Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-29 / 229. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 2000. SZEPT. 28. MA A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 14 órától Ilco Egyesület találkozója. 14 órától a nyugdíjasklub programja: „Legyél a barátom" zenei est Juhász Mária vezetésével. Megnyílt a „Tisza Volán 50 éves" kiállítás. Megtekinthető 10-től 17 óráig. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték-klub. A SOMOGYI-KÖN Y VTÁR tápéi fiókkönyvtárában a „Hagyományőrző program" keretében 17 órakor Laczi Árpád fényképeiből késztilt kiállítást Molnár Mária a könyvtárban: 17.30 órakor Török Gizella iparművész gyékényszobrainak kiállítását és 18 órakor a gyékényes műhely és a hímzőkör alkotásaiból készült kiállítást Fritz Mihály a művelődési házban nyitja meg. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) 18 órakor: „Kincskereső fényörvények". Simái Mihály József Attila-díjas költő és író köszöntése 65. születésnapja alkalmából Mi hály-napon. a Szeged írók Társasága rendezésében: valamint megtekinthető Takács János épftész életmű kiállítása. Megtekinthető: október 15-éig. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ 18 órakor a SZÖG-ART Galériában (Szentháromság u. 34.). „Vissza a gyökerekhez" - dokumentumok a magyarok megsemmisítéséről. Vendég: dr. Magyar Kálmán történész, a Magyar Nemzeti Történeti Társaság elnöke. Házigazda: Kárpáli Dezsőné. Ugyanitt. Kucsora Márta képkiállftása. Megtekinthető: október 4-éig. hétköznap 10-től 18 óráig. A JATE-KLUBBAN 21 órától FreshFabrik koncert. A BARTÓK BÉ.LA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ,.B" galériáján Zayon Ágnes hődmezővásárhelyi festőművész kiállítása. Megtekinthető október 13-áig munkanapokon 10től 18 óráig. A KÉPTÁRBAN (Horváth Mihály u. 5.) Bánvölgyi László szobrászművész kiállítása. A tárlat megtekinthető november 19-éig. naponta 10-től 17 óráig, kedden 10-től 15 óráig, hétfőn szünnap. A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN Homonnai - egy makői fotóműterem munkássága 1904-1936-ig. Megtekinthető október I -jéig. A szegedi Waltner család hagyatékának kiállítása. Megtekinthető: október 23-áig. A NAGYÁLLOMÁS Resti éttermében Proszka Gyöngyi festőművész kiállítása. Megtekinthető az év végéig, naponta 10-től 20 óráig. HOLNAP A SZEGEDI NŐK KLUBJA EGYESÜLET irodájában (Jósika u. 4.), 9-tól 11 óráig dr. Újvári Márta tanácsadást tart „Női jogok" témában. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN (Kálvin tér 6.) 9.30 órától néprajzi játszóház. Kézműves-foglalkozások, táncház, zenehallgatás gyerekeknek. MÓRA BULI 21 órától a Kócsagban (Dugonics u. 42.) • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10töl 17 óráig tekinthető meg a népművészeti- és kézműves-kiállttás és bemutató. Ma: 14 órától szövő szakkör. Holnap: 9 órától játszóház. 17 órától a millenniumi Dankő-gálakoncert alkalmával a Szegedi Nemzeti Színház előterében népművészeti kiállítás, mesterség-bemutató és népművészeti vásár. „Rengetök" járnak Szegeden A rezgést keltő gépek hangja rövid ideig, 2-3 percig hallható a mérési ponthoz közel esö épületben. (Fotó: Miskolczi Róbert) „Reng" a-föld Szeged alatt - éjjel és e napokban csak a Tiszától nyugatra eső területeken. A narancssárga kábelek után megjelentek és éjjelente szorgalmasan „rezegtetnek-rengetetnek" azok a berendezések, melyek segítségével elkészül a Szeged alatti földkéreg rétegtérképe. A Mol Rt. megbízásából a Geofizikai Szolgáltató Kft. (GES) szerdán éjjel tíz órakor a Petőfi Sándor sugárúton elkezdte a szeizmikus mérést. A cég emblémájával is azonosítható gépek olyan rezgéshullámokat bocsátanak ki, melyek az alattunk lévő földfelszín különböző rétegeiről visszaverődve egyfajta tükörként mutatják, mi található a talpunk alatt. Az ásványvagyon föltárásához, a rélegtérkép elkészítéséhez száz kilométer hosszú, narancssárga kábelt és harmincezer érzékelő pontot helyeztek el Szeged városának a Tiszától nyugatra eső területén. Mivel a szegediek nyugalmát, a nappali forgalmat nem akarják zavarni, a GES Kft. szakemberei a kutatást éjjel végzik. A szeizmikus hullámok keltésére alkalmas gépek szerdán 22 órától a Petőfi Sándor sugárúton, csütörtökön estétől pedig a Cserepes sor-Móravárosi körút-Kálvária sugárút-Vásárhelyi Pál út-Dorozsmai út -Kossuth Lajos sugárútMoszkvai körút környékén dolgoztak, a hajnali órákban viszont lakóépületektől távol, iparterületen (csütörtökre virradóan például a Bajai út két oldalán, a repülőtér közelében) „rengetettek". A mesterséges „földrengeféssel" kapcsolatos észrevételeket a 62/479-961 -cs telefonszámra várják. (Ez a telefonszám 18-23 óra között „zöld", azaz ingyen hívható.) Ú. I. Müteremszentelés Munkatársunktól Szeptember 30-án, szombaton 17 órakor a Széchenyi tér 15. sz. alatt Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyés püspök szenteli meg Kiss Alice textiltervező iparművész műtermét. Köszöntőt mond Tóth Attila művészeti író. Trolit pótolnak Munkatársunktól Október 2-án (hétfőn) útjavítási munkák zajlanak a szegedi Lugas utcában. Emiatt a 9-es jelzésű (rolibusz vonalán délelőtt 9 és 10 óra között, a Lugas utca és Vár utca között trolik helyell járatpótló autóbuszok közlekednek. A kocsik 10 perceskövetési idővel indulnak. A tökös bárkát végleg lemacskázták lesz veled. Keszeg? Tavaly ószig a szegedi várkert egyik éke volt a Keszeg. A fekete bárka az elmúlt harminc év alatt szinte városképi jelentőségűvé vált, de a vár teljes rekonstrukciója, átalakítása miatt szétbontották. A Keszeg darabjai pedig azóta a Móra Ferenc Múzeum algyói raktárában várják sorsukat. A bárkát már nem lehet megmenteni, méretarányos másolatot kell készíteni róla. A szegedi Keszeg bárkát 1969-ben kiemelték a Tiszából és hatalmas trélerre rakva a Stefániára szállították. A „mentésben" résztvevő muzeológusok akkor még azt hitték, hogy a várkertben végre jó helyre került a bárka és évtizedeken keresztül ezrek csodálhatják meg az egykori haltartó óriást. Azonban csalódniuk kellett, a vár átalakítása miatt elbontották, s azóta a Móra Ferenc Múzeum algyői raktárában őrzik a darabjait a rekonstrukció megkezdéséig. - A Keszeghez hasonló fahajókat álló vagy tökös bárkáknak hívták - mondta Juhász Antal, a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének tanára, aki a bárka 1969-es kiemelését, szállítását irányította. - Ezt a nevet onnan kapták, hogy mindig a belvárosi híd alá horgonyozták le őket, régiesen mondva: „ide voltak Icmacskázva". Az egykori halászati bérlők, vagyis a fisérek ezekben a bárkákban tárolták a zsákmányt, míg nem tudták értékesíteni a Roosevelt téri halpiacon vagy a közeli halászcsárdákban. Az egyik ilyen csárda, az Onozó-féle volt Tömörkény István és Juhász Gyula törzshelye. A mai Sellő-ház helyén álló épületben „darvadoztak" irodalmi nagyjaink. Tömörkény szerint a darvadozás a sötétben való beszélgetés művészetét jelentette. A szegedi superok, vagyis a hajóácsok bárkákra a nagybőgő fejére hasonlító orrtőkét faragtak. A fahajók élben végződtek, s ehhez ácsolták az oldalgerendákat. A bőgő kemény tölgyből, a gerendák pedig puha fenyőfából készültek. A XIX. századi leírások szerint a bőgő egyben a hajó dísze is volt. Ha a bárka elhasználódott, a bőgőfejet levágták és a hajósgazda háza elé a földbe ásták, címer gyanánt. Vedres István 1805-ben megemlíti, hogy az OsztrákMagyar Monarchia területén a szegedi superok kezei közül kerültek ki a legszebb, legtartósabb hajók. A tökös bárkák nagy része, így feltehetően a Keszeg is az 1920-as évek elején „látta meg a napvilágot". Az utolsó ép bárkákról Banner János a szegedi múzeum (most Móra Ferenc Múzeum) munkatársa készített leírásokat és fotókat. Ez a tanulmány az intézmény 1924-es évkönyvében jelent meg. Ennek segítségével tudhatunk meg több dolgot is a Keszegről és társairól. A 17 méter hosszú és a derekánál 4,5 méter széles haltartó bárka rekeszei között áramlott a Tisza vize, így tartották frissen a zsákmányt. A Keszeg az 1949-ben alapított Halászati Szövetkezet tulajdonába került, s jelképes összegért 1969-ben megvette tőle a múzeum. A belvárosi híd alatt horgonyzó fahajót még ebben az évben partra is tették. A régi vasúti híd roncsainál dolgozó úszó darut hívták segítségül, mivel a hatalmas hajótestet másképp nem tudták volna kiemelni. A Hídépítő Vállalat daruja a Volántól kölcsön kapott trélerre rakta, s ezzel szállították a várkertbe. Az út azonban elég viszontagságos volt. A magas bőgőt le is kellett fűrészelni, mert nem fért át a villamos felsővezetők alatt. Az óriás jármú végigment a rakparton, majd a Tisza Lajos körúton, ráfordult a Kossuth Lajos sugárúlra, s a Széchenyi téren, Dózsa György utcán keresztül megérkezett a Stefániára. A várkertben terméskőből három bakot készítettek, s a tápai superok hébérek (emelők) segítségével rárakták a Keszeget. A bárkának nem tett jót, hogy kiemelték a vízből. A száradó gerendákat kátrányozással próbálták tartósítani, de az erőfeszítés nem sok eredménnyel járt. A nyolcvanas évek elején a kulturális tárca támogatásával felújították, majd 1997-ben ezt meg kellett volna ismételni, mert annyira tönkrement a faszerkezet. Ez a máspdik rekonstrukció azonban elmaradt - tudtuk meg Bárkányi Ildikó muzeológustól. A vár tavalyi átalakítási munkálatai miatt szétszedték a sokat látott bárkát, s a darabokat a múzeum algyői raktárába vitték. Az egykori haltartót már nem lehel „újraéleszteni". Tervezik a méretarányos másának megépítését, a régi darabok felhasználásával. A rekonstrukcióhoz Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke már felajánlotta segítségét. A Keszeg tehát új, méltó helyére vár a Tisza partján... Karmos Tamás miről írt a DM? 75 éve A fiatalok helyzete A hosszú idő óta tartó kereskedelmi és ipari válság következtében a szellemi pályákra készülő ifjúság tanácstalanul áll az elhelyezkedés nehéz kérdése előtt. A középiskolát, esetleg főiskolát végzett fiatalemberek valamikor tömegesen helyezkedtek el a különböző állami hivatalokban, vagy pedig a kereskedelmi szakmák irodáiban. Most azonban ezek a helyek mindenütt zárva maradnak előttük. Az állam keze a szanálás óta meg van kötve, a magáncégek pedig még a kipróbált tisztviselőket is szélnek eresztik a minimális üzleti forgalom és a kevés adminisztrációs munka miatt. Az állami hivatalokhoz bejutni ma szinte lehetetlen. (1925) 50 éve A béke védelme Nem is órák, percek alatt adott lelkes választ felszabadult népünk minden becsületes dolgozó fia és lánya a Párt, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának felhívására. Népünk legjobbjai, sztahanovisták és élmunkások, tudósok és művészek túláradó lelkesedéssel nyilatkoznak arról, hogy miért jegyzik a Békekölcsönt. Kadosa Pál, Tolnay Klári, Kodály Zoltán, Lukács György, Major Tamás, Gobbi Hilda, Rátkai Márton, Mészáros Ági, Gellért Endre, Ruttkai Éva jegyeztek elsőként. (1950) 25 éve Több mint tízezer lakás A pártbizottsági ülésen megállapították: a város rohamosan fejlődik. Aki látó szemmel néz szét a városban, állandóan tapasztalhatja, hogyan szépül, gyarapodik a város, mint épülnek rohamosan nem csak a lakóházak, hanem fontos intézmények is. Szeged lakásépítési terve, ha feszítetten is, de megvalósul, sőt bizonyos túlteljesítésről is beszélhetünk. Ez év végéig felépül 10 ezer 613 lakás. E munkát állandóan fékezte a késedelmes előkészítés, a beruházásokban részt vevő vállalatok és szervezetek labilis együttműködése. (1975) TD a hét kérdése Jugoszlávia: hogyan tovább? Dr. Sára Attiláné, Dóka Róbert és Bihari István. (Fotó: Somogyi Károly né) Munkatársunktól Több választást is tartottak Jugoszláviában, amelyek közül a legnagyobb figyelem az államfőválasztást kíséri. Az ellenzék a maga győzelméről számolt be a szavazást követően, a Milosevics elnök vezette jelenlegi hatalom viszont egyelőre nem hajlandó elismerni a másik oldal fölényét. A vita most a szavazatok megoszlásáról és egy esetleges második forduló megtartásáról folyik. A déli szomszédunkban tartott választás Jugoszlávia és hazánk viszonyára is hatással lesz, éppen ezért kérdeztük meg azt, ki mit vár ettől az eseménytől. Dr. Sára Attiláné, pedagógus: - Figyelemmel kísérem a jugoszláviai eseményeket, és nagyon örülnék, ha az ellenzék olyan eredményt érne el, amely a jelenlegi hatalom bukását jelentené. Sajnos, Milosevicset nem könnyű legyőzni, hiszen az én meggyőződésem szerint is választási csalások sorát követték el. De most már éppen elég volt Milosevicsből ahhoz, hogy végre megváltozzanak a dolgok tőlünk délre. Ehhez talán ez a mostani választás teremti meg a történelmi esélyt. Dóka Róbert, egyetemista: - Olvastam az újságban, hogy az ellenzék jelöltje nyert volna de a jelenlegi hatalom nem akarja átadni a hatalmat. Szerintem azonban már nem sokáig lehet fenntartani a mostani helyzetet, előbb-utóbb megbukik a Milosevics-rezsim. Ez pedig a szerb népen múlik, mert ha az elmúlt időszakhoz hasonló tüntetéseket tartanak, ki tudják kényszeríteni a rendszerből az igazságos választásokat. Bihari István, vállalkozó: -Ha az ellenzék jelöltje győzne, nekünk is jobb lenne. Az autópálya is hamarabb megépülne, és más téren is fejlődhetnek az együttműködés déli szomszédunkkal. Az viszont aggodalommal tölt el, hogy az amerikaiak Montenegrónál partraszállást terveztek, és mint tudjuk, Milosevics pedig jóban van az oroszokkal, tehát félő, hogy kiszélesedik a választási harc. Az biztos, hogy Milosevics maga alá gyűri Montenegrót. Ha lesz második választási forduló, akkor abban a mostani elnök szerez többséget, ennek ellenére úgy vélem, hogy egy-két hónapon belül változások következnek be.