Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-25 / 225. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 2000. SZEPT. 25. Gógl Árpád fizetésemelést ígér A szárazság nem hizlalta a kukaricát Tengeritörésen Hatrongyoson „ * 'r« j J f- v , mtífc ' • lísi : v » Gyenge az idei termés - állapítja meg Szabó Ferenc kombájnos és Törők Miklós fömezögazdász. (Fotó: Schmidt Andrea) EH < •Ü * A hatrongyosi határból visszafelé, az igási úton találkoztunk össze Gilicze Lajossal és családjával, akik egy közeli tanyából jöttek az út mentén lévő tengeri táblájukba, kukoricát törni. Elmondásuk szerint valódi „bioterméket" takarítanak Igáson kövérebb be, mert a vegyszer már olyan drága, hogy a kisgazdaságokban legtöbbször nem is használják. A nézelődőnek mégis az volt az érzése, a kis parcellán kövérebb a kukorica, mint a nagy gazdaságok tábláin. Úgy tűnt, a növény meghálálta a család gondoskodását. Giliczéék 18 láncon vetettek az idén kukoricát, amit most csotrogányukra rakva vittek haza a jószágoknak. A hatrongyosi határ csendjét a makói Kossuth Szövetkezet négy kombájnja veri fel már napok óta. Az idei kukoricatörés szerényebb a szokottnál, a szövetkezet két Claas Dominátora ugyanis a telephelyen pihen. Nincs szükség több gépre, hogy a szerény termést betakarítsák. Tavasszal a belvíz pusztította a tengeritáblákat, nyáron meg a hőség tizedelte a veteményt. Ami maradt, azt reggeltől estig betakarítják néhány hét alatt. Az idén nem tartanak éjszakai műszakot a kombájnosok. - Májusban itt még halastó volt - mutat körbe a határban Török Miklós fömezögazdász. - Most meg repedezik a föld, porzik a talaj. A kukoricát alig lehet levágni, olyan mélyre kell ereszteni a kombájnok vágófejét. Alacsonyak a szárak, megdőlt a termés a szárazságtól. A makói Kossuthban 759 hektáron vetettek tengerit az idén. Mivel a szövetkezetnek saját földje egy négyzetcentinyi sincs, így bérli a területet. Nem régiben még ezer hektáron termeltek kukoricát, ám a maszek termelők ráígérnek a szövetkezet bérleti díjaira, s így zsugorodik a közös termőterület. - Most aranykoronánként 20 kiló kukoricát adunk annak, aki öt évre ide ígéri a földjét, aki nyolcra szerződött, az 22 kilót kap a bérlet fejében. Vagy ennek az augusztusi tőzsdei árát. Eddig hektáronként 20 ezer forintot kellett fizetnünk, most jóval többet, mert máris 30 ezer forint felett jár a kukorica tonnánkénti ára. így egyre inkább borotvaélen táncol a téesz. Felhajtás Örül az ember, ha farmert vásárolva a gatya hosszát azonnal hozzá is igazítják, vagyis ingyér rászabják. Az egyik szegedi bevásárlóközpont szolgáltatásának is tapsol a vásárló. Aztán gyorsan kiderül, azért nem olyan egyszerű a dolog. Előbb álljon sorba a vevő, fizesse ki, hozza vissza, próbálja fel, majd egy nappal később jöjjön vissza érte a blokkal. Ha valaki Sándorfalvárói utazott a megyeszékhelyre, akkor azért már nem annyira jó buli az ingyenes felhajtás, mivel túl nagy felhajtással jár. Mindegy: fizetés, próba, a holnapi viszontlátásra. Másnap megy a farmerért a gatyatulajdonos. Az alkalmazott keresi, hová is lett az a nadrág, amit persze éppen akkor akart felvarrni. Eltűnt. De hová? Bizonyára a takarítók lopták el, mivel a riasztást jelző mütyürt a fizetéskor eltávolították - gondolkodik hangosan. Akkor talán próbáljon fel egy másikat, levesszük a méretet, azonnal felhajtjuk... Kösssz... V. F. S. Ám még a létminimum körüli keresetek is többet érnek annál, mintha segélyért kellene sorba állniuk a tagoknak, jegyzi meg a fömezögazdász. Közben a kombájnok kiérnek a tábla elejére, s megszólítjuk a legilletékesebbet, Szabó Ferencet, ő milyennek látja a hatalmas gép tetejéről a termést. - Már a Leninben is kombájnos voltam, de ilyen gyönge kukoricával még nem találkoztam. A termés nagyon apró, a A Kárász utcai antikvárium és a Könyvmoly antikvárium november 11 én meglepetést tartogat a gyűjtőknek és a könyv szerelmeseinek: a Somogyi-könyvtárban megrendezik az első szegedi könyvárverést. A Tisza parti várost is elérte az a nosztalgiahullám, amely évek óta jellemzi a régiségpiacot. Nevezetesen, hogy nem zárt körben adnakvesznek, hanem a magántulajdonban álló értéket hangulatos és elegáns módon mérettetik meg. Miközben a fővárosban egymást érik a nemcsak a gyűjtők, hanem a nagyközönDM-informóció A minőséget, a teljesítményt támogató két ösztöndíj elindítását tervezi jövő szeptembertől az új felsőoktatási életpályamodell keretében az Oktatási Minisztérium - közölte a tárca felsőoktatási főosztályvezető-helyettese. Szövényi Zsolt rámutatott: az elmúlt években az egyetemi oktatói pálya vonzereje nagymértékben csökkent, az egyre szűkülő lehecsőtörőt olyan lent kell járatni, hogy porzik az egész tábla. A négy kombájn reggel nyolckor kezdi a műszakot, s este hétkor térnek pihenőre. Az idén nincs szükség arra, hogy éjszaka, lámpafénynél arassanak. Míg máskor egymásfél óra alatt fordult meg ebben a táblában a kombájn, most jó fél óra alatt megjárja a kukoricás két végét. Igaz, ritkábban kell a teherkocsira üríteni a levágott tengerit, mert tőségek megrendítették az utánpótlást. Számos felsőoktatási intézményben az oktatók életkor szerinti megoszlása eltolódott az idősebb korosztály felé. Ezzel párhuzamosan egyfajta minőségi kontraszelekció tapasztalható, vagyis a tehetséges fiatalok egyre nagyobb hányada talált hivatást a vállalkozói szféra, a menedzsment, illetve az államigazgatás területén. - A tárca ezért a garantált bérrendszeren túl két olyan új ösztöndíj elindítását tervezi csak lassan szaporodik a teher a kombájn gyomrában. - Makó alatt van egy százhektáros területünk, ahol öntöztük is a veteményt - veszi vissza a szót Török Miklós. A drága vizet meghálálja a termés, ott száz mázsán fölül jön össze hektáronként. Itt, a hatrongyosi határban jó, ha a harminc mázsa meg lesz az idén, pedig ez a térség egyik legjobb kukoricatermő területe. Nem is csoda, hogy nem jövő szeptembertől, amely lehetőséget teremt a minőségi tevékenység, a „kiválóság" elismerésére - ismertette a főosztályvezető-helyettes. A három évre elnyerhető Békésy György posztdoktori és adjunktusi ösztöndíjban összesen 250, harmincöt évesnél fiatalabb oktató és a doktori iskolát PhD fokozattal végző hallgató részesülhet. Az ösztöndíj 30 hónapra külföldi kutatás céljából felfüggeszthető. Összege a posztdoktorok esetében a 230 ezer forintos garantált professzori bér 70, nőttek nagyra a szemek, hiszen április óta összesen nem hullott itt 60 milliméternyi csapadék. Hogy mi lesz a learatott terméssel? A Kossuthban úgy vélik, egyelőre jobb várni, a gabonatőzsdén az árak ugyanis folyamatosan emelkednek. A termés nagyját most közraktárba szállítják, s majd csak jövőre értékesítik, bízva benne, hogy magasabb árat kapnak érte, mint most. A teljes termőterületről 4 ezer tonna tengerire számítanak, amiből 2500 tonnát eladnak, a többit a szövetkezet saját állatállománya fogyasztja el. Az idén ugyanis még inkább igaz lesz a tétel, állatot hizlalni csak saját takarmánnyal éri majd meg, akinek venni kell, az csillagászati áron juthat a gyenge terméshez. Rafai Gábor és a szegedi, helytörténeti jelentőségű kötetekre. Egyelőre elsősorban a szépirodalmi kiadványok kerülnek licitre, s bár a szervezők gondolkodtak a lexikon-aukción is, most megvárják, milyen eredményt hoz a novemberi esemény. Az aukciók hagyományos menete szerint a vásárra bocsátott darabokat az árverés előtt kéthárom héttel a Kárász utcai Antikvárium kirakatában tekinthetik meg az érdeklődők, s október közepén már az licit katalógusát is kézbe lehet majd venni. Az aukcióra szeptember harmincadikáig még mindkét antikváriumban lehet felajánlásokkal jelentkezni. O. K. K. adjunktusok esetében pedig 20 százaléka lesz. - A Széchenyi István Ösztöndíjra a felsőoktatási intézményekben dolgozó egyetemi docensek, főiskolai tanárok pályázhatnak majd - ismertette Szövényi Zsolt. A juttatás célja, hogy a legkiválóbb oktatókat felkészítse a professzori pályázatuk elkészítésére. A négy évre szóló ösztöndíjban 150-en részesülhetnek. Összege a tervek szerint az egyetemi docensek esetében a garantált professzori bér 30, főiskolai tanároknál 25 százaléka lesz. Az elmúlt hét végén Szegeden tartották a délmagyarországi régió három megyéjének ágyszámegyeztetö fórumát. A megbeszélésen jelen levő egészségügyi miniszternek bemutatták a megyék ágyszámajánlataikat, míg a szaktárca vezetője arról beszélt, hogy csak indokolt, szakmailag alátámasztott és a tényleges lakossági igényeknek megfelelő ágymennyiséget fogad be az OEP finanszírozásra. A fórum után nemcsak az ágyszámokról, hanem a bérekről, valamint a fekvőbeteg-intézmények és a szakrendelők privatizációjával kapcsolatos miniszteri vétóról is kérdeztük Gógl Árpád egészségügyi minisztert. - Miniszter úr, ön hangsúlyozza, hogy nem ágyszámcsökkentésről, hanem a kórházi ágyak arányainak megváltoztatásról van szó a jövő évi kórházi ágystruktúra kialakításakor. - Ma Magyarországon az úgynevezett aktív ágyakon is ellátnak szociális és ápolási feladatokat, azaz ezeken nem a célnak megfelelő tevékenység folyik. Ezért az arányokon kell változtatni: csökkenteni az aktív ágyak számát, s növelni az ápolásra, szociális gondozásra szolgálókét. Olyan ágyakat nem veszünk el, amelyekre valóban szükség van, viszont egyetlen felesleges ágy működését sem finanszírozza a biztosító. - Csongrád megye a szaktárca által előírt ágyszámnál többet kíván működtetni a jövő évben. A megengedett 3209 helyett 3626 ágyra tett a megye ajánlatot. Mi történik ebben a helyzetben? - Minden megyére érvényes, hogy amennyiben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elutasítja az ágyszámajánlatukat, akkor fellebbezhetnek, s kérhetik a normatíván felüli ágyak finanszírozását. Amennyiben szakmailag megindokolják, érvekkel alátámasztják többletigényüket, a tárca mérlegelés után dönthet úgy, hogy javaslatot tesz ezeknek az ágyaknak a finanszírozására. - Egyik napilapunkban jelent meg, hogy az egészségügyi miniszter vétójogot kér az önkormányzati tulajdonban levő egészségügyi intézmények eladásáról szóló döntésekben. Szakértők szerint ehhez a kétharmados parlamenti többséget igénylő önkormányzati törvény módosítása szükséges. - Ehhez semmiféle parlamenti döntés nem szükséges mert ebben az esetben alkotmányos kötelezettség megvalósításáról van szó. Egy országban a biztonságos egészségügyi ellátás felelőse - az alkotmány szintjén - a kormány. Ebből adódóan, ha az ellátás szerkezetét, illetve finanszírozhatóságát egy esetleges eladás kockáztatja, akkor ehhez nem lehet hozzájárulni. Sem a kormány, sem a egészségügyi tárca nem akaija átvenni az ellátás felelősségét a tulajdonos önkormányzatoktól, s nem is akarjuk önálló döntésüket befolyásolni, de az alkotmányos kötelezettségnek eleget kell tenni. - E vétójog megvalósulása esetén leállítható lenne a Szegeden már elkezdődött kórházi és a rendelőintézeti privatizáció. - Örülök annak, amit Bartha polgármester úr kezdeményezett, mert olyan önkormányzati kísérlet, ami az új helyzethez és az új célokhoz megkísérel alkalmazkodni. A polgármester úr pontosan tudja, hogy a szegedi önkormányzat is egy feladattal terhelt tulajdont birtokol, és attól, hogy keresi az optimális működtetési lehetőséget az önkormányzat számára a feladat megmarad. Az, hogy egy szerződéssel optimálisabb formát keresnek a szegedi kórházak, a rendelőintézet működtetésre, üdvözlendő. - Ön többször ígért már az egészségügyiek számára béremelést, legutóbb 20 százalékról beszéli. Ebből az ígéretből valóság lesz? - Az egészségügyiek egyszeri béijuttatására szánt 15 milliárd forintból körülbelül 5 milliárd maradt, aminek kifizetése még hátra van. A kiosztás elveinek kimunkálásába bevonjuk az orvosi kamarát és a 15 szakdolgozói egyesületet tömörítő fórumot. Velük egyeztetjük, hogy melyik lesz az a preferált teriilet, amelyen dolgozók között a pénzt szétosztjuk. - Ez ismét csak egyszeri juttatás, én a béremelésről kérdezem, amiről a minap már szót ejtett az egyik országos médiumban. - Az OEP és a tárca jövő évi költségvetése tartalmazza a 20 százalékos béremelést. A leghatározottabb szándékunk, hogy ezt megkapják az egészségügyiek. Ennek egy része bekerül a rendszerbe, mint a minimálbér 40 ezer forintra történő emelése, másik része a közszféra 8,75 százalékos kötelező béremelése, és a többlet 20 százalékos közalkalmazotti szorzó lesz. Az emelésre 2001. január elsejétől számithatnak az egészségügyi dolgozók. Kalocsai Katalic Könyvárverés Szegeden ség körében is népszerű árverések, addig a vidéket ez idáig csend jellemezte. Mint azt Boross Zsuzsa, a Kárász utcai antikvárium munkatársa elmondta, évek óta próbálják a könyvrégiségpiacot egy kicsit itt is megmozgatni. A Lazi könyvkiadót is működtető Könyvmoly antikvárium részéről dr. Lázár István és Dobos Tamás úgy számltja, hogy legalább három könyvaukciót kell megrendezniük, ahhoz, hogy meghonosodjék a vállalkozás, és némi üzleti sikert is elérhessenek. Sikernek egyelőre az számítana, ha jó anyag jönne össze és a hozzáértő gyűjtők szívesen jönnének legközelebb is. Az eseményen több, mint kétszáz kötet kerül majd kalapács alá. Ezek többnyire a tizenkilencedik században, s a századfordulón láttak napvilágot. A szervezők számítanak az újonnan felbukkanó könyvekre is, ezek közül elsősorban a háború előtt kiadottakra Új ösztöndíjak a jövö évtől Gógl Árpád: „Az OEP és a tárca jövö évi költségvetése tartalmazza a 20 százalékos béremelést." (Fotó: Schmidt Andrea)