Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-09 / 185. szám

II. EGY SZÁZALÉK / SZERDA, 2000. AUG. 9. Eurokomform állatok? Lóregiszter Budapest (MTI) Együttműködési szerződést irt alá az el­múlt hét végén a Ma­gyar Lótenyésztő és Lo­vassport Szövetség (MLLSZ) elnöke, Boros Imre tárca nélküli mi­niszter és Neszmélyi Ká­roly, az Országos Me­zőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója a Loinform számitógépes informatikai rendszer működtetéséről. A Loinform a lovak or­szágos egységes törzsköny­vezési, azonosítási és nyil­vántartási rendszere. A rend­szer lehetővé teszi az ország lőállományának eukonform nyilvántartását. Az informa­tikai rendszer többek között arra szolgál, hogy minden tenyészállat lehetőleg mi­előbb nyilvántartásba kerül­jön. Az adatbázis és az adat­szolgáltatás mechanizmusa már harmonizált az Európai Unió e területre vonatkozó szabályaival. A kialakftoti informatikai rendszer hálózatszerű: az or­szág tenyésztő egyesületei, az adatszolgáltatók és a fel­ügyelők valamennyien kap­csolódnak a rendszerhez. Az adatbázisból a tenyészálla­tokról mind a historikus, mind az azonnali adatok le­hívhatók, valamint a nyil­vántartás tartalmazza a sport­eredményeket is. A rendszer kifejlesztésé­hez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um mintegy 40 millió forint­tal járult hozzá összesen. A Loinform működtetése éven­te 10-20 millió forintba ke­rül majd. A működtetési költségek 70-80 százalékát szintén az agrártárca állja. HOGY MINDEN SIMÁN MENJEN, % TOVABBKEPZÓ KFT CSONOtÁD MIOTEI KÉPVISELET! Marketing- és reklámmenedzser (felsőfokú), irodavezető (felsőfokú), marketing- és reklámügyintéző (középfokú) tanfolyamot indít a KIT Kft. 6720 Szeged, Deák F. u. 22. Tel.: 425-805, 9-13 óráig. Lassan „kopnak" a jugoszláv fantomcégek Fiktív számlák paradicsoma A fiktív számlák megyéje Csongrád ­mondja gyakran Pakai Andrásné, a megyei adóhivatal ellenőrzési igazgatóhelyettese, aki szerint ezt a kétes dicsősséget elsősorban rossz földrajzi fekvésé­nek köszönheti a me­gye. A Dél-Alföldre ugyanis kicsit másfajta töke áramlik, mint Nyu­gat-Dunántúlra, errefelé még mindig túl sok a bejegyzett, ám gazdasá­gi tevékenységet nem végző jugoszláv társas­ág. A fantomcégek pe­dig könnyebben keve­rednek bűncselekmény­be fiktív számlázás kap­csán. A megszaporodó vállal­kozásoknak nem csupán a tőkemenekítésben volt sze­repük, hanem a katonaság elöli menekülésben is: a há­borús előtt és alatt sokan úgy bújtak ki a behívás alól, hogy Magyarországon gaz­dasági társaságot alapítottak. Természetesen van a megyé­nek számos jól működő, sza­bályos adófizető vállalkozá­sa - vendéglátás, kereskede­lem, informatika stb. - de sok csak papíron létezik. Pa­kai Andrásné példaként em­líti azt a szegedi lakást, amelyben 17 jugoszláv vál­lalkozás működött, legalább­is a cégbírósági adatok sze­rint, s ekkora lakás azért nincs a csongrádi megye­székhelyen. Mára ezeknek a fantomvállalkozásoknak csökkent a számuk, de fény­korukban gyakran használ­ták fel nevüket, adataikat fiktív számlákhoz. Az is gyakori, hogy való­ságban is működő társasá­gok állítanak ki egymásnak fiktív számlát, s jobbára azért az ilyen kétszereplős ügylet a jellemző. Körbe­számlázásnál már profibb el­követőkkel áll szemben az adóhivatal, de ezt az idő- és szervezésigényesebb elköve­Számlatömbök. Gyakran a papírmunka is jól jövedelmezett. (DM/DV-illusztráció) tési formát a fiktív számlá­záson belül csupán 8-10 szá­zalékra teszi az ellenőrzési igazgatóhelyettes. Ilyen eset­ben viszont előfordul, hogy az APEH sejti, hogy itt kör­beszámlázásról van szó, fik­tív a bizonylat, de nem tud annyi bizonyítékot szerezni, hogy azok a bíróság előtt is elegendőek legyenek. A bizonyítás nem köny­nyű, s ha egy nagyobb adag falburkoló csempe indul vándorútra, olyan kérdésekre keres választ a revizor, hogy a panelház nyolcadik emele­tén miként fér cl több kami­on kerámia, s ha nem, hol raktározta a tulajdonosok láncolatába átmenetileg be­épülő vállalkozó. Az okta­tásra, a piackutatásra első­sorban akkor figyelnek fel az ellenőrök, ha nagy összegről szól, s történetesen egy kocsmáros a számlabe­fogadó. Oktatásnál terem­bérletről, egyéb, számlával igazolható alvállalkozói tel­jesítésekről tudakozódnak, de nem restek névsor alapján megkeresni a szolgáltatást igénybe vevőket sem. Tanulságos, hogyan fest egy ilyen fiktív számlás eset a valóságban. Az APEH Csongrád Megyei Nyomozó Hivatala még tavaly május­ban rendelt el nyomozást két - később az ügyben kishal­nak bizonyuló - személy el­len, adócsalás, csődbűntett és számviteli fegyelem meg­sértésének alapos gyanújá­val. A 21 fiktív számla alap­ján jogtalanul levont ötmillió forint AFA-ból a nyomozás kiszélesítése után 165 milli­ós adócsalás és 130 millió forintra rúgó csődbűntett lett. Közel harminc személyt hallgattak ki gyanúsítottként, s több mint negyven vállal­kozást vizsgálták részlete­sen. A bűncselekmény-sorozat értelmi szerzője N. Tibor volt, aki saját és édesanyja nevében tartósan fizetéskép­telen vállalkozásokat vett át, illetve olyan ismeretségi kö­rében tartozó munkanélküli­ekkel vásároltatott meg cé­geket, akik ehhez mindössze 10-20 ezer forintért adták a nevüket. így nem csoda, ha az utóbbiak a megvásárolt vállalkozás nevére sem min­dig emlékeztek. Az ügyben jugoszláv állampolgárok is érintettek, közülük hatan let­tek tulajdonosok tíz vállal­kozásban. Jellemző, hogy 18 cégtulajdonos négy esztendő alatt összesen csak 2,3 mil­lió forint nettó jövedelmet vallott be, heten pedig egy­általán nem kerültek kapcso­latba az adóhivatallal. Az eladott vállalkozások eredeti tulajdonosai 350 millió forintnyi adósságot halmoztak fel. cégeiket még a felszámolási eljárás előtt értékesítették, s jel­lemzően a komplett köny­velés is eltűnt. (Úgy tűnik, Kaya Ibrahim és Josip Tot máshol is kísértett.) Az új tulajdonosok a cégeket áfa­visszaigénylésre használták fel, érdekkörükbe tartozó vállalkozások között bo­nyolítottak fiktív számla­forgalmat. Információink szerint a három megyét érintő ügyben az élőállat­felvásárlásra szakosodott cégek egymilliárd forint ér­tékben számláztak körbe, s ezután igényeltek vissza jog­talanul 165 millió forint áfát. Kovács András Nőtt az ipari termelés Budapest (MTI) Az ipari termelés az előze­tes, szezonálisan és munka­nap-korrekciókkal is kiigazí­tott adatok alapján júniusban 2,5 százalékkal nőtt május­hoz, és 23,1 százalékkal ta­valyjúniushoz képest - közöl­te a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) az MTI-vel. Tá­jékoztatásuk szerint az év első hat hónapjában 21 százalékkal nőtt az ipari termelés. Az idén májusban a havi növekedés 4,3 százalék, az egy évre visszatekintő 23,5 százalék volt. Tavaly az első féléves növekedés 6,8 százalékot, mfg a júniusi 3,8 százalékot lett ki. A KSH-nál elmondták azt is, hogy az elmúlt év köze­pétől jelentősen felgyorsult az ipari termelés növekedése. Magyarországi árampiac Fejlesztés sem olcsóbb Budapest (MTI) A Magyarországon te­vékenykedő nyugati be­ruházók szerint akkor sem lesz olcsóbb az áram, ha az általuk ter­vezett és a kilencvenes évek közepi erőmű-pri­vatizációban előírt fej­lesztések és erőműépíté­sek elmaradnak - irta a Financial Times. A lap emlékeztetett, hogy az amerikai AES áramszol­gáltató vállalat, a privatizá­ciókor vállaltak alapján, fel akarta újítani a tiszaújvárosi erőművet és építeni akart egy másikat is Borsod megyében. Ezzel magyarországi befek­tetései meghaladták volna az 500 millió dollárt. A tervek azonban, 10 millió dolláros tervezési költség után, a fiók­ban maradnak, mert az MVM nem ír alá új áramvá­sárlási megállapodásokat az áramliberalizációru készülve - írta a brit gazdasági lap. Az MVM szerint egy gáz­erőmű olcsóbb áramot adna. mint az AES tervezte szé­nerőmű. ezért nem írja alá a szerződést az AES-szel. Az MVM azt mondja, hogy ha most szerződne áramvásár­lásra, akkor a fogyasztók később rosszul járhatnának, amikor az újonnan belépő versenyzők esetleg olcsóbb áramot kínálnak. Az AES az­zal érvel, hogy a szerkezet­váltás költségét mindenkép­Egyedül nem megy Iparjogvédelem a gyakorlatban Az iparjogvédelem olyan folyamatosan változó, a műszaki, gazdasági és jogi isme­retek metszéspontjában álló tudásanyag, amely a fejlődés szempontjá­ból megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ez lenne az elmélet, a gya­korlat azonban sokkal árnyaltabb, az infor­máció mellett némi meggyőzés is szüksé­ges. A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) és a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége (MTESZ) között nem­régiben együttműködési megállapodás jött létre. En­nek célja, hogy a műszaki, jogi és közgazdásági szak­emberek, a kis-, és közép­vállalkozók, intézmények felelős vezetőinek figyelmét felhívják arra, hogy az ipar­jogvédelmi ismereteiket gyarapítsák. Vagyis, a jogi eszközöket állítsák az inno­váció, a műszaki fejlődés, a piaci versenyképesség szol­gálatába. A szabadalmi hivatal és az MTESZ nyilvánosság előtti szereplésének legfőbb alapelve a nyitott, átlátható tájékoztatás, ezen belül júli­us 1-vel egyfajta új időszá­mítás kezdődött. Az együttműködés alapján az MTESZ Békés és Csongrád megyei szervezete iparjog­védelmi ismereteket nyújtó információs rendszert alakí­tott ki „Dél-alföldi Régió Iparjogvédelmi Információs Szolgálat" elnevezéssel. Középtávú céljuk az infor­mációs szolgálat ismertsé­gének növelése, az iparjog­védelem erősítése tájékozta­tással, információnyújtással. Együttműködésüket bátran ajánlják a közép- és felsőfo­kú oktatási intézmények­nek, ügyvédi kamarának, műszaki és közgazdász szakembereknek és termé­szetcsen minden alkotó em­bernek. Az információigényeket az iparjogvédelmi adatbá­zisból, a Szabadalmi Köz­löny és Védjegyértesítő adatainak felhasználásával tudják kielégíteni. Rendelkeznek a szaba­dalmi hivatal által kibocsá­tott nyomtatott, elektroni­kus, ismeretterjesztő kiad­ványokkal, szabadalmi, és védjegy osztályozási rend­szerekkel is. Az információ terjeszté­sén túl terveik között szere­pel az iparjogvédelmi isme­retek szervezett tanfolyami oktatása, továbbá az MSZH, az MTESZ és más szer­vezetekkel közös szakmai programok rendezése is. K. A. pen meg kell fizetni, csak a nyugati országokban, ahol magas az áram ára, ezt ellen­súlyozza a hatékonyság nö­vekedéséből elérhető megta­karítás. Magyarországon azonban ez nem lesz érvé­nyes a nemzetközi összeha­sonlításban olcsó áramtarifa miatt. - Ostobaság azt képzelni, hogy a piac liberalizálásától itt csökkenni fognak az árak. Talán az ipar számára csök­kenhetnek. A többi fogyasz­tónak azonban meg kell fi­zetnie a fejlesztési költsége­ket, akár önként, akár bíró­ság útján - mondta az AES magyarországi főnöke, Steve Meyer a Financial Times­nak. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 432,73 Ausztrál dollár 168,03 Cseh korona 7,38 Dán korona 34,95 Euró 260,60 Luxemburgi frank (100) 646,01 Finn márka 43,83 Francia frank 39,73 Holland forint 118,26 ír font 330,89 Német márka 133,24 Olasz líra (1000) 134,59 Osztrák schilling .18,94 Portugál escudo (100) 129,99 Spanyol peseta (100) 156,62 Japán yen (100) 264,0 Kanadai dollár 192,33 Lengyel zloty 65,32 Norvég korona 32,20 Svájci frank 168,33 Svéd korona 31,08 Szlovák korona 6,15 ^USA-dollár 287,13 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RAFAI GÁBOR E-mail: egyszaz@delmagvar.szeged.hu Kapcsoljon rá kedvezményesen! Ön július 24. és augusztus 18. között egy modern, rugalmas, gyors, igény szerint bővíthető és gazdaságos szolgáltatáshoz juthat. Az ISDN2 szolgáltatáscsomagot most a kedvezményes belépési díj mellett további kedvező lehetőségekkel rendelheti meg. A részletekről érdeklődjön az ingyenesen hívható 06-80-82-83-84-es telefonszámon. DélTáv A Vlvendi Telecom Hungary Csoport teg)a

Next

/
Oldalképek
Tartalom