Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-03 / 232. szám

KEDD, 2000. OKT. 3. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Rafai Gábor újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-209432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon. illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Félbe vágott film. B. Judit azon bosszankodik, hogy az általa kinézett film vetítését a Telin tévé egyszerűen félbehagyta. Kedvenc műsora este 10 órakor kezdődött, majd egy idő után reklámot vágtak be, és ezzel be is fejezték a műsort. Olvasónk tapasztalata szerint nem ez volt az első, bosszantó eset. Nyugdíjba menne. Az 54 éves G. J. már öt éve szeretné elérni nyugdíjazását, mivel korábban olyan veszélyes munkát végzett vegyszerekkel dolgozott -, ami tönkretette a tüdejét. Állítása szerint idő előtti nyugdíjazásának indokát több szakorvosi vélemény is alátámasztotta, amelyeket azonban a nyugdíjigazgatóság mindannyiszor felülbírált. Telefonálónk nem érti, hogy az igazgatóság miért helyezkedik szembe a szakorvosok megállapításaival, és miért záija el a nyugdíjba vonulás lehetőségét attól, aki már koránál fogva is nehezen találna munkát. Lámpagond. Kiskundorozsmai telefonálónk, Papp Imre arról panaszkodott, hogy a dorozsmai fóút és a Tűzoltó utca kereszteződésében lévő közlekedési lámpa sűrűn „kiakad", s akár fél óráig is pirosat mutat. Olvasónk pedig közbén kényszerűn vár járművével a főúton. Útfelverés. R. Kornélia azt tette szóvá, hogy csütörtökön felfestették az útburkolati jeleket a Retek utcai diszkontáruház előtt, majd pénteken reggel felverték a burkolatot. Nem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb? - kérdi olvasónk. Szerint a fölösleges munka és költség pazarlás. Jobban össze kellene hangolni a munkákat, hogy erre máskor ne kerülhessen EaZBEnigga Szegedi bronz Kínából Flach Attila a pekingi informatikai diákolimpián nyert bronzérmével. (Fotó: Nagy László) Sikerrel végzett Flach Attila, a Ságvári Endre Gimnázium egykori diákja Kínában, a nemzetközi informatikai diákolimpián. A szegedi hallgató bronz minősítést szerzett a több mint 70 ország csapatait felsorakoztató versenyen. Bronz minősítéssel tért haza Flach Attila, a Ságvári Endre Gimnázium idén érettségizett diákja a Pekingben megrendezett nemzetközi informatikai diákolimpiáról. A Budapesti Műszaki Egyetem elsőéves hallgatója még középiskolásként szerzett jogot a világversenyen való indulásra, három magyarországi társával együtt. Flach Attila a Ságvári gimnáziumban Fodor Zsolt tanítványaként szerepelt sikeresen a Nemes Tihamér országos számítástechnikai verseny döntőjében, ahol az elsó húsz helyezett között válogató versenyt rendeztek a kiutazás jogáért. Flach Attila a gimnázium speciális matematika osztályában végzett, és programozási tudását az iskola szakkörében mélyítette el. A nemzetközi versenyen két fordulóban 3-3 programozási feladatot kellett megoldani 5-5 óra alatt. A feladatok általában egy matematikai problémából indultak ki, és ehhez kellett algoritmust, majd számítógépes programot készíteni. A versenyen ezt a programot 10 tesztadatra ellenőrizték, és ebből származott a végső pontszám. A nemzetközi versenyen, amelyre több mint 70 ország küldött csapatot, a magyarok mindegyike érmes minősítéssel (Rokob András ezüst. Csillag Kristóf és Soós István bronz) végzett. A verseny fődíját egy orosz középiskolás szerezte meg. Flach Attila kínai programja keretében meglátogatott egy pekingi gimnáziumot is, amely a Ságvárihoz hasonlóan folytat matematikai képzést. A szegedi fiatalembernek szembe szökött, hogy a pekingi diákok kötelező uniformisban járnak iskolába, s bár egyes fejlesztésekkel jól áll az ottani oktatás, Flach Attila nem cserélte volna fel a kínai iskolával a Ságvári gimnáziumot. S. P. S. Bánvölgyi László tárlata a képtárban Klasszikus elődök útján Bánvölgyi László szobrászművész, restaurátor, a Tömörkény gimnázium művésztanára harminc válogatott munkáját állította ki a Horváth Mihály utcai képtár földszinti termében nemrégiben megnyílt önálló tárlatán, amely november 19-ig látogatható. Lírai érzékenységű, klasszikus szépségű szobrai mellett érmeit, valamint a restaurátori munkáját és a köztéri alkotásait bemutató fotókat is megtekintheti a közönség. - Hogyan lett szobrász? - Kora gyerekkoromban kezdődött a vonzalmam a rajz iránt. Szegediként nyilvánvaló volt, hogy a művészeti gimnáziumba kell jelentkeznem, ahová végül kisebb agyagplasztikáimat is látva szobrász szakra vettek fel. Fritz Mihály, Kalmár Márton, valamint a néhány éve elhunyt Magos Gyula és T. Nagy Irén voltak a mestereim, tőlük tanultam meg a szakma alapjait. Az érmeimen például ma is látszik Fritz Mihály hatása, hiszen rajzosak, mégis plasztikusak. Érettségi után a Magyar Képzőművészeti Főiskola kószobrász-restaurátor szakán folytattam a tanulmányaimat, ahol az első két évben ugyanazt a képzést kaptuk, mint a szobrászok. A realista, figurális szobraival számomra példát jelentő Kő Pál foglalkozott akkor velünk. Aktot, domborműveket, portrékat mintáztunk, hiszen ezzel az alapvető tudással a restaurátoroknak is rendelkezniük kell. 1988-ban Bánvölgyi László legfrissebb munkái, a zodiákussorozat szobrai is láthatók a tárlaton. (Fotó: Nagy László) szereztem diplomát, majd örömmel tértem vissza művésztanárnak szegedi alma materembe. Kitűnő kollektíva dolgozik ott ma együtt, sokat segítünk egymásnak. - Azt a fajta egyértelműen természetelvű, figurális, realista kifejezésmódot, ami az ön művészetét is jellemzi, általában azok az alkotók választják, akik biztos, klasszikus szakmai alapokkal rendelkeznek... - Úgy érzem, az akadémián sikerült jól elsajátítanom az anatómiát, az ábrázolás művészetét, és a többi szakmai alapismeretet is. Sohasem tértem le arról az évezredes útról, amit a nagy, klasszikus elődök tapostak ki. Valószínűleg ezen is fogok tovább haladni, mert ez él a lelkemben, ezt szeretem csinálni. Roppant fontosnak tartom, hogy a munkáim őszinte kinyilatkoztatások legyenek. A szobraim érthetőek, a mitológiai tárgyúakat sem kell megmagyarázni. A mai modern művészetben különböző stílusirányok keverednek egymással, különböző divatirányzatok bukkannak fel és tűnnek el hirtelen. Számomra az a fontos, hogy maradandó, minőségi, igazi művészi értékkel bíró alkotásokat készítsek, ezért is dolgozom kizárólag időtálló anyagokból, bronzból, márványból, gránitból. Úgy hiszem, annak ellenére, hogy szobraim realisták, figurálisak, emberközpontúak és humánusak, nem kommerszek. - Mit gondol, a XXI. század küszöbén hogyan tükrözheti a valóságot a szobrászat? - Kétféle alkotói hozzáállást is el tudok képzelni. Van, aki az élet minden keserűségét, borzalmát beépíti a plasztikáiba. Más inkább pajzsot vonva maga köré megpróbálja az emberhez közel álló szépséget ábrázolni. Bármennyire kaotikus is ez a világ, én a szebbik, humánusabb oldalát szeretném megmutatni, azt, amiért érdemes élni. - Mi a véleménye azokról a köztéri szobrokról, amelyekkel az utóbbi években gyarapodott a város? - Sok tehetséges szobrászművész él Szegeden, Lapis András, Fritz Mihály, Kalmár Márton és hosszan sorolhatnám a többieket. Nem értem, miért kell budapesti művészt felkérni a város legfontosabb terén felállítandó szobor elkészítésére. Máshol sokkal kisebb volumenű munkára is pályázatot írnak ki. így joggal úgy érezhetjük, egy olyan városban élünk, amelynek nincs ránk szüksége, vagy legalábbis nem ad arra lehetőséget, hogy a legfontosabb köztéri szobrok elkészítésekor mi is labdába rúgjunk. A megszületett művek kritizálása nem az én feladatom. Klebelsberg szobráról tanulságos bírálatot írt Tóth Attila a Szeged folyóiratban. - Milyen feladatok várnak önre a következő hónapokban? - Még az ősszel kihelyezik a Fekete házból a panteonba Mária Terézia márványszobrát és Ferenc József bronzszobrát, amelyeket előbb restaurálnom kell. Ezen kívül kaptam egy felkérést Forráskúttól egy bronz címer elkészítésére. Hollós! Zsolt Közművelődési tanácskozás a JGYTF-n A szak, amely túlélte... Huszonöt éves a közművelődési szakemberképzés a szegedi tanárképző főiskolán. A jubileum alkalmából szakmai konferenciát rendeznek ma és holnap a SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szilléri sugárúti közművelődési tanszékén. Rigó Jázon tanszékvezető főiskolai tanárral a negyedszázada indult szakról beszélgettünk. - A rendszerváltás óta a tanárképzőn végzett hallgatók már nem a népet müvelik, hanem a művelődést szervezik. Mi a lényeges különbség a népművelő és a művelődésszervező között? - 1975-ben párthatározat alapján született meg a népművelő szak az ország tanárképző főiskoláin, így a szegedin is. A lényeges eltérés a kettő között az, hogy ma már három szakirány közül - általános művelődésszervező, menedzser vagy média - választhatnak a hallgatók tanulmányaik kezdetén. Utóbbi iránt nagyon sokan érdeklődnek. Hozzáteszem, hogy mi nem újságírókat és nem a hagyományos értelembe vett menedzsereket képzünk a főiskolán. Arra tanítjuk meg a hallgatókat, hogy hogyan hasznosíthatják a médiát, illetve a menedzserszemléletet a közművelődésben, ahol ma már nagyon sok minden üzleti alapon működik. - Él-e még az a rosszmájú megállapítás, amely a művelődésszervezést „büfé" szakként aposztrofálja? - Igen. A művelődésszervező és a könyvtár szakot még mindig „büfé-ruhatárként" emlegetik a diákok. Mivel matematika, kémia és filozófia szakot végeztem, tudom, hogy melyik szak milyen erőbefektetést kíván. Elismerem, hogy a művelődésszervezés könnyebb néhány szaknál, de azért itt is akadnak olyan nehézségű dolgok, mint például a matematikában az integrálszámítás. Azt javaslom a rosszmájúaknak, hogy próbálják ki a művelődésszervező szakot, már ha bejutnak, ugyanis nálunk többszörös a túljelentkezés. - Milyen témájú előadások hallhatóak majd a kétnapos szakmai szimpóziumon? - A konferencián tizennyolc előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, ahol egyebek mellett szó esik majd a globalizációról, a minőségbiztosításról, az üzleti illemszabályokról és a marketingről. Az előadók Budapestről, Győrből, Veszprémből, Pécsről, Esztergomból, Jászberényből és Debrecenből érkeznek, de természetesen referálnak a kollégáim is. Jelzem, a keddi előadások után, 17 órakor Szuromi Pál művészettörténész nyitja meg Németh György karikatúra-kiállítását a könyvtárban. Sz. C. Sz. Konferenciák a SZAB-ban Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajzi tanszéke, valamint a Szegedi Akadémiai Bizottság néprajzi munkabizottsága rendezi meg mától két napon keresztül az ötödik nemzetközi vallási-néprajzi konferenciát a SZAB székházában. A tanácskozás ma 10 órakor kezdődik. Ugyancsak a SZAB-ban tartja szerdán 18 órától dr. Fenyvesi Anna egyetemi adjunktus nyelvészeti témájú előadását, amelynek címe: A nyelvkontaktus hatása az Egyesült Államok emigráns nyelveinek főnév- és igeragozására. A környezetvédelem áll a középpontjában az ötödik magyar aeroszol konferenciának, amely október 5-én, csütörtökön kezdődik és két napon át tart a SZAB székházában. Nem szűnik meg, csak átépítik Munkatárunktól Kilenc esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit, s '94ben részben már át is alakították a Mars téri C pavilonba berendezkedett Sing-Sing diszkót. Szeptember közepe óta csak egy hatalmas, üres hangárt lát, aki a C pavilon kapuján betekint. Az utolsó buli után ugyanis mindössze négy nap alatt szétszerelték a szórakozóhelyet, összesen 45 konténernyi bútort, fény- és hangberendezést szállítottak el innen. Ahogyan azt a szórakozóhely vezetőjétől .megtudtuk, nem szűnik meg, s nem is költözik el a SingSing, egyszerűen csak átépítik a diszkót. Egyelőre még csak a puszta falak állnak, de a tulajdonosok ígérik, a tél beállta előtt újra dübörögnek majd a ritmusok a zene börtönében. A XXI. század elvárásainak megfelelően teljesen új fény- és hangfelszerelés szolgálja majd a közönség önfeledt szórakozását, sőt több táncterem is készül, és felújítják a vizesblokkokat is. Répa a rádióban Munkatársunktól Ma délután 3-tól 6-ig újra szól a Répa című műsor a Magyar Rádió szegedi stúdiójából, a 93,1 MHz-en. Az egyetemisták által készített műsor színes riportokat, különleges zenei világot kínál, fő témája pedig a tegnap kezdődött őszi kulturális fesztivál lesz. Eszkátés nyertesek Munkatársunktól A Szegedi Közlekedési Társaság szeptember 22-én, az autómentes napon játszani invitálta az utasait. Aki ezen a napon otthon hagyta a kocsiját, s villamossal, trolival utazott, azt ingyen tehette. A járművön kapott szabadjegy egyben sorsjegy is, s a szerencsések nyerhettek is vele. A nyereményjátéknak megtartották a sorsolását, melyen az alábbi szelvények tulajdonosainak kedvezett Fortuna. Első lett a 1542-es, a második a 5304-es és a harmadik pedig a 9418-as sorszámú szelvény gazdája. A nyereményeket - a szabadjegy bemutatása ellenében - átvehetik a társaság Közönségkapcsolatok Irodájában (Szeged, Mérey utca 6/B.) hétfőtől csütörtökig 8 és 16, pénteken pedig 8 és 15 óra között.