Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-28 / 228. szám

CSÜTÖRTÖK. 2000. SZEPT. 28. A HELYZET 11 A restaurálás jelesre vizsgázott Ünnepélyes freskóátadás Kétnapos rendezvény­sorozattal avatják fel szeptember 28-29-én a Hősök kapuján restau­rált Aba-Novák-freskót. A Forrai Kornélia vezette restaurátorcsapat a Kép­ző- és Iparművészeti Lek­torátus szakvéleménye szerint kitűnő színvonalú munkát végzett. Ma 14 órakor Forrai Kor­nélia restaurátor rendezésé­ben alkalmi kiállítás nyílik a freskó korabeli dokumentáci­ójából a Ságvári gimnázium előterében, 15 órakor Aba­Novák Vilmos rajzaiból és akvarelljeiből nyílik kiállítás a szegedi egyetem aulájában, 16 órától pedig konferencia kezdődik Aba-Novák Vilmos művészetéről. Konferencián dr. Zwickl András művészet­történész Aba-Novák pálya­képéről, Zsákovits Ferenc művészettörténész a mester grafikai művészetéről, dr. Tóth Attila művészeti író a Hősök Kapuja helytörténeti jelentőségéről, Forrai Korné­lia festő-restaurátor a freskó felújításáról, dr. Supka Mag­dolna művészettörténész, Aba-Novák Vilmos monográ­fusa a freskófestő Aba-Novák Vilmosról tart előadást, zár­szót pedig a szegedi Aba-No­vák Alapítvány részéről dr. Berekné dr. Petri Ildikó, a ku­ratórium elnöke mond. Szep­tember 29-én 10 órakor sza­badtéri vetítés kezdődik a Hősök kapuja Ságvári gimná­zium felőli, kisboítívénél: részletek láthatók majd Sára Sándor „Pro Patria" és „Kró­nika", valamint a Gulyás-test­vérek „Én is voltam Isonzó­nál" című filmjéből. A freskó ünnepélyes átadását 11 óra­kor a Hősök kapuja nagybolt­ívénél rendezik. Avatóbeszé­det dr. Trogmayer Ottó ré­gész, nyugalmazott múzeum­igazgató mond, közreműkö­dik a Tömörkény István Gim­názium és Művészeti Szakkö­zépiskola leánykara Dohány Gabriella vezetésével. Az Aba-Novák-család nevében Kováts Kristóf, a művész unokája mond beszédet. Idevágó hír, hogy a freskó restaurálását a szakvélemé­nyezést végző Képző- és Iparművészeti Lektorátus ki­tűnőnek ítélte. A jelentésben az áll, hogy a felújítás híven visszaadja az Aba-Novák-mű rajz és festészeti értékeit, meg­őrzi a művész szellemiségét és sajátos karakterét. A szak­emberek javasolják, hogy mi­előbb kezdődjék el a másik kisboltív még vakolat alatt lévő freskórészeinek restau­rálása is, hogy a restaurált mű egységes tónusú legyen és a munkát ugyanez a resta­urátorgárda, ugyanilyen szín­vonalon végezze el. További szakmai javaslat, hogy a Hő­sök kapuja alatt a gépjármű­vek kisívű kanyarodását el­válasszák a gyalogos átkelés­től. így csökkentve a falfest­ményre kimondottan káros kipufogógázok mennyiségét. Értesüléseink szerint a káro­sodás elkerülése végett az önkormányzatnál új forgalmi megoldáson gondolkodnak a Hősök kapuja előtt. S. P. S. A sidneyi játékok kezdete óta éjféltől hajnalig élőben, napközben fölvételről követjük az eseményeket. Már persze, ha megy a tévé. A fotón látható prototípus egyébként a nemzeti irányvonalat képviseli a honi szóra­koztató-elektronikai iparban. A készülék ugyanis a magyar sportolók legbalszerencsésebb napján se közvetít egyetlen magyar fiaskót sem, nem láthatjuk rajta, ahogyan a pólócsapat hálójába az utolsó negyed utolsó nyolcadában pottyanik gól, de a képernyő megóv bennünket az atlétikai versenyeken, vívópástokon, birkózó­szőnyegeken, s az úszódöntökön esetleg ránk váró csalódásoktól is. A típus olcsó üzemeltethetősége, s hordoz­ható kivitele mellett egyetlen hibát jegyez: a nép közérzetét emelő aranymeccsek idején is csak a mögötte elte­rülő nagy magyar valóságot mutatja. (Szöveg: Kéri Barnabás és Nyilas Péter, kép: Schmidt Andrea) Nyelvtanárok, egymás között Munkatársunktól Szeptember 29-én. pén­teken 10 órától a szegedi Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban (Mars tér 14.) rendezik meg a Csong­rád megyei általános, kö­zépiskolai és nyelviskolai nyelvtanárok konferenciá­ját. Az előadásokon és mű­helyfoglalkozásokon gya­korlati hasznú módszertani ötleteit és tapasztalatait osztják meg egymással az általános iskolákban, kö­zépiskolákban, főiskolán. egyetemen tanító nyelvtan­árok, illetve a British Coun­cil. a Goethe Intézet és az Alliance Francaise magyar és anyanyelvi munkatársai. Az előadásokon kívül nagy választékkel várnak min­denkit a nyelvkönyveket forgalmazó kiadók. A kon­ferencia pontos programja megtalálható az iskola hon­lapján - www.gd.c3.hu -, ahonnan a jelentkezési lap is lehívható. Jelentkezni a helyszínen is lehet, további információ Vidáné Czövek Cecíliától kapható (telefon: 425-653). Olimpiai váz - élőben Árnyékban napozni nem kell félnetek... A csodagázok alkonya Vass Imre: Ha mindenki betartja az egyezményeket, az ózonpajzs visszaállítható. (Fotó: Schmidt Andrea) Ha min­den ország betartja a nemzetkö­zi megál­lapodáso­kat, ötven év múlva nem lesz ózonlyuk - erről szólnak a tudósok számí­tásai. A baj csak az, hogy az ózonréteget ká­rosító gázokat mással pótolni - igen drága do­log. Egyebek mellett erről beszélgettünk Vass Imre kutatóval az ózonvilág­nap és egy szegedi kon­ferencia alkalmából. A montreali egyezményt, amely az ózonkárosító anya­gok csökkentéséről szól, 1987. szeptember 16-án írták alá és máig összesen 176 or­szág ratifikálta. Erre emlékez­nek az ózonvilágnap rendez­vényein, amelyet az ENSZ környezetvédelmi programja hangol össze. Az idén magyar kutatók részvételével Szege­den is rendeztek egy tudomá­nyos konferenciát az ózonvi­lágnap alkalmából, amelyen biológusok, orvosok, meteo­rológusok beszélték meg az ultraibolya sugárzás káros kö­vetkezményeinek időszerű kérdéseit. A tanácskozást Vass Imre, a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének igazgatója szervezte, aki munkatársaival az UV-sugár­zás növényeket károsító hatá­sait kutatja. A kék algák titka - Hall az ember az ózon­lyukról, a káros napsu­gárzásról, de nemigen tudja, mi miért van és mit kéne tenni? - A történet milliárd évek­kel ezelőtt kezdődött - és az 1970-es években. Nem sze­retnék részletes tudományos magyarázatba bocsátkozni, de röviden arról van szó, hogy az életfolyamatokat hajtó, hasznos, úgynevezett látható napsugárzás mellett létezik az életfolyamatokra káros ultra­ibolya sugárzás. Minél keve­sebb a sztratoszférában az ózon, annál több UV-sugár­zás éri a Földet. Az ózon egy gáz, háromatomos oxigén, amely a kétatomos oxigénből keletkezik a Nap ultraibolya­sugárzásának hatására. Ez el­nyeli az UV-sugárzást. Az oxigén a növényi fotoszinté­zis terméke, tehát amíg nem volt élet a Földön, vagyis nem volt oxigén az atmoszfé­rában, nem volt ózon sem. Vagyis a Földet akadálytala­nul elérte a káros UV-sugár­zás, ezért nem is alakulhatott ki élet a földfelszínen. Az óceánok mélyén viszont, aho­va nem ért el az UV-sugárzás. úgy három és fél milliárd év­vel ezelőtt kialakultak az el­sődleges oxigénfejlesztő rendszerek, az alacsonyrendű növények. Mint például a kék algák, amelyeknek az oxigén­je körülbelül egymilliárd évig arra fordítódott, hogy oxidál­ják az óceánban redukált álla­potban lévő vasat. Amikor ez megtörtént, az oxigén elkez­dett kijönni a vízből, fölment a sztratoszférába, ahol az UV­sugárzás ózont csinált belőle. Ahogyan az ózonpajzs vasta­godott, az életformák a ten­gerből a szárazföldre kerül­hettek. - A gyöngyélet addig tar­tott, mígnem a legmaga­sabbrendü élőlény elkezd­te elfogyasztani az ózonré­teget? Lyuk a Déli-sark fölött - így is mondhatjuk. Az ember igen nagysikerű civili­zációs termékei voltak az úgynevezett freongázok. Eze­ket a klórozott szénhidrogé­neket azért tekintették csoda­gázoknak, mert nem reaktí­vak, igen hosszú ideig életké­pesek. Rengeteget használtak belőlük hűtőgépekhez, klíma­rendszerekhez, más berende­zésekhez, aeroszolos sprayk, műanyaghabos csomagolóa­nyagok gyártásához. A tudó­sok a 70-es évek közepén vet­ték észre, hogy a freongázok lebontják az ózont, hogy a Déli-sark fölött már valósá­gos lyuk keletkezett. De eltar­tott egy évtizedig, amíg meg tudták győzni az embereket, hogy le kellene mondani a csodagázokról. Óriási ellenál­lás volt gazdaságban, ért­hetően, hiszen dollármilliár­dok kellenek a freongá­zok kiváltására, már amelyi­ket egyáltalán helyettesíteni lehet. - Mi volt a montreáli egyezmény hatása? - Azóta többször módosí­tották, 4-5 évenként kiegészí­tették, újabb és újabb káros anyagok gyártását tiltották be. A kérdést megfordítanám: mi lett volna, ha nincs montreáli egyezmény? A számítások szerint 2050-re a déli féltekén négyszeresére, az északin két­szeresére nőtt volna az UV­sugárzás mértéke. 130 millió­val több ember szenvedett volna el szürke hályog beteg­séget, másfél millióval többen festékes daganatot vagy me­lanómát, 19 milliónyian pedig nem melanómatikus bőrrákot. És akkor még nem beszéltünk a növény- és állatvilág káro­sodásáról. Sok problémát okoz, hogy az egyezmények ratifikálása elhúzódik és ad­dig nem tekintik kötelezőnek a betartásukat az egyes orszá­gok. Ráadásul ezeknek az anyagoknak rendkívül hosszú, nagyjából 50-1500 év közötti az élettartamuk. A fej­letlenebb országoknak nincs pénzük a kiváltásukra. A ja­vuló tendencia mindazonáltal már érezhető. Ha minden alá­író betartja a megállapodáso­kat, néhány év múlva elérheti a csúcsát az ózonkárosodás, 2050-re pedig visszafordulhat a folyamat. 1986-ban egy millió tonna fölött volt az ózonkárosító anyagok terme­lése. Mára 150 ezer tonnára esett vissza és ebből csak 20 ezer tonnát termelnek a fejlett világban. A becslések persze az egész Földre vonatkoznak. A károsító anyagok mennyi­ségét becsülik és nem a koru­kat, s ezek az adatok nem mutatják az eloszlásukban meglévő különbségeket sem. Tetőtől talpig - fürdőruha - Miben áll az ultraibo­lya-sugárzás káros hatá­sa? - Az alapvető gond a DNS-károsítás, ennek követ­kezménye az immunrend­szer és a bőr károsodása. A másik alaphatás a szem be­tegségeit okozza. Az egész­ségkárosítás mellett nem el­hanyagolható a gazdasági növények terméskiesése sem. - Az emberi civilizáció majdnem szétrombolta a földi élet természetes vé­dőmechanizmusát, aztán észbe kaptunk és mester­ségesen próbáljuk újrate­remteni a természetet? - Valahogy így. Addig is, amíg ez globálisan sikerül, ne felejtsünk el személyesen se védekezni. Nem butaság az Ausztráliában újra diva­tos, a teljes bőrfelületet elfe­dő fürdőruha, a napszem­üveg, különösen hegymá­szóknak, síelőknek. Vagy egyszerűen a szemüveg. Na­gyon veszélyes a szórt, pél­dául a víz által visszatükrö­zött sugárzás. Az ember ár­nyékban ül, mégis csúnyán megég a bőre. A felhők is megszüntetik a veszélyérze­tünket - holott áteresztik az UV sugarakat. Az ellenőri­zetlen fénycsövek is sok kárt tehetnek, ezért a hölgyeknek nem javaslom a szoláriumot. A legfontosabb mégis a glo­bális védekezés, vagyis fre­ongázok gyártásának teljes megszüntetése. Sulyok Erzsébet A hosszú élet titka Állami vezetők, közel háromszázan, orvosi szűrővizsgálaton szere­peltek a Kútvölgyiben, amelynek eredménye­képpen kiderült, hogy „életet veszélyeztető kór, például szív- és ér­rendszeri betegség szinte nem is fordul elő." A kulcsszó: szinte. Magyarázat: „a ma­gas hivatali tisztséget betöltők fiatalok ". Aki pedig nem, az egyszerűen örökifjú, s mint olyan, nem küzd a lelkiismeret-furdalás pszichoszomatikus tü­neteivel. Mindezek következ­ménye: „lényegesen jobb az egészségi álla­potuk, mint a lakosság átlagának ". A következmény kö­vetkezménye: a hosszú élet titka: bármilyen funkció az állami veze­tésben. Illetve: a pénz­nek nincs szaga, így te­hát az orrodat is tisz­tié csa. P. Sz. Gyermek­karácsony 2000 Munkatársunktól December 2-án Budapes­ten rendezik meg a karácso­nyi ünnepkörhöz kapcsoló­dó, játékos, vidám Gyermek­karácsony 2000 című sport­gálát, amelyen az ország számos városának egy-egy csapata vehet részt. Minden városban a helyi Gyermek­karácsonyt rendező intéz­mény - Szegeden a Száz­szorszép Gyermekház - vá­lasztja ki a települést képvi­selő csapatot. A Budapestre utazó sze­gedi csapat kiválasztására a Százszorszép Gyermekház november 24-én a Gyík ut­cai Felsővárosi Általános Is­kolában elődöntőt szervez az általános iskolák között, amelyre a gyermekházban beszerezhető jelentkezési lap kitöltésével október 20-áig lehet benevezni. A rendezvényről, a felté­telekről részletes informáci­ót a 425-647-es telefonon Gál Anikótól vagy Orbán Hedvigtől lehet kapni. Kedvezmények - vasúton Munkatársunktól A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapít­vány szervezésében a „Kis­vasutak napjai Magyaror­szágon" rendezvénysorozat keretében október 7-én tart­ják a szilvásváradi állami er­dei vasút napját. Erre az alkalomra a MÁV Rt. ötvenszázalékos, alkalmi kedvezményt biztosít Szil­vásváradra és Szilvásvárad­Szalajkavölgybe utazóknak. A jegy visszaútra csak akkor használható fel, ha azt a helyszínen az alapít­vány bélyegzőjével lepecsé­telik. A Magyar Nemzeti Mú­zeumban november 20-áig tekinthető meg az „Európa közepe 1000 év táján" című kiállítás. A budapesti pálya­udvarokra is félárú jeggyel utazhatnak azok, akik kíván­csiak a kiállításra. A vissza­út előtt a jegyet a múzeum­ban le kell pecsételtetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom