Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-08 / 211. szám

PÉNTEK, 2000. SZEPT. 8. KITEKINTŐ 11 Kedves Környékbéliek! M

últ héten a gödröket kerülgettük, most meg - az égben járunk! Rápislantunk kicsit a műholdak világára. Jut eszembe: vetették már tekintetüket a késő esti égboltra? Csillog-villog. Mintha járatai lennének a csillagoknak. Ide-oda világolnak a repülők. Rengeteg égi járgányt látunk, miközben dagadó fényével töltődik a Hold, a Nagy Sárga Éjjeli Lámpás. Annyira szerencsések nem vagyunk, hogy róluk pásztázzuk az űrmezők végeláthatatlan égi rónáit - sokunk nem is kívánkozna ilyesféle utazásra de az Astra, a Hot Bird, az Eutelsat műholdakra jeleink eljutnak. A képeké meg a hangoké. Onnét teritik vissza ránk ezek az égi csodamasinák, (műsorszóró műholdak) az égbekiáltóit földi bajainkat, örömeinket. Tetőlavórjaink (parabolaantenna) és más jelfogóink (beltéri egység, dekóder) segítségével látjuk az égből a Földet, halljuk a tenger zúgását és a meccs nézőivel izgulhatjuk a több ezer kilométerrel odébb zajló focit. Zuhog ránk a látnivaló - a bujaságukat kellető lányoktól a legotrombább víziszörnyekig szinte minden - a jelvivő tévécsatornákon. Ma már, ha akarjuk: házunkban a világ! És minderre, most érkezik a légkábeles digiadás! A digitális jelrendszerrel küldött képek és hangok csomagja: az UPC Direct. (Jupiszídirektnek halljuk és angolul United Pan-Euorope Communication Direct-ként írjuk e szolgáltatást). Amint hírelik, ennek magyar változata elviszi a képet és a hangot még a puszta közepébe vert sátorba is, ha van hozzá áram, ami működteti; jelfogólavór, ami a tévébe löttyinti a rengeteg mindenséget. (Lefordítva a magunk egyszerű nyelvére: ha van hozzá egy marék pénz!) Mert ezek a műholdról fogható adások, az égi áldás bevezetésére alkalmas berendezések, szettek, egységek olcsónak kelletik magukat, de igencsak drágák. Amit a földi tévé most reklámoz a bérelhető égi jelfogókról, a forintért vehető adáscsomagokról, - szerelői antennaállítással, behangoltatással - az, körülbelül ötvenezer forint. Havidíj kell a házi moziért (HBO), a világfociért (Sport 1), a mások nem titkolt malackodásáért (Priváté Gold). Úgyhogy, nem olcsó mulatság ez a műholdas buli. Mégis azt mondom a kedves környékbélieknek: nem szabad idegenkednünk az információ házhoz jövetelétől! Nemcsak kép és hang érkezik ezekről a műholdakról. Összekötői lehetnek számítógépes rendszereknek, telefonvonalaknak. Eddig még sohasem sikerült egymással igazán találkozniuk a magyar gazdáknak. Messze lakik az egyik a másiktól. Hangtalanok, láthatatlanok, erőtlenek vagyunk. Nem is tudhat rólunk a világ semmit! És, ha fölkapaszkodhatunk az említett égi szekerek valamelyikére? És, ha fogható jeleket adunk magunkról? Ha egy pittyentéssel megtudhatja a világ, hogy a balástyaiak milyen portékával készülnek a piacra? Az égi műholdak lehetnek még összefogói a szétszóródott magyar tanyáknak! Egymillióan vagyunk. Világgá röppenthetők adataink a számítógépes hálón, az interneten. Tudom, hirtelenjében ez most viccnek hangzik. De, emlékezzenek csak... Húsz éve, ha Csengeléről Pusztaszerre akartunk üzenni, biciklivel hamarébb értünk, mint a postai tekerős telefon vonalán. A

bárhol fölállítható digitális műholdvevőre ha telefont szerelnek - mert szerelnek - már miénk a világ. A legeldugottabb helyről is adhatunk jelet - bárkinek. Észrevehetőt, életformálót. Képzeljék csak el, véle vissza tudunk szólni a tévének: ne hazudj! És, ha belegondolunk: ez már valami! Bár még a megszokott módon, de erősen bízva a jövőbéli égi technikában köszönti kedves mindnyájukat, oldalunk olvasásához nyugodt földi körülményeket kíván: ftta-jertrs tti^j A mi falunk* Az alapkő már a helyén Európai csarnok épül Nyár végi kép az alapozásról. Földi helyét ássák Közép-Európa legnagyobb ragasztott faszerkezetű tornacsarnokának. Munkában a Sári-brigád. (Fotó: Gyenes Kálmán) Vincze Tibor csengelei gazda: - Két és fél hold földünk van a tanyával, de segítek másoknak is, és így elég sok helyen megfordulok, azt hiszem, meg tudom ítélni, hogy milyen is a mi falunk. Hát, őszintén szólva, nagyon tetszik. Szépek az utcák, szinte valamennyi szilárd burkolatot kapott. Amióta Sánta Ferenc a polgármester, odafigyel, hogy Csengele nézzen ki valahogy. Lett faluház, kövesút, emlékmű, és most épül a templom. Az is igaz, hogy itt csak magángazdálkodással lehet érvényesülni, sok fiatal megy el, mert nincs meg az induláshoz való tőkéje. Bélteki István, pusztaszeri nyugdíjas: - Pusztaszer építése 1960-ban indult meg igazán. Akkor még a Nagy Ferkó háza meg a községháza volt itt, aztán szaporodtunk meg. Szinte a szemem előtt épült minden, amit most látok, ha körbenézek. Harminc éve, hogy a tanyáról behajtottak bennünket, a téesz miatt. A József Attila utcába építkeztünk. Átéltük a falu gyarapodását, vígan éltünk, nem gondoltunk a politikára. Kerestünk nyolcvan forintot óránként, húszért vettük a kenyeret. A falu 1990-re bezárult. Onnantól kezdve kevés a fejlődés, elvisz mindent az adó. A kisteleki sportcsarnoknak az alapja már biztos. Megszentelt alapköre, kordokumentumnak számitó urnára épül. Betonozzák a gödreit, és a tervek szerint Közép-Európa legnagyobb ragasztott faszerkezetű tornacsarnoka lesz. Mindez alapos munkára vall, s azt is jelzi: a kisváros megindult az európai fejlődés útján! Minekutána a sportpályái öltözőt már rendbe hozták, a mentőállomás épül és a temető renbetétele sem várat már sokáig magára. Az előző csarnok vasvázát jó ideje fölállították. Az élet úgy hozta, hogy a vásártéri erődítmény csupaszon maradt, nem lett se oldala se teteje. Az épülő újnak már van alapja. Mi több: neves emberek jelenlétében tették le az alapkövét s helyezték alája olyan urnát, amelyet majd az utókor fölbont, persze, ha ehhez lebontja Közép Európa legnagyobb ragasztott faszerkezetű tornacsarnokát. Még pontosabban, ha az előbb fölépül. (Igazából csak ezután ismerhetik meg a bontó utódok: hogyan gondolkodott a csarnok építésének indulásakor a jövőnek építő ember.) Tehát, letették az alapkövet, tettek hozzája urnát, amelybe az épület rajza, építési engedélye, a képviselők testületének határozata, az alapító okmány, a kisteleki újság, a Délmagyarország és a ma használatos pénzek érméje került. Mindezt Nagy Nettótól tudjuk, aki személyesen vett részt az urna jövőnek szóló tárgyai összeállításánál. A kisteleki polgármesteri hivatalban mondták még, hogy az urna nem akármilyen urna, ezt még Laczkó Ferenc plébános is megszentelte. Ezek után ha nem úgy épül a kisteleki sportcsarnok, ahogy kéne, senki nem emlegethet semmiféle a szenteket, hiszen az áldás rátétetett az alapkőre is, amely, ugye, mint tudjuk, Nógrádi Zoltán által helyeztetett a volt áruház udvarának erre a célra jelöl helyére. A mórahalmi polgármester e nemes és helyénvaló cselekedetét a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként tette. Mivel az ilyen ünnepélyes megmozduláson a hatalom is képviseltetni szokta magát, a Miniszterelnöki Hivatal tornacsarnok-építő beszédét Rapcsák János helyettes államtitkártól hallhatták az ünnepre sereglettek. Amint a kistelekiek tapasztalhatták, aznap zászlóátadás is volt, azon is voltak szép számmal megbecsülésnek örvendő vendégek. Dr. Jenei Rózsa jegyző sorolta, hogy ott volt Vincze László országgyűlési képviselő, Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Kiss Imre püspöki helynök. Mindenki tette a dolgát. Nagy Sándor polgármester jó házigazdának bizonyult. A hivatal dolgozói büszkék arra, hogy különösebb ribillió nélkül sikerült a kisvárosi sportcsarnok alapkőletétele. Előtte még Horváth János, a képviselők nevében parkot avatott. Mint ismeretes, az Öregiskola helyét, a millennium jegyében Szent István parkká nyilvánították. A tettet márványtáblával meg is jelölték a múlt és a jelen összekapcsolásául - a jövőnek. Szinte el se csitulhattak az aratási ünnep és a visszavett búcsú vigalmainak hullámai, máris érkeztek az újabb kisvárosi teendők. Az iskolakezdés nehézségeit most nem kívánjuk megemlíteni, hiszen az érdeklődés nyila a köz dolgaira hegyeződött. Kothenczné Kovács Éva, városvédő ügyintézőtől tudjuk, hogy a temetői kálvária és a kápolna fölújításának munkálatai a legnagyobb rendben zajlanak. Vagyis majdnem minden szét van szedve. Hozzáértő mesterek, leginkább is Kothencz János kőműves, megbontották a kőoszlopok tetejét, hogy még a jó időben újrarakják azokat. A stációkat a helyi művészek restaurálják. A képeket Szombathelyi Árpád és Czakó János festi újjá, védelmükre a kovácsoltvas ajtókat Majoros László készíti. Mindezt már Mészáros Gábor írásos feljegyzése alapján jegyezhetjük meg. A Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület tervébe vette, hogy a teljesen „rommá züllesztett" Kócsó-kápolnát és a hozzája vezető stációkat rendbe hozatja. Megszünteti a körötte évek óta uralkodó dzsumbujt, és kegyeleti parkot alakít a temetőben. Akik Opusztaszer irányába tartanak az Árpád utcán, látják, hogy a munkálatok jól haladnak. A Márvány Kft, amely a temetői munkálatok irányítója felhívást tett közzé, hogy akinek hozzátartozója nyugszik a leendő park helyén (meg a régi temetőben), az, intézkedjék minél előbb, hiszen, úgymond: a sírok napjai meg vannak számlálva. Ezt a hivatali hirdetőtábla is tudatja az arrajárókkal. Meg sok egyéb hivatalos közlendő mellett, azt, hogy, ma, pénteken, a város önkormányzatának gondozási központja, annak családsegítő és gyermekjóléti szolgálata ruhákat oszt a Rákóczi utca 37 szám alatti helyiségében. Az ingyenes akció reggel 8 órától folyamatosan tart este 6 óráig. Ahogy halad az ember kifelé a polgármesteri hivatal épületéből, eszébe jut, hogy sokan hiányolják a körforgalmat a kereszteződés helyett. Rá kéne kérdezni, ha megépül, viszi e a parókia épületét, merthogy az épp a sarkon van. Ugyanis ilyesmiről beszélnek. Meg még azt is rebesgetik, hogy a régi orvosi rendelő helyén szálloda épül. Mivel ez ügyben, még a jegyzői szobában későbbre halasztottuk a hivatalos álláspont kinyilvánítását, a körforgalom és a parókia kapcsolódásáról tartott röpke eszmefuttatást itt le is zárul. Ha majd véglegesen eldől, hogy mi és hova, akkor a Kitekintő oldal olvasói elsőként tudhatják meg a kimondott igazságot. Teljes gőzével üzemel viszont a Teleház, épül a főutcái mentőállomás, készen a sportpályái öltöző. Úgyhogy éppen volna mire büszkének lenni... Csak hát! Milyen a kisteleki ember, ideértve a többi környékbélit is: hamarébb szóvá teszi a rosszat, mint a jót. Bár mindkettő a szeme előtt történik. Az ünnepi ceremóniával jól megalapozott kisteleki sportcsarnokot, amely a volt áruházzal összeépítve a város központja lesz, mielőbb tető alá szeretnék hozni annak építői, Sári János és Sisák László vállalkozók, hogy a kisvárosi nagy álom mielőbb megvalósulhasson. Tornacsarnokkal köszönjünk be - Európába. Majoros Tibor Hírmondó Kéthetenként olvashatják a kistelekiek a helyi Hírmondó híreit. Lapozgatva a legfrissebbet, a tizedik évének 12. számát, észrevehető, a kisvárosi cégek szívesen helyezik el hirdetéseiket abban. Tehetik, mert a kistelekieket kívánják értesíteni munkájukról. Ha nagyobb körben, mondjuk a Délmagyarországot járató régióban szeretnék ezt meghírelni, nyilván, lapunkhoz fordulnának, mert a régió lapja és a helyi lap sohasem méretik azonos mércével. Gyimesi Zoli szerkesztő kollégám ügyességét dicséri, hogy folyamatos krónikája íródik a kisvárosi történéseknek. Jómagam nem voltam jelen az idei búcsún, és az aratóünnepen, ezért sorról-sorra olvastam annak történéseit. Látni láttam a templom csinosítását, de a hírmondóból tudtam meg, például, hogy sajószögedi mester, Szabó András erősítette meg abban a császárgerendát. Elvált a kollégium a gimnáziumtól. Megalakult a városgondnoksági közhasznú társaság. Új lakások épülnek, tetőtérbeépítéssel a Szent Imre Patika fölé. Már alig marad földes utca, a képviselők 12 millió forintot „tettek el" jövőre, útépítésre. Jött újabb pénz a belvíz miatt, 180-an várnak rá. Szombathelyi Árpád művész úr faragta facsúszdán csúszhatnak nyártól a kisteleki gyerekek a volt áruház melletti parkban. Kopjafát állítottak a Petőfi iskolában, zsiráffal találkoztak a rákóczisok. (Igaz, nem Afrikában, hanem a Bécs melletti vadállattartó szafariban). A Latin Táncok Világkupáján Maurizio Vescovo és Törökgyörgy Melinda az eddigi legjobb magyar eredményt, IV. helyezést érte el. A további Pro-Art hírekből tudjuk még, hogy a kisebbek is kitettek magukért a zánkai táncfesztiválon. A városvédők meghirdették a „Tiszta udvar, rendes ház" versengést. Nyertes lett Rácz Józsefné, a Tömörkény utca 18.-ból. Díjazták még - többekkel együtt Gémes Józsefék Molnár János- és Pigniczki Jánosék Diófa utcai házának rendjét. Szól még a kisteleki újság csengelei és balástyai dolgokról. Sok más szolgáltatással közli Szörényi Endre kisteleki rendőrkapitány jó tanácsait. M.T. Erdötanúsítós Munkatársunktól Interneten is olvasható hírlevelét küldte a World Wide Fund for Nature (WWF) magyarországi képviselete az erdőtanúsítás rendszerének megismertetéséről. A Forest Stewardship Council (FSC) non-profit, nemzetközi szervezet működéséről, amely az erdők független minősítését és a minősített erdőből származó fa eredettanúsítását teszi lehetővé. Eddig ezt a minősítést 32 ország 180 erdőgazdasági egységében használják, s az ilyen védjeggyel ellátott fatermékek száma meghaladja a tízezret. Hogy nekünk erről miért jó tudni, azt a későbbiekben tudhatják meg igazából. Ilyennek már biztos nem látjuk a kisteleki kálváriát. (Fotó: Gyenes Kálmán)