Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-18 / 193. szám

4 KRÓNIKA PÉNTEK, 2000. AUG. 18. miről írt a DM? Az If júsági Házban 8 órától internetszalon, valamint lehet biliárdozni és dartsozni (min­dennap!). A gyermekkönyvtár­ban 10 órától: Figyeld meg a vadasparkban, kutass után a könyvtárban! Állatok Fekete István regényeiből. Tudod-e, hogy...? Záróvetélkedő. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10­től 17 óráig tekinthető meg a népművészeti és kézműveskiál­lítás, valamint bemutató. Szegedi vasutasok Kecskeméten „Pillangázák" a kispofogon Árvízvédelem a Tiszán HOLNAP A BAROSS ÖREGDIÁKOK Szövetsége V. világtalálkozója 10 órakor kezdődik a Horváth Mihály u. 2. sz. alatt. A VII. STEFÁNIA PART'Y a belvárosi rakparton de. 11 órakor kezdődik. • III. ORSZÁGOS VASUTAS FOTÓKIÁLLÍTÁS nyflt a Vasút a Gyermekekért Alapítvány Diákott­honában (Szeged, Boldogasszony sgt. 44.), mely megtekinthető na­ponta 10-től 18 óráig. PROSZKA GYÖNGYI festő­művész kiállítása a Szeged Nagyál­lomás resti éttermében. Megtekint­hető naponta 10-től 20 óráig. A szegedi vasutasok társrendezésében tartot­ták a hétvégén Kecske­méten a keskeny nyom­távú vasút, a „bugaci kis­pöfögő" barátainak XV. nemzetközi találkozóját. A résztvevők mozdonyt vezettek, s megmozgat­ták a régi kézihajtányt is. Nagy József, a Szegeden működő Vasúttörténeti Ala­pítván kurátora arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy augusztus 12-én (szombaton) Kecske­méten megtartották a helyi keskeny (760 milliméter) nyomtávú vasút, a „bugaci kispöfögő" barátainak XV. nemzetközi találkozóját. A már hosszú ideje hagyomány­nak számító eseményt a Va­súttörténeti Alapítvány, a Ma­gyar Közlekedési és Közmű­velődési Alapítvány, valamint a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatósága rendezte (Kecs­kemét is a szegedi vasút-igaz­gatóság területéhez tartozik). Az egész napos rendez­vény vasútbarát résztvevői (jórészt maguk is gyakorló, vagy nyugdíjas vasutasok) idén is bejárták a MÁV Rt. legnagyobb közforgalmú, keskeny nyomtávolságú háló­zatát. A kecskeméti kisvasút, amelynek még Móricz Zsig­mond adta a „bugaci kispö­fögő" nevet, a Kiskunság erdős-mezős, érintetlen ter­mészetvédelmi területén ka­nyarog. Az 1950-ben gyártott, fapados személykocsik utasa­ikkal Kecskeméttől Kiskőrö­sig és Kiskunmajsáig döcög­nek (a sínpár Törökfái állo­másnál ágazik kétfelé). A vasutazók jó hangulatát emelte, hogy a kilométerekért legnagyvonalúbban licitálók két állomás között beteljesít­hették gyermekkori, moz­donyvezetői álmaikat (igazo­lásul még díszoklevelet is kaptak). A kisvonat nyomába kézi és motoros mozgatású „hajtány" eredt, amelyen lel­kesen „pillangóztak" a vasúti utazás különleges formáit kedvelők. A szervezők időként ki­szállították a vonat utasait, gyalogtúrára és kocogásra in­vitálták őket a Kiskunsági Nemzeti Parkba, útba ejtve az ősborókást is. A tombolán „vasúti tárgyakat" (könyvet, lámpát, sapkát, parolit, tár­csát, jegylyukasztót, stb.) sor­soltak ki a találkozó magyar, német, osztrák, svájci, ameri­kai, finn és más nemzetiségű vendégei közt. Ny. P. Nagybánya (MTI) Jelentős árvízvédelmi munkálatok kezdődtek a ro­mániai Máramaros megyé­ben a Tiszán, a Szamoson és a Visó folyón - közölte Szé­kely Gyula, a máramarosi vízügyi hivatal igazgatója. Az igazgató elmondta, hogy a Tiszán az ukrán határ mentén a folyó partjának megerősítéséhez kezdtek hozzá. A Visón folyamsza­bályozási munkálatok indul­tak, a Szamoson pedig me­dertisztításhoz kezdtek. Székely szerint a három projekt megvalósítására összesen 160 milliárd lejt (közel 2 milliárd forintot) szánnak. A pénz egy részét a Phare-programon keresztül kapja Románia, s részt vesz a munkálatok finanszírozá­sában az Európai Beruházási Bank is. 75 éve Elfogynak a szegedi dudások Lassanként minden el­fogy Szegeden abból, ami a múltat tette, s átalakul a vi­lággal ez a város is, amely a nép-kor/ón régen nem is­meri a bokorugró szoknyát, a hímzett papucsot. A do­hánygyári lányok, meg az alsóvárosi paprikások fazo­nokat keresnek a divatla­pokban, vasárnap hasított szoknyában jelennek meg 50 éve az uccán, selyemharisnyák után vergődnek, s lakk­cipővel kacérkodnak. Már csak a bubifrizura van hát­ra, ámbár a kispolgári elem elköveti azt is. Kit érdekel­ne ezek után a duda, a régi magyar zeneszerszám. A tanyán alig van a dudások­ból hírmondó, ott egyre na­gyobb tért hódít a fúvós­hangszer. (1925) Tizenhárom játékos Az Országos Sporthi­vatal rendeletet adott ki, amelynek értelmében az őszi idénytől kezdve ti­zenhárom játékos szere­pelhet a labdarúgócsapa­tokban egy mérkőzésén. A mérkőzés bármelyik időpontjában kicserélhető a kapus és egy mezőnyjá­tékos. A cserét nem kell megindokolni, tehát nem­csak sérülések esetén sza­bad cserélni. Ezen a két cserén kívül többet nem eszközölhetnek a csapa­tok, tehát a már kicserélt játékosok sem térhetnek vissza a pályára. A rendel­kezés az ország vala­mennyi labdarúgó csapa­tára vonatkozik. Nagy je­lentőségű az OTSH rende­lete, lényeges eltérés ez a régi, merev szabályoktól. (1950) 25 éve Chicagái találkozások Az Egyesült Államok egyik legnagyobb és leg­amerikaibb városában, Chi­cagóban, megkezdődött a szovjet-amerikai ifjúsági fórum. A szovjet fiatalok találkozókon vesznek részt, megismerkednek a világvá­ros életével. Voltaképpen ennyi a hír. Az esemény nem számít világszenzáció­nak, már csak azért sem, mert ez immár a negyedik összejövetel. Mi mégis úgy érezzük, sok minden van ebben a hírben. Chicagó­ban ennél sokkal többről van szó! A szovjet-ameri­kai kapcsolat a világbéke kulcskérdése. A Szovjet­unió hosszú esztendők szí­vós munkájával érte el, hogy ez a viszony az eny­hülés egyik pillérének te­kinthető. (1975) Az idei nyár nem hagyta unatkozni a tűzoltókat. Épp­hogy „kipihenték" harcukat a vízzel, most úgy tűnik, a tűzzel is épp ennyi bajuk lesz. Az ország legszárazabb terü­lete a dél-alföldi régió, ennek következtében a tűzesetek száma is kiugróan magas. Évente átlagosan 600-1000 riasztás érkezik a laktanyába, ám az eddigi adatok alapján ez a szám idén jóval maga­sabb lesz. A szegedi tűzoltókat au­gusztus 15-éig közel 800 al­kalommal riasztották a lán­gokhoz, ebből 300 eset a júni­us-augusztus közötti időszak­ra esett. A nyári tüzek döntő része avar és nádastúz volt, az erre az időszakra jellemző be­takarítással kapcsolatos tüzek száma viszont nem volt je­lentős. Volt viszont helyette erdőtűz, méghozzá nem is egy. Rúzsa, Pusztamérges és Öttömös térségében másfél hónap alatt közel 30 alkalom­mal gyulladtak fel erdőrészek. Mivel itt feltételezhető a szán­dékos tűzokozás, a rendőrség még mindig vizsgálja az ese­teket. A nagy szárazság miatt június óta tűzgyújtási tilalom van életben, amit valószínűleg ősz előtt nem vonnak vissza. Erdők 200 méteres körzeté­ben, de még a kijelölt helye­ken sem lehet tüzet rakni. So­kan azonban ezt figyelmen kí­vül hagyják, a lángok pedig esetleg továbbterjednek az erdőkre is. A tűzoltóság kéri a lakosságot, tartsák be a szabá­lyokat, mert akaratlanul is nagy tragédiát okozhatnak. T. K. MA VÁROSNÉZÉS nyitott panorá­mabuszon, idegenvezetővel. Indul: a Somogyi u. 18. sz. elől, 10-18 óra között, óránként. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték klub. A JUHASZ GYULA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 17 óra­kor dr. Meislné Gondos Hildegard festőművész kiállításának megnyi­tója. A kiállítást dr. Dömötör János múzeum igazgató nyitja meg. Köz­reműködik: Cserjés Judit gordon­kán. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Ro­yal Szállóban 18 órakor Égi rege. Csillagképeink a néphagyomány­ban. Vendég: dr. Szabó László or­vos, néprajzkutató. Beszélgetőtárs: Vida Róbert tanár. A PRT-KLUB soron következő összejövetele 21 órakor, az Arany koronában (Victor Hugó u. 6.). Az ALKOTÓHÁZ rendkívüli komplex-napot tart az ezredforduló­ra való tekintettel két helyszínen Budapesten: a Hadtörténeti Múze­um mellett és a Hősök terén. FARKAS GYULA szabadtéri olajfestmény-kiállítása megnyílt a Dugonics téren a zenélő szökőkút­nál. Megtekinthető: augusztus 31­éig, naponta de. 10-tól 20 óráig. AZ ALSÓVÁROSI KULTÚR­HÁZBAN (Rákóczi u. 1.) minden vasárnap 7-től 13 óráig lemezbör­ze,- bolhapiac és a közelgő tanév kezdetére tekintettel használt tan­könyv vásár. Tűzgyújtási tilalom - őszig Kevés esö, sok riasztás Az erdőtüzeknél önkéntesek is segítették a tűzoltók munkáját. (Fotó: Karnok Csaba) Részletek a Börtön könyvből (4,) Bárányi Ervin: „Gonoszabb lettem" A közelmúltban jelent meg a Délmagyarország Lap- és Könyvkiadó gondo­zásában Arató László és Bá­tyi Zoltán „A Csillag - Bör­tönkönyv" a'mü műve. Most e könyvből közlünk részlete­ket, betekintést nyújtva az ország egyik legszigorúbb fegyintezetenek, a Mars tén Csillag börtönnek életébe. Bárányi Ervin 1975-ben szü­letett. Semmi rendkívüli nem történt vele 18 éves koráig. Nem volt szakmája, az iskolát félbe­hagyta, s elhatározta, hogy a francia idegenlégióban próbál szerencsét. Nem volt szerencsé­je, nem vették fel a légióba, kénytelen volt hazajönni. Itt be­állt egy céghez és pénzbehajtó­ként dolgozott. Élettársával élt együtt, akivel közös gyermekük is született. 1994-ben el kellett költözniük az albérletükből és a holmijukat a szomszédban, egy 56 éves rokkantnyugdíjasnál hagyták. Pár hónap múlva, 1995. március 20-án Bárányi Ervin élettársa kopogtatott be a szom­szédhoz, aki szexuális ajánlatot tett a lánynak. Még aznap este, ittas állapotban Bárányi és társai visszamentek a rokkant férfihoz és meg akarták leckéztetni. Ve­rés közben aláírattak a férfivel egy adásvételi szerződést, amelynek értelmében Bárányi élettársa a lakás új tulajdonosa. Közben tovább folytatták a bán­talmazást, sőt, egy húsklopfoló­val úgy fejbe vágták az áldoza­tot, hogy eltört a klopfoló nyele. A magatehetetlen férfi körülbe­lül egy óra múlva elvérzett. Miközben kereste a tetteseket a rendőrség, újabb bűncselek­ményt követtek el. Március 22­én Törökbálintra utazott a társas­ág annak érdekében, hogy a helybéli plébánost kirabolják. 22-én még csak Bárányi élettár­sa ment be a paphoz, akitől 200 forintot kapott, 23-án pedig már Bárányi és az egyik társa látoga­tott el a plébánoshoz, és azt állí­tották, hogy egy esküvőt akarnak bejelenteni. Közben a plébános­nak gyanússá vált a másik férfi, aki egy évvel korábban már lo­pott el tőle pénzt. Mivel tartottak a felismeréstől, rátámadtak a 79 éves plébánosra, akit nyakon szúrtak. Az idős pap hamarosan meghalt. Pár napig még bujkált a tár­saság, majd a későbbi másod­rendű vádlott feljelentése nyomán fogták el őket Első fokon Bárányi Ervin nye­reségvágyból, több emberen, részben különös kegyetlenséggel társtettesként elkövetett emberö­lés bűncselekménye miatt élet­fogytiglani szabadságvesztés büntetést kapott, melyből feltéte­lesen legkorábban 23 év múlva szabadulhat. A másodfokú ítélet lényegében helyben hagyta az első fokon meghozott döntést, így most Bárányi Ervin a Szegedi Fegyház és Börtön III. szintjén a „C'-utca lakója. Beszélgetésünk egy felügyelő állandó jelenléte mellett zajlott - Hogy teltek iskolásévei? - A nyolc általánost Pesten ki­jártam, azután üveges-szakmába kezdtem bele, de azt nem végez­tem el. 18 éves koromig nem csi­náltam semmit, a szüleimnek se­gítettem otthon, akik kutyákat te­nyésztettek. Végül is 17 éves ko­rom körül kezdtem félrecsúszni... - Ennek mi volt az oka? - Pénz, haverok, autók. 18 éves koromban kezdtem el egy cégnél dolgozni, ahol nem túl le­gális dolgokkal is foglalkoztunk, pénzeket hoztunk el innen-onnan. - Ezek miatt nem bukott meg soha? - Nem, és ez nagyon érdekes dolog. Itt benn minden nap felte­szem magamnak a kérdést, hogy miért nem buktam meg akkor, mert kaptam volna egy-két évet, s nem tartanék itt, semmi gondom nem lenne. - Akkor nem folytatta volna? - Hát... Nem tudom. Az az igazság, hogy annyira nyíltan csi­náltuk ezt a behajtást, odatelefo­náltunk az embernek, hogy le­gyen otthon, megyünk a pénzért, s működött. Soha nem hívtak rendőrt, abszolút tisztán ment az ügy­- Milyen összegekért mentek? - Pár százezertől egy-két mil­lión át egészen a komoly össze­gekig előfordult, s ebből azért csurrant nekünk is. - Mennyi volt a részük ilyen­kor? - Hivatalosan 10 százalék. Ebből jól meg lehetett élni, meg persze az'is előfordult, hogy le­nyeltük az egész összeget - Családja tudott erről? - Részben. Aztán volt egy kis gikszer, elkerültem egy másik céghez, ahol pékárut hordtam ki, azt hamar otthagytam, utána so­káig semmit nem csináltam. Né­ha azért a regi haverokkal vissza­járogattunk régi kuncsaftokhoz, úgyhogy anyagi gondom nem volt. - Mennyi pénzt költött egy hónapban? - 19 éves koromban kerültem el otthonról, barátnőmmel bérel­tünk egy lakást és ezzel együtt havonta költöttem 100-120 ezer forintot Ez nem egy nagy összeg, de arra jó volt, hogy a boltban ne azt nézzem, hogy mi mennyibe kerül. Jó így élni, csak itt a hátul­ütője... - Hogy indult a bűncselek­mény? - Egy helyről elhoztunk 1,8 millió forintot, s elfelejtettünk vele elszámolni. Elkezdtek ke­resni minket és a bérelt lakásból el kellett költöznünk. A cuccun­kat beadtuk a szomszédhoz és nem is mentünk arra két-három hónapig. Aztán egyszer szüksé­günk volt valamire, elmentünk a házhoz, én lent maradtam az autóban, a barátnőm pedig fel­ment a lakásba. Amikor lejött, akkor pityergett, s elmondta, hogy ez a férfi szexuális ajánla­tot tett neki. Akkor ezzel nem foglalkoztam, de még aznap volt egy buli, ahol többet ittunk a kelleténél és még este vissza­mentünk az öreghez, hogy meg­leckéztessük. - Ebből lett az első gyilkos­ság... - Igen. Nem akartuk mi ezl az embert megölni, csak megverni. Nem is halt meg akkor, hanem csak hajnalban. Másnap megtud­tuk, hogy meghalt és a bűntár­samnak volt egy ötlete, hogy sze­rezzünk pénzt. Mondta, hogy is­mer Törökbálinton egy papot, akit egyszer már meglopott és megint el kéne hozni a pénzét. Négyen mentünk le, és este én és a bűntársam mentünk be a pap­hoz. Hivatalosan egy esküvőt akartunk bejelenteni, közben a bűntársam mondta, hogy epilep­sziás és kért egy pohár vizet Hi­vatalosan a papot sem akartuk megölni, de felismerte a bűntár­samat ezért kellett megölni. Meg lett szúrva, úgy halt meg. Össze­pakoltunk, elmentünk Piliscsévre, ott aludtunk, aztán visszamen­tünk Pestre és a Mátyás fogadó­ban szálltunk meg. Reggel ránk rúgták az ajtót a rendőrök. (Folytatjuk.) \A CSILLAG Börtönkönyv megvásárolható a szegedi könyvesboltokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom