Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-08 / 158. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 2000. JÚL. 8. Mosogatógép - Elektromos tűzhely, Sütő és főzőlap - Ablakklíma-berendezés Elektromos vízmelegítő 20 OOO Ft-tól 200 000 Ft-ig 20% előleggel megvásárolható 12-24 havi részletre, helyszíni hitelügyintézéssel. "WhMjMÍol Home *Appliances TŰZHELY ABLAKKLÍMA c Készpénzes ár: 109 999 Ft -S Hitelre: 20% előleggel 1 1 8x4884 Ft Készpénzes ár: 109 999 Ft Hitelre: 20% előleggel 1 8x4884 Ft ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Elektroház, Rókusi krt. 42-64. (Tesco) r Újság, könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, meghívó, névjegy, IGÉNYES KIVITELBEN: JÉ! 62/466-847. tej Csehország Nem kaptak menedéket a szlovákiai romák Prága (MTI) A cseh hatóságok nem ad­tak politikai menedéket an­nak a 170 szlovákiai romá­nak. aki két héttel ezelőtt cso­portosan érkezett az ország­ba. A kelet-szlovákiai Nagy­mihályi járásból származó ro­mákat a cseh állam pénzén visszaküldik Szlovákiába ­jelentette be a cseh belügymi­nisztérium. A szlovák kül­ügyminisztérium szóvivője, Boris Gandel megelégedéssel nyugtázta a döntést. A romák faji megkülön­böztetésre és a szociális prob­lémákra hivatkozva kértek politikai menedéket és letele­pedési engedélyt Csehország­ban. A cseh hatóságok szerint azonban nem politikai, ha­nem gazdasági menekültekről van szó, akikre a hatályos tör­vények szerint nem terjed ki a menedékjog, ezért kitolon­colják őket az országból. A romákat vonaton küldik vissza Kelet-Szlovákiába. Petr Horváth, a Morvaor­szági Romák Közösségének elnöke élesen bírálta a cseh hatóságok döntését. „A Cseh Köztársaságban szintén meg­sértik a romák emberi jogait, de az itteni helyzet (e téren) összehasonlíthatatlanul jobb, mint a szlovákiai. Ezért a szlovákiai roma menekültek­nek igenis járna a menedék­jog" - véli Horváth. Az év eleje óta 365 szlová­kiai roma kért politikai mene­déket Csehországban. A cseh hatóságok már mintegy 200 személy kérelmét utasították vissza. Kongresszusi jelentés Boszniáról Lesújtó vélemény Washington (MTI) Az amerikai kong­resszus vizsgálati szerve, a legfőbb számvevőszék (GAO) megállapította, hogy a boszniai társa­dalmat olyan mélyen át­hatja a szervezett bűnö­zés és a kiterjedt korrup­ció, hogy az már az 1995-ös daytoni béke­egyezmény sikeres vég­rehajtását veszélyezteti. A testület jelentésében azt javasolta a kormánynak, hogy vegye fontolóra a Bosz­niának nyújtott pénzügyi­anyagi támogatás felfüggesz­tését mindaddig, amíg a helyi szervek nem tesznek haté­kony lépéseket a visszaélések megfékezésére és kiirtására. A GAO attól tart, hogy a boszniai társadalmat sújtó bajok végső soron a béke­fenntartó erők - köztük a 4300 főt kitevő amerikai csa­patok - kivonását is késleltet­hetik. A háború befejeződése óta eltelt négy évben gyakorlati­lag semmi sem történt a bűnözés és a korrupció csök­kentése érdekében - hangoz­tatja a jelentés. A beszámoló szemére hányja a boszniai hatóságoknak, hogy a műkö­dőképes igazságszolgáltatási rendszer kiépítésére irányuló nemzetközi igyekezet ellen­ére „semmiféle hajlandóságot vagy készséget nem mutattak a törvényes renden alapuló társadalom létrehozására". Benjámin Gilman, a kép­viselőház nemzetközi kap­csolatok bizottságának elnö­ke leszögezte: a GAO-jelen­tés jól érzékelteti, hogy sú­lyos, a boszniai társadalom szinte minden rétegébe be­idegződött, járványszerű ba­jokról van szó, amelyekkel „kellő keménységet tanúsítva kell foglalkoznunk, máskü­lönben a hosszú távú rende­zés céljai vesznek oda". P. J. Crowley, a nemzet­biztonsági hivatal szóvivője ugyanakkor azt emelte ki: az amerikai jelenlét éppen azt szolgálja, hogy „hozzájárul­junk a szilárdabb polgári tár­sadalom építéséhez, a tör­vény tiszteletben tartásához és az átlátható állami tevé­kenység kialakításához". A balkáni ország újjáépí­téséhez a nemzetközi közös­ség több mint négymilliárd dollárt ajánlott fel. Párizsi állásfoglalás Milosevics provokál Párizs (MTI) Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök provo­kál, hogy még feszül­tebbé tegye Belgrád kapcsolatait Monte­negróval - így reagált a francia külügyi szó­vivő pénteken a jugo­szláv parlament által előző nap elfogadott alkotmánymódosítás­ra, arra, amely le­hetővé teszi, hogy Mi­losevics 2001-ben is­mét jelöltesse magát mostani tisztségére. „Aggodalommal fogad­tuk az alkotmánymódosí­tást, s a többi EU-tagor­szággal együtt megvizsgál­juk, hogy ennek milyen ki­hatásai lehetnek" - szögez­te le a szóvivő, Anne Ga­zeau-Secret. Egyben hang­súlyozta: Párizs továbbra is a jugoszláviai demokra­tikus erőket támogatja, s Milosevicsnek a hágai nemzetközi törvényszék előtt kell számot adnia tet­teiről. (A francia vezetés véleményének súlyát növe­li, hogy jelenleg Párizs töl­ti be az EU soros elnöki tisztségét.) Ezzel egy időben az em­beri jogokkal, a demokrati­kus intézményrendszer működésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács (ET) is a boszniai szerb vezetők és Szlobodan Milosevics bí­róság elé állítását sürgette. Lord Russell-Johnston, az ET parlamenti közgyűlésé­nek elnöke a srebrenicai A parlamenti döntés után Szlobodan Milosevics jókedvűen vett részt a szerbiai felkelés napja alkalmából rendezett belgrádi ünnepségen. (MTI Telefotó/AP) mészárlás ötödik évfordu­lóján kiadott nyilatkozatá­ban leszögezte: a jugoszlá­viai háborús bűnöket vizs­gáló hágai nemzetközi tör­vényszék mind Ratko Mla­dicsot, a boszniai szerbek egykori katonai parancsno­kát, mind Radovan Kara­dzsicsot (akkori politikai vezetőjüket) felelősnek tartja a mészárlásért, „az elmúlt 50 év legszörnyűbb európai bűntettéért". Rus­sell-Johnston emlékezte­tett, hogy Srebrenicában 7­8 ezer embert, férfiakat, nőket és gyerekeket végez­tek ki a boszniai szerbek Ratko Mladics személyes utasítására és Radovan Ka­radzsics fennhatósága alatt. „Mind őket, mind a hatalomra kerülésüket se­gítő Milosevicset bíróság elé kell állítani" - szögezte le a brit politikus. www.elektrohaz.hu ELEKTROHAZ KAMATMENTES RÉSZLETFIZETÉSI AKCIÓ! Jó a szamár is A kivándorlási hullám a szlovákiai romákat sem kerülte el. A cseh és magyar romákhoz hasonló­an ők is felpakoltak, hogy új hazát és házat keresse­nek maguknak a nagyvilágban. Már nem szálltak repülőre, nem szelték át az óceánt, mert tudták: túl a nagy tengeren már (még) nem fogadják őket. így hát mentek, mentek, mendegéltek az öreg kontinen­sen, meg-megálltak egy-egy országban, hogy enged­élyt kérjenek a letelepedésre. Ha nem kaptak, a tá­vozás hímes mezejére léptek. Vagy nem. A meseszerű történet 1997-ben kezdődött, amikor a cseh kereskedelmi televízió riportja kedvező szín­ben festette le a romák lehetőségeit Kanadában. Ek­kor indultak útnak a csehországi romák, akik a ha­zájukban tapasztalható rasszista diszkriminációra hivatkozva kértek politikai menedékjogot Kanadá­ban. Néhányan meg is kapták a menekültstátust, aminek pillanatok alatt híre ment az óhazában. A féktelen öröm olyan kivándorlási hullámot generált, hogy az ottawai hatóságok a migráció megfékezése érdekében felújították a vízumkötelezettséget a cseh állampolgárok számára. Ezt látva a szlovákiai ro­mák már csak Európa nyugati felében próbálkoz­tak. Például Belgiumban. Ahol, miután az esetek nagy többségében elutasították a kérésüket, illegali­tásba vonultak, azaz a hazatoloncolást elkerülendő nyomtalanul eltűntek a hivatalos szervek látókö­réből. A belgák, hogy gátat vessenek a szlovákiai ro­mák mind nagyobb számú illegális megtelepedésé­nek, elrendelték a vízumkényszert a szlovákok szá­mára. A korlátozást egyébként más államok is terve­zik. J ja ló nincs, jó a szamár is alapon a szlovákiai Km. romák Csehországot választották új hazájuk­nak. Azt az országot, amelyet sorstársaik a rasszista diszkriminációra hivatkozva hagytak el... Haider Orbánról Róma (MTI) Jörg Haider a Corriere della Sera pénteki számá­ban megjelent interjújában védelmébe veszi az euró­pai szankciókkal kapcso­latban tervezett ausztriai népszavazást. A referendu­mot persze csak akkor tart­ják meg, ha az európai em­beri jogi bíróság által meg­bízott „bölcsek tanácsá­nak" esetleges pozitív érté­kelése után mégsem olda­nák fel a Bécs elleni szank­ciókat - fűzi hozzá az oszt­rák szabadságpárti vezér, aki szeptember végében, legfeljebb október elejében jelöli meg a szankciók megszüntetésének határ­idejét. Haider képtelenség­nek tartaná Ausztria esetle­ges kilépését az unióból. Haider a La Repubblicának is interjút adott, s abban egy kérdésre válaszolva a hozzá legközelebb álló po­litikusok egyikének mond­ta Orbán Viktor kor­mányfőt. Severin a jelölt Bukarest (MTI) Adrián Severin volt ro­mán külügyminisztert jelöli az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöki tisz­tére a közgyűlés szocialista frakciója. Severin a frakció jelölését kis szavazatkü­lönbséggel szerezte meg a csoport pénteki ülésén a magyar Bársony András előtt. A szavazás után Bár­sony András hangsúlyozta: miután a csoportban egy szabályos választási proce­dúra végén kis többséggel Severint jelölték, most min­denkinek, aki ebben a cso­portban helyet foglal, az a feladata, hogy ezt a jelöltsé­get támogassa. Az állam ismét fizet Kijev (MTI) Az ukrán állam a hivata­los adatok szerint öt éve először 2000 első félévében ismét minden erre jogosult állampolgárnak ki tudta fi­zetni az őt megillető járadé­kokat, juttatásokat. A még fennálló elmaradásokat is fokozatosan rendezik. A Szovjetunió felbomlása óta - azaz tíz éve - először ta­pasztalható gazdasági növe­kedés az állam számára is több adóbevételt hoz. Ugyanakkor állami alkal­mazottak milliói várnak to­vábbra is bérükre, illetmé­nyükre. Tanárok, tudósok és a járadékon élők is arra kényszerülnek Ukrajnában, hogy mellékmunkákkal ke­ressék meg a létfenntartási költségeket. Putyin és a csecseitek Moszkva (MTI) Az orosz elnök megbe­szélést tartott a Kremlben az úgynevezett erőminiszté­riumok vezetőivel, és azt az utasítást adta, hogy a Cse­csenföldön tevékenykedő orosz kormányképviselet jogköreit mihamarabb át kell adni a csecsen igazga­tásnak. A Kremlben tartott ülésen - most első ízben ­részt vett Ahmed-Hadzsi Kadirov mufti, az ideigle­nes csecsen adminisztráció vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom