Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

PÉNTEK, 2000. JÚL. 7. FESZTIVÁLNYÁR 9 Fesztiválköszöntő j ma zászlódíszbe öltözött a város, a mediterrán hangula\J tú tereken és utcákon néptáncosok, színjátszók köszöntik a sokszor messze földről érkezett látogatókat, orgonamuzsikától hangos a dóm, a városháza udvarán is hamarosan elkezdődnek a programok, országos képzőművészeti seregszemlék, nyári egyetemek nyílnak meg, s a millenniumi magyar évad keretében, stílusosan, Szörényi-Bródy: István, a király című musicaljével megkezdődik az 50. évadját ünneplő Szegedi Szabadtéri Játékok. Jóleső érzéssel töltheti el a szegedi polgárokat, hogy a város nyaranként a múzsák találkozóhelyévé vált. A szabadtéri játékok mellett a Szegedi Nyári Tárlat, a táblaképfestészeti biennále, a négy éve indult grafikai művésztelep, az orgonahangversenyek a dómban, valamint Közép-Európa legszebb zsinagógájában, a Muzsikáló udvar a városháza eklektikus barokk udvarán, a prózai esteket bemutató Városházi esték sorozat, az alternatív színházak nemzetközi találkozói, a nemzetközi néptáncfesztivál, a folklórestek, a Pedagógiai és „Értelmiség" Nyári egyetemek, a Nyári esték fürdőudvarban, a Ligetfesztivál, „Szegedi vakáció" gyermekprogramjai, a Szegedi Nemzetközi Vásár, a színvonalas nyári sportversenyek, a fesztivál-kupákért folyó küzdelem minden évben több tízezer turistát vonzanak a városba. Ilyen jeles évfordulók kapcsán, amikor a Kereszténység 2000. s a keresztény magyar állam 1000. születésnapját is ünnepeljük, idézzük fel, hogyan is kezdődött! Emlékezzünk meg azokról az elődeinkről, akik elindították a dóm előtti játékokat, hiszen hálával tartozunk mindannyiuknak. Amikor a szegedi dómot építették, és Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jóvoltából Szegedre költözött Kolozsvárról az egyetem és az ottani színház legjelesebb képviselői - több hírneves magyar és szegedi gondolkodóban felmerült: ezen a téren, amely épp akkora, mint a velencei San Marco, s zártsága miatt az akusztikája is kitűnő, szabadtéri játékokat kellene rendezni. 1929-ben írta gróf Klebelsberg Kunó a Pesti Napló június 24-i számában: „Most építjük a Szegedi Fogadalmi Templom körül az egyetem árkádos terét. Talán majd itt lehet a salzburgi dóm előtt folyt játékok mintájára népies és művészi passiójátékokat rendezni." Végül Rerrich Béla tervei alapján elkészült a Dóm tér, s 1930 októberében felszentelték a fogadalmi templomot. Tkjapra is érdemes megjegyezni a szabadtéri játékok igazi 1V kezdetét: 1933. augusztus 26-án Madách: Az ember tragédiája c. drámájának bemutatója. Hont Ferenc rendezésében. A csodálatos előadás bizonyította: a Tragédiát szinte ide, a Dóm térre „találták ki." Azóta Szeged és Madách Tragédiája összekapcsolódott, számtalanszor bemutatták, mindig igen nagy sikerrel. A dóm előtti szabadtéri színház gyorsan nemzetközi hírnévre tett szert. 1935-ben vezényelt itt a világhíres Pietro Mascagni - a Parasztbecsület tomboló sikert aratott, a közönség felállva ünnepelte a művészeket - s figyelemre méltó, ahogyan a „Mester" a hatalmas térről nyilatkozott: „Meggyőződésem, hogy semmivel sem kisebb a szegedi Dóm tér jelentősége, mint a velencei Szent Márkus téré. A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani." A következő állomás: 1946. október 6. Ezen a napon jelent meg a Délmagyarországban Balázs Béla:,Álmodni kell, álmodni!" c. cikke. E cikkben vázolja fel először Balázs Béla az egész városra kiterjedő nemzetközi fesztivál gondolatát: „íme egy álom. Szegeden világkultúra történik, népek barátkozása, nemzeti szellemek ismerkedése, egymáshoz szokása, a humanizmus legnagyobb ideáljának valósulása. ...Szeged olyan alkalmas az ilyen, egész városra kiterjedő ünnepség megrendezésére, mintha erre a célra tervezték volna." A Hunyadi László c. előadás előtt felharsantak a fanfárok, a Vaszy Viktor által hangszerelt szignál dallamai : "Szegedhíres város..." Az 1959-ben felállított, monstre nézőteret 1992-ben mobil nézőtér váltotta fel, amelyet a fesztivál befejezése után minden évben szétszednek, s végre eredeti szépségében tárulhat fel a szegediek és a vendégek előtt Közép-Európa egyik legszebb tere, a Dóm tér. Az elmúlt évek délvidéki háborúinak közelsége miatt a város kissé elszigetelődött a világtól, nem volt vonzó az országba látogató turisták számára - hiszen tudjuk: „Inter arma silent Musae..." A város az elmúlt két évben diplomáciai offenzívát folytatott azért, hogy elinduljon a konszolidáció folyamata, s Szeged újra híd lehessen az erdélyi és vajdasági régiók között. Végezetül mit is kívánhatnék az 50. évadját millenniumi magyar évaddal ünneplő Szegedi Szabadtéri Játékoknak? Hogyan is mondta a „mester", Pietro Mascagni? „Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani " Ezt jobban megfogalmazni nem is lehetne. M

ég hozzátenném, azon kell dolgoznunk, hogy megvalósuljon Balázs Béla álma: váljon Szeged világhíres fesztiválvárossá, ahol népek és kultúrák találkoznak nyaranta. Ehhez a programhoz kívánok erőt és egészséget a Szegedi Szabadtéri Játékok munkatársainak, minden szegedipolgárnak, s kívánom, hogy ezeket a nemes célokat együtt megvalósíthassuk. Dr. Bartha László polgármester Koppány leánya: Auksz Eva Néptáncosból színésznő Rékát, Koppány leányát Auksz Éva játssza az István, a király előadásain. A szép és tehetséges fiatal színésznő tízéves korában néptáncosként lépett fel először a Dóm tér csillagtetős színpadán, ahol most egyik gyerekkori példaképe, Sebestyén Márta nyomdokába léphet. / - A szegedi közönség óhatatlanul összehasonlítja az 1990-es Dóm téri Rékával, Sebestyén Mártával... - Hozzám is közel áll a népzene, és a hangomhoz is jól illik az a stílus, amit Sebestyén Márta képvisel. Sokan mondták, egy kicsit a hangom is hasonlít az övére. Tízéves koromtól néptáncos voltam, és a táncegyüttesben népdalokat is énekeltem, sőt még Kiss Ferenc Vízöntő együttesével is szerepeltem. Furcsa érzés visszagondolni arra, hogy tízéves lehettem, amikor épp itt, a szegedi szabadtéri színpadán táncoltam a néptáncfesztivál gálaestjén, amelynek egyik szólistája Márta volt. Akkor nem gondoltam volna, hogy egyszer majd az ő egyik szerepét énekelhetem. Színésznőként tavaly léptem fel először itt, Ruila voltam az Atillában. Fantasztikus érzés volt hosszú évek után új szerepkörben visszatérni a Dóm térre! - Hogyan lett néptáncosból színésznő? - Hat éven át egy profi táncegyüttes, a Szögi Csaba vezette Közép-Európa Auksz Éva Réka szerepében. (Fotó: Karnok Csaba) Táncszínház tagja voltam. Négy évvel ezelőtt úgy éreztem, tovább kell lépnem, a tánc után valami mást is ki kellene próbálnom. Mivel akkoriban már nemcsak népdalokat, hanem mást is énekeltem, gondoltam, ezen az úton kellene tovább haladnom. Gencsy Sárinál kezdtem az énektanulást, Dékány Endrénél folytattam, majd az István tavaszi bemutatója kapcsán ismerkedtem meg Bagó Gizi tanárnővel, aki nagyon sokat segített a felkészülésben. - Réka igazi naivaszerep, mennyire hasonlít rá civilben? - Ma már fifikásabb életet élünk, ennek ellenére közel áll hozzám a figura. Réka nagyon tiszta ember, én is szeretném annak hinni magam. Nehéz ezt a szerepet megtölteni élettel, Iglódi István a próbaidőszakban mindig azt kérte, ne fürödjék a hangomban, ne csak a csodálatos énekszólamra koncentráljak, hanem a játékommal is láttassam, mit érzek. - A Nemzetiben nem csupán zenés szerepeket alakít... - Három éve játszom a Nemzeti Színházban, korábban meghívott vendégként, januártól már a társulat tagjaként. Mivel nem végeztem főiskolát, a színészmesterséget fantasztikus kollégáimtól a gyakorlatban tanultam. Szerencsére hamar befogadtak, és rengeteget segítettek. Megtaláltak a prózai feladatok is, többek között Tennessee Williams darabjában. Az ifjúság édes madarában és Csiky Gergely Nagymamájában játszottam. - Milyen szerepekre kell készülnie a nyáron? - Augusztusban Esztergomban részt veszek az új Szörényi-darab, a Veled uram ősbemutatóján. Imre herceg menyasszonyát, Krisztinát alakttom. Az ősszel színre kerülő Csongor és Tündében megkaptam a női címszerepet. Senki sem irigyelt érte, azt mondták, hálátlan feladat, de én azért örültem neki. Szerepálmom nincs, a fiatal naivák általában Júliára vágynak, én nem szívesen játszanám. Azt viszont bevallom, megdobbant a szívem, amikor meghallottam, hogy a West Side Story-t is bemutatják a szabadtérin. Mariát én is boldogan eljátszottam volna. Btzom benne, egyszer még megtalál ez a szerep is. Hollósi Zsolt Koncert után a Pa-dö-döveI Nincs időnk villongásokra n Szeged, Szentháromság u. 31. . . Telefon: |repülőjegy-iroda \ 62/424-715. kmPLUS n Akik vasárnap kimentek a Ligetbe, két órán át élvezhették a Pa-dö-dö előadását. Nemcsak saját slágereikkel és új lemezük dalaival szórakoztatták a közönséget, hanem kérésre bármit előadtak, legyen az musical, nosztalgiazene vagy éppen mulatós. Az előadás után mindenki elfáradt: a nagy meleg, a sok mozgás megtette hatását. - Észrevettem, hogy nem használnak play-back-et. Ez nem bevett szokás a popsztároknál. Lang Györgyi: - Észrevette? Na hála Istennek! Mi nem play- back-elünk, soha nem is csináltuk, mert igen lesújtó véleményünk van róla, és hát, ha az ember valamit megkritizál, jobb, hogy ha ő maga nem jár ugyanabban a cipőben. Mi tizenkét éve nem használjuk ezt a megoldást. Amikor elkezdtük az egészet, úgy jártunk diszkókba, hogy fél play-back-et vittünk és ráénekeltük. Azóta már diszkófellépést sem vállalunk, csak ilyen koncerteket, ahol minden zenészünk, vokálosunk és táncosunk is itt van. - És nem félnek a bakiktól? Falusi Mariann: - Én baromira megvetem azt, aki play back-ről énekel, és egy CD-re tátog rá. Egyszerűen nevetséges, semmi értelme nincsen. Azokat még jobban utálom, akik nem maguk A lányok a tavalyi koncerten is sikert arattak. (Fotó: Karnok Csaba) éneklik föl a számokat. Az éneklés olyan előadás, amelynek nem bakimentesnek, hanem energikusnak, erőteljesnek és érzelmeket közvetítőnek kell lennie. Ebben az esetben az ember leszarja a bakikat, hiszen a baki is közvetít egyfajta érzelmet és viszonyt. - Tizenkét éve dolgoznak együtt. Nem unják néha egymást? Falusi Mariann: - Tizenöt éve ismetjük egymást, és egyáltalán nem unjuk a másikat. Nem azzal vagyunk elfoglalva, hogy milyen viszonyban vagyunk, hanem azzal, amit csinálunk, és ez elég sok energiánkat köti le. Nem marad időnk a különböző villongásokra. - 1989-ben és 1990-ben a szabadtérin is felléptek. Milyen élményeket őriznek? Falusi Mariann: - Kellemes élményeim vannak A mosoly országáról, de sokkal kellemesebbek az Olivér című musicalről, melyet 87szer sikerült eljátszanom Szegeden, nagy sikerrel. Boldog voltam, hogy azokkal a gyerekekkel együtt játszhattam, és hogy egyáltalán megismerhettem Szegedet, amely számomra kiemelten szeretett város lett. - Ha megint felkérnék önöket egy előadásra a szabadtérire, igent mondanának? Lang Györgyi: - Persze, főleg, ha olyan lenne, mint A mosoly országa, mert azt ugye Ruszt József rendezte. Az a szerep nekünk lett kitalálva, az eredeti darabban nincs is benne. - Sokféle műfajban énekeltek ma este. Van kedvencük? Lang Györgyi: - Nincs kedvenc műfajunk, a kedvencünk a rögtönzés, a közönség, és tényleg mindent megcsinálunk, amit kémek tőlünk. Pataricza Kata programok MA A Dóm téren ma este fél kilenctől az István, a király című előadást tekinthetik meg. A „Boldog századvég" kiállítás megnyitója ma, délután fél ötkor lesz a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiállítótermében. A Közéleti Kávéház szervezésében ma este hat órától a Hang született II. cfmű rendezvény kerül sorra. Vendégek: Rálik Szilvia énekművész, kíséri: Bereczky Julianna zongoraművész. Az est házigazdája Andrássy Gertrúd. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában „Vonal": Révész Antal grafikusművész kiállítása, valamint Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményéből. A Szegedi Egyetem Rajzművészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétköznapokon 10-18 óráig a Dél-magyarországi MÉH Rt. irodaházában (Bocskai u. 8/B). A Képcsarnok Kft. Gulácsy Galériájában (Kárász u. 17.) Turcsányi Antal festőművész és Böjti András üvegszobrász közös kiállítása. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10től 18 óráig látogatható. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Szegedi Molnár Géza emlékkiállítását tekinthetik meg, mely 10 és 18 óra közt tekinthető meg. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A szegedi csillagvizsgáló péntekenként (július 21. és 28. kivételével) 19 órától látogatható. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig várja a látogatókat. Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiállítását lehet megtekinteni. OSKOLA csemege 6720 Szeged, Oskola u. 16. Tel.: 62/425-689. ÚJ NYITVA TARTÁS: H-P.: 6-21-ig. Sz.: 6-21-ig. Vas.: zárva Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház | H-Ó728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-02-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu