Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-18 / 219. szám

HÉTFŐ, 2000. SZEPT. 18. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat N. Kácz Judit újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mon­dandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Bírság. Csütörtöki szá­munkban jelent meg Zámbó János panasza, aki fogyatékos és mozgássérült gyermekét vitte a rendelőbe és - állítása szerint önhibáján kívül - sza­bálytalan parkolásért meg­büntették a Szegedi Közleke­dési Társaság munkatársai. Radics János, a Közönség­kapcsolatok Irodájának el­mondta: nagyon sok méltá­nyossági kérelem érkezik hi­vatalukba. Az említett eset ­alapos vizsgálat után - azok közé tartozik, amikor nem tudnak eltekinteni a bírság ki­szabásától. Életveszély. A Csörög-ro­vat hasábjain nem először szerepel a Pulcz utca és a Te­réz utca kereszteződése. Ezút­tal Kocsis Attila telefonált, aki szerint az egyenrangú utak találkozása balesetvesz­élyes, az utóbbi időben több­ször történt karambol ezen az útszakaszon. Olvasónk másik panasza a kátyúkkal kapcso­latos. A rókusi utcákon akko­ra mélyedések tátonganak, hogy kismotorral életvesz­élyes a közlekedés arrafelé. Nyugdíjas. Lapunk szom­bati számában is megírtuk, hogy az ötvenéves Tisza Vo­lán találkozót szervezett nyugdíjasainak a Szegedi Tu­dományegyetem Károlyi kol­légiumában. Neve elhallgatá­sát kérő olvasónk a meghí­vottak nevében kívánja meg­köszönni a sikeres rendez­vényt dr. Szeri István vezér­igazgatónak és munkatársai­nak. izmzt »»«' ll élvaMl. ® • A szabadság és a rend összefügg napló MA A Szocialista Párt irodáján (Tisza L. krt. 2Ó4.1. em. 122.) dr. Bálint János ügyvéd ingye­nes jogi tanácsadást tart, 15Ó16 óra között. JÓGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI fogadóórát tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően iga­zolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkavi­szonyban lévők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. FARKASNÉ Pocsai Blan­ka, a 8-as választókerület (Új­szeged) képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Bálint Sándor Művelődési Házban. Téma: csatomázás a Derkovits fasor páros oldalán. Vendé­gek: Nóvák Gyula, a Vízügyi Beruházási Kft. ügyvezető igazgatója és Katona Gyula, a Szegedi Csatorna Társulat el­nöke. HOLNAP Dr. SZABÓ László, a 7-es választókerület (Újszeged) képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Bálint Sándor Művelődési házban. Téma: csatomázás a Derkovits fasor páratlan oldalán, a Diófa és Borostyán utcában. Vendégek: Nóvák Gyula, a Vízügyi Beru­házási Kft. ügyvezető igazga­tója és Katona Gyula, a Szege­di Csatorna Társulat elnöke. DOBÓ János, a 2l-es vá­lasztókerület (Északi város­rész) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Kodály téri Al­talános Iskolában. GILA Ferenc, a 24-es vá­lasztókerület (Baktó, Petőfite­lep) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Nádas presszó­ban (Tölgyfa utca). Háromszázezer a nyomravezetőnek Ki gyújtogatott? Munkatársunktól Nemrég adtunk hírt arról, hogy 12-én, a hajnali órák­ban valaki felgyújtotta az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkkal szemben, a Megmaradás falának köze­lében lévő bazársor épületeit. A porig leégett hat faház és a bennük lévő árukészlet összesen mintegy hétmillió forint kárt okozott a keres­kedőknek. A Kisteleki Rendőrkapitányság pedig ­rongálás bűntett elkövetésé­nek alapos gyanúja miatt ­büntetőeljárást indított isme­retlen tettes ellen. A rend­őrség kéri mindazok segítsé­gét, akik a bűncselek­ménnyel kapcsolatban bár­milyen információval rendel­keznek, jelentkezzenek a Kisteleki Rendőrkapitánysá­gon, a 62/259-81 l-es vagy a 107-es telefonszámon. A Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság vezetője a nyomravezetőnek - személye titokban tartása mellett - 300 ezer forint jutalmat ajánlott fel! Rádölt a téglafal Munkatársunktól Vályogtéglafal dőlt egy emberre szombaton délben, Makón. A szerencsétlenül járt férfit a városi tűzoltóság munkatársai szabadították ki, műszaki mentés keretében ­tudtuk meg a tűzoltóság ügyeletvezetőjétől. A sérültet mentőn szállították a hely­színről a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőinté­zetbe. Miután belső szervi sérülés gyanúja nem merült föl, ugyanakkor komplett lábszártörést szenvedett, műtétre átirányították Sze­gedre. A szegedi II. kórház­ban tegnap azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a sérült már a lábadozás állapotában van a műtét után. Rókusi ezredforduló cím­mel egész napos rendez­vényre hívta a Öreg- és Új­Rókus városnegyed lakos­ságát a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetség helyi szervezete, Kalmár Ferenc és dr. Péter Szilvesz­ter, a két választókörzet önkormányzati képvise­lője. A nap szabadtéri szentmisé­vel kezdődött, azt a Pom-pom rockegyüttes gyermekműsora követte, majd Gera Marina di­áklány (több országos szavaló­verseny nyertese) Csokonai Vi­téz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című verséből mon­dott el egy részietet. A rendez­vényen ezután Harrach Péter, szociális és családügyi minisz­ter mondott köszöntőt. A Hunyadi téri Dózsa pályán tartott alkalmon a miniszter a millenniumi évforduló kapcsán, több száz rókusi polgár előtt, hangsúlyozta a közösség szere­pének fontosságát. Mindenek­előtt a család, mint a társada­lom alapsejtje fontos számunk­ra. Ezen alapul majd egy-egy lakónegyed, városrész, telepü­lés, s az egész nemzet szerve­zettsége. Nemkülönben fontos az egyház szervező, lelki tá­maszt adó ereje is. Külön kitért arra, hogy min­den demokratikus társadalom­A rókusi ezredfordulós rendezvényen Harrach Péter szociális miniszter is részt vett. (Fotó: Karnok Csaba) ban szükség van az emberi szabadságra, de annak megva­lósulása rend, tehát a törvényi keretek meghatározása nélkül, nem képzelhető el. Ezen a té­ren az elmúlt 10 év alatt a je­lentős elmozdulás történt a job­bítás irányába de mégsem si­került maradéktalanul megva­lósítani a szabadság és a rend tökéletes harmóniáját. Harrach szerint képesek vagyunk nem­zetben gondolkodni, így a megújuló magyar nemzet már egy tudásalapú társadalmat épít, amely lehetővé teszi szá­mára, hogy az európai integrá­cióban se a „cselédsors" vár­jon rá... A tegnapi rókusi összejöve­telen ezután a jelenlévők kér­déseire a miniszteren kívül dr. Bartha László polgármester és az önkormányzati képviselők válaszoltak. A szervezők több mint kétszáz résztvevő számára ingyen ebéddel kedveskedtek, délután pedig ifjúsági egyház­zenei előadás következett, majd a Storvyville Jazz Band együt­tes szórakoztatta a rókusiakat. K isimre I Munkatársunktál A Baross Öregdiákok Szö­vetsége kezdeményezésére november 14-én Visy József halálának 12. évfordulóján emléktáblát állít a város a gya­korlógimnáziumi tanár egyko­ri lakóhelyén, a Tisza Lajos Emléktábla Visy Józsefnek körűt 48. szám alatt. Visy Jó­zsef nemzedékek közismerten nagy tudású és példamutatóan tanítani tudó történelem-latin­görög szakos középiskolai és egyetemi tanára, igazi huma­nista szellemű nevelője volt. A családdal egyetértésben az emléktábla 50x70 centiméte­res gránit alapon elhelyezett bronz domborművei készül. A harminckét centiméter át­mérőjű relief negatívját az egyik családtag, a Párizsban élő szobrászművész - akit szintén Visy Józsefnek hívnak - készítette el térítésmentesen. Bronzba öntését és kihelyezé­sét Lapis András szob­rászművész vállalta. Az ön­kormányzat 80 ezer forinttal támogatja az emlékhely meg­valósítását. Leértékelt emberek? Vagyunk-e, akik lehet­nénk? Karinthy így fogal­mazta meg azt a kérdést, amit így, vagy úgy, de mindannyian fölteszünk magunkban időnként. Ám a válasz megfogal­mazása különösen nehéz egy olyan ember számá­ra, aki testileg fogyaté­kos, mert neki, egy egészségeshez képest, kisebb az esélye teljes életet élni. Különösen, ha életlehetőségeit itt is, ott is nyirbálják. - Civil szerveződéseink nélkül létezni sem tudnánk ­jelentette ki Jaksa Ferenc, a Mozgáskorlátozottak Csong­rád Megyei Egyesületének el­nöke a minap a Közéleti ká­véház estjén. - E civil szervezetek azon­ban egyre nehezebb anyagi körülmények közepette, egy­re nagyobb erőfeszítések árán szolgálják a mozgáskorláto­zottakat - tette hozzá Szeke­resné dr. Makra Ibolya, az egyesület által létrehozott Ér­telmesebb Életért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A múlt évben az egyesületnek például 1 millió forint bevéte­le volt, ebből kellett fönntar­tania 18 csoportját, szolgálni 1843 tagját és minden, az egyesülettől segítséget kérő embert. Az alapítványnak, fönnállásának hét éve alatt, 500 ezer forintos alaptőkéjét 2 millió forintra sikerült nö­velnie. Ám egyre nehezebb támogatót és pénzbeli támo­gatást találni. Mit mér a pénz? A civil szervezetek helyze­tén túl a pályázati rendszer fonákságaira is utal, hogy az alapítvány által benyújtott száz pályázatból körülbelül 5­6 lesz eredményes, azaz hoz valami pénzt a konyhára. Az egyik résztvevő szerint a többséghez tartozóknak fi­gyelmébe kéne ajánlani a „Ma nekem, holnap neked!" törvényszerűséget, mert ak­kor talán azt is belátnák, hogy akár havi száz forint adako­zás is milyen sokat segítene például a fogyatékosokat tö­mörítő és segítő civil szerve­zeteknek. Az egyesület és az alapít­vány is „közhasznú", azaz ­állami és önkormányzati föl­adatot is átvállalva - nyitott, minden segítségre szoruló rendelkezésére áll. Ez a két közhasznú szervezet kívánt bemutatkoznia a közélet iránt érdeklődő szegedieknek, ám a kávéházi est résztvevőinek zöme vagy maga is mozgás­korlátozott, vagy ilyen hely­zetű ember hozzátartozója volt. Ezért fájlalta az egyik résztvevő, a tudományegyete­men dolgozó doktor, hogy ennyire gyér a többség ér­deklődése azon kisebbség problémái iránt, akiknek egy lépcső mellé tett korlát, vagy éppen rámpa is elvisel­hetőbbé teszi a rájuk mért sorsot. Képzés és munka Szinte egymásnak mesél­ték el, hogy például az alapít­vány a halmozottan hátrányos helyzetű mozgáskorlátozot­tak, például a tanyán élők helyzetén kerékpár vásárlás­sal, a rossz anyagi körülmé­nyek között élőknek pedig számítógépet, varrógépet is tartalmazó kölcsönparkjával segít. Az egyesület és az ala­pítvány is vásárolt számítógé­peket, melyek a munkához jutást és a rehabilitációt szol­gálják. Évek óta csökken a rehabilitációhoz nyújtott egészségbiztosítási támoga­tás, ezért az alapítvány fürdő­és maszfrozó-jegyeket ad áz arra rászorulóknak, az egyé­sület pedig a gyógyászati se­gédeszközök kölcsönző háló­zatát működteti. A tanulás, a munkavállalás és a szabadidő eltöltésének lehetőségeit minden lehetsé­ges eszközzel tágítani igyek­szik mindkét szervezet. Az egyesületnek az információ­adás és továbbítás az egyik legfontosabb feladata különö­sen mostanában, mikor állan­dóan változnak a jogszabá­lyok. Fogyatékossági támogatás Éppen egy törvény, még­pedig a szeptember l-jén életbe lépett fogyatékossági támogatásról szóló miatt csa­pott át a kávéházi, beszél­getős hangulat parázs vitába. E jogszabály legfőbb baja az - mondták a mozgáskorláto­zottak -, hogy nagyon leszűkíti azok körét, akik tá­mogatásban részesülhetnek. Ebből azonban az is követke­zik, hogy a többség, vagyis az állam egyre kevesebb pénzt kíván költeni a fogyatékosok­ra. Ma, amikor az értéket oly sokszor pénzzel mérik, ami­kor a fogyatékostól is olyan megnyilvánulást követelnek, mintha az edző a kapust csa­tárnak állítaná, a többség al­kotta közösség azt érzékelteti, mintha „leértékelt emberek" lennének azok, akik vallják: testi vagy szellemi hibával is, de joguk van teljes életet élni. Ugye, mindannyiunk célja: annak lenni, aki lehetnénk. Újszászi Ilona A Dóm tér kapui Mint a Dóm tér egésze szempontjából feleslege­set, a nézőtéri monstrum után a kapurendszert is el kell távolítani. Ez az alapállása a szakembe­rek és az önkormányzati képviselők jó részének. Ám egy ilyen döntés végrehajtása nem is olyan egyszerű, mint első pillanatra tűnik. A Dóm tér, illetve a Rcrich Bcla tér bejáratánál 1976 óta áll az épületegyüttes stílusához és a tér rendelteté­séhez nem illó, elavult és le­romlott állapotú kapurend­szer. Ezeket a Somogyi könyvtár építésének idején, a tér lezárása érdekében állítot­ták föl. Azóta igazi funkciót csakis a szabadtéri játékok idején kapnak: szűrik a térre özönlő nézőket. A Dóm téri kapu: műalko­tás. Tóth Attila Szeged szob­rait „leltározó" könyvéből megtudhatjuk, hogy a Dóm téri kapuk szerkezetét Ben­csik Pál tervezte, a szobrászi munkák pedig Fritz Mihály és Kalmár Márton nevéhez köthetők. Az Aradi vértanúk terét és a Rerrich Béla tértől elválasztó kaput dombormű díszíti. A bal oldali dom­bormű a régi városcímert áb­rázolja, a hátlapon a szabad­téri játékok emlékplakettjé­nek fölnagyított változata lát­ható, három, fanfárokat fújó apróddal; a jobboldalon min­dez fordított sorrendben lát­ható. A másik kapu - Nóvák András munkája - ugyana­zokkal az ábrázolásokkal, de lemezre festett változatban, az árkádokkal egy vonalban áll. A műemlék-felügyelettel foglalkozó szakértők, de a városlakók érdekeit megjele­nítő közgyűlés városüzemel­tetési és környezetvédelmi bizottsága is úgy döntött, hogy a vörösréz borítású ka­puszerkezeteket a terek za­vartalan átláthatósága és át­járhatósága érdekében el kell bontani! A bizottság júniusi döntését azonban még nem hajtották végre. A kapurend­szer azért áll még ma is, mert mint műalkotásnak, ennek el­távolításához is közgyűlési határozat szükségeltetik. Az önkormányzati törvény írja elő, hogy a köztéren álló műalkotásokat fölállítani és áthelyezni, de lebontani is csak a közgyűlés döntése alapján lehet. Ha a műalko­tás, például egy dombormű nem városi, hanem magán tu­lajdonban lévő épület falára kerül, vagy éppen onnan akarják eltüntetni, akkor is szükség van a közgyűlés vé­leményére - tudtuk meg Pappné Zántó Ritától, a sze­gedi polgármesteri hivatal munkatársától. A szokásjog alapján a lebontott műalkotá­sok, állagmegóvás után, a megyei múzeum Algyői úti raktárába kerülnek. Ott mint történelmi emléket őrzik az utóbbi tíz esztendőben eltá­volított műalkotásokat, így például a domborművei dí­szített Rózsa Ferenc, illetve Szirmai István-emléktáblát, vagy a „libás asszonyt" és a Lenin szobrokat. A Dóm tér bejáratainál fölállított kapuk sorsáról közgyűlés várhatóan a jövő hónap elején dönt. A nézőtéri állványerdő vagy a kapu-rendszer mint zavaró tényező eltüntetése után már teljes szépségében pompázhat a Dóm tér. Szege­den bebizonyítottuk: egy te­ret is lehet „restaurálni" és rehabilitálni. Ú. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom