Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-15 / 217. szám

6 HANGSÚLY PÉNTEK, 2000. SZEPT. 15. A színház új marketingügyvezetője: Herczeg Tamás n Nyitottabbak leszünk n Herczeg Tamás: Komoly változást szeretnék a színház arculatában. (Fotó: Schmidt Andrea) Balett nélkül r isztelettel meghívták a Szegedi Kortárs Balett tagjait az évadnyitó társulati ülésre. Aki nem próbált éppen - Kecskeméten -, az el is ment talán, Pataki András, az együttes igazgatója mindenesetre képviselte a távol­lévőket. A tény ettől még marad, 1987 óta először balett­együttes nélkül kezdődik a szezon. Állítólag azt mondják az angolok a kifejezetten csú­nya nőkre: érdekes. Nos, a szegedi balett-botrány óta el­telt annyi idő, hogy az embernek legalább a primér dühe elszálljon, s most, hogy kezdődik ez a hiányérzetes, mí­nuszos évad, azt tudja mondani: érdekes. Angol hidegvért magunkra erőltetve is csak azt ismé­telhetjük, hogy az eltelt pár hónap alatt sem derült ki, mi a racionális oka-magyarázata a Szegedi Nemzeti Színház balett-talanításának? Mi volt az értelme Korognai Ká­roly igazgató május 30-i döntésének, mely szerint nem újítja meg a táncosok színházi szerződését? Egyetlen, nem szimpatikus, de talán akceptálható érv lenne a min­denható gazdasági kényszer. Azóta azonban nyilvánvaló­vá vált, hogy a színház és fönntartó önkormányzat nem nyer számottevő pénztöbbletet a balett kiebrudalása árán. Egyetlen, felemás, amolyan idézőjeles eredménye lett a május végi igazgatói-önkormányzati (hiszen egyeztet­tek!) „gesztusnak". Az ugyanis, hogy a Szegedi Kortárs Balett önálló művészeti együttessé vált. Támogatja a működését a szegedi önkormányzat, naptári évente öt előadását megveszi. A jelenleg érvényes balett-műsor­tervből kiolvashatóan támogatja továbbá a működését a kecskeméti színház és budapesti Thália Színház. Megvá­sárolta az egyik produkciót a pécsi színház. Juronics Ta­másék is tartanak majd afféle évadnyitót sajtótájékozta­tóval - a budapesti őszi művészeti fesztivállal, amelynek a programján előadásuk szerepel, meg a Thália Színház­zal és Philip Morris Hungary-vel, amely a nemzeti ba­lettdíját az ő Thália-beli díszelőadásukon adja át. Ma­gyarán: nyert az ország egy önálló művészeti együttest, amely már csak a nevében szegedi... Örülhetnénk. Még­is, a legnagyobb hidegvért magunkra erőltetve is, azt kell megállapítanunk, hogy Szeged veszített egy olyan művé­szeti értéket, amely itt született, fejlődött, nőtt meg, hogy országban-világban hírelje művészetpártolásunkat. M indannyiunkét, hiszen nem másból, a mi adófo­rintjainkból született és nőtt, a mi biztatásunk, bi­zalmunk, hitünk és' tapsaink árán. Mindezt veszítettük. És még csak meg sem tudhatjuk, valójában - miért? A legeslegnagyobb hidegvérrel: érdekes. tUch Simándy-díj a tenoristának Az évad műsorterve Munkatársunktól A Szegedi Nemzeti Szín­ház 2000-200l-es évada október elsején, a szabad­térin Kerényi Miklós Gá­bor rendezésében már nagy sikert aratott West Side Story nagyszínházi felújításával indul. Október 5-tól továbbjátszás­ként a Traviatát láthatja a kö­zönség, október 20-án Angyal Mária rendezésében Donizetti Lammermoori Lucia című operáját újítják fel. Novem­bertói újra szerepel a teátrum műsorán három tavalyi siker, a Gyalog galopp (rendező: Mé­hes László), a János vitéz (r.: Toronykőy Attila) és a Tripti­chonból (r.: Kovalik Balázs) két rész, a Köpeny és a Gianni Schicchi. A két Puccini-operát a Thália színházbeli vendégjá­ték miatt újítják fel, az Angeli­ca nővér díszlete nem fér be az ottani színpadra, ezért hagyják el. November 24-én Székhelyi József rendezésében a Hóki­rálynő című gyerekdarabot mutatják be, amelynek szöveg­könyvét Andersen meséje alapján Pozsgay Zsolt írta, ze­néjét Bornai Tibor szerezte. December 8-án szcentrozott koncerten Gershwin népszerű operáját, a Porgy és Bess-t ad­ják elő Kovalik Balázs elkép­zelései alapján. Február 9-én Zsótér Sándor rendezésében Benjámin Britten operáját, a Szentivánéji álmot viszik szín­re, a tervek szerint Schiller Don Carlos című drámáját, amelynek bemutatása az előző évadban pénzügyi nehézségek miatt elmaradt, március 9-én Esztergályos Károly rendezé­sében Gálffi László főszereplé­sével láthatjuk. Március 23-án Gregor József főszereplésével Toronykőy Attila újítja fel a Szerelmi bájitalt, április 27-én pedig ugyancsak a Kossuth-dí­jas basszus címszereplésével Valló Péter viszi szfnrc Verdi Falstaffját. Az évad utolsó nagyszínházi bemutatója május 18-án Molnár Ferenc korai da­rabja, az Úri divat lesz, amit Korognai Károly rendez. Négy darabot láthat a közönség a fe­lújításra váró kissztnházat ki­váltó Kamara-Tantuszban: ok­tóber 13-án Valló Péter rende­zésében kerül színre John Os­borne Dühöngő ifjúság (Nézz vissza haraggal!) című drámá­ja; november 17-én az Indul a bakterházat mutatják be Méhes László rendezésében; Fekete Gizivel a főszerepben Korog­nai Károly állítja színpadra G. B. Shaw Warrenné mestersége című drámáját, amelynek pre­mierje január 12-én lesz; febru­ár 16-án Egressy Zoltán darab­ját, a Katona József Színház­ban már óriási sikerrel játszott Portugált láthatjuk Szerémi Zoltán rendezésében. A szabadtéri hiánnyal zárt, a színház anyagilag rendben van - ez a veleje a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadféri Játékok gaz­dasági igazgatója, Bárányi Irén által adott évad eleji pénzügyi összefoglalónak. Nettó 240 millió forintra becsülték a nyári szezon terve­zésekor a szabadtéri költség­igényét. (Ebben az összegben a bérek és közterheik is benne foglaltatnak.) Úgy gondolták, ennyi pénzből jó színvonalú előadásokat lehet produkálni. A szabadtéri tavalyi szezonjá­ról voltak ugyan kifizetési el­maradások, 25 millióra rúgott ez az összeg, de az önkor­mányzat kisegítette a színhá­zat 25 milliós pótelőirányzat­tal. Hogy most mégis úgy tűnik, 20 milliós hiánnyal zá­Szeptember 1-jétöl a békéscsabai teátrum ha­sonló beosztásából iga­zolt át a Szegedi Nemzeti Színházhoz az új marke­tingügyvezetó, Herczeg Tamás, akit terveiről, el­képzeléseiről, színházi előéletéről faggattunk. - A másfél éve kinevezett új színházvezetésnek ön immár a harmadik marke­tingese, hogyan kapott megbízást a feladatra? - Korognai igazgató úrral már korábban beszélgettünk arról, hogy a békéscsabai Jó­kai Színháztól, amelynek ed­dig marketingvezetője vol­tam, visszajönnék Szegedre ugyanerre a feladatkörre. A tavaly kiírt pályázaton én nem indultam, csak most, az évad kezdete előtt nem sokkal álla­podtunk meg az igazgató úr­ral, hogy szeptember l-jétől én töltöm be az időközben megüresedett posztot. - Szegeden inkább üveg­szobrászként ismerik, a nyáron pedig Kajafás sze­repét énekelte egy buda­pesti Jézus Krisztus szu­persztár-produkcióban. .. - Tizennégy éves korQm óta a színház vonzásában élek, előbb statisztáltam, majd segédrendezőként dolgoztam, azt is mondhatnám, ebben a színházban nőttem fel. Éneke­si-színészi ambícióimat nem itt szeretném kiélni, nem kívá­nom a két munkát összeke­verni. Sárossy Dezsó gégész főorvosnál megkezdett ének­tanulmányaimat ezután is folytatom, és részt veszek a Jézus Krisztus szupersztárt bemutató társulat legközeleb­bi fellépésein is, amikor ápri­lisban, Bécsben tíz előadás­ban újra eljátsszuk a darabot. - Hogyan lett marketing­szakember? - Az évek során elvégez­rult a nyári szezon, annak Bá­rányi Irén szerint a következő okai vannak: a marketing terv nem teljesült, mintegy 10 mil­lió forint nem jött be, s a sza­badtéri közalapítványtól sem utaltak át a tervezett összegből 10 milliót. A gazdasági igaz­gató úgy véli azért, mert ápri­lisban elnökváltás volt az ala­pítványnál és ez a változás ad­minisztrációs okok miatt zök­kentette meg némileg a műkö­dést. A 10 millió az év végéig megérkezhet a színház szám­lájára. A 20 millió jelenlegi hiánya miatt összetorlódtak a szabadtéri kifizetetlen számlái, viszont „úton van" már 25 milliós áfa visszaigénylés