Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-04 / 181. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 2000. AUG. 4. TOYOTA YAm Az Év Autója 2000 1999. november 16-án a 21 ország 56 autós szakújságírójából álló Év Autója zsűri hivatalosan is bejelentette, hogy "AZ ÉV AUTÓJA 2000" címet a Toyota YARIS-nak „ ítélték oda. A címre bármely autótípus pályázhatott, mely 1999-ben kapható volt » Európában*, a kiválasztás kritériumai között olyan ismérvek szerepeltek mint a | m forma, kényelem, biztonság, gazdaságosság, funkcionalitás és a környezetbarát i üzemmód. A nagyszerű díj azonban nemcsak a Yarisnak szól! Egyértelmű üzenet a 0 Yaris tulajdonosoknak is: új autójuk kiválasztásakor a lehető legjobb döntést hozták. Aki pedig még nem határozott, annak a díj ismeretében talán könnyebb dolga lesz. *a COTY kiírásának megfelelően AZ ÉV AUTÓJA 2000 Toyota Yaris www.toyou.huwww.yaris.com Nem ismer lehetetlent ® TOYOTA liízhut a jelben TOYOTA EURO Konferenciák, koncertek - egy helyen Hiányt pátolna a kongresszusi központ Egy tapasztaltnak mondható konferencia­szervező szerint az öt­száznál több résztvevőt vonzó tudományos kong­resszusokhoz nem lehet kulturált feltételeket biz­tosítani Szegeden. A vá­ros emiatt több ezer ven­dégről és sok pénzről kénytelen lemondani. A közélet, illetve a tudomá­nyos és kulturális szféra képviselői éppen ezért évek óta szorgalmazzák egy konferenciák és ko­molyzenei koncertek megrendezésére is alkal­mas kongresszusi köz­pont létrehozását. Az önkormányzat, műve­lődési központok és művésze­ti társulatok vezetői, valamint konferenciaszervezők egye­tértenek abban, hogy Szeged kulturális és tudományos éle­tét, illetve a turizmust látvá­nyosan fellendíthetné, ha egy legalább ezer ember befoga­dására alkalmas kongresszusi központ épülne a városban. A kulturális rendezvényeknek és konferenciáknak helyet adó létesítmény szükségessé­gét erősíti, hogy a jelenlegi középületek többsége csak két-háromszáz vendég rész­vételét teszi lehetővé egy-egy tanácskozáson, ráadásul eze­ket az épületeket nem tudják bármikor igénybe venni a szervezők. Azoknak a ter­meknek a száma pedig, ame­lyek ötszáz embert is be tud­nak fogadni, jóval tíz alatt van. - Az önkormányzat támo­gatja egy multifunkcionális központ kialakítását, amely a kulturális és tudományos ren­dezvények mellett az ipari vá­sár elhelyezését is megoldhat­ná - mondja Bartha László polgármester. Több helyszín is szóba jöhet a központ fel­építésére, mint például a San­cer-tavak környéke, de - a polgármester szerint - más te­rületet is ki lehet szemelni er­re a célra. Bartha László egy 1000-1500 személy befoga­dására alkalmas kongresszusi központot tart elképzelhető­nek, és nem zárja ki, hogy az önkormányzat ingyen biztosí­tana telket ennek kialakításá­ra. Vidéki konferenciaköz­pontok támogatására a kor­mány külön programot hirde­tett meg. Bartha László or­szággyűlési képviselőként tagja annak a bizottságnak, amely a konferenciaturizmus országos fejlesztését készíti elő. - A támogatásra pályázó városok között Szeged jó es­éllyel indul, és ha a tervek szerint idén megszülető dön­tés pozitív lesz a város szá­mára, akkor két éven belül állni fog a kongresszusi köz­pont - mondja a polgármes­ter. Úgy véli, a beruházás ér­tékének legalább a felét, de akár kétharmadát is képes fe­dezni az állam és az önkor­mányzat, a fennmaradó részt pedig vállalkozók, kivite­lezők és lehetséges üzemel­tetők bevonásával teremtenék elő. A tudományos konferenci­ák szervezésében jártas Far­kas András szerint a jelenlegi adottságok mellett rendkívüli erőfeszítést igényel, sok kel­lemetlenséggel és kényelmet­lenséggel jár egy nemzetközi tanácskozás lebonyolítása Szegeden. - Ötszáznál több résztvevőnek nem tudunk kulturált feltételeket biztosíta­ni, igaz, rendeztünk már ezer­kétszáz fős konferenciát is, amelynek plenáris ülését azonban az ilyen jellegű ese­ményekhez egyébként nem illő sportcsarnokban kellett tartani - mutat rá a hiányos­ságokra Farkas András. A konferenciák szervezését bo­nyolítja, a résztvevők eligazo­dását pedig nehezíti, hogy a plenáris ülések és a szekciós tanácskozások számára külön épületeket kell bérbe venni, mert a néhány száz embert befogadni képes létesítmé­nyek nem rendelkeznek műhelymunkára alkalmas ki­sebb termekkel. Farkas András úgy véli, a város sok pénztől esik el ami­att, hogy nem tud helyet adni népesebb nemzetközi konfe­renciáknak. Ezekhez a ren­dezvényekhez azonban szük­ség lenne egy 1200-1500 em­ber befogadására alkalmas kongresszusi központra, amit kisebb, néhány száz fős ter­mek egészítenének ki. Farkas András határozottan állítja, hogy európai kongresszus­szervezők szívesen választa­nának Budapesten kívül más magyarországi helyszíneket, ahol a tanácskozásokat kiegé­szítő városnéző és kulturális programok még újdonságnak számítanak. Az egyelőre tervekben lé­tező kongresszusi központ helyet adhatna komolyzenei koncerteknek is, ezért a Sze­gedi Szimfonikus Zenekar is érdekelt a központ felépítésé­ben. - Ha ez a terv megvaló­sulna, akkor először épülne Szegeden nagy zenekari kon­certekre alkalmas terem - ér­zékelteti a létesítmény je­lentőségét Gyüdi Sándor, a zenekar igazgató-karnagya. A szimfonikusok vezetője sze­rint a fellépéseiknek helyet adó színház akusztikája nem megfelelő, ezen kívül a színi­előadások műsorrendjében nehéz elhelyezni a koncerte­ket. - Az új koncertteremben viszont több fellépést is vál­lalhatnánk. hiszen a kapacitá­sunk megvan hozzá - mondja Gyüdi Sándor. A Bartók Béla Művelődési Központ elsősorban az általa szervezett konferenciáknak és kulturális rendezvényeknek, például a gitár- vagy a 400­500 táncost felvonultató nem­zetközi néptánc-fesztiválnak tudna nagyobb helyet biztosí­tani az új létesítményben. Si­moncsics János igazgató sze­rint a rendezvények kifi­zetődését is javítaná, ha azo­kat nem a „Bartók" kétszáz fő befogadására alkalmas termé­ben tartanák, hanem a négy­szer-ötször annyi résztvevőre mértezett kongresszusi köz­pontban. Hegedős Szabolcs Megnyílt Csete Ildikó kiállítása Ősi nyelvemlékeink - zászlókon • TOYOTA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TEL.: 06-62-241-628 • TOYOTA SZEGED KFT SZEGED TEL.: 06-62-467-591 • Felmérések a magyar online-populáciárál Kevés az internet-felhasználó Az ópusztaszeri kiállítás megnyitóján Csete Ildikó, Trogmayer Ottó, Bánffy György és Nagy László. (Fotó: Gyenes Kálmán) A teljes magyar lakos­ságnak mindössze 1-3 százaléka tekinthető az információs elitbe tartozó olyan tudatos hálózati polgárnak, aki otthon és a munkahelyén egyaránt aktívan használja az in­ternetes szolgáltatásokat. E tekintetben széles sza­kadék van a fiatalok és az idősebbek, a nagy- és a kisvárosban élők között - állítják a nemrég ké­szült felmérések. A Szonda Ipsos és a GfK Piackutató Intézet egyik leg­újabb felmérése szerint Ma­gyarországon 1,6 millióan rendelkeznek számítógéppel. ami a felnőtt lakosság 19 szá­zalékát jelenti. Talán ennél fontosabb mutató, ha a háztar­tások számítógépes ellátottsá­gát nézzük meg. A Tardos Róbert által vezetett kutató­csoport 2000 januárjában azt találta, hogy a háztartások 24 százaléka bír valamilyen szá­mítógéppel. Ezzel szemben a KSH „Lakásviszonyok 99" nevet viselő adatfelvétele so­rán azt az eredményt kapták, hogy a PC-k aránya a magyar háztartásokban 15 százalékos volt 1999 végén. Talán ennél fontosabb, hogy az egyes becslések mi­lyen évi növekedési rátával számolnak a háztartások PC­ellátottságában. Ezen a téren jóval elkeserítőbbek az ada­tok, hiszen még a legoptimis­tább becslések sem merész­kedtek az évi 4 százalékos nö­vekedési arány fölé. Jóval kedvezőbb az az adat, amely arról tanúskodik, hogy a mun­kavállalók közel 40-50 száza­léka a munkahelye révén hoz­zájut ezekhez a lehetőségek­hez. Az internet-elérést vizsgál­va szintén meglehetősen borús a kép. Az összes modemes előfizető jelenleg az ország­ban 133 ezer körül van. Ami jóval nagyobb mértékű emel­kedést mutat, az az ISDN, ugyanis a jelenlegi 144 ezer ISDN csatornaszám körülbe­lül 90 százalékos emelkedési arányt jelent az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Az Inter Data Computer (IDC) ta­valy augusztusi kutatása sze­rint a hazai internetezők szá­ma 650 ezerre tehető. Közü­lük körülbelül 85 százaléknak ingyenes hozzáférési lehetősé­ge van a különböző felsőokta­tási intézményekben, munka­helyen, iskolában. Az interne­tes népesség számát megbe­csülni próbáló IDC felmérése azért meglepő, mert 1999 ele­jén, a különösen mértéktartó Intemetto akkor 500 ezer főre becsülte a magyar online po­pulációt. Vagyis nyolc hónap alatt szinte semmi fejlődés nem érzékelhető. Arany T. János Trogmayer Ottó nyu­galmazott múzeumigaz­gató szavaival nyílt meg az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Csete Ildikó kiállítása, melyet a Móra Ferenc Mú­zeum régészeti anyaga egészített ki. A kiállításon megtekinthető nyelvemlé­kekből Bánffy György mondott részleteket. Csete Ildikó textilmű­vésznő műveit legősibb nyelv­emlékeink és Szent István ki­rály Imre hercegnek írott In­telmei ihlették meg. A kiállí­tás így szorosan kapcsolódik államiságunk ezredik évfordu­lójához. Mindezt Bánffy György színművész hozta még közelebb a hallgatókhoz s az archaizáló előadásmód különös hangulatot teremtett. Ezután Trogmayer Ottó be­szélt az ősi magyarok írásban ránk maradt emlékeiről. Hangsúlyozta, hogy milyen jelentős Csete Ildikó művé­szete, főleg a rovásírásos In­telmek, lévén ránk csak két ilyen írásmódban lejegyzett emlék maradt: mert őseink ál­talában korhadó fára írták, ami éghajlati viszonyaink mi­att sajnos nem lett tartós. Szent István király Imre her­cegnek írott Intelmeit az ere­deti változattal ellentétben a művésznő magyar nyelven ál­modta len vászonból készített zászlókra, melyet a már emlí­tett rovásírással jegyzett le. A zászlók mintázatát szkíta, avar és magyar motívumok szakít­ják meg. Csete Ildikó hasonló zászlókat készített az Óma­gyar Mária siralom szöve­géből is, melyet kétféle nyel­vezetben örökített meg: régi és mai magyar nyelven. Ugyan­ez a koncepció figyelhető meg a Halotti beszéd textiljein is, bár ezek már nem zászlók, ha­nem vitrinekben megtekint­hető vászondarabok. Hangulatilag kitűnően illik a textilművekhez az a néhány régészeti emlék, melyeket ter­mészetesen szintén vitrinek­ben tárolnak. Az ősi használa­ti eszközöket és díszeket ki­kezdte az idő, de a hiányzó ré­szeket az alattuk elhelyezett homokba rajzolt ábrák igye­keznek pótolni. P. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom