Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-08 / 184. szám

KEDD, 2000. AUG. 8. FESZTIVÁLNYÁR 9 Madách Imre színmüvének Dóm téri története A Tragédia tizenhatodszor Az ember tragédiája a szabadtéri történetének egyik mérföldköve. Madách Imre müvét 1933-as első Dóm téri bemutatója óta eddig tizenöt alkalommal tűzték műsorra a szabadtérin. A színmű kivívta a legtöbbet játszott Dóm téri előadás címét. Utoljára tizenhét éve láthattuk a téren, de idén ismét felújítják. A főbb szerepeket Oberfrank Tamás, Szabó Gabi, Szalma Tamás és Gregor József alakítja ez alkalommal. 1933-ban még annyira új volt a szabadtéri ötlete, hogy ilyen, és hasonló gondolatok foglalkoztatták az embereket: „Szabad-e és helyes-e kivinni a csillagok alá Az ember tragédiáját? A keretek kitágulnak, a rfmek továbbzengenek és a költészet úgy úszik el az ezrek felé, mint a májusi felhő, amit sóhajok és szépségek szelíd szellője hajt. A költőt és a költészetet kivinni a nagy tömegek felé: cél, igazság és eredmény." Valóban újszerű dolognak számított Az ember tragédiáját szabadtéri színpadon előadni, de az áhított siker sem maradt el. Egészen 1939-ig minden évben felújították a darabot. Bánffy Miklós és Oláh Gusztáv 1934ben és 1935-ben közösen rendezte a művet. Kiss Ferenc a rendezői munka mellett Lucifert is játszotta 1938-ban és 1939ben, Hont Ferenc, a szabadtéri atyja pedig 1933-ban és 1937ben fémjelezte nevével az előadást. Második alkalommal neki sikerült először kihasználnia a tér adottságait, és fgy igazi „szabadtéris" előadást létrehozni. Amikor az előadások 1959ben ismét megjelentek a Dóm téren, csak a második évadra újították fel a darabot. 1960-ban és a rákövetkező két évben Major Tamás rendezett. 1965-ben Vámos László ismét felújította a darabot; ő ezután még két évadban jegyezte a produkciót, 1966-ban és 1969-ben. Szinetár Miklós és Félix László egészen új dologgal álltak elő 1976-ban: „farmernadrágos", fiatalos olvasatban adták elő a tragédiát. A mű eddig utolsó szabadtéri bemutatója 1983-ban került színpadra, amikor Vámos László vitte színre a művet. Lucifer szerepében talán Csortos Gyulának volt a legnagyobb sikere. Meghökkentő játékáról így nyilatkozott: „Én nem utánzók senkit, de szerepeimben engem sem fog tudni senki utánozni. Hogy az én Luciferem-e a helyes, azt csak Madách tudná megmondani. A kritikával nem törődöm. Én nem a kritikusoknak. hanem a közönségnek játszom..." Básti Lajos, mint Ádám, így nyilatkozott a szerepről: „Sorról sorra végigmegyek Ádám szövegén, bejárom Ádám tizenöt színből álló hegyes-völgyes útját, hogy keressem az igazi Madáchot, és keressem az igazi embert, érdekes és izgalmas ez az őt, az elemző vizsgálódás, amelyre ösztönző erőt innen merítettem a szegedi előadások sikeréből. A szabadtéri játékformának a megteremtése új és komoly feladat volt. Ezt a törekvést igazolták az eddigi előadások sikerei, bár még sokkal vagyunk adósok Madáchnak. Szinte ide illik egy idézet Hevesi Sándortól: „Madách örökbecsű bibliája a Nemzeti Színháznak, amelyet mindig forgat, amelyet mindig tanul, s amelyet sohasem fog végleg kitanulni". A legemlékezetesebb Évaalakítás talán Ruttkai Éva nevéhez fűződik, aki így nyilatkozott a darabról: „A Tragédia? Jaj, istenem, hát lehet annál valami szebb? És Éva? Évához fogható nagy szereppel még nem találkoztam. És a Tragédia egyáltalán! Ha már erről beszélünk, nem állhatom meg, hogy szóljak a titkos vágyról, amelyen mosolyogni is lehet, pedig komoly gondolom: szeretném egyszer rendezni a darabot... Nem hobbiból, hanem mert tényleg imádom." Pataricza Kata Básti Lajos és Lukács Margit Az ember tragédiájában, 1962-ben. (Fotó: Somogyi Károlyné) ÉÖELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. • Szeged, Rókusi krt. 44. Telefon: 62/424-705 http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! krnPi 'LUS I repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. Gregor József 60 éves Gregor József Tevje szerepében a szolnoki, Hegedűs a háztetőn előadásában, Törőcsik Marival. (Fotó: DM-archívum) G

regor Józsefről már pályája első felében, a hetvenes évek elején azt tartották: a magyar énekesgárda egyik legnagyobb büszkesége. Csodálatosan kiegyenlített hangját, mély átélését és nagyszerű karakteralakításait dicsérték. Pedig a basszisták többsége csak negyven felett érik be, s nem volt ez másként az ő esetében sem. Sokszor elmesélte, hogyan szakították félbe Gremin áriája közben - „köszönjük, majd értesítjük" -, amikor 23 évesen próbát énekelt az Operaházban. Azután jelentkezett a Vaszy Viktor vezetésével aranykorát élő szegedi operatársulathoz. Első szerepe A varázsfuvola második őri állója volt, amit az előző nap megkapott kottából a próbán blattolva énekelt. Vaszy kíméletlenül leteremtette, amiért nem tanulta meg éjszaka a szólamot. Ez egész életére jó iskola volt: azután a legkisebb szerepééri is keményen megdolgozott, sokak számára példa lehet felkészültsége, maximaiizmusa. A iskolateremtő karmester, akit sokan az ország legjobb operadirigensének tartottak, az évek során atyai jó barátja lett, szebbnél-szebb feladatokkal halmozta el, így huszonöt évesen már a János passió szólóját énekelte hatalmas sikerrel, majd sorra jöttek a nagy szerepek, Dulcamarától Sarastróig. Rákosligeten született, de a szegediek sohasem tartották „gyüttmöntnek", értékelték ragaszkodását a városhoz. Akkor sem szerződött el a Szegedi Nemzeti Színháztól, amikor a hetvenes-nyolcvanas években Ferencsik János egyik kedvenc oratóriuménekese lett, teli volt a naptára hazai és külföldi koncertekkel, és sorozatban készítette a lemezfelvételeket. 1983-ban 43 évesen ő lett a legfiatalabb előadóművész, akit Kiváló Művész címmel tüntettek ki. Amikor a rendszerváltás idején a szegedi színház operaigazgatója lett, talán nem gondolta végig, mire vállalkozik, hogy ez az új szerepkör nem csak a művészetről szól... Sok jó előadás született akkoriban, rengeteg nagyszerű szólista megfordult Szegeden, kiszámíthatóbbá vált az operajátszás, a város mégsem becsülte eléggé színházszervezői munkáját. Miután távozott a szegedi teátrumból, nemzetközi pályafutása újabb szakaszába lépett: a nyugat-európai és a vezető amerikai operaházak után az 199495-ös évadban három szerepre is meghívta a világ első zenés színházának tartott New York-i Metropolitan Opera. Az 1997-es örököstag-választás után ő is elhelyezhette lábnyomát a pesti Broadway aszfaltján, s ezzel a magyar előadó-művészet halhatatlanjainak képzeletbeli társulatához szerződött, tavaly pedig a régen megérdemelt Kossuth-díjjal is elismerték művészetét. A sikerek közben semmit sem változott, a publikum ma sem csupán énekművészetéért, hanem közvetlenségéért, egyszerűségéért, humoráért és szókimondásáért is szereti. Kivételes pályája ma is töretlenül halad, sőt műfajilag is színesedik, hiszen nemrégiben Tevjeként is óriási sikert aratott a szolnoki Hegedűs a háztetőn előadásain, mostanában pedig a Bakáts téri szabadtéri színpadon a Légy jó mindhalálig musicalváltozatában Pósalaki urat játszotta. A tanulást nem fejezheti be, mert újabb kihívások várják: szeptemberben két hónapra Houstonba utazik, ahol Janácek Katja Kabanova című operájában Gyikojt és a Carmenben Zunigát énekli. Hazatérve Szerelmi bájital bemutatója lesz az Operaházban, majd Genfben egy másik Janácek-opera, a Jenufa Bíróját alakítja. Szeptember 3-án a szegedi zsinagógában ad koncertet, a következő évadban pedig egyik legkedvesebb szerepét, Falstaffot énekli majd sok év után újra Szegeden. Azt hiszem, sok ezer olvasónk nevében kívánunk ma neki: Jó egészséget és boldog születésnapot! Hollösi Zsolt MA AVárosházi esték keretében 21 órától Szigligeti Endre: Liliomfi. A vadasparkban 10 órától Ci-Nyi és egyéb rágcsálók. A Bartók Béla Művelődési Központban 10 órától Tarzan - projektoros filmvetítés. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Programok Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak, valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is látogatható. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg- és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményéből. A Magyarország és a nagyvilág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somogyi-könyvtárban látogatható a könyvtár nyitvatartási rendje szerint. Nánay Szilamér festőművész tájkép kiállítása a Royal Szálló különtermében. A VIII. táblaképfestészeti biennálé kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Képtárában, naponta 10-17 óráig. Nóvák András festőművész kiállítása a Gulácsy Galériában. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. Keresztes Dóra és Orosz István kiállítása a Kass Galériában. Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiál lítása. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig várja a látogatókat. 6723 Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-5. Tel.: 62/469-847. Nyitva tartás: h.-p.: 6-17 óráig, szombat: 6-13 óráig, vasárnap: 6-10 óráig. Ferroglobus 4f2| IÉ! Ferroglobus Kereskedőház] H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu %ETL\^C COOP SZEGED RT. 6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H—Szo.: 6—22-ig. Vas.: 7—20-ig. Felújítások a zsinagógában Ősszel: orgonaavatás A szegedi zsinagógában megkezdődött a orgona felújításának második szakasza. A műemlék épületben ezzel párhuzamosan a kupola felújításán is dolgoznak. Párhuzamosan a zsinagóga kupolájának korábban megkezdett rekonstrukciójával, az épület orgonájának felújítása is folyik. A hangszer rekonstrukciójának első, 8,5 millió forintot felemésztő szakasza nemrég zárult le: felújították az orgona szekrényét és sípjait, s a hangszer újra működőképes. Az orgona újraavatásán szeptember 17-én, 11 órakor ünnepi hangversenyt rendeznek, amelyen Schweitzer József országos főrabbi beszéde után, Kármán György, Szegedről elszármazott orgonista szólaltatja majd meg a hangszert. A felújításokat finanszírozó „A szegedi zsinagógáért" Alapítvány 1993 óta gyűjti a zsinagóga felújításához szükséges pénzt. Pályázati pénzek elnyerésével és hangversenyek bevételéből teremtették meg a lehetőséget a zsinagóga és az orgona felújításának megkezdésére. A hangversenyeken világhírű, elsősorban Szegedről elszármazott vagy szegedi művészek - Zsigmond Dénes, Polgár László vagy Gregor József - lépnek fel évről-évre ingyen, az alapítvány javára. A zsinagógában már megkezdődött az orgonafelújítós második szakasza is, amelyben az hangszer repertoárját bővítik ki. A művelet összköltsége 6,5 millió forint, ennek egy része már rendelkezésre áll. A felújítást lezáró, harmadik szakasz munkálataira, melyek teljessé teszik az orgona szerkezetét, tehát a hangszert a lenti nagyteremből is meg lehet majd szólaltatni, megközelítőleg hárommillió forintra lenne szükség. Ezt az összeget azonban valószínűleg csak jövőre sikerül előteremteni. A zsinagóga felújítására 44,5 millió forint áll rendelkezésre, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma jóvoltából. A minisztérium fedezi a novemberre befejeződő kupola rekonstrukcióját is. A teljes felújítást, a külső vakolat és a csatornázás rendbetételét 2003-ra, a zsinagóga századik születésnapjára tervezik. Ez a művelet összesen egymilliárd forintba kerül. Az alapítvány a hiányzó összeget újabb pályázatok és különböző rendezvények szervezése révén szeretné elnyerni. Idén három-négy hangversenyt szerveznek, elsőként szeptember 3-án az országos zsidó kulturális fesztivál részeként Gregor József ad koncertet. Bóka Gábor Retes Vasárnap araszoltam felfelé a szabadtéri tömött lépcsőjén, még meg sem állhattam, hogy üdvözöljem jegyszedő ismerősöm, csak úgy menetközben kérdeztem: mekkora volt a tömeg szombaton? Távolodóban hallottam a választ: még a nézőtér szerkezete is megreccsent! Ez a reccs tulajdonképpen egészen rokonszenves hang lehetett. Mert azt jelentette: nemcsak az égszínkék székek, de a barna lépcsők is telve voltak. Színházba jött Szeged. K. B.