és néhány támogató cégtől is várható még pénz. Október tem egy felsőfokú szakképesí­tést nyújtó marketingtanfolya­mot, ahol a szakdolgozatomat színházmarketingből írtam. A témavezetőm Jóni Gábor volt, aki jól ismert a szegedi szín­házi életben, és akit meste­remnek tekintek. Remél­hetőleg sokat segít majd a munkámban, hogy a szfnház személyi állományát szinte teljes egészében ismerem. - Milyen marketingstra­tégiával lát munkához? - A konkrét stratégiáról egyelőre nehéz beszélnem, mert kialakftása előtt meg kell ismernem a pontos, va­lós helyzetet. Ez még előttem áll, hiszen csak két hete kezdtem dolgozni. Amire mindenképpen törekedni fo­végére nem lesz egy hónapon túli tartozása a Szegedi Nem­zeti Színháznak, december közepe táján pedig már a két hetes számlákat is fizetni tud­ják - állítja Bárányi Irén. Vagyis megszűnőben a 112 milliós adósságtömeg, amely­ről ma sem lehet pontosan tudni, mi okozta. Az önkor­mányzat számára júniusban elkészült elemzések azt mutat­ták, hogy az elmúlt évadban a megemelt előadásszám okozta a tervhez képest a túlköltést, növelve az adósságot. A költ­ségvetés 310 színházi előadás­sal számolt, csakhogy a fenn­tartó azt az igazgatói pályáza­tot fogadta el, amely 400 előadást tűzött célul. A kér­dést, hogy az új igazgató hibá­gok: igyekszem láthatóbbá tenni a művészeket. Egyik első lépésem, hogy az aulá­ban a szfnház minden színé­szének, énekesének látható lesz a fotója. Erre évek óta nem fordítottak kellő figyel­met. A színház épületét sze­retném jobban megnyitni, kö­zelebb hozva ezzel a színé­szeket, énekeseket a nézők­höz. Közönségtalálkozókat képzelek el, ahol egyes elő­adások után érveket lehet üt­köztetni, mert a színházról mindig, mindenkinek van vé­leménye. A civilek szeretnek találkozni a művészekkel, en­nek eufórikus varázsát szeret­ném kihasználni. A már meg­lévő és az általam kiszemelt mecénásokat levélben már ja-e a színházi adósságtömeg, avagy alulfinanszírozásról van szó, a júniusi közgyűlés „meg­válaszolta". Elfogadta ugyanis a 400 előadásos évadról szóló beszámolót, így nem kérdés tovább, hogy Korognai Károly igazgató hibája-e, hogy nem vette figyelembe a terveihez képest szűkebb költségvetési kereteket. A közgyűlés eldön­tötte, hogy az általa választott igazgató előadásszámot nö­velő tervéhez képest alulfinan­szírozott volt a színház - ma­gyarázta Bárányi Irén. A szín­háziak úgy vélik, a közgyűlés által kiküldött ad hoc bizott­ság a vizsgálódása után ugya­nezt állapítja majd meg. Vagyis a három képviselőből álló, a színház gazdálkodási megkerestem, ezután követ­keznek a személyes beszélge­tések. Ha ezen a körülbelül száz tárgyaláson túl leszek, pontos képem lesz arról, kik azok, akik a mecénás-bérletek megváltásán túl is hajlandók áldozni a színházra. Komoly változást szeretnék a színház arculatában, a kommunikáci­ós csatornákat is szeretném jobban felhasználni. Minden bemutatónak megvan a maga érdekessége, szeretném, ha a helyi és az országos médiában is jobban megjelennének a ró­lunk szóló információk. En­nek érdekében sokkal nyitot­tabbak leszünk, maximálisan segíteni szeretném az újság­írók munkáját. H. Zs. problémáinak gyökereit kutató bizottság is arra az állásponttá jut, hogy nem történt emberi mulasztás, nem volt indoko­latlan pénzköltés, hanem az előadásszám növelése miatti túlköltés okozta a bajt. Ha ez így lesz, az ad hoc bizottság jelentése nyomán az októberi második közgyűlésre akár olyan előterjesztés is készül­het, amely azt javasolja, hogy ne kelljen visszafizetni az ön­kormányzatnak az évad köz­ben juttatott 45 millió forintos kölcsönt. A gazdasági igazga­tó azonban egyelőre arra ké­szül, hogy a 2001. január 1 -el esedékes első részletet tudja törleszteni a színház, ám ter­mészetesen megkönnyebbül­ne, ha a fönti tartalmú előter­jesztést fogadná el a testület. $. E. 1997 márciusában hunyt el a XX. század egyik legnagyobb ma­gyar tenoristája, Simándy József, az örök Bánk. A művész családja alapít­ványt hozott létre az éne­kes emlékének ápolására és fiatal tenoristák támo­gatására. Az alapítvány idei díját a szerdai évad­nyitón Kovácsházi István vehette át. Hatalmas tapssal köszön­tötte a társulat Simándy Jó­zsef özvegyét, aki a férjéről elnevezett díj átadására lépett a nagyszínház színpadára. Jut­ka asszony 46 éven át volt hű társa a már életében legendá­vá vált tenoristának, halála után pedig példás gondosság­gal, szeretettel őrzi, ápolja emlékét. A társulat köszönté­se után a Bánk bán elmondja című portrékötetből is idézve felelevenítette Simándy Jó­zsef szegedi pályakezdését, aki miután Vaszy Viktor Sze­gedre szerződtette, 1946 már­ciusában Don Jósé szerepében óriási sikert aratott. Jutka asszony felidézte a tenorista itteni szerepeit, a szabadtéri játékokon aratott sikereit, s az utolsó szegedi fellépését, ami­kor 1986-ban száznegyvenha­todszor és utoljára Bánk sze­repét énekelte a felújított nagyszínház megnyitásakor. Simándy Józsefet nem felej­tették el a zenebarátok, a keszthelyi könyvtárban em­lékszobát alakítottak ki, és minden augusztusban gálaes­tet rendeznek tiszteletére. Szeged sem feledkezett meg róla, idén tavasszal immár másodszor rendezték meg a Jutka asszony, Simán­dy József özvegye adta át Kovácsházi Istvánnak a legendás tenoristáról elnevezett díjat. (Fotó: Karnak Csaba) konzervatóriumban a nevét viselő országos énekversenyt. A család alapítványt hozott létre Simándy József emléké­re, amelynek egyik fő célja a tehetséges fiatal tenoristák tá­mogatása. Minden év szeptemberé­ben, a művész születésnapján a kuratórium ítéli oda a Si­mándy-dfjat, és a vele járó pénzösszeget, amit páratlan években a Magyar Állami Operaház, páros években a Szegedi Nemzeti Színház tár­sulati ülésén adnak át. Idén az operaházi Kovácsházi István­nak ítélték az elismerést, akit vendégművészként a szegedi publikum is jól ismer, hiszen az elmúlt években több darab­ban is fellépett, és ebben a szezonban is hallhatjuk a Tra­viata Alfredójaként és a Sze­relmi bájital Nemorinójaként. Simándy Józsefné további si­kereket kívánva nyújtotta át számára a dijat. H. Zs. Szezonnyitó társulati ülés Költségkímélő változatosság Munkatársunktól Kicsit később a szoká­sosnál, szerdán tartották az évadnyitó társulati ülést a Szegedi Nemzeti Színházban. A kőszínházi program a szabadtériről behozott West Side Story­val október l-jén indul, így nem volt szükség rá, hogy a sűrű nyári szezon után már augusztus vé­gén megkezdjék a próbá­kat. A város vezetése nevében dr. Ványai Éva alpolgármes­ter köszöntötte a társulatot, gratulált a szabadtéri kiemel­ten fontos millenniumi ma­gyar évadjának sikeréhez. Úgy vélte, a színházi műsortervből egy költségkí­mélő. de rétegigényeket is ki­elégítő, változatos szezon ké­pe rajzolódik ki, és reményé­nek adott hangot, hogy az anyagi bizonytalanságok után idén stabilan működik majd a szfnház. A kultúráért felelős alpolgármester az önállóvá lett Szegedi Kortárs Balettel kapcsolatban hangsúlyozta: a kamaraszínház felújítása után Juronics Tamás együttese visszatérhet korábbi játszóhe­lyére. Korognai Károly főigazga­tó-főrendező nagy sikerként értékelte a szabadtéri játékok idei programsorozatát, ki­emelve, hogy a Dóm téri csil­lagtetős teátrum biztosan őrzi elsőségét az ország nyári szín­házai között. Az évad műsor­tervének ismertetése után kö­szöntötte és bemutatta a társu­lat új tagjait: Drucker Péter te­noristát, Czirják Csilla, Cseh Zsuzsa, Főző Ditta és Kocsis György színművészeket, Tóth Erika korrepetitort, Varga Do­nát, Suhanyecz Szilárd és La­josné Péter Ttmea zenekari ta­gokat, Kerner Viktória és Ne­mes Roland tánckari tagokat. A direktor közölte: a Szegedi Kortárs Balett ebben az évad­ban négy Sztravinszkij-esttel szerepel a színház műsorkíná­latában, a kamaraszínház fel­újítása után pedig évi két be­mutatóval vesz részt a bérleti rendszerben. Túl a nehezén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom