Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

KEDD, 2000. AUG. 1. —— SZEGED 5 Dégáz-számlázás, az ítélet tükrében Fizetés negyedévente? Lapunk folyamatosan nyomon követte a Dégáz Rt. becsült számláival kapcsolatos - fogyasztói reklamációkon alapuló - per alakulását. Mint arról korábban hírt adtunk, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) által kezdeményezett bírósági eljárásban - immár másodfokon is - olyan ítélet született, amely jogsértőnek minősítette a Dégáz számlázási rendszerét. A cég most dolgozza ki azt az új módszert, amely - reményeik szerint - nem csak a törvény szellemének felel majd meg, de azt a fogyasztók is elfogadják. A Dégáz Rt. három megyében összesen mintegy 360 ezer lakossági fogyasztó számára szolgáltat gázt. A cég 1998. október elsejétől vezette be Csongrád megyében a negyedévenkénti óraleolvasást, illetve a közbülső két hónapban a becsült számlák alapján történő fizetést. Az ezzel kapcsolatos kezdeti panaszáradat egy része végül az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei szervezetéhez is eljutott. Az OFE pedig úgy döntött: a bíróság segítségét kéri a számlák törvényességével összefüggő kérdések tisztázása érdekében. A másodfokú jogerős bírósági ítélet után természetesen kíváncsiak voltunk arra. hogy a cég kialakította-e már új álláspontját a számlázás jövőbeni formájáról. Kérdéseinkre Pékár Csaba, a Dégáz Rt. Kereskedelmi és Ügyfélszolgálati Igazgatóság ügyfélkapcsolatok osztályának vezetője válaszolt. Elmondta: soha nem tagadták. hogy kezdetben - a túlszámlázások miatt - több ezer reklamáció érkezett a Dégázhoz. Az akkori pontatlanságok egy része a számítógépes átállásból adódó technikai okok miatt következett be. Másrészt azok - a becsült számlák alapjául szolgáló - az előző év adott hónapjára vonatkozó, de időjárásbeli különbségek miatt mégis eltérő fogyasztás és az az évi tényleges gázfelhasználás közötti különbségekre vezethetők vissza. Az 1998-as esztendő őszi, téli időjárása ugyanis sokkal keményebb volt, mint az új rendszer bevezetésének évében, 1999-ben. Az indokoltnál magasabb díjat tartalmazó számlák pedig nyilvánvalóan felháborodást keltettek. A Dégáz azóta igyekezett kiküszöbölni ezeket a problémákat, a pert mégsem kerülhette el. Az ítélet, illetve az érvényben lévő gáztörvény szerint pedig a cég, de az ország egyetlen gázszolgáltatója sem küldhet ki becslésen alapuló számlát, annak mindig a tényleges fogyasztáson, azaz a mérőórában lévő adaton kell alapulnia Ennek érdekében az rt. a háromhavi gázóraolvasás gyakorlatát fenntartva - a negyedévenkénti fizetés lehetőségét kínálja majd a fogyasztóknak. Mivel ezt a variációt — különösen a téli időszak egyébként is nagyobb fogyasztása miatt várhatóan nem mindenki fogadja megelégedéssel, nekik módjuk lesz havonta kiegyenlíteni tartozásukat. Ők a Dégáztól kapott és térítésmentesen postára adható levelezőlapon havonta tüntethetik majd fel a gázóra állását. Erre ugyanis, hangsúlyozta Pékár Csaba, a törvény lehetőséget ad, hiszen nem mondja ki, hogy az órát kizárólag a Dégáz munkatársai olvashatják le. így a beküldött fogyasztási adatok alapján nem lesz akadálya a havonkénti számlakiegyenlítésnek sem. Arra a kérdésünkre, hogy mindez nem jelenti-e ismét azt. hogy-a szolgáltató rákényszeríti elképzelését a fogyasztóra, illetve nem kell-e azt egy kétoldalú szerződésben rögzíteni, az osztályvezető elmondta: Reméljük, hogy a most elkészített szerződéstervezet sorsa nem az lesz, mint elődjéé. Valóban igaz, hogy azok egy részét ügyfeleink máig nem küldték vissza. Okulva az akkori tapasztalatokból, ez alkalommal már előre kiküldünk mindenkinek egy erről szóló hírlevelet, majd eljuttatjuk hozzájuk az új szerződést is. Persze, várhatóan azokat sem kapjuk vissza hiánytalanul. Ezért mindenkit, aki válasz nélkül hagyja kérésünket, személyesen keressük meg. Tisztázni kívánjuk ugyanis, hogy kinek milyen fizetési mód lenne a legmegfelelőbb. Az ügyfelekkel való kommunikálást szeretnénk minél tökéletesebben kezelni. éppen a mostani félreértések, problémák jövőbeni kiküszöbölése érdekében. N. Rácz Judit Főleg külföldiek vernek sátrat a partfürdőn Kevesebb a kempingező Aki mégis ide jön, jól érzi magát. A hajósi West-klub tagjai a kempingben. (Fotó: Miskolezi Róbert) Néhány hete felpezsdült a partfürdön levő kemping élete. A jugoszláv regattatalálkozóra 5ó kishajón mintegy kétszázan érkeztek Újszegedre. A három napnak azonban gyorsan vége lett, a társaság odébbállt. Első pillantásra úgy tűnik, az élet megállt a Tiszaparton. A számok azonban mást mondanak. A sokáig húzódó árvíz, de elsősorban a ciánszennyezés erősen visszavetette nem csak Szeged, hanem egész KeletMagyarország idegenforgalmi turizmusát. Ez természetesen megérződik az újszegedi kemping forgalmán is. Bár az épületek kihasználtsága az elmúlt hétvégén 80-90 százalékos volt, sátrasok azonban csak elvétve akadtak. Merész Imréné, a Partfürdő fürdővezetője elmondta, régen, nyár közepén a partrészen is alig tudtak helyet szorítani a folyamatosan érkező vendégeknek. A forgalomcsökkenés okát egyértelműen a ciánszennyezésben látja. Sokan azért választottak erre az évre más helyet, mert féltek a Tiszától. Idén több a külföldi vendég, mint a magyar. Franciaországból, Németországból, de még Ausztráliából is jöttek Szegedre. Sokan évről évre visszatérnek, annyira tetszik nekik a város. Közéjük tartozik Wiechert Boneschansker és felesége is, ők Hollandiából érkeztek. A 72 éves házaspár 1984 óta minden évben itt tölti a nyarát. A kemping nyitására érkeznek, és ősszel, záráskor utaznak haza. Náluk ilyenkor rengeteget esik az eső, (gy itt leginkább a sok napsütést élvezik. A város is nagyon tetszik nekik, bár sajnálják, hogy most a Kárász utca egy része nem használható. Ők is tapasztalták a látogatók számának visszaesését, hiszen sok ismerősüket, akikkel évek óta itt találkoznak, nem láttak még. Juhász Zoltán, a Szegedi Fürdő és Hőforrás Kft. marketingigazgatója szerint nem csak a folyószennyezés miatt pang az idei idegenforgalom. Véleménye szerint amiről nem tudnak, oda nem mennek az emberek, márpedig a városról nem lehet hallani annyit, amennyit kellene, nemhogy más országokban, de belföldön sem. Szerinte még csak most kezd Szeged felkészülni arra, hogy a jövőben komoly idegenforgalma legyen. Megszépítik a Kárász utcát, színvonalas hotelt építenek, kibővítik a sportcsarnokot... Ha minden területen tesznek azért, hogy érdemes legyen a városba jönni, akkor az egyetemi város mellett talán turisztikai központtá is válhatunk. A kempingen Juhász Zoltán szerint reklámmal idén nem sokat lehetett segíteni. A külföldi tévéállomások eltúlzott képei a ciánszennyezésről nagyon sok embert elrettentettek attól, hogy itt nyaraljanak, így a vendégek nagy része csak átutazóban száll meg nálunk valamelyik déli tenger felé. Jövőre azonban nagyon korán elkezdik „reklámozni" a partfürdőt, hiszen minden adottsága meg van ahhoz, hogy jól érezhesse magát mindenki. A folyó és a medencék úszni, a közeli diszkó szórakozni, a városközpont pedig vásárolni csábítja a nyaralókat. Csak egy kis kedvcsináló kell ahhoz, hogy a camping homokján jövőre már ne csak elsősorban a külföldiek tudják értékelni a Tisza felett lenyugvó nap szépségét. Tímár Kriszta Elhunyt dr. Zánthó Róbert Munkatársunktól A Belvárosi temetőben ma 13 órakor kísérik utolsó útjára dr. Zánthó Róbert nyelvész, műfordító főiskolai docenst, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar angol tanszékének volt vezetőjét. A múlt héten elhunyt tanár nevéhez fűződik többek között az egyik leggyakrabban használt, angol nyelvvizsgára felkészítő jegyzet, valamint a Generalia című, ma már alapművé vált nyelvészeti könyv. Maga is pipásként fordítója volt a népszerű Pipás könyv magyar változatának. A Belvárosi temetőben a hozzátartozók mellett a Szegedi Tudományegyetem idegen nyelvi lektorátusa, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar is búcsút vesz dr. Zánthó Róberttől. Gyújtogatólcat keresnek Munkatársunktól A Szegedi Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított rongálás alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen, akik július 27-28-án délután Pusztamérges, Rúzsa, Öttömös és Ásotthalom térségében több alkalommal tüzet okoztak. A fenyves erdőkben több millió forint kár keletkezett. Aki az üggyel vagy az esettel kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, jelentkezzen a 112-es, a 107-es vagy a 477-577 -es telefonszámon a nyomozó alosztály vezetőjénél! A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a nyomravezetőnek 100 ezer forint jutalmat tűzött ki. Répa DM-információ Ma. augusztus elsején délután újra szól a kommunikációs szakos egyetemisták műsora a Magyar Rádió szegedi stúdiójából a 93,1 MHz-en, délután 3-tól 6-ig Répa címmel. napló Holnap DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2.11/210. alatt. Tel.: 62/420-259. AGRÁRTÁMOGATÁSOKRÓL tart tanácsadást 16 órai kezdettel Szántó Zsuzsanna az FKGP székházban (Szeged, Teleki u. 3.). Szeged a falfirkátok ellen A freskó védelmében Munkatársainktól Szörnyülködve vette tudomásul Szeged polgársága a hírt, mely szerint a frissen festett házfalakra firkálok vandalizmusa már olyan értékes műalkotást is elért, mint az Aba-Novák freskó. A freskó védelmében megmozdult a város: a rendőrség büntetőeljárást indított, az egyetemisták a falfestmény védelmére szerveződnek. A Szegedi Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított rongálás alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, aki július 30-ára virradóra a Hősök kapuján restaurálás alatt álló Aba-Novák festményt megrongálta. A tettes a restauráláshoz használt fekete festékkel trágár szavakat írt a gyönyörű alkotásra. Az elsődleges becslések alapján körülbelül 400 ezer forint kár keletkezett. A Szegedi Rendőrkapitányság Vagyonvédelmi Alosztálya kéri azokat, akik az üggyel, illetve az elkövetővel kapcsolatban érdemleges információval rendelkeznek. jelentkezzenek személyesen a szegedi rendőrkapitányságon (Párizsi krt. 16-22.) Erdősi András rendőr hadnagy nyomozónál (II. emelet 208.), vagy munkaidőben telefonon a 477577/1808-as melléken, illetve munkaidőn kívül a 107-es hívószámon! A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomravezetőnek 100 ezer forint jutalmat ajánlott fel. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata nevében Jancsák Csaba, a testület elnöke közleményt adott ki: a Hök elítéli az Aba-Novák freskó mindenféle humánumot és a nemzeti kultúra tiszteletét nélkülöző barbár megrongálását. A hallgatói önkormányzat a freskó őrzéséhez való csatlakozásra hívja fel az egyetemi és főiskolai diákságot. Csoportok vagy egyes hallgatók jelentkezését mindennap 9 és 13 óra között várják az 544-734es, illetve az 546-070-es telefonszámokon. Honnan jönnek a munkanélküliek? Javuló szegedi és szentesi számok Legutóbbi munkahelyek Bejelentett állások Építőipar 4,6% Mezőgazdaság 10,3% Anyagi szolgáltatások köre 24,2% Nem anyagi szolgáltatások köre 31,2% Szállítás, rakt. Vendéglátás 3,1% 4,5% Mezőgazdaság 7,4% ^ Építőipar 9,2% Kereskedelem 18,1% Feldolgozóipar 32,5% Forrás: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Nem anyagi szolg. 25,2% Munkatársunktól Az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkentek a munkanélküliségi mutatók, s a legutóbbi adatok szerint a megyében összesen 14 ezer 508 kenyérkereset nélküli embert regisztráltak. (A valóságban ennél jóval több a munkanélküli, ennek oka egyrészt az, hogy sokan nem szerepelnek a nyilvántartásban, míg mások kikerülnek a rendszerből, a szigorodó szabályok miatt.) A megye határain belül a munkanélküliség relatív mutatója (a regisztrált munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség aránya) Szeged és Szentes térségében a legalacsonyabb, míg a legmagasabb számok Makót és Mórahalmot jellemzik. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint összesen 4897 álláshelyből gazdálkodhattak a szakemberek, ebben benne foglaltatik a májusban bejelentett 1300 új álláshely is. Az ábrán jól látható ezek területi megoszlása, s a két körgrafikont összevetve az is kitűnik: az anyagi, illetve nem anyagi szolgáltatási területen, valamint az iparban legnagyobb a fluktuáció. Májusban az állásbejelentések átlagbére 37 ezer 743 forint volt. Megyei szinten a fizikai dolgozók részére felajánlott fizetések alig haladták meg a 36 ezer forintot, ez az átlagbér Makón a legalacsonyabb - alig 30 ezer forint -, s Szentesen a legmagasabb. A szellemi foglalkozásúaknál különösen magas átlagbér jellemző Kisteleken.