Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

PÉNTEK, 2000. JÚL. 7. FESZTIVÁLNYÁR 9 Fesztiválköszöntő j ma zászlódíszbe öltözött a város, a mediterrán hangula­\J tú tereken és utcákon néptáncosok, színjátszók köszön­tik a sokszor messze földről érkezett látogatókat, orgonamu­zsikától hangos a dóm, a városháza udvarán is hamarosan elkezdődnek a programok, országos képzőművészeti sereg­szemlék, nyári egyetemek nyílnak meg, s a millenniumi ma­gyar évad keretében, stílusosan, Szörényi-Bródy: István, a király című musicaljével megkezdődik az 50. évadját ün­neplő Szegedi Szabadtéri Játékok. Jóleső érzéssel töltheti el a szegedi polgárokat, hogy a vá­ros nyaranként a múzsák találkozóhelyévé vált. A szabadtéri játékok mellett a Szegedi Nyári Tárlat, a táblaképfestészeti biennále, a négy éve indult grafikai művésztelep, az orgonahangversenyek a dómban, valamint Közép-Európa legszebb zsinagógájában, a Muzsikáló udvar a városháza eklektikus barokk udvarán, a prózai esteket be­mutató Városházi esték sorozat, az alternatív színházak nemzetközi találkozói, a nemzetközi néptáncfesztivál, a folk­lórestek, a Pedagógiai és „Értelmiség" Nyári egyetemek, a Nyári esték fürdőudvarban, a Ligetfesztivál, „Szegedi vaká­ció" gyermekprogramjai, a Szegedi Nemzetközi Vásár, a színvonalas nyári sportversenyek, a fesztivál-kupákért folyó küzdelem minden évben több tízezer turistát vonzanak a vá­rosba. Ilyen jeles évfordulók kapcsán, amikor a Kereszténység 2000. s a keresztény magyar állam 1000. születésnapját is ünnepeljük, idézzük fel, hogyan is kezdődött! Emlékezzünk meg azokról az elődeinkről, akik elindítot­ták a dóm előtti játékokat, hiszen hálával tartozunk mind­annyiuknak. Amikor a szegedi dómot építették, és Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jóvoltából Szegedre költözött Kolozs­várról az egyetem és az ottani színház legjelesebb képviselői - több hírneves magyar és szegedi gondolkodóban felme­rült: ezen a téren, amely épp akkora, mint a velencei San Marco, s zártsága miatt az akusztikája is kitűnő, szabadtéri játékokat kellene rendezni. 1929-ben írta gróf Klebelsberg Kunó a Pesti Napló júni­us 24-i számában: „Most építjük a Szegedi Fogadalmi Templom körül az egyetem árkádos terét. Talán majd itt le­het a salzburgi dóm előtt folyt játékok mintájára népies és művészi passiójátékokat rendezni." Végül Rerrich Béla tervei alapján elkészült a Dóm tér, s 1930 októberében felszentelték a fogadalmi templomot. Tkjapra is érdemes megjegyezni a szabadtéri játékok igazi 1V kezdetét: 1933. augusztus 26-án Madách: Az ember tragédiája c. drámájának bemutatója. Hont Ferenc rendezé­sében. A csodálatos előadás bizonyította: a Tragédiát szinte ide, a Dóm térre „találták ki." Azóta Szeged és Madách Tragé­diája összekapcsolódott, számtalanszor bemutatták, mindig igen nagy sikerrel. A dóm előtti szabadtéri színház gyorsan nemzetközi hír­névre tett szert. 1935-ben vezényelt itt a világhíres Pietro Mascagni - a Parasztbecsület tomboló sikert aratott, a kö­zönség felállva ünnepelte a művészeket - s figyelemre méltó, ahogyan a „Mester" a hatalmas térről nyilatkozott: „Meggyőződésem, hogy semmivel sem kisebb a szegedi Dóm tér jelentősége, mint a velencei Szent Márkus téré. A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani." A következő állomás: 1946. október 6. Ezen a napon je­lent meg a Délmagyarországban Balázs Béla:,Álmodni kell, álmodni!" c. cikke. E cikkben vázolja fel először Balázs Béla az egész városra kiterjedő nemzetközi fesztivál gondolatát: „íme egy álom. Szegeden világkultúra történik, népek barát­kozása, nemzeti szellemek ismerkedése, egymáshoz szokása, a humanizmus legnagyobb ideáljának valósulása. ...Szeged olyan alkalmas az ilyen, egész városra kiterjedő ünnepség megrendezésére, mintha erre a célra tervezték volna." A Hunyadi László c. előadás előtt felharsantak a fanfá­rok, a Vaszy Viktor által hangszerelt szignál dallamai : "Szegedhíres város..." Az 1959-ben felállított, monstre nézőteret 1992-ben mobil nézőtér váltotta fel, amelyet a fesztivál befejezése után min­den évben szétszednek, s végre eredeti szépségében tárulhat fel a szegediek és a vendégek előtt Közép-Európa egyik leg­szebb tere, a Dóm tér. Az elmúlt évek délvidéki háborúinak közelsége miatt a város kissé elszigetelődött a világtól, nem volt vonzó az or­szágba látogató turisták számára - hiszen tudjuk: „Inter ar­ma silent Musae..." A város az elmúlt két évben diplomáciai offenzívát folyta­tott azért, hogy elinduljon a konszolidáció folyamata, s Sze­ged újra híd lehessen az erdélyi és vajdasági régiók között. Végezetül mit is kívánhatnék az 50. évadját millenniumi magyar évaddal ünneplő Szegedi Szabadtéri Játékoknak? Hogyan is mondta a „mester", Pietro Mascagni? „Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyúj­tani " Ezt jobban megfogalmazni nem is lehetne. M ég hozzátenném, azon kell dolgoznunk, hogy megvaló­suljon Balázs Béla álma: váljon Szeged világhíres fesztiválvárossá, ahol népek és kultúrák találkoznak nya­ranta. Ehhez a programhoz kívánok erőt és egészséget a Szegedi Szabadtéri Játékok munkatársainak, minden szege­dipolgárnak, s kívánom, hogy ezeket a nemes célokat együtt megvalósíthassuk. Dr. Bartha László polgármester Koppány leánya: Auksz Eva Néptáncosból színésznő Rékát, Koppány leá­nyát Auksz Éva játssza az István, a király előadásain. A szép és tehetséges fiatal szí­nésznő tízéves korában néptáncosként lépett fel először a Dóm tér csillagtetős színpadán, ahol most egyik gye­rekkori példaképe, Se­bestyén Márta nyom­dokába léphet. / - A szegedi közönség óhatatlanul összehason­lítja az 1990-es Dóm téri Rékával, Sebestyén Mártával... - Hozzám is közel áll a népzene, és a hangomhoz is jól illik az a stílus, amit Se­bestyén Márta képvisel. So­kan mondták, egy kicsit a hangom is hasonlít az övé­re. Tízéves koromtól nép­táncos voltam, és a tánc­együttesben népdalokat is énekeltem, sőt még Kiss Ferenc Vízöntő együttesé­vel is szerepeltem. Furcsa érzés visszagondolni arra, hogy tízéves lehettem, ami­kor épp itt, a szegedi sza­badtéri színpadán táncol­tam a néptáncfesztivál gá­laestjén, amelynek egyik szólistája Márta volt. Ak­kor nem gondoltam volna, hogy egyszer majd az ő egyik szerepét énekelhe­tem. Színésznőként tavaly léptem fel először itt, Ruila voltam az Atillában. Fan­tasztikus érzés volt hosszú évek után új szerepkörben visszatérni a Dóm térre! - Hogyan lett néptán­cosból színésznő? - Hat éven át egy profi táncegyüttes, a Szögi Csaba vezette Közép-Európa Auksz Éva Réka szerepében. (Fotó: Karnok Csaba) Táncszínház tagja voltam. Négy évvel ezelőtt úgy éreztem, tovább kell lép­nem, a tánc után valami mást is ki kellene próbál­nom. Mivel akkoriban már nemcsak népdalokat, ha­nem mást is énekeltem, gondoltam, ezen az úton kellene tovább haladnom. Gencsy Sárinál kezdtem az énektanulást, Dékány End­rénél folytattam, majd az István tavaszi bemutatója kapcsán ismerkedtem meg Bagó Gizi tanárnővel, aki nagyon sokat segített a fel­készülésben. - Réka igazi naivasze­rep, mennyire hasonlít rá civilben? - Ma már fifikásabb éle­tet élünk, ennek ellenére közel áll hozzám a figura. Réka nagyon tiszta ember, én is szeretném annak hinni magam. Nehéz ezt a szere­pet megtölteni élettel, Igló­di István a próbaidőszak­ban mindig azt kérte, ne fü­rödjék a hangomban, ne csak a csodálatos énekszó­lamra koncentráljak, hanem a játékommal is láttassam, mit érzek. - A Nemzetiben nem csupán zenés szerepeket alakít... - Három éve játszom a Nemzeti Színházban, ko­rábban meghívott vendég­ként, januártól már a társu­lat tagjaként. Mivel nem végeztem főiskolát, a szí­nészmesterséget fantaszti­kus kollégáimtól a gyakor­latban tanultam. Szerencsé­re hamar befogadtak, és rengeteget segítettek. Meg­találtak a prózai feladatok is, többek között Tennessee Williams darabjában. Az if­júság édes madarában és Csiky Gergely Nagymamá­jában játszottam. - Milyen szerepekre kell készülnie a nyáron? - Augusztusban Eszter­gomban részt veszek az új Szörényi-darab, a Veled uram ősbemutatóján. Imre herceg menyasszonyát, Krisztinát alakttom. Az ősszel színre kerülő Cson­gor és Tündében megkap­tam a női címszerepet. Sen­ki sem irigyelt érte, azt mondták, hálátlan feladat, de én azért örültem neki. Szerepálmom nincs, a fiatal naivák általában Júliára vágynak, én nem szívesen játszanám. Azt viszont be­vallom, megdobbant a szí­vem, amikor meghallottam, hogy a West Side Story-t is bemutatják a szabadtérin. Mariát én is boldogan elját­szottam volna. Btzom ben­ne, egyszer még megtalál ez a szerep is. Hollósi Zsolt Koncert után a Pa-dö-döveI Nincs időnk villongásokra n Szeged, Szentháromság u. 31. . . Telefon: |repülőjegy-iroda \ 62/424-715. kmPLUS n Akik vasárnap kimen­tek a Ligetbe, két órán át élvezhették a Pa-dö-dö előadását. Nemcsak saját slágereikkel és új leme­zük dalaival szórakoztat­ták a közönséget, hanem kérésre bármit előadtak, legyen az musical, nosz­talgiazene vagy éppen mulatós. Az előadás után mindenki elfáradt: a nagy meleg, a sok moz­gás megtette hatását. - Észrevettem, hogy nem használnak play-back-et. Ez nem bevett szokás a popsztároknál. Lang Györgyi: - Észre­vette? Na hála Istennek! Mi nem play- back-elünk, soha nem is csináltuk, mert igen le­sújtó véleményünk van róla, és hát, ha az ember valamit megkritizál, jobb, hogy ha ő maga nem jár ugyanabban a cipőben. Mi tizenkét éve nem használjuk ezt a megoldást. Amikor elkezdtük az egészet, úgy jártunk diszkókba, hogy fél play-back-et vittünk és rá­énekeltük. Azóta már diszkó­fellépést sem vállalunk, csak ilyen koncerteket, ahol min­den zenészünk, vokálosunk és táncosunk is itt van. - És nem félnek a bakik­tól? Falusi Mariann: - Én ba­romira megvetem azt, aki play back-ről énekel, és egy CD-re tátog rá. Egyszerűen nevetséges, semmi értelme nincsen. Azokat még jobban utálom, akik nem maguk A lányok a tavalyi koncerten is sikert arattak. (Fotó: Karnok Csaba) éneklik föl a számokat. Az éneklés olyan előadás, amely­nek nem bakimentesnek, ha­nem energikusnak, erőteljes­nek és érzelmeket közve­títőnek kell lennie. Ebben az esetben az ember leszarja a bakikat, hiszen a baki is köz­vetít egyfajta érzelmet és vi­szonyt. - Tizenkét éve dolgoznak együtt. Nem unják néha egymást? Falusi Mariann: - Tizenöt éve ismetjük egymást, és egy­általán nem unjuk a másikat. Nem azzal vagyunk elfoglal­va, hogy milyen viszonyban vagyunk, hanem azzal, amit csinálunk, és ez elég sok energiánkat köti le. Nem ma­rad időnk a különböző villon­gásokra. - 1989-ben és 1990-ben a szabadtérin is felléptek. Milyen élményeket őriz­nek? Falusi Mariann: - Kelle­mes élményeim vannak A mosoly országáról, de sokkal kellemesebbek az Olivér című musicalről, melyet 87­szer sikerült eljátszanom Sze­geden, nagy sikerrel. Boldog voltam, hogy azokkal a gye­rekekkel együtt játszhattam, és hogy egyáltalán megismer­hettem Szegedet, amely szá­momra kiemelten szeretett város lett. - Ha megint felkérnék önöket egy előadásra a szabadtérire, igent mon­danának? Lang Györgyi: - Persze, főleg, ha olyan lenne, mint A mosoly országa, mert azt ugye Ruszt József rendezte. Az a szerep nekünk lett kita­lálva, az eredeti darabban nincs is benne. - Sokféle műfajban éne­keltek ma este. Van ked­vencük? Lang Györgyi: - Nincs kedvenc műfajunk, a kedven­cünk a rögtönzés, a közönség, és tényleg mindent megcsiná­lunk, amit kémek tőlünk. Pataricza Kata programok MA A Dóm téren ma este fél ki­lenctől az István, a király című előadást tekinthetik meg. A „Boldog századvég" kiál­lítás megnyitója ma, délután fél ötkor lesz a Móra Ferenc Múze­um II. emeleti kiállítótermében. A Közéleti Kávéház szerve­zésében ma este hat órától a Hang született II. cfmű rendez­vény kerül sorra. Vendégek: Rá­lik Szilvia énekművész, kíséri: Bereczky Julianna zongo­raművész. Az est házigazdája Andrássy Gertrúd. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeum­ban: Szent István emlékezete fal­iszőnyegeken; Homonnay Fo­tóműterem munkásságát bemuta­tó kiállítás; Patikatörténeti kiállí­tás; „Csak egy Földünk van", ter­mészettudományi kiállítás; „avar­nak mondták magukat..." régé­szeti kiállítás; Mai magyar szob­rászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában „Vonal": Ré­vész Antal grafikusművész kiállí­tása, valamint Kass János grafi­kusművész alkotásai láthatóak. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, pol­gármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történel­mi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépki­állítás a Bánffy család gyűjtemé­nyéből. A Szegedi Egyetem Rajz­művészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétköznapokon 10-18 óráig a Dél-magyarországi MÉH Rt. iro­daházában (Bocskai u. 8/B). A Képcsarnok Kft. Gulácsy Galériájában (Kárász u. 17.) Turcsányi Antal festőművész és Böjti András üvegszobrász közös kiállítása. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10­től 18 óráig látogatható. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Szegedi Molnár Géza emlékkiállítását te­kinthetik meg, mely 10 és 18 óra közt tekinthető meg. Az újszegedi füvészkert min­dennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A szegedi csillagvizsgáló péntekenként (július 21. és 28. kivételével) 19 órától látogatható. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig várja a látogatókat. Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiállítását lehet megtekinteni. OSKOLA csemege 6720 Szeged, Oskola u. 16. Tel.: 62/425-689. ÚJ NYITVA TARTÁS: H-P.: 6-21-ig. Sz.: 6-21-ig. Vas.: zárva Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház | H-Ó728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-02-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom