Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-28 / 228. szám

6 HAZAI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2000. SZEPT. 28. Ma A SZABAD DEMOK­RATÁK SZÖVETSÉGE szegedi szervezete 18 órai kezdettel a Földváry u. 3. alatti székházban tartja kül­döttválasztó közgyűlését. Holnap A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi vezetősége 15 órai kezdettel értekezletet tart a Hüvelyk u. 1. alatti volt barakkóvodában. Drog a kosárban Munkatársunktól A kábítószer-kereső kutya jó szimata buktatta le B. Aleksandar jugoszláv állam­polgárt hétfőn hajnalban a röszkei határátkelőhelyen. A 19 éves fiatalember belgrádi rendszámú BMW-jének cso­magterében a poggyász át­vizsgálása során a kutya jel­zett. A vámosok a részletes csomagellenőrzés során 11,1 gramm „kábítószergyanús" anyagot találtak. Pedig B. Aleksandar igen leleménye­sen az elemózsia közé rejtet­te az árut. de (gy sem sike­rült kijátszania a keresóku­tya szimatát. Az igazságügyi vegyészszakértő rövid idő alatt megállapította, hogy a lefoglalt anyag szárított can­nabis, azaz vadkender, s ká­bítószernek minősül. A Sze­gedi Városi Bíróság gyorsí­tott eljárással már döntést is hozott B. Aleksandar ügyé­ben, akit a kábítószer-csem­pészés kísérlete miatt egy évre kiutasított az országból. Faluszépítés és egészségvédelem Ópusztaszeren Harc a parlagfű ellen • * *>/ ; * aáfea .. . ' wflr MÉiisrMWBiai Berta Mihály (balról) és Hatvani Pál könnyen és gyorsan dolgozhat a nagy teljesítményű, új fűnyírókkal. (Fotó: Schmidt Andrea) IGÉNYES NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS: DM 62/466-847 Az allergiás megbete­gedések terjedése egyre több embernek okoz sú­lyos gondot, annak el­lenére, hogy vannak olyan fajtái, amelyek kis odafigyeléssel eny­híthetők, esetleg meg is szüntethetők. Ezek közé sorolható a parlagfű okozta, kellemetlen tü­netekkel járó betegség is. Éppen ezért az idei esztendőtől már törvény szabályozza e káros növény irtását. A ta­pasztalat azonban azt bizonyítja, hogy annak betartatása nem köny­nyü feladat. Évek óta gondot okoz még a kisebb településeken is - nem szólva egy nehe­zebben ellenőrizhető na­gyobb városról - a parlagfü­ves területek szaporodása. A lakosság azon része, aki­nek családjában még nincs olyan személy, aki allergiá­tól szenved, nemigen törődik azzal, ha kertjében, vagy a háza előtt elszaporo­dik a parlagfű. Ez az általá­nos „kép" igaz volt Ópusz­taszeren is. Az önkormány­zat éppen ezért a közelmúlt­ban - kihasználva egy pá­lyázati lehetőséget - új fűnyírókat vásárolt. A Kör­nyezetvédelmi Minisztéri­um hirdette meg azt a pályá­zatot, amelynek köszön­hetően 500 ezer forintot for­díthatlak e célra. A község azonban tervezi még egy önjáró fűnyíró gép megvéte­lét is. A települések belterü­letén ugyanis a jegyző köte­les eljárni annak érdekében, hogy az ingatlantulajdono­sok elvégezzék a gaztalaní­tást. A közterületeken pedig az önkormányzatokra hárul ez a teendő, amely Ópuszta­szeren egy fizikai munkát végző köztisztviselő, illetve egy közhasznú munkás fel­adata lett. Dr. Hoffmann Zoltán jegyző azonban el­mondta, hogy magántulaj­donban lévő telkeken is kénytelen volt elrendelni e gyomnövény levágását. Erre azért volt szükség, mert akadtak, akik többszöri fel­szólítás ellenére sem irtották ki telkükön a parlagfüvet. Ilyen esetben pedig az ön­kormányzat végezteti el a munkát, amelynek költsége­it természetesen az érintett ingatlantulajdonosoknak meg kell téríteni. A lakossá­gi szemlélet megváltoztatá­sa nem könnyű, hiszen éve­ken át nem hárult ilyen kö­telezettség a polgárokra. Most viszont megpróbálják következetesen elérni azt, hogy mindenki belássa: nem csak esztétikailag lesz szebb a falu, ha levágják a gazt, de egészségügyi szempontból is fontos a törvény betartá­sa. Ezért - a korai tudatfor­málás érdekében - az akció­ba beszervezték az általános iskolásokat is, akik a lenyírt fű összegereblyézésében se­gítettek. N. Rácz Judit Szétszervezés előtt a „közös" Nem először próbálja a polgári kormány meglec­kéztetni és meggyen­gíteni a volt téeszeket. Amennyiben azonban az országgyűlés meg­szavazza a mezőgazda­sági szövetkezeti üzlet­részekről szóló törvényt, akkor a nagyüzemek fennállásuk legsúlyo­sabb válságát élhetik meg. Márpedig a tör­vénytervezettel kapcso­latban eddig egyetlen parlamenti bizottság sem mondott bíráló sza­vakat. A szövetkezetek készülnek a legrosz­szabbra, arra, amit a Bankszövetség szakem­berei a minap megjósol­tak: a fennálló 130 milli­árd forintos tartozások miatt közel 90 százalé­kukat felszámolhatják és 100 ezer ember ma­radhat munka nélkül. Stadler Ferenc, a Mező­gazdasági Termelők Csong­rád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezetője nem számít semmi jóra. El­mondása szerint már csak az Alkotmánybíróságban lehet reménykedni, hiszen a Fi­desz eddig semmilyen jelét sem adta annak, hogy ellene lenne a kisgazda kezdemé­nyezésnek, a mezőgazdasági A Bankszövetség a vagyonról A Bankszövetség elnö­ke. Erdei Tibor a napok­ban arra hívta fel a figyel­met. hogy a mezőgazdasá­gi szövetkezeti üzletré­szekről szóló törvény el­fogadásával a padlóra ke­rülhet a mezőgazdaság nagyüzeme, a termelő szö­vetkezet. Mint ahogy azt a szakemberek kiszámolták. jelenleg a szövetkezetek mintegy 130 milliárd fo­rinttal tartoznak a külön­böző pénzintézeteknek. Vagyis amennyiben ki kell adni a tagsági viszonnyal nem rendelkezők üzletré­szét, akkor a vagyonmér­leg elkészítésekor a hitel­állománnyal csökkentett értéket állapíthatnak csak meg. Hacsak nem jut a szövetkezet „ helyből" arra a sorsra, hogy felszámolá­si eljárást kell ellene indí­tani. A vagyon ráadásul könnyen leértékelődhet, hiszen ha nincs pénz a külső üzletrész-tulajdono­sok kifizetésre, akkor az eszközöket kell áron alul értékesíteni. szövetkezetek ellehetetlenü­lését „megágyazó" törvény­tervezetnek. - Nem biztos, hogy a vá­rosi ember is naprakész információkkal rendelke­zik arról, amiről hamaro­san dönt a parlament. Vegyük sorra: kik azok a külső üzletrész-tulajdo­nosok, akik kivihetnék a rájuk eső vagyoni részt a „közösből"? - A közös szó az eredője mindennek: az 1992-es, je­lenleg is hatályos szövetke­zeti törvény szüntette meg ugyanis az osztatlan közös tulajdont, és juttatott va­gyonhoz egyrészt minden ta­got, másrészt azokat is, akik régebben legalább öt évig ta­gok voltak. Az üzletrész nagyságát a szövetkezetnél eltöltött idő, a kereset és a beosztás alapján állapították meg, vagyis „nevesítették". Ám ez csak fiktív vagyon­ként működött, mivel közgyűlési jóváhagyás nél­kül mindeddig nem lehetett mobilizálni. Az üzletrésze­ket csak egymástól vásárol­hatták meg a tagok, s azok általában az érték töredéké­ért cseréltek gazdát. - Miért alakult ki az az érdekellentét, amely most a szövetkezetek szétszedé­séhez vezethet? - A vagyonnevesítést kö­vetően másban volt érdekelt az aktív tag, aki a szövetke­zetből élt, és megint másban az, aki nyugdíjasként, avagy külső tulajdonosként távol­ról figyelte a történéseket. A külső üzletrészek tulajdono­sai mindig is inkább azon lettek volna, hogy az ered­ményből részesüljenek, és azt ne a termelésbe forgas­sák vissza. Amennyiben a mostani törvényjavaslatot megszavazzák a képviselők, az eddigi névleges vagyon megszerzése elől elhárul az összes akadály. Persze kér­dés, mekkora értéket lehetne megszerezni, hiszen a mezőgazdaság nem tudott tőkét felhalmozni. Lehet, hogy „nesze semmi, fog meg jól" alapon kell osztozkod­ni? - Milyen menetrend sze­rint zajlik majd a vagyon szétosztása? - A törvény hatályba lé­pését követő 60 napon belül kell újra nevesíteni a va­gyont. Ez azt jelenti, hogy az üzletrésztőke értékét csök­kentik a hitelek összegével, majd kiszámolják, kire mek­kora érték jut. A tagok üzlet­részét részjeggyé alakítják, a külső üzletrésztulajdonokra eső összeget pedig ki kell fi­zetni egy összegben, ha van rá pénz. A 60 nap elteltével egy hónapon belül köz­gyűlést hívnak össze, ame­lyen elfogadtatják az új név­értéket, majd a tervezet sze­rint 90 nap áll rendelkezésre az üzletrészek kifizetésére. Hét hónap az élet, ha nem kell kétszer összehívni a közgyűlést. - Ón szerint mi várható? Kikérik-e a volt tagok a részüket? - Nehéz megjósolni. A szövetkezetek utolsó tízéves története arról szólt, hogy az emberek összetartottak, ezért maradhattak még mindig egyben a „téeszek". A falun élők nem szeretik a konflik­tusokat, nem esnek rögtön egymás torkának, ráadásul nagy az érzelmi és a gazda­sági kötődésük is a szövet­kezetekhez. - A mostani tervezetnek már volt előszele, ezért sok téesz gazdasági tár­sasággá alakult. Azokat nem fenyegeti veszély. A megyében hányan ma­radtak meg a régi keretek között? - A megyében a korábbi 47 téeszből már csak 21 a „tiszta" mezőgazdasági szö­vetkezet. A 26 átalakult té­eszben a külsősök teljes jogú tulajdonosoknak számítanak, szavazati joggal, viszont egy kft.-bői már nem vihetik ki csak úgy a vagyont. A meg­maradt 21 a leggyengébbek közé tartozik, ezért nem tud­ták az átalakulást sem meg­lépni. Hiszen például a kft.­vé szervezéskor az apportálás költsége eléri a 20-30 millió forintot. Ha szétesnének a szövetkezetek, közel tízezren maradnának megélhetés nél­kül. A szakemberek az or­szágban 100 ezerre becsülik azok számát, akik könnyen az utcán találhatják magukat. Fekete Klára A petárda si Énnekem olyan tiszta a lelkiismeretem, mint amelyiket nem hagyományos mosóporral mostak, és mégis, ennek ellenére nagyon jól meg tudok ijed­ni. Elég egy furcsa valami, és belém áll a frász, elönt a hideg, a meleg, épp csak a folyadék nem. Például a karácsonytól az új év lagymatag belekez­déséig olyan riadtan birok mászkálni a behavazott utcán, mint aki gumibugyit nyelt, hogy akkor mikor fog a talpam alatt felfütyülni egy petárda a nadrá­gom szárába, vagy a pucér fejem búbjára mikor fészkel. Soha nem jutott még eszembe, hogy amikor nagyon nagy bánat ér, vagy annál is nagyobb öröm, hogy akkor most petárdát kéne robbantanom, kü­lönben nem élet az élet. Mondom, soha. Ettől függetlenül nagyon sok embernek eszébe jut, ami nekem nem, és ennek még örülhetek is. Mert azt mondják hát, hogy szabad országban élünk, és ehhez törvényileg passzolnia kell, hogy december 27 és január 1 között szabadon lehet pe­tárdázni; és ez akkor már nyugati minta. Ugyanak­kor egyfelől megjegyzendő, hogy vannak ennél nagyságrendekkel lényegesebb dolgok, amik emble­matikusan kifejezik az ember szabadságát és -jogát, pillantsunk csak jövedelmeink által meghatározott szabadságfokainkra, vagy egészségügyi ellátásunk­ban megfogalmazható élet-, kvázi szabadságjo­gunkra, mindjárt látszik, ez a petárdázás nagyon is bűzlik, fejétől a farkáig, vagy még tovább. Nem tu­dom, kinek, milyen érdekeltsége lehet a szabad pe­tárdázás törvényes biztosításában, de mint tudjuk, jó biznisz, tavaly is több értékes pakkra bukkantak a szervek. Másfelől nézve viszont az is tisztán lát­szik, hogy a szabad petárdázás nem egy össznépi akarat beteljesülése, nincs ugyan a kezemben köz­vélemény-kutatás eredménye, de merem állítani, hogy az átlagos magyar polgárnak eddig se az volt a vágyálma, hogy jaj, csak a hajsütővas és a turmix mellé tudjak venni az asszonynak egy tréfás piro­technikai eszközt. A dolog harmadik oldala pedig, gondolom, ebben sokakkal hasonszőrű vagyok, hogy egyszer legyen már szabad gumibugyi benye­lése nélkül elsétálni a karácsony és szilveszter kö­zött hulló havon. Petárdának meg amúgy is ott van a petárdadobáló kiscsávók hangsebességet túlbőgő, szikrázó agya. Podmaniczky Szilárd Villamospótló autóbuszok Munkatársunktól Szeptember 29-én (pénte­ken), az Aradi vértanúk terén rendezendő ünnepség (az Aba-Novák-freskó átadása) miatt délelőtt 10.45-11.45 óráig az l-es villamosvona­lon ritkábban járnak a kocsik, illetve a szakasz egyik felén villamospótló autóbuszok közlekednek. A rókusi vasút­állomástól a Széchenyi térig 8 perces követési idővel in­dulnak villamosok. A Szé­chenyi tér és a Nagyállomás között viszont (ugyancsak 8 percenként) villamospótló autóbuszok viszik az utasokat - tájékoztatta lapunkat a Sze­gedi Közlekedési Társaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom