Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-15 / 217. szám

PÉNTEK, 2000. SZEPT. 15. UNIVERSITAS 9 Díjazottak Munkatársunktól Az elmúlt hétvégén meg­rendezett ünnepélyes tanév­nyitón dr. Mészáros Rezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora számos alapítványi díjat adott át az arra érdemes hallgatóknak, oktatóknak. A Kanyó Zoltán Iroda­lomelméleti Alapítvány Ku­ratóriuma 2000-ben dr. Ber­szán Istvánt, a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Ma­gyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusát ré­szesítette a „Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Díj"-ban. Dr. Kalmár Lászlóné Arvay Erzsébet Kalmár László aka­démikus özvegye a számítás­tudomány és számítástechni­ka területén dolgozó fiatalok tevékenységének elismerésé­re alapított díjat. A Kalmár László Alapítvány ez évi dí­ját Imreh Csanád PhD hall­gató nyerte. A Tari Alapítvány díjait azok nyerhetik el. akik - nem nyelvszakos hallgatóként ­legalább két idegen nyelvet tökéletesen elsajátítottak. Eb­ben az évben Tari díjat kap­tak: Kiss Zsuzsa Eszter, az Állam- és Jogtudományi Kar elsőéves hallgatója, György­deák Dezső, a Természettu­dományi Kar ötödéves hall­gatója, valamint Julesz Máté, az Állam- és Jogtudományi Kar ötödéves hallgatója. könyv-' bemutató Munkatársunktól A Magyar Sajtó Házában, Budapesten ma mutatják be dr. Csillag András amerika­nista történész, a SZTE Ta­nárképző Főiskolai Kara fő­iskolai tanárának nemrég megjelent, Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó című köny­vét. A kötet a karon folyó amerikanisztikai kutatások legfrissebb terméke, az első olyan átfogó monográfia Magyarországon, amely tel­jességében dolgozza fel az egyetemes sajtótörténet ki­emelkedő személyiségének életűtját, beleértve a ma­gyarországi gyökereket is. A délután 3-kor kezdődő könyvbemutatót a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége Sajtótudományi Szak­osztálya rendezi, bevezetőt Wisinger István a MÚOSZ elnöke mond, a szerzővel Buzinkay Géza, a szakosz­tály elnöke, a Magyar Média főszerkesztője beszélget. Volt kórus­tagokat keresnek Munkatársunktól A szegedi egyetemi ének­kar idén ünnepli fennállásá­nak 75. évfordulóját. Erről az alkalomról november 19­én jubileumi koncerttel em­lékeznek meg. Az énekkar vezetői arra kérnek minden volt kórustagot, hogy nevük és címük feltüntetésével je­lentkezzenek az alábbi cí­men, valamint értesítsenek minél több egykori tagot: Szegedi Tudományegyetem - Kulturális Iroda 6720 Sze­ged, Dugonics tér 13., vagy a következő e-mail címen: egyetemi@jerney-szeged.su­linet.hu. A jelentkezőknek részletes programtervet és meghívót küldenek. A szer­vezők várnak továbbá régi fotókat, hang- és képfelvéte­leket, illetve egyéb tárgyi emlékeket az énekkarról. Virtuális szolgáltató iroda Elkészült a tangyógyszertár Munkatársunktól A Szegedi Tudományegye­tem Gyógyszertechnológiai In­tézete húszmillió forintos tá­mogatást kapott egy olyan mi­nisztériumi hitelből, amely a különböző intézetek felújításá­ra szolgál. Az intézetben a leg­fontosabb szakmai tárgyat a gyógyszertechnológiát oktat­ják. Itt tanulják meg a harmad­, és negyedéves hallgatók a gyógyszerkészítés alapelveit, gyakorlatát, az ott megszerzett tudást alkalmazzák a gyógy­szertárakban, gyógyszertár­gyártó laboratóriumokban is. Mivel az elmúlt tíz évben szá­mos rendkívül jól felszerelt magánpatika nyílt Magyaror­szágon, a hallgatói tanpatika korszerűsítése volt a legfonto­sabb feladat. Az átalakítás so­rán a tangyógyszertár mellett lévő mérlegszoba helyett egy, a tangyógyszertárat kiszolgáló raktárt alakítottak ki, a tante­rem másik oldalán lévő moso­gató helyett pedig egy számí­tógépes kabinetet hoztak létre. Korszerű berendezéseket ter­veztettek. hogy a hallgatók a munka nagy részét ülve tudják végezni, így a jövőben haszno­san tudják kihasználni a ren­delkezésükre álló időt. Két hónap alatt, húszmillió forintos költséggel készült el az új, modern tanpatika. (Fotó: Sehmidt Andrea) A keletiek borúlátók Danilo Piarulli, Magda Torzewska és Aleksandar Vicko. A hallgatók szerint nem mindenki örül a csatlakozásnak. (Fotó: Karnok Csaba) Az elmúlt héten váro­sunkban megrendezett Európai Hallgatók Egye­sületének (AEGEE) hagyo­mányos féléves elnöki közgyűlésére több, mint 400 diák érkezett a konti­nens minden országából. Egy-egy Olaszországból, Lengyelországból és Ju­goszláviából érkezett hallgatóval az ottani fia­talok munkalehetőségei­ről, az uniós tagság elő­nyeiről, Magyarország esélyeiről beszélgettünk. A Lengyelországból érke­zett Magda Torzewska szerint nincsenek túl jó helyzetben a felsőoktatási intézményekből kikerült diákok. - Éppen most olvastam az egyik hazai napi­lapban, hogy akik idén fejezik be az egyetemet, nem találnak munkát. A munkaadók ugyanis' tapasztalattal rendelkező mun­kaerőt keresnek, de öt év tanu­lás után milyen tapasztalattal rendelkezhetnénk? Én magam is munkát kerestem az egye­tem befejezését követően, de miután három hónap alatt sem sikerült találnom semmit, telje­sen elszomorodtam - tudom meg Magdától, aki az uniós csatlakozástól azt várja, hogy a friss diplomásoknak lehetősé­gük nyílik majd külföldön munkát vállalni. Aleksandar Vicko Jugoszlá­viából érkezett. - Mindent a jelenlegi kormányzat tart kéz­ben, emiatt a felsőoktatás hely­zete egyre rosszabb. A rektor, az egyetem vezetői mind a kormány által kinevezett em­berek. Nem a tudományos munkásságuk alapján, hanem politikai hovatartozásuknak megfelelően választják ki őket - mondja Aleksandar. - Az ál­lagfizetés Jugoszláviában kö­rülbelül 80 német márka, ami a túlélésre sem elég. A diákok többsége csak azért marad Ju­goszláviában, hogy befejezze az egyetemet, mivel ez az egyetlen módja, hogy később külföldön vállalhasson munkát és normális egzisztenciát ala­kíthasson ki. Az Olaszországból érkezett Danilo Piarulli kevésbé ború­látó. - Hogy az ember talál-e munkát, az attól is függ, mi­lyen tanulmányokat folytatott az egyetemen. Ha valaki köz­gazdaságtudományi, vagy egyéb tudományos területen végzett, nagyobb eséllyel tud elhelyezkedni. Olaszország igen jó gazdasági helyzetben van. Én éppen most találtam munkát, mindössze tizenöt nap alatt - teszi hozzá elégedetten Danilo. Olaszország EU-tagsá­gának előnyeit szintén a hat­árok nyitottságában látja. ­Persze kulturális előnyei is vannak tagságunknak, hiszen Európa egy nagy közösséggé válik - véli az olasz hallgató. Magda Torzewska nem vár hasonló előnyöket, hiszen, mint fogalmaz, az uniós álla­mok meglehetősen érzékenyen reagálnak Lengyelország eset­leges felvételére, mivel attól tartanak, hogy az ottani lakos­ság nagy része elindul jobb munkát keresni az Unió álla­maiban. - De mint ahogy Spa­nyolország és Portugália eseté­ben is láthattuk, semmi ilyen nem történt. Ezért úgy gondo­lom alaptalan az Unió félelme a keleti-bővítéstől - fogalmaz Magda. Aleksandar úgy véli, Ma­gyarországnak jó esélyei van­nak a felvételre. - Ez azonban a Vajdaságban élő magyar ki­sebbség szempontjából igen je­lentős problémát vet fel, még­pedig a vízumkényszert. Ha ugyanis Magyarország tagál­lam lesz a vajdasági magyarok számára nehezebbé válik a ha­tár átlépése - teszi hozzá a ju­goszláviai Aleksandar. Arany T. János Ötvenmilliós támogatós a vósórhelyi karnak A Szegedi Tudomány­egyetem ezen a héten megnyitott Hallgatói Szol­gáltató Irodáját mintegy nyolcezer diák keresi fel a beiratkozás időszaká­ban. A tervek szerint két hónap múlva elkészül az a weblap, amelyen min­den szükséges, a hallga­tót érdeklő információ el­érhető lesz az interneten, így a diákoknak nem kell minden „apróságért" az irodába menniük. A szegedi felsőoktatási in­tézmények integrációs folyama­tának részeként létrehozott Hallgatói Szolgáltató Iroda ezen a héten a diákok beiratkozásá­val elkezdte működését, de az irodavezető Fekete Csaba sze­rint még több fontos feladatot kell megoldaniuk a közeljövő­ben. Ezek egy része az intenzí­vebb és hatékonyabb kommuni­káció megteremtésével függ össze. Október végére tervezik, hogy az Árion elnevezésű hall­gatói nyilvántartó rendszer se­gítségével mindenki hozzáfér majd a saját adataihoz. Ehhez olyan kártyát szeretnénk készí­teni, mellyel a hallgató beléphet egy internetes rendszerbe, ahol megnézheti, milyen adatokat tartanak nyilván vele kapcsolat­ban. A diákok ösztöndíjainak és egyéb juttatásainak utalását végző, a diákigazolványok szé­tosztásával kapcsolatos teendő­ket ellátó, illetve különböző in­formációkat nyújtó iroda web­lapját is szeretnék létrehozni az elkövetkező két hónapban. Ezen a virtuális oldalon minden szük­séges, a hallgatót érdeklő infor­máció elérhető lesz. - A tapasz­talat ugyanis az, hogy a diákok nagy része csak azért jön be az irodába, hogy valamilyen egy­szerű kérdésre választ kapjon. Azt szeretnénk elérni, hogy két hónap múlva már csak azok jöj­jenek ide, akiknek komolyabb problémájuk van - mondja Fe­kete Csaba. Ezt szolgálja az in­terneten keresztüli információ­áramlás is. Az is megoldható, hogy a diák által megadott e­mail címen folyamatosan érte­sítsék őt például az ösztöndíjak elutalásáról, vagy a kifizetések esetleges késésének okairól. A pontos tájékoztatással elkerül­hetők lennének az olyan, koráb­ban előfordult jelenetek, amikor a pénzüket követelő hallgatók tömegesen megrohamozták a hallgatói irodát, mert nem érke­zett meg idejében bankszámlá­jukra a tanulmányi ösztöndíj. ­Fel kellett ismernünk, hogy egy ekkora irodában, négy munka­társsal nagyon nehéz lenne nyolcezer embert kiszolgálni, úgy. hogy az ügyek intézése gördülékenyen haladjon - indo­kolja az iroda szolgáltatásai egy részének virtuális megjeleníté­sét Fekete Csaba. A. T. J. Nyolcezer diák keresi fel a beiratkozás időszakában a Hallgatói Szolgáltató Irodát. A jövőben nem kell mindenért sorba állni. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ötvenmillió forintos tá­mogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem Hód­mezővásárhelyi Mezőgaz­dasági Főiskolai Kara a Földmüvelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztéri­um által kiírt pályázaton. A pénzt a kecsketenyész­tés, illetve a sertéságazat fejlesztésére fordítják. Pokorni Zoltán oktatási és Torgyán József földművelés­ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter nemrégiben megállapodást Írtak alá arról, hogy az agrár­felsőoktatás gyakorlati képzé­sét, illetve a kutatásokat az ag­rártárca bizonyos mértékben tá­mogatja. - Ennek keretében lehető­ség nyílt arra, hogy a felsőokta­tási intézmények pályázatokat nyújtsanak be az agrártárcához tanüzemeik, tangazdaságaik fejlesztésére. Egy intézmény legfeljebb három pályázatot nyújthatott be. egy pályázat fel­ső határa pedig harmincmillió forint lehetett. Ennek megfele­lően mi is három pályázatot ad­tunk be - tudtuk meg a főiskola vezetőjétől. - Az elsőben a kecsketenyésztési ágazatunk fejlesztésére vonatkozó elkép­zeléseink szerepeltek, mivel er­re korábban más forrásokból nyertünk támogatásokat, így Dr. Bicsérdy Gyula: November végén, december elején az első kecskék már bent lesznek az épületben. (Fotó: Tésik Attila) ezzel a beruházással már félig elkészültünk. Csak a befejezés­hez volt szükségünk bizonyos összegre. - A sertéságazat fejlesztésé­hez is kértünk támogatást, har­madik helyen pedig a pankotai tangazdasággal közösen nyúj­tottunk be pályázatot a Funki Center működtetésére. Aki já­ratos az állattenyésztésben, az tudja, hogy a dán Funki cég egy mezőgazdasági berendezéseket gyártó, egész Európát átfogó vállalkozás. Ez a vállalat létre­hozott Szentesen egy bemutató termet, ahol a legújabb techno­lógiai fejlesztéseit mutatja be az érdeklődőknek. Mi azt szeret­tük volna elérni, hogy hallgató­inkkal bármikor ingyenesen lá­togathassuk ezt az intézményt. Amikor például a sertéste­nyésztés egyik technológiai ré­széhez érünk, akkor az órát ott, helyben tudnánk tartani, a leg­újabb technológiai fejlesztések alkalmazásával. Az országból 120 pályázat érkezett, amire az agrártárcának 600 millió forintja volt. Rendkí­vül büszke vagyok arra, hogy csak a mi három pályázatunk­hoz nem kellett kiegészítést, pótlást benyújtani. Az elbírálás szempontjából ez igen nagy előnyt jelentett. A három pályá­zatunkból végül kettő nyert: kecsketenyésztésre 28 millió fo­rintot kaptunk, a sertéságazat fejlesztésére pedig 22 millió fo­rintot. Ezzel mi rettenetes elége­dettek vagyunk! - mondja dr. Bicsérdy Gyula főigazgató. ­Már építjük a kecskeistállót, hétfő délelőtt megérkezett a ser­téstelep alaprajza, most nézik át a munkatársaim, délután már át is adjuk a kivitelezőnek. A régi sertéstartó épületek bontási ter­vének előkészületei is folynak. A jövőbeli elképzeléseket il­letően dr. Bicsérdy Gyula el­mondta, hogy a kecsketej fel­dolgozása, illetve a feldolgozott sajt piacának megteremtése az elsődleges cél. - A sertéstele­pen - ha elkészül - harminc ko­ca és a szaporulat fog élni, ami körülbelül hatszáz állatot jelent. Ez egy kellemes, középméretű ..családi" telep, amit két ember vidáman elüzemeltet. Ezt a csúcstechnológiával működő telepet az ott dolgozók számító­gép segítségével irányítják majd: a szellőztetést, fűtést minden teremben automatika szabályozza, a helyiségekben érzékelő-berendezések lesznek. Távol állunk már attól, hogy vödörben hordjuk a moslékot ­tette hozzá dr. Bicsérdy Gyula intézetvezető. Arany T. János

Next

/
Oldalképek
Tartalom