Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-09 / 185. szám

SZERDA, 2000. AUG. 9. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kéri Barnabás ügyeletes új­ságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra kö­zött, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20­9432-663-as rádiótelefon-számon várja hí­vásaikat. Elveszett tárgyaikat kereső, illet­ve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőiro­dáinkban. Program a tervtanács előtt A Belváros védelmében Lámpa. Egy dorozsmai olvasónk telefonált, aki szemtanúja volt a vasárna­pi, egy gyermek életét kö­vetelő autóbalesetnek a Do­rozsmai úton. Szerinte a kérdéses csomópontban mi­előbb lámpát kell fölszerel­ni a hasonló tragédiák elke­rülésére. Graffiti. Sarnyai István rendszeres telefonálónk, már többször felemelte sza­vát falfirka ügyben is. Sze­rinte a barbár Cirkálóknak, vagy szüleiknek kellene megtéríteniük a kárt, így le­hetne elvenni a kedvét az unatkozó fiataloknak a to­vábbi festegetéstől. Négyes. Két négyese is volt a skandináv lottón Nagy Zoltánná szőregi ol­vasónknak. A kézi, és a gé­pi sorsoláson is nyert, ám nyereményét csak egyszer fizették ki neki, s ezt sérel­mesnek tartja, még akkor is, ha mindössze négyszáz fo­rint körüli összegről van szó. A Szerencsejáték Rt. területi igazgatóságán meg­tudtuk: valóban jár a két nyeremény, ha mindkét hú­záson négyese lett a játé­kosnak. Ezért azt tanácsol­ták, telefonálónk ellenőriz­ze szelvényeit, s ha valóban négyes találatot ért el a gé­pi, és a kézi húzáson is, és ha jól ikszelt, megkapja nyereményét. Lapos. Az újszegedi La­posról szombaton hajnali négyig dübörög a zene, amelytől a környékbeliek nem tudnak aludni - pana­szolta B. P., nem először. Szerinte - ha már a hatósá­gok tehetetlenek -, legalább a büfé üzemeltetői lehetné­nek tekintettel a lakókra. Csörög. Fekete Mihály a 70/ 214-57-45-ös telefonról csörgött, s a szívünkből be­szélt. Fekete úr szerint a Csörög rovatba mindenki csak névvel, telefonszáma megadásával szóljon, mert egyébként anonim vádasko­dások, tyúkperek színterévé válhat a rovat. Először min­denki nézzen a saját tükrébe , s csak utána emelje fel a kagylót - javasolja olvasó­társainak Fekete Mihály. Egyetértünk! usnnarnm »«»»» Sí él*«MÍ. Motoros ütközött furgonnal A Szabadkai úti benzinkútról fordult a város felé egnap kora délután egy furgon, amelynek ve­retője nem vette észre a Móravárosi körút felöl a Horgosi út irányába közlekedő MZ típusú motorke­-ékpárt. A szabályosan közlekedő motoros a fúr­jon bal elejének csapódott, vezetője kartöréssel jszta meg a balesetet. (Fotó: Nagy László) Lányok a zöldhatáron Az utóbbi hetekben a ma­>yar-jugoszláv határon az :mbcrcsempészetnek egy új válfaja jelent meg: a volt szovjetunió területéről ér­cező, prostituáltaknak szánt löket próbálnak meg kijuttat­íi az országból. Július 31-én légy moldáv, augusztus 3-án i ukrán, augusztus 6-án ismét ! moldáv hölgyet fogtak el a íatárőrök. Két esetben a „se­;ítők" is belefutottak az egyenruhások karjaiba. A kihallgatás során a mol­láv és ukrán személyek azo­íos okokkal indokolták ka­andos útjukat: hazájukban tyomorúságos körülmények Lözött éltek, a jobb megélhe­és reményében indultak el. \z útjukat szervezők azt nondták nekik, hogy Jugo­szláviában tisztes fizetésért felszolgálóként, bártán­cosnőként alkalmazzák majd őket. A bűnügyi felderítők azonban gyanítják, hogy nem pincérkedésből állt volna a munkájuk, hanem prostitú­cióból. A tizenkét nő, mondhatni, üres zsebbel érkezett Ma­gyarországra, utaztatásukért nem fizettek, utólag dolgoz­ták volna le annak árát. Az embercsempészek akár ezer dollárt is elkérnek a szállítta­tótól egy-egy csoport határon való átjuttatásáért, a legutób­bi esetben viszont csupán 50 márkát kértek hölgyenként, akiket egyébként idegenren­dészeti eljárás során kiutasí­tottak az országból. V. F. S. Az Oskola utca átépítésével eltűnt a hajdani kis üzletek sora. (Fotó: Karnok Csaba) A sze­gedi Bel­város épí­tészeti ér­tékeinek állapotát elemző előtanul­mányok után elkészült a történeti városmag reha­bilitációjáról szóló prog­ramjavaslat is. Kiss Ist­ván építész ajánlásaira épül a város építési sza­bályzata, amelyet jövő héten értékel az orszá­gos tervtanács. Lapunkban nemrégiben mutattuk be Kiss István sze­gedi építész tanulmánysoro­zatát, amely a történeti Bel­város jelenlegi állapotát ele­mezte az árvíz utáni újjáépí­tés óta végbement változások fényében. A tanulmányok a Tisza Lajos körút és a Tisza határolta városközpont épített értékeit, a közterületek hely­zetét, a tömbbelsőkben rejtőző udvarok föltárásának lehetőségeit vizsgálták. Kiss István előtanulmá­nyaiban a megoldásra váró feladatok föltárásán kívül vá­zolta a belvárosi építések ke­reteit is, vagyis azt, hogy az egyes tömbökön belül me­lyek lennének az át-, ill. be­építések kívánatos módjai. A „Szeged történeti Belvá­ros - A rehabilitáció prog­ramjavaslata" című anyag a korábbi előtanulmányok összefoglalása. Erre épül a város leendő építési szabály­zata. A terv voltaképpen már kész, s egyeztetés alatt áll ­területfejlesztési minisztéri­umban augusztus 17-én bo­csátják a Központi Terület­és Településrendezési Terv­tanács elé. Kiss István szerint a Bel­város rehabilitációjáról szóló javaslat a szegedi önkor­mányzat hosszú távú cselek­vési programjának alapja le­het; olyan szakmai anyag, amely tisztázza az építési szabályozás elvi alapjait. • A programjavaslat két fő részből áll: „az épített tér­rendszer rehabilitációját" tag­lalja, s vázolja a „térkomple­xum használatának" kívána­tos alakulását is. A szakmai megfogalmazások könnyen lefordítható fogalmakat ta­karnak. A Belváros árvíz utá­ni újjáépítésnek köszön­hetően létrejött, egyedülálló­nak tekinthető építészeti érté­keinek megőrzéséről, szük­ség szerinti helyreállításáról van szó. Furcsa módon, a tömb­belsők helyzete, állapota az első világháború óta rende­zetlen. Lechner eredeti terve­iben még a teljes Belváros zárt udvaros beépítése szere­pelt - a trianoni határok meg­vonása után gazdasági je­lentőségét (s vele vonzáskör­zetét) elveszítő Szeged nem folytathatta a megkezdett programot. Ám a hátrány ezúttal előnyre fordítható: a belső udvarokban boltokat nyithatnak a Kárász utcai üz­leteknél kisebb hellyel is megelégedő kereskedők és szolgáltatók. Az udvarok korlátozott megnyitása azon­ban nem jelentheti a tömb­belsők utcává válását: az ud­vari jelleg mindenütt megma­rad. • A programjavaslat a Bel­város „használatára" is kiter­jed. A terv szerint a leendő építési szabályozás lehetősé­get ad arra is, hogy az önkor­mányzat döntse el, hogyan hasznosítanak egyes épülete­ket, vagy épületrészeket. Csöppet sem közömbös, mely céllal és milyen megje­lenési formában működnek a kereskedő és szolgáltató vál­lalkozások. A Híd utcától délre, a Ká­rász utca tengelyének mentén helyezkedik el a Belváros ha­gyományos kereskedelmi ne­gyede, amelynek arculatvál­tozására a korábbinál szigo­rúbban figyel majd a város. A portálok (üzlethomlokza­tok) igényes kialakítása kö­vetelménnyé válik: a keres­kedelmi és egyéb funkciójú helyiségek az épített környe­zetet tiszteletben tartó, stílu­sos, illeszkedő formában je­lenhetnek meg. Építészi körökben szinte már közhelyként emlegetett az ellenpélda: a Belváros „el­bankosodása". A pénztárter­meket rejtő, lefüggönyözött földszinti ablakok (azelőtt: kirakatok) „vakportállá" vál­toznak, elzárva a betekintést, jellegtelenné téve az épület homlokzatának jelentékeny részét. A Híd utca és Arany János utca közti tömbök (a Nagy­postával, bírósággal, bankok­kal) „vegyes zónát" alkotnak. Itt „portálkötöttség" nincs, így pl. a Deák Ferenc utca környékén egységes bankne­gyed alakulhatna ki. A hagyományosan fel­sőoktatási, kulturális és egy­házi célokat szolgáló város­rész (a Somogyi utca, Jókai utca és a Tisza közti terület) jellegének megőrzése ugyan­csak kívánatos. Az inkább lakóterületként szolgáló városrészek (Palánk, Arany János utcától északra eső terület) alápincézett, ma­gasföldszintes épületei alkal­matlanok üzletek nyitására; e helyeken a lakók nyugalmá­nak megőrzése az elsődleges. Kiss István szerint fontos alapelv, hogy a mennyiségi növekedés nem érték - a Bel­város egyes részei így is túl­zsúfoltak, tűréshatárig terhel­tek. Újabb üzletek tömeges megnyitása tovább súlyosbí­taná a helyzetet. Ugyancsak a városlakók érdekei szerint való a „gyalo­gos Belváros" gondolatának megvalósítása. Hosszú folya­mat eredményeként nőhet a gyalogos és vegyes forgalmú terület a Tisza Lajos körúton belül. Nyilas Péter Irtsuk a gazt! Munkatársunktól A szegedi polgármesteri hivatal általános igazgatási irodája a „növényi kártevők" irtására hívja föl a földtulaj­donosok (-kezelők, bérlők) figyelmét. A gyomnövények - köztük a sokak életét meg­keserítő, allergiakeltő par­lagfű - elleni védekezés olyan kötelezettség, amely­nek elmulasztásáért akár egymillió forintos bírsággal is büntethetik a vétkest. Nem csak a telekhatáron belüli területre, de az utcai zöldsávokra is figyelemmel kell lennünk: azok rendben tartása ugyancsak a tulajdo­nos (kezelő) feladata. Az il­letékes hatóság folyamato­san ellenőrzi a növényi kár­tevők elleni védekezésről szóló rendeletbe foglaltak betartását. Fogyatékosok a színházban A művészet határtalan erejére is példaként szol­gál az az egy héten át tartó rendezvény, mely­nek Szeged ad otthont. Városunk látja vendégül az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Ér­dekvédelmi Szövetsége (Éfoész) által szervezett országos kulturális talál­kozó résztvevőit. Az idén tizedik alkalom­mal megrendezett találkozó kulturális élményhez juttatja a szervezet tagjait, kikapcso­lódásra és egymás közti ta­pasztalatcserére ad alkalmat. A nagyszabású rendez­vény tegnap a Szegedi Nem­zeti Színházban nyitották meg. A szegedi nagyszínház nézőtere zsúfolásig megtelt: az ország minden részéből, továbbá Jugoszlávia, Romá­nia és Szlovákia magyarlakta vidékeiről több mint 700 ér­telmi fogyatékos embertár­sunk érkezett tegnap Tisza­parti városunkba. A fogyatékossággal élőket is ugyanolyan jogok illetik meg, mint bármely más pol­gárt - hangsúlyozta megnyi­tójában Gyene Piroska, az Éfoész elnöke. A szervezet tagjainak részre szabadidős­rekreációs programokat, klu­bokat, előadásokat, és évente egyszer országos kulturális találkozót rendeznek. A fo­gyatékosok emberibb életéért tevékenykedő személyiségek közül többeknek, így például Gyulay Endre szeged-csaná­di megyés püspöknek is kö­szönetet mondtak. Köszöntőjében dr. Bartha László polgármester képze­letbeli szegedi sétára hívta a találkozó közönségét. Az If­júsági és Sportminisztérium képviseletében megjeleni ál­lamtitkár, Szabó László a kormány nevében azt hang­súlyozta, hogy a stratégiai partnerek körébe emelték a fiatalokat. A megnyitót színesítő programban fogyatékos em­bertársaink mutatták be pél­dául versmondói tudásukat, de a szegedi amatőr művé­szek produkcióját is lelkes tapssal köszönte a hálás kö­zönség. A találkozó péntekig tartó rendezvényein a fogya­tékos emberek szülein és se­gítőin kívül szívesen látnak minden érdeklődót. Ú. I. forrós Vízminőség Sziksóstón DM-információ Az egyik szegedi óvodából jelezték szerkesztőségünkbe: arról beszélnek a dorozsmai fürdőben, hogy nem tanácsos a gyerekeket Sziksóstóra vin­ni, mert probléma van a víz minőségével. Az ÁNTSZ sze­gedi intézetében kérdésünkre elmondták: a sziksósi fürdőtó­ban július 25-én és 26-án vé­geztek hatósági vízminőség­mérést, ami elhanyagolható bakteriális eltérést mutatott. Különleges intézkedésre nem volt és nincs szükség. A mérés óta duplájára emelték a fürdőtó vízmennyiségét, s az­óta háromszor cserélődött ki a tó vize. A gyermekmedence vízminőségével a legkisebb probléma sincs - tájékozatta lapunkat a szegedi tisztiorvosi szolgálat munkatársa,-aki hangsúlyozta, folyamatosan ellenőrzik a dorozsmai fürdő medencéinek vizét is, s amennyiben a lakosság egész­ségét veszélyeztető víz­minőségromlást észlelnek, azonnal megteszik a szüksé­ges intézkedéseket. Tragédia a Fesztiválteraszban Munkatársunktál Tizenhét esztendő után újra a Dóm téren játszódik Az em­ber tragédiája. Archív felvéte­lek segítségével a Fesztiválte­rasz 21.30-kor kezdődő adásá­nak nézői a '30-as évek előadásaiba pillanthatnak be. Az alkalmi stúdió vendébe lesz Gregor József, aki az Úr­nak kölcsönzi hangját, a Törzsvendég-sorozatban pe­dig Tokody Ilona beszél, de a műsor felidézi a két legenda, Liebmann Béla és Csortos Gyula találkozását is. Véradás DM-információ A vöröskereszt és a szegedi véradó állomás szervezésében júliusban 1254-en 525 liter vért adtak Szegeden és kör­nyékén. A Nagyfai Büntetés­végrehajtási Intézetben 215­en, a szegedi kórházban 26­an, Újszentivánon, a honvéd­ségnél 49-en, a munkaügyi központban I I-en, az MTV­nél 27-en, a volánnál 31-en, a kamionos-találkozón 26-an, a Szegedi Sütödék Kft.-nél 10­en, Sándorfalván 85-en, a vér­adó állomáson 774-en adtak vért. Júliusban 58 szív-, 19 érműtétet és 8 veseátültetést végeztek a szegedi klinikákon. Véradás szerdánként 8 és 18 óra, a többi munkanapon 8 és 13 óra között. Dr. Bába az Albumban Munkatársunktól A Globe-TV elnézést kér mindazoktól, akik az Album című portrésorozatban dr. Bá­ba István ügyvédről készült műsort szombaton este techni­kai okok miatt nem láthatták teljes egészében. A portréfil­met ma, szerdán 21.30-tól új­ból levetítik a Telin csatomán, ismétlés szombaton 21.30-kor. A A SZEGED PLAZABAN SZEGJED P1AZA korlátozott számban pultok profilkötöttséggel bérelhetők. Érd.: 62/553-800, Szeged Plaza titkárság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom