Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-28 / 228. szám

6 HAZAI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2000. SZEPT. 28. Ma A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE szegedi szervezete 18 órai kezdettel a Földváry u. 3. alatti székházban tartja küldöttválasztó közgyűlését. Holnap A MUNKÁSPÁRT Szeged városi vezetősége 15 órai kezdettel értekezletet tart a Hüvelyk u. 1. alatti volt barakkóvodában. Drog a kosárban Munkatársunktól A kábítószer-kereső kutya jó szimata buktatta le B. Aleksandar jugoszláv állampolgárt hétfőn hajnalban a röszkei határátkelőhelyen. A 19 éves fiatalember belgrádi rendszámú BMW-jének csomagterében a poggyász átvizsgálása során a kutya jelzett. A vámosok a részletes csomagellenőrzés során 11,1 gramm „kábítószergyanús" anyagot találtak. Pedig B. Aleksandar igen leleményesen az elemózsia közé rejtette az árut. de (gy sem sikerült kijátszania a keresókutya szimatát. Az igazságügyi vegyészszakértő rövid idő alatt megállapította, hogy a lefoglalt anyag szárított cannabis, azaz vadkender, s kábítószernek minősül. A Szegedi Városi Bíróság gyorsított eljárással már döntést is hozott B. Aleksandar ügyében, akit a kábítószer-csempészés kísérlete miatt egy évre kiutasított az országból. Faluszépítés és egészségvédelem Ópusztaszeren Harc a parlagfű ellen • * *>/ ; * aáfea .. . ' wflr MÉiisrMWBiai Berta Mihály (balról) és Hatvani Pál könnyen és gyorsan dolgozhat a nagy teljesítményű, új fűnyírókkal. (Fotó: Schmidt Andrea) IGÉNYES NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS: DM 62/466-847 Az allergiás megbetegedések terjedése egyre több embernek okoz súlyos gondot, annak ellenére, hogy vannak olyan fajtái, amelyek kis odafigyeléssel enyhíthetők, esetleg meg is szüntethetők. Ezek közé sorolható a parlagfű okozta, kellemetlen tünetekkel járó betegség is. Éppen ezért az idei esztendőtől már törvény szabályozza e káros növény irtását. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy annak betartatása nem könynyü feladat. Évek óta gondot okoz még a kisebb településeken is - nem szólva egy nehezebben ellenőrizhető nagyobb városról - a parlagfüves területek szaporodása. A lakosság azon része, akinek családjában még nincs olyan személy, aki allergiától szenved, nemigen törődik azzal, ha kertjében, vagy a háza előtt elszaporodik a parlagfű. Ez az általános „kép" igaz volt Ópusztaszeren is. Az önkormányzat éppen ezért a közelmúltban - kihasználva egy pályázati lehetőséget - új fűnyírókat vásárolt. A Környezetvédelmi Minisztérium hirdette meg azt a pályázatot, amelynek köszönhetően 500 ezer forintot fordíthatlak e célra. A község azonban tervezi még egy önjáró fűnyíró gép megvételét is. A települések belterületén ugyanis a jegyző köteles eljárni annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosok elvégezzék a gaztalanítást. A közterületeken pedig az önkormányzatokra hárul ez a teendő, amely Ópusztaszeren egy fizikai munkát végző köztisztviselő, illetve egy közhasznú munkás feladata lett. Dr. Hoffmann Zoltán jegyző azonban elmondta, hogy magántulajdonban lévő telkeken is kénytelen volt elrendelni e gyomnövény levágását. Erre azért volt szükség, mert akadtak, akik többszöri felszólítás ellenére sem irtották ki telkükön a parlagfüvet. Ilyen esetben pedig az önkormányzat végezteti el a munkát, amelynek költségeit természetesen az érintett ingatlantulajdonosoknak meg kell téríteni. A lakossági szemlélet megváltoztatása nem könnyű, hiszen éveken át nem hárult ilyen kötelezettség a polgárokra. Most viszont megpróbálják következetesen elérni azt, hogy mindenki belássa: nem csak esztétikailag lesz szebb a falu, ha levágják a gazt, de egészségügyi szempontból is fontos a törvény betartása. Ezért - a korai tudatformálás érdekében - az akcióba beszervezték az általános iskolásokat is, akik a lenyírt fű összegereblyézésében segítettek. N. Rácz Judit Szétszervezés előtt a „közös" Nem először próbálja a polgári kormány megleckéztetni és meggyengíteni a volt téeszeket. Amennyiben azonban az országgyűlés megszavazza a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészekről szóló törvényt, akkor a nagyüzemek fennállásuk legsúlyosabb válságát élhetik meg. Márpedig a törvénytervezettel kapcsolatban eddig egyetlen parlamenti bizottság sem mondott bíráló szavakat. A szövetkezetek készülnek a legroszszabbra, arra, amit a Bankszövetség szakemberei a minap megjósoltak: a fennálló 130 milliárd forintos tartozások miatt közel 90 százalékukat felszámolhatják és 100 ezer ember maradhat munka nélkül. Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezetője nem számít semmi jóra. Elmondása szerint már csak az Alkotmánybíróságban lehet reménykedni, hiszen a Fidesz eddig semmilyen jelét sem adta annak, hogy ellene lenne a kisgazda kezdeményezésnek, a mezőgazdasági A Bankszövetség a vagyonról A Bankszövetség elnöke. Erdei Tibor a napokban arra hívta fel a figyelmet. hogy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészekről szóló törvény elfogadásával a padlóra kerülhet a mezőgazdaság nagyüzeme, a termelő szövetkezet. Mint ahogy azt a szakemberek kiszámolták. jelenleg a szövetkezetek mintegy 130 milliárd forinttal tartoznak a különböző pénzintézeteknek. Vagyis amennyiben ki kell adni a tagsági viszonnyal nem rendelkezők üzletrészét, akkor a vagyonmérleg elkészítésekor a hitelállománnyal csökkentett értéket állapíthatnak csak meg. Hacsak nem jut a szövetkezet „ helyből" arra a sorsra, hogy felszámolási eljárást kell ellene indítani. A vagyon ráadásul könnyen leértékelődhet, hiszen ha nincs pénz a külső üzletrész-tulajdonosok kifizetésre, akkor az eszközöket kell áron alul értékesíteni. szövetkezetek ellehetetlenülését „megágyazó" törvénytervezetnek. - Nem biztos, hogy a városi ember is naprakész információkkal rendelkezik arról, amiről hamarosan dönt a parlament. Vegyük sorra: kik azok a külső üzletrész-tulajdonosok, akik kivihetnék a rájuk eső vagyoni részt a „közösből"? - A közös szó az eredője mindennek: az 1992-es, jelenleg is hatályos szövetkezeti törvény szüntette meg ugyanis az osztatlan közös tulajdont, és juttatott vagyonhoz egyrészt minden tagot, másrészt azokat is, akik régebben legalább öt évig tagok voltak. Az üzletrész nagyságát a szövetkezetnél eltöltött idő, a kereset és a beosztás alapján állapították meg, vagyis „nevesítették". Ám ez csak fiktív vagyonként működött, mivel közgyűlési jóváhagyás nélkül mindeddig nem lehetett mobilizálni. Az üzletrészeket csak egymástól vásárolhatták meg a tagok, s azok általában az érték töredékéért cseréltek gazdát. - Miért alakult ki az az érdekellentét, amely most a szövetkezetek szétszedéséhez vezethet? - A vagyonnevesítést követően másban volt érdekelt az aktív tag, aki a szövetkezetből élt, és megint másban az, aki nyugdíjasként, avagy külső tulajdonosként távolról figyelte a történéseket. A külső üzletrészek tulajdonosai mindig is inkább azon lettek volna, hogy az eredményből részesüljenek, és azt ne a termelésbe forgassák vissza. Amennyiben a mostani törvényjavaslatot megszavazzák a képviselők, az eddigi névleges vagyon megszerzése elől elhárul az összes akadály. Persze kérdés, mekkora értéket lehetne megszerezni, hiszen a mezőgazdaság nem tudott tőkét felhalmozni. Lehet, hogy „nesze semmi, fog meg jól" alapon kell osztozkodni? - Milyen menetrend szerint zajlik majd a vagyon szétosztása? - A törvény hatályba lépését követő 60 napon belül kell újra nevesíteni a vagyont. Ez azt jelenti, hogy az üzletrésztőke értékét csökkentik a hitelek összegével, majd kiszámolják, kire mekkora érték jut. A tagok üzletrészét részjeggyé alakítják, a külső üzletrésztulajdonokra eső összeget pedig ki kell fizetni egy összegben, ha van rá pénz. A 60 nap elteltével egy hónapon belül közgyűlést hívnak össze, amelyen elfogadtatják az új névértéket, majd a tervezet szerint 90 nap áll rendelkezésre az üzletrészek kifizetésére. Hét hónap az élet, ha nem kell kétszer összehívni a közgyűlést. - Ón szerint mi várható? Kikérik-e a volt tagok a részüket? - Nehéz megjósolni. A szövetkezetek utolsó tízéves története arról szólt, hogy az emberek összetartottak, ezért maradhattak még mindig egyben a „téeszek". A falun élők nem szeretik a konfliktusokat, nem esnek rögtön egymás torkának, ráadásul nagy az érzelmi és a gazdasági kötődésük is a szövetkezetekhez. - A mostani tervezetnek már volt előszele, ezért sok téesz gazdasági társasággá alakult. Azokat nem fenyegeti veszély. A megyében hányan maradtak meg a régi keretek között? - A megyében a korábbi 47 téeszből már csak 21 a „tiszta" mezőgazdasági szövetkezet. A 26 átalakult téeszben a külsősök teljes jogú tulajdonosoknak számítanak, szavazati joggal, viszont egy kft.-bői már nem vihetik ki csak úgy a vagyont. A megmaradt 21 a leggyengébbek közé tartozik, ezért nem tudták az átalakulást sem meglépni. Hiszen például a kft.vé szervezéskor az apportálás költsége eléri a 20-30 millió forintot. Ha szétesnének a szövetkezetek, közel tízezren maradnának megélhetés nélkül. A szakemberek az országban 100 ezerre becsülik azok számát, akik könnyen az utcán találhatják magukat. Fekete Klára A petárda si Énnekem olyan tiszta a lelkiismeretem, mint amelyiket nem hagyományos mosóporral mostak, és mégis, ennek ellenére nagyon jól meg tudok ijedni. Elég egy furcsa valami, és belém áll a frász, elönt a hideg, a meleg, épp csak a folyadék nem. Például a karácsonytól az új év lagymatag belekezdéséig olyan riadtan birok mászkálni a behavazott utcán, mint aki gumibugyit nyelt, hogy akkor mikor fog a talpam alatt felfütyülni egy petárda a nadrágom szárába, vagy a pucér fejem búbjára mikor fészkel. Soha nem jutott még eszembe, hogy amikor nagyon nagy bánat ér, vagy annál is nagyobb öröm, hogy akkor most petárdát kéne robbantanom, különben nem élet az élet. Mondom, soha. Ettől függetlenül nagyon sok embernek eszébe jut, ami nekem nem, és ennek még örülhetek is. Mert azt mondják hát, hogy szabad országban élünk, és ehhez törvényileg passzolnia kell, hogy december 27 és január 1 között szabadon lehet petárdázni; és ez akkor már nyugati minta. Ugyanakkor egyfelől megjegyzendő, hogy vannak ennél nagyságrendekkel lényegesebb dolgok, amik emblematikusan kifejezik az ember szabadságát és -jogát, pillantsunk csak jövedelmeink által meghatározott szabadságfokainkra, vagy egészségügyi ellátásunkban megfogalmazható élet-, kvázi szabadságjogunkra, mindjárt látszik, ez a petárdázás nagyon is bűzlik, fejétől a farkáig, vagy még tovább. Nem tudom, kinek, milyen érdekeltsége lehet a szabad petárdázás törvényes biztosításában, de mint tudjuk, jó biznisz, tavaly is több értékes pakkra bukkantak a szervek. Másfelől nézve viszont az is tisztán látszik, hogy a szabad petárdázás nem egy össznépi akarat beteljesülése, nincs ugyan a kezemben közvélemény-kutatás eredménye, de merem állítani, hogy az átlagos magyar polgárnak eddig se az volt a vágyálma, hogy jaj, csak a hajsütővas és a turmix mellé tudjak venni az asszonynak egy tréfás pirotechnikai eszközt. A dolog harmadik oldala pedig, gondolom, ebben sokakkal hasonszőrű vagyok, hogy egyszer legyen már szabad gumibugyi benyelése nélkül elsétálni a karácsony és szilveszter között hulló havon. Petárdának meg amúgy is ott van a petárdadobáló kiscsávók hangsebességet túlbőgő, szikrázó agya. Podmaniczky Szilárd Villamospótló autóbuszok Munkatársunktól Szeptember 29-én (pénteken), az Aradi vértanúk terén rendezendő ünnepség (az Aba-Novák-freskó átadása) miatt délelőtt 10.45-11.45 óráig az l-es villamosvonalon ritkábban járnak a kocsik, illetve a szakasz egyik felén villamospótló autóbuszok közlekednek. A rókusi vasútállomástól a Széchenyi térig 8 perces követési idővel indulnak villamosok. A Széchenyi tér és a Nagyállomás között viszont (ugyancsak 8 percenként) villamospótló autóbuszok viszik az utasokat - tájékoztatta lapunkat a Szegedi Közlekedési Társaság.