöbbet fizetni: ilyen telkeknél tíz-húszezer forint között mozog négyzetméterenként az ár. Ám egy átIpari terület: ma még áron alul is nehéz telephelyet eladni Szegeden. (Fotó: Schmindt Andrea) Míg Szegeden egy átlagosnál kicsit jobb helyen lévő telek négyzetméterára ma már 10 ezer forint, addig Makón mindezért csak 3 ezret kell fizetnie az építtetőnek. Igaz, a Maros-parti város ma még sereghajtónak számít a megyei telekárak toplistáján. Am szakértők szerint ez nem lesz mindig Még Makó a sereghajtó így. A határ közelsége, az épülő utak és a makói ipari park hosszabb távon felfelé húzhatják a helyi ingatlanárakat. A megyeszékhelyhez viszonyítva Hódmezővásárhely a második a ranglistán: Szegedhez képest itt 60 százalékon kelnek a telkek, ezt követi Szentes 50, Csongrád 40 százalékos aránnyal. A szegedi, belvárosi, társasház építésére is alkalmas 20 ezer forintos négyzetméterenkénti árról azonban a megye más városaiban még álmodni sem mernek az eladók. R. G. lagosnál jobb adottságú társastelekhez 20 millió forintért lehet csak hozzájutni. A legfelkapottabbnak továbbra is a belváros számít, különösen frekventált hely lett a Szent István tér és környéke. Rókuson viszont egészen furcsa ingatlanárakkal is találkozni. Míg a Hunyadi tér egyik felén 5 millióért is kapni már társasházépítésre alkalmas telket, addig a túloldalon ugyanazért már 10 milliót kell fizetni. Mivel a centrumban egyre kevesebb a foghíj, így egyre drágábbak a telkek, s ezért terjeszkedik, bővül is a belváros. Ma már jó helynek számít a Kálvária sugárút nagykörúton kívüli szakasza is. Itt néhány évvel ezelőtt 7-8 millió forintért lehetett kapni egy 600 négyzetméteres telket, ám ezért ma már 15 milliót kérnek. Az üzletileg is értékes, kiemelkedő helyen lévő telkek ára megduplázódott az elmúlt években. Újszegeden, elsősorban a Temesvári körúton és környékén, például a Balfasoron 10 ezer forint alatt már szóba sem állnak a vevővel. De hiába megyünk a városrész külsőbb területeire, az ár alig csökken valamit. A Derkovits fasor végén még mindig nyólcezer forintot kell fizetni egyetlen négyzetméterért. A családi házas építkezések száma az elmúlt egy-két évben ugrásszerűen megnőtt. Ám az emelkedő építőanyag árak mellett egyáltalán nem mindegy, mennyibe kerül a telek. Míg évekkel ezelőtt a felépített ház értékének mindössze húsz százaléka volt a földterület ára, addig ma ez az arány különösen jó helyen lévő ingatlannál - akár meg is haladhatja az ötven százalékot. Akik kisebb telekárakkal kénytelenek számolni, azok a nagykörúton kívül nézhetnek csak szét. Petőfitelepen jó ideje tartja magát a 4-5 ezer forintos négyzetméterenkénti ár, ugyanakkor a főút másik oldalán lévő Baktóban szép lassan felfelé araszolnak a telekárak. Alsóváros is felértékelődött az elmúlt időben. Sokan bontásra váró, öreg házat vesznek, a végén nem ritkán 10 ezer forintos négyzetméterenkénti ár jön így ki. Ezen a területen a Pálfy és a Szabadsajtó utca környéke tűnik most igazán felkapottnak. Szegedről már egyre kevesebben költöznek ki a környező falvakba, szemben a hetvenes-nyolcvanas évek „népvándorlásával". Mire Zsombón vagy Domaszéken elkészül egy ház, simán elkerülheti a tízmillió forintot is. Egészen más tendenciát mutatnak Szeged ipari ingatlanjai. Telephelynek való területet ma 4-5 ezer forintos áron is művészet eladni. Ám legalább 40-50 hektár várna ipari vagy kereskedelmi befektetőkre a városban. Gazdát keresnek annak a 8-10 hektárnyi területnek is, amely a Praktiker áruház mögötti ipari parkban fekszik. Ám az E5-ös út bevezető szakaszán lévő telkek egy részét is csak darabokban sikerült eddig értékesíteni, mert a legnagyobb talány még ma is az, hogy merre halad majd a leendő autópálya nyomvonala. A spekulánsok is bajban vannak, mert egymástól igen csak távol eső nyomvonalak jöhetnek számításba. Márpedig ha egyszer végre megépül a sztráda, akkor a most egy-két milliót érő város. széli területek sok tízmillióért cserélhetnek majd gazdát. Rafai Gábor A magyar háztartások gazdasági várakozásait tükröző bizalmi index két ponttal csökkent szeptemberben - derül ki a Gazdaságkutató Rt. legfrissebb felméréséből. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a nyári közöny után nem számítunk helyzetünk javulására, sőt a jövőbe vetett hitünk az idei legalacsonyabb mértékre csökkent. (A bizalmi index a vélemények változását mutatja, a plusz 100-as érték derűlátást jele, ekkor mindenki Mediterrán derűlátás mindenben javulásra számít, a mínusz 100-as érték pedig komoly pesszimizmusra utal.) A felmérés szerint a lakosság várakozásai némi hullámzás mellett enyhén romlanak. Már második hónapja egyre kevesebben látják javulónak pénzügyi helyzetüket, s szeptemberben ez a pesszimizmus mélyebb lett. A magyarok az ország gazdasági helyzetében sem várnak erősödést, sokak szerint a munkanélküliség adatai stagnálnak majd. A negatív tendenciák ellenére a háztartások úgy érzékelték, hogy augusztusban mérsékeltebb volt az infláció. Hazánk hét régiója közül mint azt az ábra is mutatja mindössze kettőben erősödött a bizalom: derűsen néznek a jövőbe a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon is. O. K. K. A lakosság bizalmi indexének alakulása aogoaatoa aaofpQoiiDllyi? Forrás: GKI Rt., Szonda Ipsos Kelet-európai gabonabaj Értékes a magyar búza és kukorica DM/DV-információ A kelet- és közép-európai országok idén és jövöre várhatóan nettó gabonaimportálók lesznek, mivel a régóta nem tapasztalt szárazság miatt kevesebb gabona termett - jelentették ki elemzők. Idén az utóbbi évtized legnagyobb szára?sága sújtotta a térséget, jelentős kárt okozva a búza- és a kukoricatermésben. Emiatt számos ország importálni kényszerül majd gabonát. „A termés csökkenésével a kelet- és közép-európai országok exportképessége búzából és kukoricából jelentősen csökkent" - mondta Biti De Maria, a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) egyik igazgatója. Oroszország, Ukrajna, Lengyelország és Bulgária a búzát várhatóan Kazahsztánból, Törökországból és Nyugat-Európából importálja. A kukorica nagyobbik része várhatóan az Egyesült Államokból származik majd. Ukrajna, Románia és Bulgária máris azzal a kéréssel fordult Washingtonhoz, hogy a különleges amerikai élelmiszersegély program keretében adjon el számukra kukoricát. Ukrajnának a 2000-2001 közötti időszakban 1 millió tonna import őrölt búzára lesz szüksége a tavalyi 346 ezer tonna behozatal után - jelentette ki még a múlt hónapban az ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettes. Elemzők szerint a lakosság kenyérrel való ellátásához Ukrajnának 8 millió tonna őrölt búzára van szüksége. Magyarország kapcsán a Reuters azt írta, hogy a búzatermést nem károsította a szárazság. A termés mennyisége 3,7 millió tonna, azaz mintegy 1 millió tonna feleslege keletkezett, amit exportál. A hírügynökség által idézett Orbán Balázs, az Agrograin kereskedője szerint a magyar búzaszállítások fő célpontja Ukrajna lesz, de vásárlási céllal érdeklődés van Lengyelország, Szlovákia és Bosznia részéről. A kukoricatermés 44,5 millió tonna lesz, ami mellett néhány százezer tonna kukorica exportjára lesz lehetőség.