Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-14 / 189. szám

4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 2000. AUG. 14. Formanek Csaba: „Nem azon múlik, hogy autók futnak-e el, és hogy milyen sört iszunk". (Fotó: Gyenes Kálmán) Történetünk könyve Kornemann vonattal ér­kezik, tovább szeretne utaz­ni, a csatlakozásra azon­ban várnia kell. Sétálni in­dul a városba. Az embere­ket, az épületeket figyeli, jól érzi magát. Egy köny­vesbolt mellett elhaladva egy könyv vonzza oda te­kintetét; címe: Kornemann a városba érkezik. Borító­ján saját fényképét látja. Döbbenetében megveszi a könyvet, s a vasúti váróte­remben olvasni kezdi. Saját történetét találja benne, egészen a jelen pillanatig, ahonnan üres lapok követ­keznek, valóság és képzelet együtt haladnak a befejezé­sig, amit Kornemannak kell megtalálnia, s talán még a várost is sikerül majd el­hagynia... „Kornemann a városba érkezik". Szereplők: Mé­száros Tamás, Deme Lász­ló, Szántó Róbert, Bakajsza Gábor. Vágó: Besenyi Pé­ter. Forgatókönyv: Deme László és Formanek Csa­ba. Rendező-operatőr: Formanek Csaba. A film 2000-ben Szege­den a Youngerground film­fesztiválon fődíjat nyert, a 47. országos független film- és videószemlén Pé­csett pedig Formanek Csa­ba megkapta az operatőri különdíjat a hiteles atmosz­féra megteremtéséért. azért nekiláttam. A fordulat akkor történt, amikor ráérez­tem, hogy a film története és képi világa összehangoló­dott. - A Kornemannban ma­gányos, a századelőre vissza-visszautaló történe­tet kellett forgatnod Sze­ged utcáin. Nem zavart a modern város? - Figyeltünk arra, hogy a háttérben megjelenő alakok minél kevesebbet zavaijanak, mert ugye nem tudunk utcá­kat lezárni egy amatőr film miatt. És egy-két század eleji hangulatteremtő figurát is be­küldtem a képbe. Igaz, az is megtörtént, hogy amikor az állomás előtti jelenetben vég­re szép sárgás-barnás színeket sikerült fényképezni, egy ró­zsaszín kabátos nő épp a leg­rosszabbkor ment át a képen. De az autózaj nem zavart. A századelő nem történeti reali­tásként, hanem a film hangu­latvilága miatt érdekel. Itt a kocsmában ülve is lehet olyan hangulatunk, mint Kosztolá­nyinak lehetett a századelőn. Nem azon múlik, hogy autók futnak-e el, és hogy milyen sört iszunk. - Apropó Kosztolányi: az Esti Kornél nem előképe Kornemannak? - Nem lehetett az, mert a forgatáskor nem ismertem még. Sokan mondták, akik látták a filmet, hogy Kosztolá­nyi Dezső prózájának hangu­latát adja vissza. Talán azért, mert szeretem az impresszio­nizmust. De lehet, hogy a vo­natozás miatt. Azt is mondták, hogy egy kis Kafkai van a filmben; ez is igaz: elvégre meghasonlott az az ember, aki egyszerre éli és írja saját tör­ténetét, aki foglya a könyv­nek, amely róla szól. - Úgy látom, hiszel a régi AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) min­dennap 10-től 17 óráig te­kinthető meg népművésze­ti és kézműves kiállítás, bemutató és Great Lakes Consortium - zárkörű ren­dezvény. Modern vagy te, Kornemann? 75 éve A tiszai erkölcsök Ismeretes, hogy a szege­di államrendőrség a strand­szezon kezdetén a legszi­gorúbb rendszabályokat léptette életbe a tiszai fürdőzés terén. Szinte kor­látozzák ezek a rendelkezé­sek a pihenni és üdülni vá­gyók nyaralását és olyan új rendet teremtettek meg, amilyenre az egész világon alig akad példa. A világon sehol sem tartotta a rendőrség szükségesnek ezeket a szigorú és az er­kölcsöket megőrző rendel­kezéseket. Strandbiztossá­got állított fel a rendőrség, mely sorra járja a tiszai fürdőket és kontrollálja a nők és férfiak fürdőruháit, s ha túl rövid, büntetést vet­nek ki rájuk, ezenkívül szi­gorúan büntetik a Tisza át­úszását is. 75 ezer koroná­tól félmillióig elmehet a büntetés összege. (1925) 50 éve Lezárult a koreai pénzgyüjtés Kevés felhívás váltott ki olyan széles körben vissz­hangot, mint az Országos Békegyűlés javaslata, hogy küldjünk egy teljesen fel­szerelt tábori kórházat a bandita-bombázásoktól szenvedő koreai katonák gyógyítására. Alig hogy el­hangzott a javaslat - a gyűjtőíveket meg sem vár­va - megindult a gyűjtés a kórházra, s napok alatt or­szágos mozgalommá széle­sedett. A legújabb kimuta­tás szerint 15 millió 510 ezer 738 forint gyűlt össze a tábori kórházra. (1950) 25 éve A „szegedi'' A tolnai levéltárban oki­ratokat találtak, amelyek bi­zonysága szerint valóban lé­tezett a legendás Háry Já­nos. A katonai összeírás lapjain 1803-ban szerepel a Hary Johan név. Ezek után megindulhat majd a Háry­kutatás, és az emlékekből hamarosan kiállítás is nyíl­hat a szekszárdi múzeum­ban. A mi „hírős városunk" Háry János bizony nem dicsekedhet ha­sonlóval — pedig a Kodály­dalmű népszerűsítésében bokros érdemeink vannak. Nem dicsekedhetünk hason­lóval, hacsak nem Sisko­vich József nevével, aki Szegeden született 1719­ben. A harcmezőn magát ki­tüntetve hamarosan ezredes lett, majd elnyerte a lovag­keresztet is. (1975) Formanek Csaba új rövidjátékfílmje formák kitölthetőségében. Mit jelent neked modern­nek lenni? - Nem is tudom, mi az, hogy modem. Ha egy filmben gyors, klippszerű vágások vannak, akkor azt szokás mo­dernnek nevezni, habár ez legfeljebb csak külsőség. Én sosem szoktam az utcán úgy kapkodni a fejem, ahogyan ezeket a képeket vágják. Ezért a filmben is megpróbálok olyan tempót keresni, ami kö­zelebb áll a személyes törté­netekhez. - A Kornemann tényleg szép személyes történet. De nem tudtam eldönteni, van-e humorérzéke a ren­dezőnek. - Szerintem van, ez a törté­net azonban nem igazán hu­moros, s egyébként is nehéz jó humoros filmet csinálni. Ehhez még sokat kell tanul­nom. Most olyasmit forgatok, amit tudok. Sokat utaztam vo­naton egyedül, és sokat lóg­tam magamban a városban is, amelyben a Kornemann mászkál. Ez, úgy érzem, tu­dom milyen. - Miért nincs Kornemann körül nő? - Egy férfinak - a ren­dezőnek - nehéz nőszemmel látni a világot. Valószínűleg ez is olyan dolog, amihez több tapasztalatot kell még gyűjtenem. Egy nő szerepét elképzelni még filmen kívül is nehéz. De a következő film­ben azért ezt is megpróbálom. - Ha jól gondolom, követ­kező filmed sem a drogos életválságokról és a külvá­rosi falfirkákról szól. Pe­dig a mai alternatív filme­zésben már-már kötelező... - Én jó jeleket is látok: sok tehetséges fiatal filmes van és a szakma is odafigyel rájuk. Példa erre a mostani film­szemle, ahol számos fiatal fil­mes nyert díjat. Ha sikerül le­vetkőzniük ezt az amerikai kultuszfilmek figuráit és be­szédstílusát utánzó irányvona­lat, amit most divatosnak tar­tanak, és sikerül megtalálni egy jellemzően közép-európai hangot, akkor nagyon jó mű­vek fognak születni. Panek Sándor Méhészek DM-információ A magyar méhészek szá­mára nagy problémát jelent a piaci helyzet - mondta Jászberényben, a szombaton megrendezett nemzetközi mézvásár és méhészeti talál­kozón Asger Sogaan Jörgen­sen, a Méhészeti Világszö­vetség (Apimondia) elnöke, a dán méhész szövetség főtitkára. - A gondokon csak az egyesületi munka erősíté­sével, a szövetkezéssel, az ily módon történő méz érté­kesítéssel lehet túljutni. Ko­vács Zoltán, az FVM helyet­tes államtitkára szerint pedig az aszályos időjárás miatt termeléscsökkenéssel kell számolni, miközben az Eu­rópai Unióval történő tár­gyalások során a magyar méztermelés hátrányos hely­zetbe került Bulgáriával és Romániával szemben. A ma­gyar méhészeknek újabb tá­mogatásokkal vagy a vámté­telek nulla százalékra való leszállításával lehetne segí­teni. A magyar méz mintegy másfél százalékát teszi ki a világ mézkereskedelmének, a minőségét tekintve pedig, különösen az akácméz jó el­ismertségnek örvend. Forma­nek Csa­bát a füg­getlen fil­mezés új tehetsége­ként isme­rik egyre többen az amatör feszti­válok körében. A 21 éves hallgató „Kornemann a városba érkezik" című legújabb filmjében ígére­tes stílusbiztonsággal és kiérlelt képi világgal állt elö. Formanek Csaba a Radnóti gimnázium szín­körében kezdett érdek­lődni a rendezés iránt. - Csaba, hol van a határ a felvétel és a film között? - A filmnek kell, hogy at­moszférája legyen, amiről nem egy videofelvétel vagy egy bekapcsolt kamera jut az ember eszébe. Kamerára egy­általán ne gondoljon a néző. Az egész film ellesett legyen, mintha csak személyesen kap­csolódnánk a történetbe. Bár­mire figyelhessünk a filmben, a szereplőkre, a környezetre, a szövegre - csak a felvételre ne. - Milyen volt az első fil­med? - Egy hétvégén páran összegyűltünk Szegeden, és gondolkodtunk, mit lehetne csinálni. Mit lehetett volna: filmezni. Éjszaka összetákol­tam egy kis történetet, egy vázlatos forgatókönyvet, és másnapra elhívtam a ráérőket. Nem is tudták miről lesz szó. Még aznap leforgattuk. Ebből később lett egy film, ami ki­mondottan rossz lelt. De sokat tanultam belőle. - Ezzel szemben a Korne­mann már „igazi" film. - Kezdetben inkább a tör­ténete ragadott meg. A film hangulata, bár éreztünk vala­mit a forgatáson is, csak a vá­gás során jött létre. Igaz, a kettő között eltelt másfél év, otthagytam a programozói szakot és beálltam mentősnek. Ez elég nagy változás volt az én életemben is. Szóval, ami­kor vágáskor visszanéztem a nyersanyagot, teljes volt a zűrzavar. Mások is azt mond­ták, hogy vacak az egész, de Nagy tétben ,, utazunk . . Az ötös viszi a prímet VÁROSNÉZÉS nyitott pa­norámabuszon, idegenve­zetővel. Indul: a Somogyi u. 18. sz. elől, 10-18 óra között, órán­ként. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dó­zsa György u. 5.) 14-től 16 órá­ig „Újra dolgozom", munka­ügyi tanácsadás. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN: Agykontroll-klub 16 órától; Et­ka-jóga 17-től 18.30 óráig. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Garden Lovagi Étteremben (Eko-Park) 18 órakor: A divat. Vendégek: Bogyó Bea divatter­vező és Körösi Gézáné koreog­ráfus. Közreműködnek: a Totál Divat-show tagjai. Házigazda: Pleskonits András a Háló inter­netmédia szerkesztője. NYÁRI ESTÉK A FÜRDŐ­UDVARBAN 20.30 órakor: Opera Gálaest. FARKAS GYULA szabad­téri olajfestmény kiállítása megnyílt a Dugonics téren a ze­nélő szökőkútnál. Megtekint­hető: augusztus 31-ig, naponta de. 10-től 20 óráig. A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONT ,3" Galé­riáján 18 órakor Kossuth Tiva­dar festőművész kiállítása meg­nyílt. Megtekinthető: szeptem­ber 9-éig, munkanapokon 10­től 18 óráig. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR I. emeletén Király-Kőnig Péter hagyatékából emlékkiállítás nyílt, megtekinthető: augusztus 31-éig. Az aulában: Magyaror­szág és a nagyvilág - könyvrit­kaságaink tükrében című kiállí­táson régi és ritka, hazai és ma­gyar vonatkozású külföldön megjelent dokumentumokat lát­hatnak az érdeklődők. Megte­kinthető: október 20-áig. A CD és videotárban ismét megindult a kölcsönzés (ez tagság esetén) a Hangoskönyvtár CD-állomá­nyára is vonatkozik, továbbá értesítjük látogatóinkat, hogy a Csillag téri, dorozsmai, észak­városi, Francia utcai, hangos­könyvtár, Kálvária téri, odesszai, petőfitelepi, rókusi, taijáni, tápéi augusztus 18-áig, a Móra utcai, klebelsbergtelepi, szentmihályteleki augusz.tus 25­éig, a szőregi, béketelepi, kecs­késtelepi, gyálaréti fiókkönyv­tár augusztus 31-éig zárva. ÓPUSZTASZEREN az em­lékparkban Patay László fes­tőművész gyűjteményes kiállí­tása megtekinthető az év végéig a Honfoglalás és az Attila-te­remben. Az Ifjúsági Házban 8 órától internetszalon, vala­mint lehet biliárdozni és dartsozni (mindennap!). Ki­rándulás: Maros-parti gya­logtúra. Indulás 9 órakor a szőregi művelődési ház elől. 10 órától: Állatok ál­néven és álruhában. A Va­daspark és a gyermek­könyvtár közös játéka. A Százszorszép Gyermekház­ban de. 9 órától: Mikka Makka Játéktár. A gyer­mekkönyvtárban 14 órától könyvről könyvért, vetél­kedő. HOLNAP NYÁRI ESTÉK A FÜR­DŐUDVARBAN 20.30 órakor: Bűvölet. Kishonti Ildikó önálló estje. Munkatársunktól Több mint 56 milliárd fo­rintot - Szeged évi költségve­tésének a kétszeresét - költöt­tük tavaly szerencsejátékokra. A nyolc féle gépi játékból és 13 kaparós soijegyből álló kí­nálat közül továbbra is a ha­gyományos ötös lottó viszi a prímet. A tradicionális játék forgalma tavaly másfélszere­sére emelkedett országszerte. Népszerűségét leginkább a főnyeremény rendkívüli hal­mozódásának köszönheti. Amikor több százmillióra rúg a megnyerhető összeg, való­ságos lottóláz tör ki ország­szerte. A második legnépszerűbb játék, a hatos lottó forgalma tavaly több mint 12 százalék­kal emelkedett. Csökkent vi­szont a totó népszerűsége. Úgy tűnik, helyét a tippmix veszi át a sportfogadási játé­kok toplistáján. Jelenleg 821 értékesítési helyen, 1146 online terminá­lon forgalmazzák a hazai sze­rencsejátékokat. Szeged és környékének lakói mintha ke­véssé bíznának szerencséjük­ben, mint az. ország más ré­szein. A négy területi igazga­tóság forgalmában ugyanis a délvidék a legutolsó. Míg az összes fogadás több mint fe­lét, 51,3 százalékát Budapes­ten és környékén kötik, addig a szegedi igazgatósághoz tar­tozó terület az összforgalom­ból csak 15 százalékkal része­sedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom