Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-12 / 188. szám

SZOMBAT, 2000. AUG. 12. A TORONY ALATT 7 Munkatársunktól Idén idejekorán hozzá látott a munkához az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségeket szervező bizottság, s már el is készítette a városi központi ünnepségek műsorát. Ezek szerint augusztus 19-én, szombaton, 10 órakor lesz az Országzászló ünnepélyes felvonása a városháza előtti téren. Közreműködik a Pavane Táncegyüttes és fúvószenekara. Ezt követően így zajlik a program: 10 óra 5 perckor Rózsavölgyi: Körmagyar tánc. Előadja a Pavane Táncegyüttes. Megemlékezés Szent István és Gizella szobránál 10.15 órakor. Ünnepi köszöntőt és beszédet mond dr. Bartha László polgármester és Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök. Közreműködik a Dóm kórusa, vezényel Varjasi Gyula. Ezt koszorúzás követi, majd történelmi táncokat láthatnak a nézők. Művészeti vezető: Lázár György. A Széchenyi téren, a Tisza Lajos szobor előtt az L & D mazsorettcsoport és fúvószenekara lép fel 11 órakor. Délben Pátzay Pál: Kenyérszegő szobrának újra avatása lesz a Dugonics téren. A szoboráthelyezési ünnepséget megnyitja és az új helyen elhelyezett szobrot Szeged, város közönségének átadja dr. Bartha László polgármester. Kenyérszentelési szertartást tart dr. Kiss Imre püspöki helynök. Közreműködik a Dóm kórusa. A koszorúzást követően „Magyar táncok" címmel három tételes szvit. Előadja az Akropolis színpadi táncstúdió. Művészeti vezető: Kerek Attiláné. Bár a szakemberek véleménye szerint csak látszólagos biztonságot nyújthat a gyalogosoknak a rendőrlámpa. A Dorozsmai út-Jerney utca csomópontjában történt idei két halálos baleset után a polgárok a forgalmat elzárva adtak nyomatékot követelésüknek: rendörlámpa védje őket a veszélyes kereszteződésben. Az állami úton történő beruházás költségeinek felét az önkormányzat már a második baleset előtt, május 17-én magára vállalta. Szeptemberben a terelőszigetek mellett a lámpa is szabályozza majd az út forgalmát, egyelőre ideiglenesen felfestett csíkokkal hívják fel a közlekedők figyelmét a különösen veszélyes kereszteződésre. Az idei esztendőben már két áldozatot szedett a Dorozsmai út és a Jerney utca csomópontja. Az elmúlt hét végén egy hétesztendős kisgyermeket gázolt halálra a zebrán egy gépkocsi. A felháborodott dorozsmai polgárok a héten többször is saját testükkel torlaszolták el az utat, hogy így hívják fel a figyelmet a gyermekeiket fenyegető veszélyre. A tüntetők jelzőlámpa üzembe helyezését követelték. „A szegedi önkormányzat május 17-én, tehát már jóval az elmúlt héten történt tragédia előtt döntött arról: a Dorozsmai út és a Jerney utca kereszteződésében gyalogosvédő korszerűsítést kell elvégezni" - hangsúlyozta dr. Bartha László polgármester, aki ugyanakkor azt is leszögezte: nem az útlezárások késztették lépésre az önkormányzatot. „Felháborít azonban, hogy egy gyermek halálát egyesek politika célokra használják fel" jelentette ki a polgármester. A balesetet követően a tervek csupán annyiban módosultak, hogy nem szakaszolva, hanem egyszerre végzik el a forgalom átszervezését a templom és a Jerney utca között. Az eredeti tervek szerint a város a Jerney utcai csomópont átalakításához is hozzájárult volna a költségek felével, holott az út az Állami Közútkezelő Kht. felügyelete alá tartozik. A felajánlást a megnövekedett költségek ellenére is állja az önkormányzat. Tegnap, az önkormányzat, a dorozsmai részönkormányzat, az állami Közútkezelő Közhasznú Társaság és a Szegedi Rendőrkapitányság között létrejött megállapodásban a felek többek között rögzítették, hogy a várható költségek felét, azaz 8 millió forintot az önkormányzat fizeti, amely ugyanakkor javaslatot tesz a forgalom átszervezésére, melyet a közútkezelő szakemberei vizsgálnak felül. A tervek szerint így legkésőbb szeptember végére elkészülnek a gyalogosvédő, forgalomlassító beruházások, addig pedig sárga útjel figyelmezed az autósokat a különösen veszélyes Jerney utcai kereszteződésre. Ahogyan azt korábban Körtvélyesi Csabától megtudtuk, a már elkészült tervek szerint a templom és a Jemey utca között a szakemberek nem a gyalogosok számára csak viszonylagos biztonságot adó lámpával, hanem gyalogosvédő szigetekkel, s az útpálya leszűkítésével kívánták csökkenti a veszélyt. A ma már Európában sokhelyütt alkalmazott módszert azonban a dorozsmai polgárok nem fogadták el annak ellenére sem, hogy a város hosszú távú közútfejlesztési elképzelései között éppen ez, a már bizonyítottan hatásos eszköz szerepel. A tizenöt centis szigetek ugyanis mindenképpen lassításra kényszerítik a négysávos úton száguldó autókat, ráadásul a járdasziget segítségével a gyalogosoknak mindig csak egy sávon kell áthaladniuk, így a Dorozsmai út forgalma is dinamikus lehetne. „Nem tudom, miért gondolják az emberek, hogy az olyan autós, akik gyalogátkelőhelyen gázol el egy gyermeket, be fogja tartani a lámpa tilos jelzését" - fejezte ki kétkedését a rendőrlámpás megoldás hatásfoka iránt dr. Rigó Mihály az Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság Csongrád megyei műszaki igazgatója. A szakember szerint a Dorozsmai úton egymást hajszolják az autósok, s aki szabályosan közlekedik, azt „levillogják" az útról. A szakember ugyanakkor elmondta: ha a dorozsmaiak lámpát akarnak a Jereny utcai csomópontba, akkor igyekeznek megfelelni igényüknek. Figyelmeztetett azonban: ebben az esetben nemcsak a gyalogosok biztonsága lesz kétes, de a közlekedés dinamikája is megsínyli majd a beavatkozást. A szakember szerint a lámpa feltartja a forgalmat, s az onnan „kilövő" autók újabb veszélyforrást jelentenek. A Jerney utca és a templom között mindenesetre megépítik a terelőszigeteket, sőt, az Orczy iskola előtt egy nyomógombos lámpát is kiépítenek, amely csak akkor mutat tilosat a forgalomnak, ha gyalogosok kívánnak átkelni az úton. Dr. Rigó Mihály a város más, jelzőlámpás kereszteződéseiben tapasztalták alapján azonban újfent hangsúlyozta: sokkal biztonságosabb lenne a „mechanikai", azaz a terelőszigetes megoldás, amely - mentalitásától függetlenül - minden autóst biztonságos közlekedésre kényszerít. Kéri Barnabás A büntetés egymillió is lehet A város és a gaz A szegedi polgármesteri hivatal általános igazgatási irodája szigorította a gyomnövények irtására hozott rendeletét. Korábban csak pár ezer forintos büntetésre számíthatott az, aki nem kaszálta le a telkét borító parlagfüvet és egyéb gazokat. Mostantól akár egymillió forint is bánhatja a gazda „feledékenységét". Az országban közel kétmillióan szenvednek allergiás megbetegedésben. A heves tüsszögések, rohamok okozója több esetben is a pollen. A gyomnövények virágpora akár 80-90 kilométerre is képes eljutni szeles időben, ezért fontos, hogy nemcsak a lakóhelyeken, hanem távolabbi területeken is kiirtsák a veszély forrását, vagyis a burjánzó gyomot. Nyaranta Szegeden is igen gondot okoz a parlagfű és egyéb gyomnövény. Korábban az önkormányzat „elnéző" volt a telkét gondozatlanul hagyókkal, de mostantól szigorúan bünteti, ha valaki nem irtja ki a gazt. A helyi rendelet szerint a sokak életét megkeserítő, allergiát előidéző parlagfű kipusztítása olyan kötelezettség, amelynek elmulasztásáért akár egymillió forintos büntetésre is számíthat a telek tulajdonosa vagy bérlője, kezelője. A városban sétálva, s ez főleg a külterületekre igaz, lépten-nyomon találkozhatunk elhanyagolt, gazdátlannak tűnő telkekkel, beépítetlen részekkel. Az ilyenek pedig a parlagfű és más gyomok melegágya. Az irtás tehát mindenki számára kötelező. A kaszálást pedig nem elég a telekhatáron belül elvégezni, de az utcai zöldsávokra is ügyelniük kell a tulajdonosoknak, hiszen ezek rendben tartása is az ő feladatuk. Az illetékes hatóság, vagyis a közterület-felügyelők folyamatosan ellenőrzik a növényi kártevők elleni védekezésről szóló rendeletbe foglaltak betartását. így nem árt, ha telek tulajdonosa vagy bérlője, kezelője ügyel a földjére, hiszen a gyomos, gazos parcella után akár egymillió forinttal is csökkenhet a családi kasza. K. T Ünnepre készül Szeged Idén ősszel nyílik Befektetőket segítő iroda Az országban Szegeden nyitja meg kilencedik irodáját az ITD Hungary Befektetési es Kereskedelemfejlesztési Kht. A budapesti székhelyű közhasznú társaság több izben szervezett úgynevezett bemutatkozó napokat Csongrád megye és Szeged számára a fővárosban, ezúttal pedig a társaság képviselői jártak a Csongrád megyei székhelyen. Dr. Melega Tibor, az ITD Hungary igazgatója a megye és a város vezetőivel való tárgyalás után nyilatkozott lapunknak. - Az április 5-i budapesti szemináriumon, amelyen régiónk mutatkozott be, önök ígéretet tettek, hogy idén megnyitják az ITD Hungary irodáját Szegeden. Mikor kerül erre sor? - A szegedi és a megyei illetékesekkel való megbeszélésen megállapodtunk abban, hogy szeptember 17-én Peter Tufo, amerikai nagykövet úrral együtt látogatunk el Szegedre, s akkor vizsgáljuk meg, hogy a kijelölt helyszín megfelel-e a követelményeknek. Az iroda tényleges megnyitásának időpontját is akkor határozzuk meg. - Egy ilyen iroda megnyitása és további működtetése pénzbe kerül... - A csütörtöki tárgyalás azt a célt is szolgálta, hogy létrehozzuk azt az alapot, amelyből ez a létesítmény működni fog. Az ITD Hungary irodát ugyanis hárman finanszírozzuk majd. A szerepeket is elosztottuk, de ezekről a kérdésekről a későbbiek folyamán még tárgyalunk majd. - Elégedett a tárgyalások eredményével? - Nagyon konstruktív hozzáállást tapasztaltam minden fél részéről, ami azt jelenti, hogy egyformán óhajtjuk ennek az új létesítménynek a létrejöttét. - Hogyan ítéli meg Szeged helyét és szerepét a jelenlegi politikai és gazdasági konstellációban: az úgynevezett szegedi folyamatban milyen feladatok várnak a régióra? - Véleményem szerint Szeged igen fontos regionális központtá válhat. A centrumot elsősorban gazdasági vonatkozásban értem. Komoly ugródeszkát jelenthet a délkelet-európai terület felé, de a közelkeleti kereskedelmi kapcsola-' tok kialakításában is. Persze, mindez csak akkor érvényes, ha a délszláv válság megoldódik. Eddig ugyanis a szomszédban zajló események sok külföldi befektetőt elbátortalanítottak. Szeretnénk minél több befektetőt hozni Szegedre és a megyébe, mert a jelenlegi ilyen típusú állomány sokkal alacsonyabb. mint az Szegeden elvárható. K. F. A terelősziget nem figyelmeztet, kényszerít A dorozsmaiaknak lámpa kell A dorozsmaiak csak akkor nyugszanak meg, ha elkészül a jelzőlámpa. A szakemberek a veszélyekre figyelmeztetnek. (Fotó: Miskolczi Róbert) Egyház és identitás Délvidéki halovány optimizmus Az államalapítás és a kereszténység kapcsolata nélkülözhetetlen eleme volt a Szent István-i állameszmének. A magyar állam az elmúlt ezer esztendő során szorosan kötődött a keresztény/keresztyén egyházakhoz. E viszonyrendszer mai „állapotáról" cseréltek eszmét a napokban fővárosban az V. Kárpát-medencei napok résztvevői - teológusok, néprajzkutatók, szociológusok, lelkészek, publicisták, történészek. Közöttük volt a kupuszinai (Délvidék) dr. Silling István néprajzkutató, akinek szegedi „vonatkozása" is van, hiszen néhány éve a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszékén tart előadásokat. - Tanár úr, ön az Identitás klub elnevezésű szakcsoportban szólalt fel. Mi volt előadásának a témája? - Idén a magyarság és a kereszténység volt a témája a klub munkájának, természetszerűleg e terület taglalása volt az én feladatom is. A Vajdasági Magyar Múvelő-dési Szövetség arra kért fel, hogy ezen a rendezvényen a délvidéki magyarok népi vallásosságával foglalkozzam. A Kárpát-medencei régióban élő nemzetrészek képviselői bemutatták az ott élő magyarok vallási életét, a vallás és az identitás összefüggéseit. így értelemszerűen én is erről a témáról értekeztem, jelesül, hogy 300 ezer délvidéki magyar, milyen helyzetben van. - A mostani állapot bemutatásához elengedhetetlen volt a történelmi háttér ismertetése... - Valóban, hiszen a trianoni békediktátum születése idején még mintegy 450 ezren voltunk. Akkor például még több katolikus vallású élt a Vajdaságban, mint pravoszláv. Persze, akkor ide számítottuk a horvát és a német ajkú katolikus vallásúakat is... Előadásomban szóltam arról, hogy a két világháború között milyen szerepe volt a vallásnak az identitás megőrzésében. Például a névelemzés korszakában, akinek nem volt teljesen magyar hangzású a neve, nem engedték magyar iskolába, így akadályozták meg a kisebbségek számára az anyanyelven történő oktatást. Akkor csak a helyi papok, akik hittant oktattak. taníthatták a gyerekeket magyar nyelven! Ez értelemszerűen utal arra is, hogy az identitás megőrzője akkoriban a család volt. Főleg a falusi család, amely nem volt hajlandó lemondani vallásos hagyományairól. - A második világégés után jelentűs változás állt be a vajdasági katolikusok számát illetően. - Kitelepítették a németeket, a magyarok ellen pedig hihetetlen atrocitásokat követtek el: csaknem 40 ezer embert tüntettek el az úgynevezett felszabadulás napjaiban. Erről nagyon sokáig nem volt szabad említést sem tenni, de ma már beszélni kell róla. Nem csak a katolikusok száma csökkent, hanem szigorító intézkedésekkel szűkítették az egyház mozgásterét: nem engedélyezték például a szabadtéri liturgikus szertartásokat, így megszűntek a közösségi vallásgyakorlási alkalmak. A németek helyére pedig már horvátországi ortodox szerbek költöztek... - E téren ma sem könynyebb a délvidéki magyarok helyzete. - Megparancsoljuk magunknak, hogy optimisták legyünk! Az 199l-es háború és a tavalyi koszovói bombázás arra kényszerített sok magyart, hogy elhagyja szülőföldjét. Mintegy 30 ezer magyar nemzetiségű, zömmel fiatal, távozott ősei földjéről. Fogyunk. De a derűlátásról el kell, hogy mondjam: a közelmúltban katolikus templomot szenteltünk Temerinben! Isten házát építik Topolyán is, tehát rengeteg erő van még a magyarságban. Az a nép, amely templomot épít, bízik a jövőjében! Az állandó siránkozás, a csüggedés nem visz bennünket előre... Persze, rögtön hozzá kell tennem, hogy a régi templomainkat nincs miből tataroznunk, felújítanunk, magyar lelkészképzés nincs Jugoszláviában, a katolikus és a protestáns lelkészjelöltek Magyarországon tanulnak. - Mennyire karolja fel az egyház a magyar kultúra ügyét? - Egy-egy plébánia, gyülekezet, s néhány lelkészünk például Harmath Károly, Utasi Jenő, Bogdán József - az ottani környezetben karizmatikus egyéniségeknek számítanak, minden eddiginél nagyobb lelkesedéssel karolják fel a kultúra ügyét. Ennek már most szemmel látható kedvező eredménye van - mondotta lapunknak dr. Silling István délvidéki néprajzkutató. Kisimre Ferenc