Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-02 / 179. szám

6 A TORONY ALATT SZERDA, 2000. AUG. 2. Dr. Tóth István Tibor: Igyekszünk korszerűsíteni, fejleszteni a szegedi tömegközlekedést. (Fotó: Miskolczi Róbert) Névjegy Dr. Tóth István Tibor 1962-ben született Szegeden. A Rókusi Általános Iskolában, majd a Ságvári Endre Gimnázium matematika tagozatán tanult, egyetemi tanulmányait pedig az egykori Szovjetunióban végezte, ahol géptervező-gépész szakon diplomázott. Műszaki tudományok kandidátusa cfmet is ott szerezte. Magyarországon mcrnük-szakközgazdász felsőfokú képesítést szerzett. Eddig a Taurus Emergé vállalatnál dolgozott, niűszakvezetőtől kezdve minden fontosabb termelőegységen át, a telephelyvezetőig, minden lépcsőfokot megjárt. Nős, egy 10 éves kislánya van. Hobbija a rajzolás, korábban rézkarcokat készített. Munkahelyi elfoglaltsága miatt azonban 1991 óta nem hódolhat ennek a szenvedélyének. így a korábbi 550-es foglalkoztatotti létszám mára 400 alá csökkent. Elegendő-e ez az alkalmazotti keret? - kérdezem az igazgatót. Igen, válaszolja. Vannak ugyan minőségcsere elképzelései, amelyek abból adódnak, hogy a vállalatban „kirakatemberek" dolgoznak. Ezt bővebben is megmagyarázza: a 180 ezres városnak az SZKT kirakati cége, s ennek megfelelően a szolgáltatás szintje nagyon nagy mértékben függ az alkalmazottak viselkedésétől, magatartásától. Több panasz érkezik ugyanis a járművezetőkkel, az ellenőrökkel kapcsolatban, s ez azt jelenti, hogy egy olyan minőségi csere folyamatot kell elindítani, amelyben a kulturált magatartás és viselkedés dominál. Egyszóval: a szolgáltatás minőségén igyekeznek javítani. Az elmúlt időszakban különböző instanciákon szó volt a városi közlekedés két résztvevőjének, az SZKT-nek és a Tisza Volánnak a kapcsolatáról. Mi a jelenlegi helyzet e viszonyban? Bonyolult, nehéz állapot, mondja az igazgató, valójában 1963 óta áll fenn az ilyen helyzet, amióta két vállalat foglalkozik a városban a utasszállítással. A pillanatnyi helyzet szerint az SZKTnek csak elektromos működtetésű közlekedési eszközeik vannak, a Tisza Volán viszont a rugalmasabb buszjáratokkal bonyolítja a városi közlekedést. A gond nem az, hogy miként osztják meg a bevételt. A probléma alapvetően, hogy kevés a bevétel, amin osztozkodnak... Ez egyébként limitált piac: korlátozott a fogyasztók (az utasok) száma, a (jegy)ár úgyszintén szabályozott. A társaság villamosai és trolibuszai naponta 130 ezer utast szállítanak. Ezt a számot nehéz feljebb tornázni, mert paradox példával élve - nem utaznak ide más városokból csak azért, hogy igénybe vegyék a szegedi villamosvagy troliközlekedést. Dr. Tóth István Tibor vállalatáról azt a fogyatékosságot említi, miszerint a cégnél hosszú ideje igyekeztek a tevékenységi kört leszűkíteni, holott ma ez így szinte A Kárpát-medence magyarságának találkozója lesz a budai várban augusztus 3-5-e között. A trianoni határokon túlról érkezők, meg az „itthoniak" töltenek majd el közösen három napot, ismerkedve, barátkozva, komoly társadalmi és nemzeti kérdéseket boncolgatva, azután pedig a vidám, lelket vidító rigmusokban, táncokban gyönyörködve. E hatalmas seregszemlén, amelynek csaknem 600 résztvevője lesz, Szeged testvérvárosa, Szabadka is képviselteti magát. Dr. Szöllősy Vágó László, a rendezvény egyik szervezője a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára. A szabadkai publicista