Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-18 / 219. szám
HÉTFŐ, 2000. SZEPT. 18. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat N. Kácz Judit újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Bírság. Csütörtöki számunkban jelent meg Zámbó János panasza, aki fogyatékos és mozgássérült gyermekét vitte a rendelőbe és - állítása szerint önhibáján kívül - szabálytalan parkolásért megbüntették a Szegedi Közlekedési Társaság munkatársai. Radics János, a Közönségkapcsolatok Irodájának elmondta: nagyon sok méltányossági kérelem érkezik hivatalukba. Az említett eset alapos vizsgálat után - azok közé tartozik, amikor nem tudnak eltekinteni a bírság kiszabásától. Életveszély. A Csörög-rovat hasábjain nem először szerepel a Pulcz utca és a Teréz utca kereszteződése. Ezúttal Kocsis Attila telefonált, aki szerint az egyenrangú utak találkozása balesetveszélyes, az utóbbi időben többször történt karambol ezen az útszakaszon. Olvasónk másik panasza a kátyúkkal kapcsolatos. A rókusi utcákon akkora mélyedések tátonganak, hogy kismotorral életveszélyes a közlekedés arrafelé. Nyugdíjas. Lapunk szombati számában is megírtuk, hogy az ötvenéves Tisza Volán találkozót szervezett nyugdíjasainak a Szegedi Tudományegyetem Károlyi kollégiumában. Neve elhallgatását kérő olvasónk a meghívottak nevében kívánja megköszönni a sikeres rendezvényt dr. Szeri István vezérigazgatónak és munkatársainak. izmzt »»«' ll élvaMl. ® • A szabadság és a rend összefügg napló MA A Szocialista Párt irodáján (Tisza L. krt. 2Ó4.1. em. 122.) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart, 15Ó16 óra között. JÓGSEGÉLYSZOLGÁLATI fogadóórát tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. FARKASNÉ Pocsai Blanka, a 8-as választókerület (Újszeged) képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Bálint Sándor Művelődési Házban. Téma: csatomázás a Derkovits fasor páros oldalán. Vendégek: Nóvák Gyula, a Vízügyi Beruházási Kft. ügyvezető igazgatója és Katona Gyula, a Szegedi Csatorna Társulat elnöke. HOLNAP Dr. SZABÓ László, a 7-es választókerület (Újszeged) képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Bálint Sándor Művelődési házban. Téma: csatomázás a Derkovits fasor páratlan oldalán, a Diófa és Borostyán utcában. Vendégek: Nóvák Gyula, a Vízügyi Beruházási Kft. ügyvezető igazgatója és Katona Gyula, a Szegedi Csatorna Társulat elnöke. DOBÓ János, a 2l-es választókerület (Északi városrész) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Kodály téri Altalános Iskolában. GILA Ferenc, a 24-es választókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Nádas presszóban (Tölgyfa utca). Háromszázezer a nyomravezetőnek Ki gyújtogatott? Munkatársunktól Nemrég adtunk hírt arról, hogy 12-én, a hajnali órákban valaki felgyújtotta az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal szemben, a Megmaradás falának közelében lévő bazársor épületeit. A porig leégett hat faház és a bennük lévő árukészlet összesen mintegy hétmillió forint kárt okozott a kereskedőknek. A Kisteleki Rendőrkapitányság pedig rongálás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárást indított ismeretlen tettes ellen. A rendőrség kéri mindazok segítségét, akik a bűncselekménnyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkeznek, jelentkezzenek a Kisteleki Rendőrkapitányságon, a 62/259-81 l-es vagy a 107-es telefonszámon. A Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője a nyomravezetőnek - személye titokban tartása mellett - 300 ezer forint jutalmat ajánlott fel! Rádölt a téglafal Munkatársunktól Vályogtéglafal dőlt egy emberre szombaton délben, Makón. A szerencsétlenül járt férfit a városi tűzoltóság munkatársai szabadították ki, műszaki mentés keretében tudtuk meg a tűzoltóság ügyeletvezetőjétől. A sérültet mentőn szállították a helyszínről a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézetbe. Miután belső szervi sérülés gyanúja nem merült föl, ugyanakkor komplett lábszártörést szenvedett, műtétre átirányították Szegedre. A szegedi II. kórházban tegnap azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a sérült már a lábadozás állapotában van a műtét után. Rókusi ezredforduló címmel egész napos rendezvényre hívta a Öreg- és ÚjRókus városnegyed lakosságát a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség helyi szervezete, Kalmár Ferenc és dr. Péter Szilveszter, a két választókörzet önkormányzati képviselője. A nap szabadtéri szentmisével kezdődött, azt a Pom-pom rockegyüttes gyermekműsora követte, majd Gera Marina diáklány (több országos szavalóverseny nyertese) Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című verséből mondott el egy részietet. A rendezvényen ezután Harrach Péter, szociális és családügyi miniszter mondott köszöntőt. A Hunyadi téri Dózsa pályán tartott alkalmon a miniszter a millenniumi évforduló kapcsán, több száz rókusi polgár előtt, hangsúlyozta a közösség szerepének fontosságát. Mindenekelőtt a család, mint a társadalom alapsejtje fontos számunkra. Ezen alapul majd egy-egy lakónegyed, városrész, település, s az egész nemzet szervezettsége. Nemkülönben fontos az egyház szervező, lelki támaszt adó ereje is. Külön kitért arra, hogy minden demokratikus társadalomA rókusi ezredfordulós rendezvényen Harrach Péter szociális miniszter is részt vett. (Fotó: Karnok Csaba) ban szükség van az emberi szabadságra, de annak megvalósulása rend, tehát a törvényi keretek meghatározása nélkül, nem képzelhető el. Ezen a téren az elmúlt 10 év alatt a jelentős elmozdulás történt a jobbítás irányába de mégsem sikerült maradéktalanul megvalósítani a szabadság és a rend tökéletes harmóniáját. Harrach szerint képesek vagyunk nemzetben gondolkodni, így a megújuló magyar nemzet már egy tudásalapú társadalmat épít, amely lehetővé teszi számára, hogy az európai integrációban se a „cselédsors" várjon rá... A tegnapi rókusi összejövetelen ezután a jelenlévők kérdéseire a miniszteren kívül dr. Bartha László polgármester és az önkormányzati képviselők válaszoltak. A szervezők több mint kétszáz résztvevő számára ingyen ebéddel kedveskedtek, délután pedig ifjúsági egyházzenei előadás következett, majd a Storvyville Jazz Band együttes szórakoztatta a rókusiakat. K isimre I Munkatársunktál A Baross Öregdiákok Szövetsége kezdeményezésére november 14-én Visy József halálának 12. évfordulóján emléktáblát állít a város a gyakorlógimnáziumi tanár egykori lakóhelyén, a Tisza Lajos Emléktábla Visy Józsefnek körűt 48. szám alatt. Visy József nemzedékek közismerten nagy tudású és példamutatóan tanítani tudó történelem-latingörög szakos középiskolai és egyetemi tanára, igazi humanista szellemű nevelője volt. A családdal egyetértésben az emléktábla 50x70 centiméteres gránit alapon elhelyezett bronz domborművei készül. A harminckét centiméter átmérőjű relief negatívját az egyik családtag, a Párizsban élő szobrászművész - akit szintén Visy Józsefnek hívnak - készítette el térítésmentesen. Bronzba öntését és kihelyezését Lapis András szobrászművész vállalta. Az önkormányzat 80 ezer forinttal támogatja az emlékhely megvalósítását. Leértékelt emberek? Vagyunk-e, akik lehetnénk? Karinthy így fogalmazta meg azt a kérdést, amit így, vagy úgy, de mindannyian fölteszünk magunkban időnként. Ám a válasz megfogalmazása különösen nehéz egy olyan ember számára, aki testileg fogyatékos, mert neki, egy egészségeshez képest, kisebb az esélye teljes életet élni. Különösen, ha életlehetőségeit itt is, ott is nyirbálják. - Civil szerveződéseink nélkül létezni sem tudnánk jelentette ki Jaksa Ferenc, a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének elnöke a minap a Közéleti kávéház estjén. - E civil szervezetek azonban egyre nehezebb anyagi körülmények közepette, egyre nagyobb erőfeszítések árán szolgálják a mozgáskorlátozottakat - tette hozzá Szekeresné dr. Makra Ibolya, az egyesület által létrehozott Értelmesebb Életért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A múlt évben az egyesületnek például 1 millió forint bevétele volt, ebből kellett fönntartania 18 csoportját, szolgálni 1843 tagját és minden, az egyesülettől segítséget kérő embert. Az alapítványnak, fönnállásának hét éve alatt, 500 ezer forintos alaptőkéjét 2 millió forintra sikerült növelnie. Ám egyre nehezebb támogatót és pénzbeli támogatást találni. Mit mér a pénz? A civil szervezetek helyzetén túl a pályázati rendszer fonákságaira is utal, hogy az alapítvány által benyújtott száz pályázatból körülbelül 56 lesz eredményes, azaz hoz valami pénzt a konyhára. Az egyik résztvevő szerint a többséghez tartozóknak figyelmébe kéne ajánlani a „Ma nekem, holnap neked!" törvényszerűséget, mert akkor talán azt is belátnák, hogy akár havi száz forint adakozás is milyen sokat segítene például a fogyatékosokat tömörítő és segítő civil szervezeteknek. Az egyesület és az alapítvány is „közhasznú", azaz állami és önkormányzati föladatot is átvállalva - nyitott, minden segítségre szoruló rendelkezésére áll. Ez a két közhasznú szervezet kívánt bemutatkoznia a közélet iránt érdeklődő szegedieknek, ám a kávéházi est résztvevőinek zöme vagy maga is mozgáskorlátozott, vagy ilyen helyzetű ember hozzátartozója volt. Ezért fájlalta az egyik résztvevő, a tudományegyetemen dolgozó doktor, hogy ennyire gyér a többség érdeklődése azon kisebbség problémái iránt, akiknek egy lépcső mellé tett korlát, vagy éppen rámpa is elviselhetőbbé teszi a rájuk mért sorsot. Képzés és munka Szinte egymásnak mesélték el, hogy például az alapítvány a halmozottan hátrányos helyzetű mozgáskorlátozottak, például a tanyán élők helyzetén kerékpár vásárlással, a rossz anyagi körülmények között élőknek pedig számítógépet, varrógépet is tartalmazó kölcsönparkjával segít. Az egyesület és az alapítvány is vásárolt számítógépeket, melyek a munkához jutást és a rehabilitációt szolgálják. Évek óta csökken a rehabilitációhoz nyújtott egészségbiztosítási támogatás, ezért az alapítvány fürdőés maszfrozó-jegyeket ad áz arra rászorulóknak, az egyésület pedig a gyógyászati segédeszközök kölcsönző hálózatát működteti. A tanulás, a munkavállalás és a szabadidő eltöltésének lehetőségeit minden lehetséges eszközzel tágítani igyekszik mindkét szervezet. Az egyesületnek az információadás és továbbítás az egyik legfontosabb feladata különösen mostanában, mikor állandóan változnak a jogszabályok. Fogyatékossági támogatás Éppen egy törvény, mégpedig a szeptember l-jén életbe lépett fogyatékossági támogatásról szóló miatt csapott át a kávéházi, beszélgetős hangulat parázs vitába. E jogszabály legfőbb baja az - mondták a mozgáskorlátozottak -, hogy nagyon leszűkíti azok körét, akik támogatásban részesülhetnek. Ebből azonban az is következik, hogy a többség, vagyis az állam egyre kevesebb pénzt kíván költeni a fogyatékosokra. Ma, amikor az értéket oly sokszor pénzzel mérik, amikor a fogyatékostól is olyan megnyilvánulást követelnek, mintha az edző a kapust csatárnak állítaná, a többség alkotta közösség azt érzékelteti, mintha „leértékelt emberek" lennének azok, akik vallják: testi vagy szellemi hibával is, de joguk van teljes életet élni. Ugye, mindannyiunk célja: annak lenni, aki lehetnénk. Újszászi Ilona A Dóm tér kapui Mint a Dóm tér egésze szempontjából feleslegeset, a nézőtéri monstrum után a kapurendszert is el kell távolítani. Ez az alapállása a szakemberek és az önkormányzati képviselők jó részének. Ám egy ilyen döntés végrehajtása nem is olyan egyszerű, mint első pillanatra tűnik. A Dóm tér, illetve a Rcrich Bcla tér bejáratánál 1976 óta áll az épületegyüttes stílusához és a tér rendeltetéséhez nem illó, elavult és leromlott állapotú kapurendszer. Ezeket a Somogyi könyvtár építésének idején, a tér lezárása érdekében állították föl. Azóta igazi funkciót csakis a szabadtéri játékok idején kapnak: szűrik a térre özönlő nézőket. A Dóm téri kapu: műalkotás. Tóth Attila Szeged szobrait „leltározó" könyvéből megtudhatjuk, hogy a Dóm téri kapuk szerkezetét Bencsik Pál tervezte, a szobrászi munkák pedig Fritz Mihály és Kalmár Márton nevéhez köthetők. Az Aradi vértanúk terét és a Rerrich Béla tértől elválasztó kaput dombormű díszíti. A bal oldali dombormű a régi városcímert ábrázolja, a hátlapon a szabadtéri játékok emlékplakettjének fölnagyított változata látható, három, fanfárokat fújó apróddal; a jobboldalon mindez fordított sorrendben látható. A másik kapu - Nóvák András munkája - ugyanazokkal az ábrázolásokkal, de lemezre festett változatban, az árkádokkal egy vonalban áll. A műemlék-felügyelettel foglalkozó szakértők, de a városlakók érdekeit megjelenítő közgyűlés városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottsága is úgy döntött, hogy a vörösréz borítású kapuszerkezeteket a terek zavartalan átláthatósága és átjárhatósága érdekében el kell bontani! A bizottság júniusi döntését azonban még nem hajtották végre. A kapurendszer azért áll még ma is, mert mint műalkotásnak, ennek eltávolításához is közgyűlési határozat szükségeltetik. Az önkormányzati törvény írja elő, hogy a köztéren álló műalkotásokat fölállítani és áthelyezni, de lebontani is csak a közgyűlés döntése alapján lehet. Ha a műalkotás, például egy dombormű nem városi, hanem magán tulajdonban lévő épület falára kerül, vagy éppen onnan akarják eltüntetni, akkor is szükség van a közgyűlés véleményére - tudtuk meg Pappné Zántó Ritától, a szegedi polgármesteri hivatal munkatársától. A szokásjog alapján a lebontott műalkotások, állagmegóvás után, a megyei múzeum Algyői úti raktárába kerülnek. Ott mint történelmi emléket őrzik az utóbbi tíz esztendőben eltávolított műalkotásokat, így például a domborművei díszített Rózsa Ferenc, illetve Szirmai István-emléktáblát, vagy a „libás asszonyt" és a Lenin szobrokat. A Dóm tér bejáratainál fölállított kapuk sorsáról közgyűlés várhatóan a jövő hónap elején dönt. A nézőtéri állványerdő vagy a kapu-rendszer mint zavaró tényező eltüntetése után már teljes szépségében pompázhat a Dóm tér. Szegeden bebizonyítottuk: egy teret is lehet „restaurálni" és rehabilitálni. Ú. I.