Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-23 / 197. szám

Idei kereseteink Havi nyolcvan bruttó fixszel DM/DV információ Az idei év első félévében 13,2 százalékkal emelkedett a bruttó nominális átlagkereset, 11,1 százalékkal a nettó átlagkereset és 1,5 százalékkal a reálkereset az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentéséből. A hivatal adatai szerint júniusban a havi átlagkereset 86 ezer forint volt, 12 százalékkal magasabb, mint tavaly. Idén az első félévben a havi átlagkereset 82,4 ezer forint volt, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tavalyi év első felében 16 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, a reálkereset pedig 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH adatai szerint idén január-júniusban a versenyszférát 15 százalékos kereset-emelkedés jellemezte, itt a bruttó havi átlagkereset megközelítette a 84 ezer forintot. A költségvetési szférában csaknem tíz százalékkal nőttek a bérek, a bruttó átlagkereset alig maradt el a 80 ezer forinttól. Ebben a körben a keresetek dinamikája az előző évinél kevésbé volt differenciált. Az év első felében a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és az oktatás területén dolgozók bruttó átlagkeresete tíz százalékkal veit magasabb, mint egy évvel korábban. Ennél kisebb, 8 százalék volt a bruttó keresetemelkedés az egészségügyi és szociális ellátás ágazatban. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi tevékenység, ahol 185 ezer forintot kerestek havonta. A legalacsonyabb jövedel-, met a szociális ellátásban dolgozók érték el, átlagosan 49 ezer forintot. A KSH közleménye szerint a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, egy százalékkal többen, mint 1999 azonos időszakában. A létszámbővülés a versenyszférában következett be. ! Böhler WELDING HAGYOMÁNY MINŐSÉG KEDVEZŐ ÁR Csatlakozzon Ön is a Böhler elektródát használók táborához Fox KE 0 2,5 mm: 392 Ft/kg + áfa Keresse a Heqa - UBSLK rr Hegesztéstechnikai Szaküzleteiben Szeged, Kálvária sgt. 9-11. Tel./fax: 62/423-468. Lakossági vízés csatornadíj, 2000 Város Vízdíj (Ft/m3) Csatornadíj (Ft/m3) Szeged 100,6 69,9 Szentes 110 70 Makó 135 106 Kecskemét 130 92 Gyula 76 75 Baja 96 58 Országos átlag 120,4 98,1 Vadászat Ipari export Kamarák Heti gazdaság A támogatás a vízdíjnak csak a töredékére elég Öntözni nem üzlet, mégis muszáj! Kora tavasszal a belvíz okozott komoly gondokat a mezőgazdasági termelöknek, júniustól azután a kánikula többszörösen is visszavette azt, amit előtte a természet olyan bőkezűen osztogatott. A nyár derekán a legtöbb helyen már megrepedt a föld, kisült a gabona, sárgultak a kukoricatáblák. Aki nemcsak vetni, de betakarítani is akart, az kénytelen volt öntözni. Pontosabban a többség csak szeretett volna „esőt csinálni", ám a víz drága, a termés árába pedig egyszerűen nem lehet az eladáskor érvényesíteni a költségeket. Nem is csoda, hogy a megyei termőföldek tíz százalékát sem tudták az idén öntözni a termelök... Több mint 310 ezer hektár termőterületen gazdálkodnak Csongrád megyében a magángazdák és a szövetkezetek. Am kora tavaszig mindössze 23 ezer 800 hektárra adtak csak ki üzemelési-vízjogi engedélyt. A májusi belvizet látva több termelő vissza is mondta ezt a lehetőséget, hiszen járadékot kell fizetni a víz használatának lehetőségéért. - Főleg a nagyobb szövetkezetek kértek engedélyt, hiszen a kicsik, anyagi okok miatt, úgysem tudnak öntözni. A víz meglehetősen drága, köbmétere ugyan csak 30 forint, ám ki is kell juttatni a földekre, s az energia költsége és a munkabér sem kevés. Számításaink szerint 50-60 forint körül alakul így egy köbméter öntözővíz ára - mondja Kállay Péterné, a megyei FVM hivatal munkatársa. Nem is csoda, hogy az idén még nem volt a megyében olyan beruházás, ami az öntözőrendszerek fejlesztését célozta volna. Most, ősszel tizenhárom nagy termelő 83 milliós támogatással igyekszik majd továbbfejleszteni esőztető rendszerét. - Az öntözővíz támogatását csak nagyon kevesen vették igénybe. Legalább négyszáz jelentkezőre számítottunk. de csak 29-en adtak be pályázatot, amiből hatan eleve kiestek. A támogatás egyébként meglehetősen bonyolult rendszerben működik, sok adminisztrációval jár, s ráadásul a termelőknek meg kell előre hitelezni az öntözés teljes költségét, majd a sikeres pályázat után megkaphatják a befektetett pénz töredékét. - Huszonkét pályázó között 11 millió forintot osztottunk el, amiből két nagy gazdálkodó vitte el a támogatás 95 százalékát. A kicsiknek csak töredék maradt. Ráadásul a gazdálkodók azt állítják, a növényfajták szerint behatárolt vízmennyiség alig elég valamire, s támogatás összege is minimális. Az ötven-hatvan forintba kerülő víz árából mindössze 10 forintot térítenek meg köbméterenként. Azzal mindenki egyetért, öntözni nem üzlet, de muszáj. A legnagyobb gond mégis az, hogy az idén úgynevezett légköri aszály alakult ki. így sokszor hiába locsolják a földet, a felette lévő növény szára továbbra is kókadt marad. - Nekünk szerencsénk van. mert saját vízkivételi művünk van, s 25 forintból kihozunk egy köbmétert. így a 3 ezer hektáros termőterületünkből 540-et tudtunk öntözni egész nyáron - mondja Kállay Péter, a Tisza-Maros Szög Szövetkezet elnöke. Mi mindent kellett locsolni Szőregen? Kora nyáron még a búzát is eső alá kellett venniük, később a kukorica, a cukorrépa, a fűszerpaprika igényelte a komolyabb öntözést. A hónap közepétől azonban szinte mindenütt leálltak a mesterséges esőcsinálással, mert a növények nem érnének be. Abban is szerencséje volt a szövetkezetnek, hogy több mint 2 millió forintos öntözési támogatást sikerült elnyerniük, ami ugyan csak töredéke a ki locsolt víz árának, ám mégis enyhít valamint a gondokon. Egészen más a helyzet a makói Kossuthnál, ahol a termőterületnek alig tíz százaléka öntözhető. Török Miklós főmezőgazdász szerint ennél sokkal nagyobb területen kellett volna az idén öntözőrendszert üzemeltetniük, de nem volt rá lehetőség. Ráadásul nagy területet vízzel ellátni nem gazdaságos, mert a piac nem fizeti meg az öntözés magas költségeit. Úgy tűnik, a hagyma és kukorica most mégis meghálálja a sok köbméter öntözővizet. A Kossuth is nyújtott be pályázatot öntözési támogatásra, egyelőre azonban még csak a pozitív elbírálásban bíznak. Rafai Gábor Kisüzem. Ha kevés az eső, segít valamit a tolókapa is. (Fotó: Gyenes Kálmán) Benne: Fúrt kutat a fúratlanért... A kert saját, a víz állami Kiskert! csendélet: vezetékes vízből drága a locsolás. (Fotó: Gyenes Kálmán) Jól megy mostanság az üzlet a kútfúróknak. Ha valaki felelemeli a telefont és megrendeli a munkát, leghamarabb két-három hét múlva vállalják csak egy új kút megfúrását. Márpedig ilyenkor, kánikula idején, a kiskerttulajdonosok számolnak, s gutaütést kapnak. No nem a melegtől, hanem a vezetékes víz díjától. A legtöbben mégis arra kapják fel a vizet, hogy a szolgáltató a kertre kilocsolt víz után is felszámítja a csatornadijat, s így közel dupla árat kell fizetni azért, hogy zöldelljen otthon a kert. Nem marad más megoldás: kutat kell fúratni. Lehetőleg számla és engedély nélkül. A többség így csöndben hívja ki a mestert és igyekszik jóban lenni szomszédaival... Számoljunk együtt! A város csatornázott területein egy köbméter öntözővíz 170 forintba kerül, ha a csapból folyik. Ebből száz forint a víz ára és 70 - az igénybe sem vett - csatorna dtja. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint egy átlagos magyar háztartás a tavalyi évi nettó jövedelmének közel hat százalékát fordította víz- és csatornadíjra. Ezt megkönnyítendő, egykor a szolgáltató nyáron kedvezményt adott a kertes házban lakóknak, a csatornadíj egy részét a kánikulai napokban elengedte, hiszen mindenki tudja, tíz köbméterből a nagy hőségben hat a kertre, négy a fürdőkádba megy. Ám ez a kedvezmény megszűnt, s egyelőre a csatornára sem szerel senki mérőórát, hogy arányosan fizessen a lakó az igénybe vett szolgáltatásért. Sokan már csak dühükben is, megfúratják a kutat, mondván, nem fognak olyan szolgáltatásért fizetni, amit a valóságban igénybe Kutya melegben még az eb is öntöz sem vettek. Lássuk, mi mindent kell tenni és mennyit kell fizetni ma egy saját kerti kútért. Az első lépések a bürokratikus folyosókra vezetnek: engedélyeket kell szerezni. Ha a leendő kutacska a saját háztartás szükségletét hivatott fedezni, harminc méternél nem mélyebb, s a vízkivétel nem haladja meg a napi 1,5 vagy az évi 500 köbmétert, akkor a kútfúrási engedélyt a helyi önkormányzat jegyzője adja ki. Ha ennél több vízre van szükség, és nem háztartási célra használják, hanem mondjuk egy kis kertészet öntözéséhez kell. akkor már az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság adja ki a kútfúrási engedélyt, amelynek kérelméhez terveket is kell csatolni. Ha a kliens szerencsés, akkor harminc napon belül megkaphatja az úgynevezett „létesítési vízjogi engedélyt" - ami olyan, mint a lakásnál az építési jóváhagyás - később pedig az úgynevezett „üzemelési vízjogi engedély" is a birtokába kerül, mely leginkább az ingatlannál emlegetett lakhatási igazoláshoz hasonlít. A papírmunkával töltött huzavona körülbelül harminc napot vesz igénybe, s ha az okmányok megvannak, a kerttulajdonos előkészítheti a pénztárcáját is. A kútfúró mesterek többsége az első tíz méterért 11 ezer forintot kér, ez az alapdíj, amit akkor is ki kell fizetni, ha hat méterről feltör a víz. Ám a legtöbb helyen le kell menni a második vízzáró réteg alá, ami ötven-ötvenöt méter között van. Tíz méter után minden egyes méterért hathétszáz forintot kérnek a mesterek. így egy jó minőségű, komolyabb vízkészlettel bíró fúrt kút 35-40 ezer forint között áll meg. Persze szükség van még villanymotorra. ami felcsalja a vizet a mélyből. Egy közepes minőségű motor ára harmincezer forint. Igy körülbelül hatvanöt-hetvenezer forintba kerül egy házikút, szigorúan számla nélkül. Persze az évek során a megtakarítás sem elhanyagolható. Míg egy köbméter vezetékes víz ára 170 forint, addig a 2 forint körüli vízkészlet-járulékot és annak szorzóit, valamint az elektromos áram költségét is beszámítva, mondjuk húsz-huszonöt forintból felhozható egy köbméter saját víz. E szerint durván tizedéért locsolhat az. aki kutat fúrat. A legtöbb esetben persze mindenki úgy gondolja, a saját portáján a/t csinál, amit akar, s így be sem jelenti a kútfúrást sehová. Török József, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető főtanácsosa szerint ez rossz politika, hiszen ez gyakorlatilag az állami vagyon eltulajdonítását jelenti. A törvény szerint járulékot kell fizetni az állam tulajdonát képező vízkészlet kivétele után. Jelenleg Csongrád megyében 7-8 ezer bejelentett kút adja az ilyen időben áldást jelentő vizet, ám minden bizonnyal ennek többszöröse az illegális kutak száma. Talán ez az oka annak, hogy a kéthárom évvel ezelőtti aszályos időszakban sem szaporodott meg a kútfúrási engedélyek iránti kérelmek száma. Bár a józan ész azt diktálná, hogy ilyen kánikulában több kút és több víz kell az öntözéshez, ez az igény furcsa módon nem csapódik le az engedélyeket kiadó szakhatóságnál. Sőt, az Ativizig szakemberei arról számoltak be, hogy sokan még vissza is vetetik házi kútjuk teljesítményét. No persze. így még olcsóbb... Rafai GáborKatkó Krisztina