lapunknak elmondta, hogy a délvidéki „csapat" nyolc helységből érkezik. Legnagyobb részük a hagyományőrző kulturális közösségek képviselői, mint például Gombos, Kupuszina, Doroszló, Szentmihály, A testvérvárosi kapcsolatok segítenek Régiók találkoznak de Szabadka, Zenta, Kanizsa és Becskerek is bemutatkozik majd a rendezvényen. Hogy mivel? A főtitkár elmondása szerint igazi bácskai lakodalmas műsort mutatnak majd be: vőféllyel, zenekari „bandával", a lakodalom rítusához válogatott dalokkal. Látványos produkciónak ígérkezik. Vajdaság számos helységében már nagy sikert aratott. Az úgynevezett Irodalmi Kávéház rendezvényen a szabadkaiak Burány Béla így éltünk a Délvidéken című kötetét mutatják be, az Identitásklub fórumán pedig Silling István a vajdasági magyarság vallási népszokásairól, Rajsli Ilona pedig a középkori magyar nyelvemlékekről tart majd előadást. Ezek között van például a Kamóci (ma Kamenica) huszita biblia, amely egyike a legrégibb magyar biblia-fordításoknak, még a mohácsi vész előtti időkben született és a Müncheni kódexben, töredékes formában találtak rá. A Kárpát-medencei napokon Egy évezred mérföldkövei - mondák, legendák a népzenében, irodalomban és műzenében címmel rendeznek összeállítást, melyben Krekity Olga, Elor Emina és Szabó Róbert lép majd fel. A Téged Isten dicsérünk című műsorban, amely válogatást tartalmaz ezer év istenes verseiből és énekeiből, a Délvidéket Tényi Edit, Krekity Olga és Elor Emina képviseli. A budapesti rendezvény egyik leglátványosabb műsorszáma a Derűs ünnepek, szorgos hétköznapok összeállítás, amely az elszakított nemzetrészek népszokásainak, dalainak, táncainak és viseleteinek bemutatója lesz. Ekkor kóstolhatja meg a látóÜV ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. HUNGÁRIÁN PRLVATIZATION AND STATE HOLDING COMPANY mmnm: Az ÁPV Rt. ajánlatokat kért be a Derekegyházi Mg. Rt. (Derekegyház, Köztársaság tér 11.) 100%-os tulajdonú részvényeinek, valamint a társasággal és a Konzorciummal szemben fennálló teljes követelésállomány zártkörű pályázaton való értékesítésére. www.apvrt.hu Önkormányzati zöld szám A 06-80-820-032-ts, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegcdi polgárok az önkormányzatot. ha kérdéseik, javaslataik vannak a várost érintő iigyekhen. A telefonos rögzflön bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. Belvárosi, 40-50 nm-es üzlethelyiséget keresünk megvételre Hődme/.ávásárhelyen a sétálóutcán vagy közelében. Ajánlatokat nagyság, ár és cfm megjelölésével kérjük HP Kft. 5600 Békéscsaba. Mednyánszky u. 2. Tel./fax: 66/443-800. Az oldal Szeged Város Önkormányzatának támogatásával készült. Hűtővíz a hurutos hólyagra Szegedi randevú az Anna-kútnál Hőfoka negyvennyolc fokos, hozama percenként több mint négyszáz liter és 944 méterről tör a felszínre. Ha szegedi vagy ingyen minden nap hozzájuthatsz, de akár hetven forintot is fizethetsz másfél literéért. Mi az? Természetesen az Anna-víz. Tettünk egy sétát, hogy megtudjuk, kik viszik haza nap mint nap lelőhelyéről, a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkáról. Ha tudni akarod, kik a szegediek, menj ei az Annakúthoz. Ott állnak szépen sorba, kezükben másfél-kétliteres műanyag flakonokat, régimódi demizsont vagy szőlőt nem látott bor tárolására alkalmas tartályt szorongatnak. Látásból ismerik egymást. A hadirokkant, aki nyolcvanegy évesen is mindennap felszáll az egyes villamosra (ha szegedi vagy, akkor tudod, ez egy fontos járat) és a Tavasz utcától megy vele két megállót. Még emlékszik rá, amikor a díszesen megcsinált kút helyett ugyancsak szabadon használható kifolyóról hozta, mely ott volt az autóbusz-megálló mellett. Az elvált, magát özvegynek tartó asszony Móravárosról jár be. Öreg édesanyjának visz haza ebédet naponta egy belvárosi üzemi menzáról. Az Anna-vizet coca-colás palackokba folyatja, otthon hűtve fogyasztják, múltidéző beszélgetéseken fröccsöt is kevernek maguknak, de csak ennyit - mutatja hüvelyk- és mutatóujjával. Tényleg nem valami sok, amolyan mini fröccs. A tanár úr is idejár, biciklivel alig tíz percre van otthonától. Veseműtéten esett át néhány évvel ezelőtt, orvosa javallotta az Anna-víz rendszeres fogyasztását, de amíg megvolt régi Zsigulija, a hozzá való hűtővizet is innen hozta. Ha lokálpatrióta vagy, vendéglőben sem rendelsz mást, csakis Anna-vizet és boltban sem vásárolsz ebben a műfajban más szomjoltót. Igaz, némi nehézségekbe ütközöl. A buborékos csapvíz kiszorítja városod italát a polcokról. Abból másfél litert már ötven forintért is megéri árulni, az Annának azonban hetven az ajánlott bolti ára. A palackozónak nincs pénze, hogy a hipermarketek polcpénzét és reklám-hozzájárulását megfizesse. így a nyári hónapokban havonta száz köbméternél többet palackozni nem érdemes, holott kapacitás akár ötszáz köbméter feldolgozására is lenne. Ha szegedi vagy, életed során néhányszor randevúztál már az Anna-kútnál. A virágot is ott vetted, a bódénál, amely, valljuk be, nem tartozik a városképi jelentőségű építmények közé. Izzadt a tenyeredben a celofán, hülyén érezted magad a csokorral, tömött buszok álltak be és hajtottak ki, lógattad a hervadt rózsáidat, majd bevágtad a szemétbe, mert nem jött a Kedves. Vagy jött, de nem mentél vele semmire, mert kiderült róla, hogy buta/okos, szerény/nagyképű, bárdolatlan/kifinomult.'Randevúra keresve sem l?het rosszabb helyet találni. Úgy húsz év múlva viszont már jó. Addigra a sok idegeskedéstől túlteng benned a gyomorsav, hurutos a hólyagod, a beled olyan mint egy rongyos slag, és megkaptad a Basedow-kórt is, amelyről tavaly még azt sem tudtad eszik avagy isszák. De legalább van mivel gyógyítanod magad. Még a szegedi klinikákon is előnyben részesítik minden más itallal szemben. Tőth-Szenesi Attila gató a tájjellegű étel-ital „csemegéket" is. Dr. Szöllősy a rendezvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy az idén ötödik alkalommal megrendezendő Régiók találkozása minden évben nagy közönség sikert arat. Csongrád megyeiek, közöttük szép számban szegediek is látogatják a Szentháromság téri szabadtéri színpadot és a Magyar Kultúra Alapítvány székházának előadó termeit. A rendezvény egyik fő szervezőjének véleménye, hogy jelenünkben nagyon fontos a határon túli régiók és az anyaország kapcsolatteremtése és -tartása. Ez pedig elsősorban a testvérvárosi, testvértelepülési kötelékek révén valósulhat meg. A történelem ekéje ugyan szétszántott bennünket, de ha több szállal kötődünk egymáshoz, sokkal erősebbek vagyunk a megmaradásért vívott küzdelemben, mondotta lapunknak a Vajdasági Magyarok Művelődési Szövetségének főtitkára. K. F. Anna örök. (Fotó: Nagy László) Uj igazgató az SZKT élén A vágyak villamosai A szegedi közgyűlés július elsejével dr. Tóth István Tibort nevezte ki a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatójává. A többdiplomás szakembert új munkahelyén kerestük fel és a vállalat jelenlegi helyzetéről, a városi közlekedés körülményeiről, további fejlesztési-fejlődési terveiről kérdeztük. Az ügyvezető igazgató megfogalmazása az SZKT általános helyzetét illetően: elég nehéz. Ez így kimondva egyszerűnek tűnik, ugyanakkor sok nehézségi tényezőből áll össze. Annak ellenére, hogy az országban a szegedi városi közlekedés a harmadik helyen áll, s európai szinten sem rossz, különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen járműveik vannak... A járműpark elöregedett, s csak az 1es vonalon közlekedő 13 darab Tátra villamos nevezhető modernnek és megfelelő színvonalúnak. A többi? Van 196 l-es járművük is! Közbevetem, hogy a tömegközlekedők szerint nem csak a járművekkel van baj, hanem a sínekkel, a pályavonalakkal is. Az igazgató ezt helyben is hagyja, elmondja, hogy használnak még az 1900-as évek elején készült síneket is... Ennek ellenére a villamos rendkívül fontos közlekedési eszköze és értéke Szegednek, mégpedig szállítási kapacitása miatt (naponta mintegy 130 ezren utaznak az SZKT járművein). Nem tudná semmi sem kiváltani a villamos közlekedést, mondja dr. Tóth István Tibor. Hozzáfűzi még, hogy környezetvédelmi, közlekedés-szervezési, nem különben városarculati szempontból is fontos tényezője a villamos a Tisza-parti településnek. (Tudni kell ugyanis, hogy az országban mindössze négy városban van villamos-, illetve troliközlekedés.) A Szegedi Közlekedési Társaságban a közelmúltban jelentős átszervezés történt, ennek folytán kivált a cégből a Vivaép Kft., amely a karbantartási teendőket végzi. mindenütt veszteséges. Szerinte az SZKT és a Volán viszonyát segítheti, ha a város stratégiájában megjelenik egy olyan vonal, amelyik a „tiszta Szeged" közlekedést fogja célként kitűzni. Úgy érzem, az elmúlt időszakban kellő módon feltérképezte a vállalatot, megismerte a cégét. így aztán nem kerülhetem el a kérdést: derűlátó-e a jövőt illetően? Nem szabad pesszimistának lenni csakis optimistaként szabad elképzelni az előttünk álló időszakot, vallja. Végül is ezt a közlekedést mással nem lehet kiváltani, így ennek a közlekedésnek van jövője. Erősíteni, fejleszteni kell. ő pedig most minden erejével ezen dolgozik. Elképzeléseik, terveik már vannak, bár idén nagy esélyük nincs a járműpark korszerűsítésére. Azt tartják szem előtt, hogy az eurokompatibilitás szempontjainak 2010-ig meg kell felelni a városi közlekedésben is. így már idén kipróbálnak néhány alacsony padlós trolibuszt. Erre ugyanis a mozgáskorlátozottak könnyebb közlekedése érdekében kell nagyobb figyelmet fordítani. Több pályázaton indultak, mind a sínpálya módosítások, mind a járművek beszerzéséhez szükséges anyagiak céljából. Remélik, hogy számításaik valóra válnak és korszerűsíthetik, fejleszthetik a jelenlegi - 45 troliból és 39 villamosból álló gépparkjukat. Az utazóközönség javára. Az igazgató beszélgetésünk végén még elmondja, hogy a nyugati országokban az úgynevezett ... .4 . 9 közösségi közlekedés háttérbe szorulása azt eredményezte, hogy a tömegközlekedés mára 30 százalékos a nagyvárosokban. Nálunk ez a mutatószám körülbelül 60 százalék. Szegeden is ennyi. Ezt meg kellene őrizni, hiszen, ha nem erre törekszünk, akkor a várost tesszük tönkre, mondotta lapunknak dr. Tóth István Tibor, a Szegedi Közlekedési Társaság új igazgatója. Kisimre Ferenc