Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-10 / 186. szám

Dorozsma: útlezárás a gyalogosokért (5. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ CSÜTÖRTÖK, 2000. AUG. 10., 90/186. Pezsgős házavatás a cigánysoron Kisteleken Rostás Gusztávné vizes házának udvaráról éppen az új sorházra lát. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kisteleken hétlakásos sor­házat kaptak a legrosszabb körülmények között élő, többgyermekes cigány csa­ládok. A kormányzati segít­séggel és szociálpolitikai tá­mogatással épült házat teg­nap adták át a tulajdono­soknak. Pezsgődurranás verte föl tegnap Kistelek cigánysorának délelőtti csendjét. A Kenderesi soron épült hétlakásos sorház lakói örvendeztek. Többgyer­mekes cigány családok költöz­hetnek a kormányzati segítség­gel és szociálpolitikai támoga­tással megépített házba, amely­nek helyén korábban két „házi­kó" (egy szomszéd szerint: put­ri) roskadozott. Nagy Sándor polgármester tájékoztatása szerint a belvíz Kisteleken 560 ingatlanban okozott kisebb-nagyobb káro­kat, s a cigánysort sem kímélte. Az összedőlt házakat elhagyók­ból, valamint a legrosszabb kö­rülmények között élő romákból kerültek ki a sorház lakói. A közel 8 ezres lélekszámú Kiste­lek másfélszáz cigány lakója közül a roma kisebbség vezető­je, Rostás István segített kivá­lasztani a lakáshoz jutókat. A válogatás persze vitát kavart, rosszindulatot, irigységet szült. Szomszéd mesélte, hogy még el sem kezdődött az építkezés, a fölhalmozott cement és mész egy részét ellopták, s eladták a szemfüles építőanyag-gyűjtők. S amikor megindult a munka, az épp hogy fölhúzott falakat éjjel ledöntötték. A falrontásról már az egyik beköltöző. Rostás Károly beszél, karján ötéves kisfiával. A leendő beköltözők azonban összefogtak a rombo­lók ellen, s éjszakai őrséget ál­lítottak: el is ijesztették a ház­rongálókat. Rostás Károly ma­ga is őrködött, de összetűzésre nem került sor. Az utca „magyar oldalán" lakók egy akácfa ritka lombjá­nak árnyékába húzódva, távo­labbról figyelték az átadási ce­remóniát. Egyikük halkan annyit mondott, hogy a rászoru­ló magyaroknak is jól jönne ha­sonló segítség... A vakító fehér falú, piros cserepes, alacsony drótkerítés­sel kis portákra osztott, takaros sorháztól néhány lépésnyire szerénykedő házikó udvaráról idős cigányasszony nézte összehúzott szemmel szeren­csésebb nemzetiségi társait. Rostás Gusztávné a belvíz ide­jén 15 ezer forintos támogatást kapott (nyugdíja is éppen ennyi), ebből a két kéményt ho­zatta rendbe, s attól fél, a ned­ves falakról rászakad a meg­roggyant tető. De a kisteleki Kenderesi soron tegnap délelőtt mégis a boldogságtól ragyogó arcú romák voltak többen. A polgármester minden családnak saját lakása ajtajában adta át a kulcsokat. Getyinás Istvánék örülhettek először: a bejárati aj­tóra feszített nemzetiszínű sza­lag átvágása után léphettek új otthonukba. Jakab László meghatott fele­ségével állt a csöppnyi udva­ron, megölelte az asszonyt, s csak ennyit mondott: „Itt a kulcs..." Lakáshoz jutott még Berecz Antalné, Jakab Aranka, Rostás István és Kolompár György. Az önálló telkekre osztott, hétlakásos sorházat Kóti Lajos tervezte és építette. A gázfűté­ses épület 28 millió 216 ezer fo­rintba került, benne 57 és 71 négyzetméteres, beépített tető­terű, kulcsrakész lakásokkal. Nagy Sándor rövid beszédé­ben hangsúlyozta: a beköltözők a kulccsal együtt a ház tulajdon­jogát is megkapják. A polgár­mester a kisteleki lakásépítés folytatását ígérte, s arra kérte a Kenderesi sor új lakóit, tekint­sék megbecsült otthonuknak a kormányzat, a katasztrófavédel­mi bizottság és az önkormány­zat segítségével fölépített házat. A meghívott vendégek elámul­tak a házbelsők láttán. „Nekem sincs ilyen lakásom..." - csú­szott ki egyikük száján, s a töb­biek bólogattak rá. Nyilas Péter ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) Gyógyír a sebekre A belvíz- és árvízkárosullak számára a hónap végén nyitják meg újra a gyéren csordogáló „pénzcsapokat". (3. oldal) Dunaferr-Rosenborg 2-2 (0-0) A labdarúgó BL selejtezőjében előny nélkül utazik Norvégiába a magyar bajnok. Terebélyesedett a „Klauzál-árok" Tér állott, most kőhalom... Munkatársunktól Sokszor bírálták a szegedi polgárok a közszolgáltatókat, amelyek szinte minden évben megbonttatták a város frek­ventált pontjain az aszfaltot ­gyalogjárót, úttestet egyaránt -, hogy kábelt cseréljenek, víz- gázvezetéket korszerűsít­senek. Éppen ennek elkerülése végett tart némileg hosszabb ideig a Klauzál téri díszburko­lat lerakása. A Dégáz Rt. mun­katársai példáuLa felásott té­ren összekötik a szemközt futó gázvezetékeket, s így nő majd a nyomás a Kárász, utca kör­nyékén, míg a Virág Cukrász­dába vezető - jelenleg nem túlságosan leterhelt - gázcsö­vet is kicserélik. A Szegedi Vízmű Kft. szakemberei a víz­elvezetésről gondoskodnak ad­dig, amíg nem kerülnek he­lyükre a burkolótéglák, s a Dé­mász is elvégzi a tér hangula­tához illeszkedő kandeláberek kábeleinek lefektetését. A ter­vek szerint a 90 milliós térre­konstrukció a keleti oldalon augusztus végén, s nem sokkal később a Kárász utca másik oldalán is befejeződik. A Szeged sétálóutcájára tervezett díszburkolat a hozzá tartozó utcabútorokkal együtt teljesen csak jövőre készülhet el, a munkálatokat ugyanis csak ott kezdik meg, ahol már befejeződött a korzó lakóháza­inak rekonstrukciója. Az idén a tervek szerint a Klauzál tér mellett a Kárász utca a Szé­chenyi tér és a Klauzál tér kö­zötti szakasza kap díszburko­latot. A hét elején újabb szakaszához ért a szegedi belváros rekonstrukciója. (Fotó: Nagy László) „Adós" újdonságok Munkatársunktól A jövedéki adótörvény módosítása alapján augusz­tus elsejétől a bor jövedéki adóköteles terméknek minő­sül. A törvénymódosítás miatt a negyedéves bevallásra kö­telezett adóalanyoknak a jú­lius 1. és július 31. közötti időszakról, az éves bevallás­ra kötelezetteknek a január 1. és július 31. közötti hóna­pokról külön fogyasztási adóbevallást kell benyújtani­uk az e célra rendszeresített, nyomtatványboltokban kap­ható 0013-as számú nyom­tatványon - tudtuk meg az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán. Az érintettek augusztus 20-ig tehetnek eleget pótlék­mentesen bevallási kötele­zettségüknek, és eddig az időpontig kell eleget tenniük áfa-befizetési kötelezettsé­güknek is. Utazni muszáj, dohányozni já? A konzervvásár folytatódik! A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szegedi Konzervgyár Kft. 4 2000. augusztus 7., hétfőtől 12., szombatig! SZEGEDI *0NZERv' A Szegedi Konzervgyár Kft. termékei kedvező áron! A Mars téri RENO-pavilonban, naponta, 8-17 óra között. Munkatársunktól A Központi Statisztikai Hivatal által ismét össze­állított fogyasztói kosár szerkezetéből kiderül: az elmúlt nyolc évben foko­zatosan csökkent a sze­szesital- és dohányfo­gyasztás, ám miközben egyre kevesebbet iszunk, egyre többet költünk ci­garettára, amelynek ára nemrégiben ismét meg­emelkedett. Igazi mély­pont jellemzi öltözködési szokásaink változását: az elmúlt évtizedben először 1997-ben sikerült utolér­nünk a hatvanas évekbeli szintet. Az egy főre jutó nettó jö­vedelemben a hét régió kö­zött a Dél-Alföld a középső helyet foglalja el. Ebből gaz­dálkodhatunk úgy, ahogyan sikerül. A legfrissebb statisz­tikák szerint Csongrád me­A fogyasztói kosár összetevőinek változása háztart. energia y % l •szeszes ital, dohányáru • tartós • szolgáltatások fogy. cikkek 1992 2000 28 12,3 1* [Sgpíij 19,6 jp 2 m 1 24,7 9A Ül Jg 27,3 wi § I o S egyéb cikkek, üzemanyagok I élelmiszerek I ruházati cikkek zuk. Ezt a szerény értéket előzi meg az az 5,4 százalé­kos arány, amelyet kerese­tünkből az élvezeti cikkekre költünk. Jövedelmünk vi­szonylag nagy hányadát, több mint 10 százalékát áldozzuk közlekedésre és hírközlési szolgáltatásokra. Ez persze a folyamatosan emelkedő ben­zinárak és telefontarifák mel­lett nem is csoda. Mit hozhat a jövő? Ha az európai unió országainak fogyasztási szo­kásait nézzük, kiderül, ott élelmiszerre elegendő a jöve­delem 15 százaléka is, ezzel szemben sokkal több pénz jut a pihenésre és az egészség­ügyi szolgáltatásokra, testá­polásra. A Dél-Alföld egye­lőre még messzire van az uniótól... gyében jövedelmünk 37,2 százalékát élelmiszerre, 17,1 százalékát pedig lakásunk fenntartására fordítjuk. Érde­kes, hogy ruházkodásra csak 6,2 százalékot, egészségünk megőrzésére és testünk ápo­lására mindössze jövedel­münk 4,9 százalékát áldoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom