Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-14 / 216. szám

8 KERT-GAZDASÁG CSÜTÖRTÖK, 2000. SZEPT. 14. Aszály után, külföldi konkurenciával Piaci árugrások - felfelé „Gyökeres változásokra" lenne szükség. (Fotó: Karnok Csaba) Komposzt trágya, kőzetliszt Öszi tápanyagpótlás Idared a nyerő DM-információ A telepítendő almák közül minden bizonnyal az Idared lesz a sztár. Ez a fajta lett ugyanis a győztese annak a helvéciai versenynek, amely­ben nyolc hónapon át az al­mák tárolhatóságát vizsgálták. A versengő, közel százfajta közül a szigorú szakmai zsűri által szabott különféle feltéte­leknek az Idared felelt meg legjobban; nemcsak friss ma­radi nyolc hónapig, de Ize, színe, nagysága, héjvastagsá­ga is jónak minősíttetett. Az igen elálló, zamatos, kelleme­sen kemény húsú almát a ma­gyar éghajlati viszonyok kö­zött a termesztők számára ideá­lisnak tartják. A szakemberek azt jósolják, a jonatánalma mellett az Idaredból is hunga­rikum lehet. A versenyben az Idared „csapatok" mögött a harmadik helyen a világszerte nagyon felkapott fajta, a Fuji végzett. Az ízletes, leveses, a nyolc hónapos tárolás után is ropo­gós alma népszerűsége is min­den bizonnyal növekszik majd, ám a szakemberek fel­hívják a figyelmet arra, hogy a Fujinak nagyon hosszú a te­nyészideje, s a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt előfordulhat, hogy a honi tá­jon nem tud beérni. Hasonló gondja lehet a termelőknek az egyre kedveltebb Granny Smith nevű zöld almával, va­lamint az új-zélandi „csodajó" fajtával, a Braehurnnel is. A telepítők számára a leg­hálásahbnak az Idared ígérke­zik. Persze megfelelő ápolás és tárolás mellett. Levél, szalma, fenyőtű Biopaplanok a kertbe Munkatársunktól A termőföldek védelménél már most időszerű gondolni a téli talajtakarásra, és anyagot gyűjteni ahhoz (például a le­hulló levelekből). A befedett föld kevesebb nedvességet szöktet el, és a gyors olvadás nem tud eróziót okozni. A természetes anyagokkal történő talajtakarások közül közismert a fák lombjával tör­ténő befedés. Ezt a „biopap­lant" azonban célszerű „fel­törni", aprítani, szalmával ke­verni, mert a levelek hajlamo­sak a nemezes összetapadásra, amivel megakadályozzák a ta­lajfelszín levegőzését, „befül­lednek" és nehezen vagy egy­általán nem bomlanak el. A bokrok, csetjék alján a kertek­ben tanácsos levélkupacokat hagyni, hogy télire belefész­kelhessen oda a sün, ami irtja az egereket, a rovarokat, fér­geket, csigákat. Biotakarónak a kertész­kedők szokták alkalmazni a fenyőfák lehullott leveleit is. A lucfenyőt igen jónak tartják például a szamócaágyások be­terftésére. Ha 2-3 centiméter vastagon betakarják a földi­eper sorközeit lucfenyőtűvel, akkor az növeli a növény szál­erősségét, és ellenállóbbá te­szi a gombabetegségekkel szemben. Még a gyümölcs íze is jobb lehet tőle. A fenyőnek nemcsak a levele, de a kom­posztált kérge is alkalmatos a növényjavftásra, az áfonyának különösen jót tesz. A diófák leveleit nem sza­bad talajtakarónak hagyni a kertben, ajánlatos ősszel el­égetni. Miként tanácsos meg­semmisíteni a fákról lehulló beteg, fertőzött leveleket is, azokkal nem szabad „papla­nozni". Lehet voszont szalmá­val takarni (bár ez az idén a kevés szalma miatt kissé költ­séges lehet). A mezőgazdasági árak növekedéséről számolt be az a központi statiszti­kai hivatali gyorstájékoz­tató, amit a napokban tettek közzé. A tavalyi esztendő hasonló idősza­kához viszonyítva az ál­lapítható meg, hogy a mezőgazdasági termelői árak idén január és július között 19,7 százalékkal voltak magasabbak. Az idei július havi árak pedig 24 százalékkal haladták meg a tavalyit. A növényi termékek ára 30,8 százalékkal, az állati ere­detű termékeké pedig 15,7-el emelkedett. Az agrárárak na­gyobb mértékű növekedését a KSH szakemberei az idei időjárás kedvezőtlenségével, az aszállyal, az annak nyomán mutatkozó rossz terméssel, a szűkülő kínálattal, a bővülő kereslettel, illetve azzal ma­gyarázzák, hogy a tavalyi bá­zisadatok rendkívül nyomott árakat tükröznek. A tájékoztató szerint az idei gabonaféléket 45,1 száza­lékkal magasabb áron vásá­rolták fel, mint a tavalyiakat. Az étkezésre alkalmas burgo­nya átlagára viszont idén 12,3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Nagyot nőtt ellenben a zölségfélék árszint­je, 54,7 százalékot, és a gyü­mölcsöké, 29,8 százalékot. Az étkezési tyúktojás árszintje 31,6 százalékot kúszott felfe­lé. A tehéntej ára idén 7,1 szá­zalékot nőtt a tavaly január­július közötti szinthez képest. A vágósertések termelői át­DM-információ A gyümölcstermesztés költ­ségeinek növekedése oda ve­zetett, hogy a tíz esztendővel ezelőttihez képest 30-40 száza­lékkal esett vissza a szesz­főzdékben kifőzetett pálinka mennyisége. Az idén már csak kb. 6 millió hektoliterfoknyi pálinkát fognak főzetni a kert­tulajdonosok. (Egy hektoliter­fok egy liter százszázalékos töménységű szesznek felel meg.) Azaz összesen cirka 12 millió liter kisüsti pálinkára lehet számítani a szesz­főzdékből. (Arról nem szól a fáma, hogy a még kisebb üs­tökben, fazekakban mennyi li­ter házilagos kifózését kockáz­tatják meg.) A pálinkakészítés egyre lagára pedig 15,9 százalékkal emelkedett idén. A szűkebb pátriánkról a KSH Csongrád Megyei Igaz­gatósága által készített tájé­koztatóból az derül ki, hogy az árnövekedés mifelénk a zöldségfélék közül legnagyobb a petrezselyemgyökérnél volt, áprilisban négyszerese volt a kilónkénti ár a tavalyinak, s még júniusban is 187,6 száza­lékos az árszint az előző évi­hez képest, a piacokon az át­lagár kilónként 308 forint volt. A tyúktojás darabja a statisztikai átlag szerint Csongrád megyében június­ban még 14 forintért adatott, s ez az elóző évihez képest 152 százalékos drágulás. A piacokon, üzletekben já­ró aztán júliusban már azí ta­pasztalhatta, hogy a tojás da­rabjáért 20-24 forintot is el­kértek. A napokban a petre­költségesebb dolog. A jó gyü­mölcsöket mind kevesebben cefrézik, mert az ilyen pálinka alapanyag olyan drága lenne, hogy már nem lehetne ver­senyképes a gyári szesztermé­kekkel. A sérült, hullott gyü­mölcsből készített cefréből is kevesebb pálinkát enged főzni a szabályozás. (Személyenként száz liter 50 fokos pálinkát en­gedélyez a kvóta.) S rebesge­tik, hogy jövőre még ennél is kevesebbet lehet majd főzetni. Mindennek nemcsak a jó pálinkára vágyó kerttulajdono­sok és rokonaik nem örülnek, de a szeszfőzdék sem. Sok be­zárt már, a tíz évvel ezelőtti­nek csaknem felére - mintegy 450-re - csökkent a bérfőzést végzők száma. zselyemgyökér tömeges beta­karításánál pedig már arról szólnak a híradások, hogy a leveszöldség kilóját a keres­kedők 150-170 forintért ve­szik meg a termelőktől, a ter­més elég gyenge, valószínű tehát, hogy a fogyasztók a té­len ismét magas áron vehet­nek petrezselyemgyökeret. A Csongrád megyei jellemző termékek közül a fűszerpapri­ka ára is drágul, hiszen a ter­més kisebb lett a vártnál és máris többet adnak érte a fel­vásárlók, egy kiló jó minő­ségű paprikáért a tervezett 61 forint 60 fillér helyett most 85-90 forintot kínálnak. Az almáért viszont az idén sem tudnak megfelelő árat kapni a termelők, a kilónként minimum 22 forintért megter­melt gyümölcsöt 8-15 forint közötti áron vásárolnák fel tőlük a kereskedők és a feldol­Munkatársunktól Az agrártárcánál a piacra jutási támogatásokra szánt kassza valószínűleg októberre kiürül, adta hírül a héten a Vi­lággazdaság. A lap úgy érte­sült, hogy az úgynevezett ag­rártermelési támogatásra szánt összeg sem lesz idén ele­gendő. Ennek következtében az APEH kénytelen majd szü­neteltetni a kifizetéseket a kö­vetkező év elejéig. A szakminisztériumnak a piacra jutási keretében a 45 milliárd forintból már csak 3,5 milliárdja van erre az esz­tendőre, s becslések szerint az októberre elfogyhat. Az agrár­termelési támogatási kassza 41 milliárdos költségvetési előirányzatából is felhasznál­gozók. Állami támogatásként az almatermelők kilónként 3,60 forintot kapnak majd. Az üzletekben pedig rengeteg a külföldről behozott, kilónként 120-150 forintért árult alma. A paradicsomtermesztőknek is külföldi a konkurencia, kí­nai, iráni árú töri le az áraikat, s mint arról lapunk hétfői ri­portjában beszámoltunk, a bordányi térség gazdáinak a léfeldolgozó 9,50 és 13 forint között ígért átvételi árat, meg­jelentek viszont olyan felvá­sárlók is, akik 8 forintos kilón­kénti áron, készpénzért veszik a konténeres paradicsomot. Miközben a piaci standokon, a viszonteladó kereskedőknél egy-egy rekesz paradicsomlé­nek valóért 3-400 forintot is elkérnek a szegedi háziasszo­nyoktól. Szabó Magdalna tak már 87 százalékot, az idei év végéig már csak 5,4 milli­árd forint van, ami talán no­vemberig tarthat ki. (Ebből a beígértek szerint csupán az al­maágazat elvinne 2 milliár­dot.) Az FVM az állami költség­vetési tartalékból a napokban igényelt 15 milliárd forintot, ám mindössze az aszálykárok kompenzálására kapott 1,5 milliárdot. Most a saját „ház­táji kereteinek" átcsoportosí­tásával próbálkozik a minisz­térium, hogy ne kelljen leállí­tani a támogatások kifizetését. Szakértők szerint várható, hogy a következő esztendő agrárkasszáját ismét terhelni fogják majd szubvenciós kö­telezettségek. Munkatársunktól Évente visszatérő fel­adat a gazdálkodók, ker­tészkedők számára a ta­lajnak tápanyaggal való feltöltése. A trágyázás igazi ideje ősz elején van. S jó alaposan megfontol­ni, hová mennyi szerves trágya és más életerő ke­rüljön. A talaj tápanyagtartalmát gazdagító trágyázás az őszi teendők közül elmaradhatat­lan. Az élőlények által kivá­lasztott szerves anyagokat, az istállótrágyát, a komposztot, a szalmás vagy fűrészporos hígtrágyát, a zöldtrágyát a legjobb kora ősszel elteríteni a meleg talajon, sekélyen beművelni (például rotátor­ral), mert ilyenkor még „ha­rapnak rá" a giliszták és más élőlények, s „megmunkálják", azaz a talaj ásványi anyagai­val összeépítik. A mélyebb ta­lajforgatáskor, szántáskor adagolható hozzá a kőzetlisz és a műtrágya. A mennyiség­re persze gondosan ügyelni kell. A humuszban szegény, mi­neralizálódott talajba több szerves trágyát kell beforgat­ni. A szántók, a veteményesek többsége nagyon tápanyag­igényes. A zöldségnövények közül a paprika, a paradi­csom, a káposzta, az uborka, a tojásgyümölcs, a tök leendő helyére szervestrágyát kell tenni, s jó ilyet juttatni a gyü­mölcstermő fák, bokrok, szőlőtőkék, rózsatövek közé is. A füves művelésű gyümöl­csösöknek elég a komposzt, és azzal elélnek a rétek, gye­pek is. Egy négyzetméterre átlagosan elég pár kiló mar­hatrágya, komposzt, növényi anyagokkal dúsított tőzegtrá­gya. A gyepre négyzetméte­renként félvödörnyi komposzt vagy trágya kiszórását java­solják az utolsó nyírás és az utána való gereblyézést kö­vetően. A bedolgozandó is­tállótrágyának és komposzt­nak azonban érettnek kell len­nie, a legeredményesebben az adja a talajnak a tápanyagpót­lást, ami már földszerűvé vált. Érdemes a komposztot és is­tállótrágyát biodinamikus gyógynövény-preparátumok­kal kezelni, mert akkor gyor­sabban telíti tápanyagokkal a talajt. A műtrágyázással óvatosan kell bánni. Hatására ugyanis sósabb lesz a talajnedvesség, ami a talajrészecskékhez tapa­dó tápelemeket leválasztja, ol­datba fogja, könnyebben ki­moshatóvá teszi. Általában azt javasolják, hogy négyzetméte­renként elég kiszórni öt deka szuperfoszfátot, három deka pétisót, és két dekányi kénsa­vas káliumot. Jó tudni, hogy a növényzet a foszfort és a ká­liumot csak hosszabb idő után tudja hasznosítani, az egész évi adagot ajánlatos hát a tél beállta előtt a talajba juttatni. A nitrogénműtrágya szüksé­ges mennyiségének viszont ilyenkor elég csak a harmadát adagolni. A nagyon elszegényedett talajokra javallanak a trágyá­hoz kőzetliszteket is. A zeolit, az alginit, a dolomitőrlemény, a bazaltliszt és a riolittufa zsákos kiszerelésben is kap­ható, nagyobb mennyiségben azonban gazdaságosabb a bá­nyákból megrendelni. Kvóta és ár a kisüstihez Kevesebb pálinka Legyen részese a sikernek! A HÓD-MEZŐGAZDA RT. A 73. OMÉK-ON ELNYERTE AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATI FŐDÍJAT! Válassza Ön is a Hód-Mezőgazda Rt. sertés-, szarvasmarha- és ló­tenyészállatait és etesse állatállományát az OMÉK-termékdíjas Hódmix takarmánycsalácy ával! Keressen minket a 62/530-614-es, valamint a 30/9-534-434-es és a 30/2-578-870-es telefonszámokon. „Háztáji" átcsoportosítás Kiürül a kassza? VÁSÁROLJON A SZÖREGI GAZDABOLTBAN Mezőgazdasági: gépek, agroíóliák, műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok, háti permetezők, motoros permetezők. Múszaki-háztartási eszközök: szivattyúk, Stíhl fűrészek, zárak, vasalások, kerékpár-alkatrészek, villanyszerelési anyagok, hagyományos vízszerelési anyagok, filtingek, festékek, szögek, csavaráruk és MINDEN, ami a házbanés a háztartásban szükséges. Családi áruház - A LEGNAGYOBB választék a legkedvezőbb áron! Szeged-Szőreg, Hősök tere 10. Tel.: 62/405-428. Ószibúzavetőmag-vásár hitelkonstrukcióban is Renesansa, Rusija, Zlatka, GK Élet, GK Kalász, GK Öthalom, Jubilejnaja-50 AGft&fftG VETŐMAGÜZEM Szeged: 62-426-096. Telekgerendás: 66-482-121 Maros Malom. Makó, 62-213-211 A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Agrármarketing Centruma (FVM.AMC) a pi­acépítés, a kereskedelemfejlesztés és a piacvédelem fel­adatainak ellátására jött létre az élelmiszer-gazdaság terü­letén. Az AMC a terméktanácsok és szakai szövetségek javaslatai alapján állítja össze az éves szakmai program­ját, kidolgozza annak pénzügyi igényét és összeállítja az éves üzleti tervét. Az országrégióban 1998-tól folyamatosan hozta létre a regionális központjait melyek feladata a regionális prog­ramok kidolgozása. Az FVM.AMC fontosabb tevékenységei: külföldi és belföldi piackutatások végzése, áruházi napok, árubörzék szervezése, piaci információs rendszerek működtetése, belföldi/külföldi kiállítások, vásárok szervezése. A PR-ak­ciókkal, kiadványokkal, prospektusokkal, a magyar élel­miszeripar eredményeinek bemutatása, az oktatási progra­mok révén agráriumot és élelmiszeripart az EU-csatlako­zásra való felkészítése, a minőség és eredetjelző védje­gyekkel a garantált minőséget igénylő piaci szegmens el­érése bio- és speciális hungarikumtermékek marketingje. Az FVM.AMC dél-alföldi régióközpontja marke­tingstratégiájának három fő pioritása - a régió élelmi­szeriparának figyelembevételével - a következők: 1. A magas exportbevételt elérő élelmiszer-ipari termé­kek marketingje (ezek jellemzően a feldolgozott húsipari termékek). Itt már kismértékű, néhány százalékos növeke­dés is jelentős árbevétel-növekménnyel jár a régióra vo­natkoztatva, valamint a termelés és az export növekedésé­vel a saját termelésű gabonatakarmányok felhasználása is növekszik. 2. A nagy hozzáadott értékkel bíró termékek marke­tingje (feldolgozott termékek, szárítmányok, húsipari ter­mékek, borok, készételek). A piac által elismert hozzá­adott érték aránya (kiszerelés, csomagolás, feldolgozott­ság) az élelmiszer-ipari termékekben folyamatosan nő az alapanyag rovására, valamint nő a piaci igény a kényelmi termékek, garantáltan minőségi termékek iránt. 3. A nagy élőmunka-lekötést a munkaerő helyben tartást igénylő termékek (elsősorban a friss zöldség-gyümölcs, a biotermékek, hungarikumok és a falusi turizmus szolgálta­tásai tartoznak ide). Fontos a vidéki területeken a munka­erő helyben maradását elérni. Erre a mezőgazdasági tevé­kenységek közül leginkább a nagy szakértelmet és élő­munka-lekötést igénylő zöldség-gyümölcs ágazat, valamint a biotermelésre való átállás jelenti a házilag előállított ter­mékek helyben fogyasztásának (turizmus) elősegítésével. Cím: FVM.AMC Dél-alföldi Régióközpont 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. [ Agrármarkei ing Tel.: 62/424-215/114. Centrum

Next

/
Oldalképek
Tartalom