Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-30 / 230. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. SZEPT. 30. Kézsebészek tanácskozása DM-információ A Magyar Kézsebész Társaság millenniumi vándorgyűlését a szegedi orvosegyetem traumatológiai klinikája rendezi Szegeden. A Forrás Szállóban csütörtökön kezdődött háromnapos tanácskozásra az ország valamennyi kézsebészettel foglalkozó intézetéből érkeztek orvosok és előadóként részt vesz a Magyar Kézsebész Társaság tiszteletbeli tagja. Göran N. Lundborg, a malmöi orvosegyetem kézsebész professzora. A tanácskozáson az fntranszplantációkkal és a nem balesetből származó idegkárosodásokkal foglalkozó témák kapnak hangsúlyt. Vers-szak-ma Munkatársunktól A „Vers-szak-ma" rendezvénysorozat keretében október 4-én, szerdán délután 4 órától a Bibliotéka Könyvtárban (Szeged, Kálvária sugárút 14.) bemutatják Koliger Károly „Az élet a kalap" cfmű kötetét. A költő beszélgetőtársa Kisimre Ferenc, a Délmagyarország főmunkatársa. Karikatúrakiállítás Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közművelődési tanszékén (Szeged, Szilléri sugárút 12.) kiállítás nyílik Németh György karikatúráiból. A tárlatot Szuromi Pál művészettörténész nyitja meg szeptember 3-án, kedden délután 5 órakor. Madárffigyelök a Fehér-tán Munkatársunktól A Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület Csongrád megyei csoportja az idei madármegfigyelő napon kirándulásokra hívja a madarak barátait. Szeptember 30án (szombaton) a Fehér-tóhoz indul autóbusz - találkozó reggel 8.15 órakor a Mars téri buszállomáson. Ugyancsak szombaton, a Gencsháti kastélyban, egész nap várják az érdeklődőket a madarászok. A vadasparkban Munkatársunktól Nemzetközi madármegfigyelési napot tartanak a Szegedi Vadasparkban vasárnap. Délelőtt 9 órától védett madarakról szóló előadásokon vehetnek részt az érdeklődők a zooiskolában, utána madárgyűrűzésre kerül sor. Szakemberek vezetésével csoportos sétát lehet tehetünk a park erdejében és a Sanccr-tavaknál, s közben megfigyelhetjük a vadon élő fajokat. A felmérés eredményét a séta végén a csoportvezetők a zooiskolában összegzik. Idősek világnapja DM-információ Az idősek világnapja alkalmából ünnepséget rendeznek a Szegedi Ifjúsági Házban hétfőn délután 2 órakor. A szervezők, a Humán Szolgáltató Központ és a Magyar Vöröskereszt területi szervezete műsorral kedveskedik az időseknek. Októberben, az idősek hónapjában a város több idősklubjában rendeznek programokat. Zákányszék-Borszék: testvértelepülések (1.) Ásványvízre épül a jövő Tárlat és aukció Munkatárunktól Kothencz Tibor festőművész tárlatát az algyői faluházban szeptember 30-án, szombaton 18 óra 30 perckor Molnárné Vida Zsuzsanna intézményvezető nyitja meg. A kiállításon szerepelnek még Aradi Ilona díszítőgrafikus, Németh Andream grafikus, Németh Zoltán festőművész munkái. Az alkotók a tárlat egész anyagát akcióra bocsátják (október 14én 17 óra 30 perckor), majd a képzőművészeti alkotásokért befolyt összeget - az algyői Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közreműködésével - az algyői beteg gyerekek megsegítésére ajánlják föl. Zákányszék az irodalomban Tudósítónktól Ma falunap lesz Zákány- • széken. Véletlenül éppen a közeli napokban jelent meg a Millenniumi Könyvtár 81. köteteként, Péter László gondozásában és utószavával Tömörkény István válogatott elbeszéléseinek az a kötete, amely A nép nem tréfál címmel, Sebőkhögyi elbeszélések alcímmel az (rónak 1895 és 1916 közt írott mintegy száz olyan elbeszéléséből kiemelt harmadát tartalmazza, amely a Zákányszékhez tartozó Sebőkhögy népének munkás életét, örömeit és bánatait, a természettel és a társadalommal vívott küzdelmeit, ünnepnapjait örökítette meg. Tömörkény 1894-ben feleségül vette a közkedvelt szegedi vendéglősnek, Kiss Pálnak (1835-1925) leányát, Kiss Emília Kornéliát (1871-1945), i ettől kezdve tavasztól őszig néhány hetet apósának - ahogy a nép hívta: Kiss Palcsinak 397. helyrajzi szám alatti tanyájában töltött, és rendszeresen kilátogatott a hét végére, hogy az egész nyáron kint üdülő feleségének és gyermekeinek körében tölthesse a vasárnapot. Nemegyszer tette meg a jó 18 kilométeres utat gyalog: „nyári jó úton - Irta - a kiérés legrövidebb ideje három óra tizenhat perc volt". A szegedi tanya képe Tömörkény legtöbb írásában Alsótanyának ezt a szögletét, a Sebőkhögyet őrzi. Figuráinak java szintén ennek a tanyai mikrokozmosznak embereiből került ki. Nincs magyar falu, amelyet magyar íróklasszikus ennyiszer és ilyen színvonalon megörökített volna. A viadukt tetején egykor futó kisvasút szállította a borvizet az ország belsejébe • • Üvegablak a faluháznak A legtöbben ebből, a borvízből keresik kenyerüket. Romániában néhány hónappal ezelőtt zajlottak a tanácsi választások. A borszékiek Vaija Valentint ültették a polgármesteri székbe. A városka vezetője úgy beszéli a magyart, mintha első szavainak egyike az. „édesanya" lett volna. Ciklon söpört végig - Miből élnek nálunk az emberek? - kérdezi a vendéget, majd mondja a választ. - Főként a borvízből, és a kőszénbányából. A munkaképes lakosság 60-70 százalékát a palackozó foglalkoztatja. A márványhoz hasonló traventint, ami nálunk található, szerencsére sokan keresik Európában az építkezéseknél. Látta a pusztítás nyomait a hegyoldalban? - lepi meg az újságírók kérdésével. - A leberetvált részekre gondol? - Úgy is mondhatjuk válaszolta a polgármester. Ezelőtt 3 és 5 évvel ciklon söpört itt végig. Szörnyű pusztítást vitt véghez. Óriási fákat csavart ki. - Borszéken, a településen is aratott? - Kész csoda, de a városba nem jött be a vihar. A sodrószél a hegyoldalakat letarolta. Egy-két perc alatt tette tönkre évtizedek munkáját - fogalmazott röviden. - Hogyan képzelik el a fejlődést, milyen gondokra kell orvoslást találnia a tanácsnak? - A vízellátás javítását, a szennyvízhálózat kiépítését kell említenem - válaszolta Vaija Valentin. - A telefon szinte minden lakásban csörög. A borvíznek olyan tulajdonságai vannak, amelyek szinte egyedülállóak. Nyugodtan szállíthatják a tengeren át, nem veszíti el összetételét, miként ez a legtöbb ásványvíznél előfordul. Éppen ezért három műszakban dolgoznak az üzemben, napi 400 ezer palackot töltenek meg. Régen üvegbe, ma már az automata gépsoron száguldó műanyagba csapolják az ásványvizet. Kik itt a magyarok? A városkában a lakosság 80 százaléka mondja magát magyarnak. Fura helyzet, ugyanis Strasszerek, Vildek, Kamenickiek hangoztatják ezt. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején üvegfújó mestereket telepítettek a Székelyföld ezen szegletébe. Lengyeleket, osztrákokat. Dédunokáik mondják most, mi magyarok vagyunk. Aki járt a Medve-tó mellett, Szovátán, az láthatott hasonló villákat, mint Borszéken vannak. Gyönyörű épületek, ám lepusztultak. Nem véletlenül hangsúlyozta a polgármester, a turizmus lehetőségeit még alig aknázták ki. A helybéliek a téli hónapokban síelni járnak. Ha.végre elkészül egy tisztességes sílift, felvonó akkor bizonyára jóval többen utaznak Borszékre a bel- és külföldiek is. A gyógyfürdőt főként izraeli vendégek használják, nem csoda, nekik nevetségesen olcsó itt az élet. Fotós kollégámmal a legdrágább szállodában, a Hotel Transzszilvániában töltöttünk egy éjszakát, fejenként 130 ezer lejért. Ez forintban olyan 1800-ra tehető. Persze az összeg a helyeiknek borzalmasan magas. A borvíz-palackozó román targoncásának keresete: 1,5 millió lej. Tízet sem tudna aludni ott. Persze, ha egy zákányszéki ember - ugorjunk vissza a testvértelepülésre - havi keresetéből akarna szállodázni Szegeden, neki is kitennék 10 nap múlva a szűrét. És hol van akkor még a kristálytiszta levegő? V. Fekete Sándor Harminc forrás bugyogott Borszék forrásainak vizét évszázadok óta ismerik a medence határain túl is. Vérszegénységre, emésztési zavarokra, női betegségekre egyaránt ajánlották a hozzáértők. Helyben gyártották a palackokat, hogy a gyógyvizet messze elvihessék. Kisvasúttal szállították le a hegyről, onnan pedig szekerekkel tovább. A harminc tőből fakadó forrásból ezelőtt 20 évvel naponta 11 ezer (laskával töltöttek meg naponta, ma pedig 400 ezerrel. A tengeren túlra is utaztatják a palackokat. (Fotó: Gyenes Kálmán) Különleges eseményekkel teszik emlékezetessé a „gyeviek" községük Szegedtől való függetlenedésének, azaz Algyö önállóvá válásának évfordulóját. Az idei, a harmadik „Algyó napján" például fölavatják a község első építészeti díszüvegét. A faluház aulájának hangulatát „színesíti" a Művészetek című üvegablak, melyet az egyik algyői népművelő, Véha Tímea tervezett és készített. - A színes üveget már az egyiptomiak és a keleti népek is fölhasználták ékszerek, edények díszítésére. De a rómaiak voltak azok, akik először készítettek színes üvegkockákból olyan mozaikképeket, például padlóburkolónak, melyeken figurális ábrázolás is megjelent. Az üveget a középkorban az egyházi építészet is előszeretettel használta. Az üvegablak készítés a román korban terjedt el, s kiteljesedett a XIII. században. A faluház üvegablakához általam használt technika a XI. században született - mesélt az elődökről és az előzményekről Véha Tímea, aki amellett, hogy népművelő Algyőn, idén államvizsgázott a szegedi tanárképző rajz szakán. Diplomamunkája éppen az a Művészetek című üvegablak, melyet most a faluháznak, s Algyőnek ajándékoz. Az ifjú művész korábban, főiskolás hallgató társaival együtt részt vett az orosházi katolikus templom két üvegablakának, illetve egy szegedi áruház által megrendelt üvegkompozíció elkészítésében is. - Az előzetes terv alapján készülnek el a sablonok, melyek mentén kivágjuk a különböző színű üvegtáblákból a megfelelő formájú üveglapokat. Ezeket ólomfoglalat segítségével egymáshoz rögzítjük - avatott be minket a részletekbe Véha Tímea, aki elmondta azt is, hogy üvegablaka a községi önkormányzat, a faluház és Juhász Sándor támogatásával, valamint Kovács Keve iparművész szakmai segítségével készült. A képzőművészet, a zene, a tánc és a színház jelképei jelennek meg a négy részre osztott kör egy-egy cikkelyében, így Algyő első ólomüvegablaka a faluházban folyó munkát is szimbolizálja. Ú. I. A „Művészetek" című üvegablakot Véha Tímea tervezte és készítette, de az alkotó abban is segítkezik, hogy a mű a helyére kerüljön. (Fotó: Schmidt Andrea) Csongrád megye települései közül legalább tucatnyi váI a s z tott magának testvért Romániában. Természetesen főként Erdélyből, a magyarok lakta helységek közül. A kapcsolat többnyire az önkormányzati küldöttségek, művészeti csoportok csereutaztatásából áll, a delegációtagok ismerősei pedig az élménybeszámolókkal, az apró ajándékokkal lesznek gazdagabbak. Lapunk munkatársai arra vállalkoztak, hogy felkeressenek néhány erdélyi falut, várost, ízelítőt adva annak életéből. Zákányszék a székelyföldi Borszékkel barátkozik. Az alföldi egyenes utakhoz, a vezetéstechnikai szempontból mindenképpen unalmasnak mondható tájhoz szokottak - Petőfi talán forog segesvári, avagy barguzini sírjában! - ugyancsak elcsodálkoznak a szemkápráztató, kormánykerék-forgattató táj láttán: jé, ilyen gyönyörű hegyek és hajtűkanyarok is léteznek? Bizony,, vannak. Például a székelyföldi Borszéken. A 3200 lelkes településen élők 900 méterre a tengerszint felett hajtják álomra a fejüket. Nekik talán fel sem tűnik, mennyire tiszta itt a levegő. A felhők úgy futkosnak reggelente a települést övező csúcsok között, mint Szegeden az 1es villamos.