Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-05 / 155. szám

SZERDA, 2000. JÚL. 5. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalocsai Katalin újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobilte­lefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandó­jukat Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Átjáró. Nyugdíjas útitár­sai nevében is reklamált dr. Kiss Kálmánná, aki azt ne­hezményezi - amit már a teg­napi és tegnapelőtti Csörög­ben is szóvá tettek -, hogy le­zárták a SZUE és a Partfiirdő közötti átjárót. Telefonálónk és társai Budapestről jöttek, kifejezetten azért, hogy a sze­gedi gyógyfürdőket élvezzék. Evek óta járnak ide, most el­őször érte őket kellemetlen meglepetés. Egy másik olva­sónk szerint ideje lenne az üzemeltetőknek szült vallani­ok a döntés valódi hátteréről. Besurranok. Mórahalom­ról és Szőregről kaptunk má­sokat óvatosságra intő telefo­nokat azoktól, akiknek laká­sában a minap besurranó tol­vajok jártak, s nem távoztak üres kézzel. Mórahalmi olva­sónk személyleírást is adott a hívatlan látogatóról: 20 év körüli, barna bőrű fiatalem­ber. Segítője egy kisfiú, aki a kiszemelt ház előtt őrködik azért, hogy társa zavartalanul „munkálkodhasson". Gyorsposta. Joó Béláné eddig nem tudta, hogy létezik gyorsposta Szegeden. A mi­nap vette igénybe először ­sürgős gyógyszerküldésre ­ezt a lehetőséget, amiről úgy véli, kevesen ismerik. Ezért kérte, tegyük közzé a mások számára is hasznos informá­ciót. iioaüttaresi JU *Iv«MI. •••••• Ápolják a tánchagyományokat Új szakképzési irány a bölcsészkaron Bővül az étlap Jóni Gábor: Egyre több tanár is PR-szakra iratkozik. (Fotó: Schmidt Andrea) Falujáró A tavalyi elsó nemzet­közi falujáró táncfesztivál sikerén felbuzdulva idén nyáron két alkalommal is rendeznek hasonló kulturális seregszemlét. A fesztiválon hat Csongrád megyei település vesz részt, amelyek külföldi gyermek- és ifjúsági tánccsoportokat látnak vendégül. Az előző évben három Csongrád megyei település, Sándorfalva, Szegvár és Ma­roslele vett részt az első nem­zetközi falujáró táncfesztivá­lon azzal a céllal, hogy nép­szerűvé tegyék a lakosság és azon belül a gyermekek köré­ben a népi hagyományok őr­zését, valamint lépéseket te­gyenek a falusi turizmus be­indítására. A három település egy-egy külföldi néptánccso­portot, török, litván és észt gyermektáncosokat látott vendégül. A magyar és kül­földi táncosok három egy­mást követő estén más-más faluban léptek fel, hogy be­mutassák néptáncművészetük hagyományait. Az első fesztivál sikerének köszönhetően ebben az évben három újabb községgel bővül a „falujárók" köre. A prog­ramsorozatba bekapcsolódott Ásotthalom, Domaszék és Szatymaz is. Az előbbiekben fesztivál említett három település júli­us 19. és 25. között lát vendé­gül lengyel, német és görög gyermek-, illetve ifjúsági tánccsoportokat. Az utóbbi három falu pedig augusztus 16. és 22. között rendezi meg a fesztivált lett, lengyel és tö­rök táncosok részvételével. A második nemzetközi falujáró fesztiválon résztvevő közsé­gek együttműködési megáll­apodást kötöttek a rendez­vény sikeres lebonyolítása ér­dekében és Sándorfalvi Kul­turális Egyesületet bízták meg az anyagi források előte­remtését szolgáló pályázatok elkészítésével. A szervező Miklós Károly, egykori néptáncoktató szerint a fesztivál célja idén is az, hogy közelebb hozza a me­gyénkben található települé­sek lakóit a zene és a tánc se­gítségével, valamint hogy be­tekintést nyújtson más orszá­gok kultúrájának értékeibe. A szervező szeremé olyan moz­galommá kiszélesíteni a falu­járó fesztivált, amelybe jövő­re már Csongrád megyén kí­vüli települések is bekapcso­lódnának. Azok a falvak, amelyek szívesen részt ven­nének a jövő évi programso­rozatban, Miklós Károlynál jelentkezhetnek a 06­30/2068-260-as telefonszá­mon. H. Sz. Sportújságíró szakkal bővül ősztől a tudomá­nyegyetem bölcsészkara és a Délmagyarország által közösen müködte­tetett felsőfokú kulturá­lis menedzserképző program. Erről kérdez­tük Jóni Gábort, a prog­ram vezetőjét. - Mi indokolja az új szak indítását? A nagyobb összefüggések felől szemlélve a program bővítése a kar középtávú stratégiájának része. Déká­nunk, Berta Árpád pro­fesszor úr nemrég éppen itt, a Délmagyarországban fej­tette ki, hogy a hagyomá­nyos bölcsészképzéshez cél­szerű szakirányú szakképzé­seket ajánlani, a végzett hall­gatók elhelyezkedését segí­tendő, másfelől hogy ők ma­guk, saját munkaerő-piaci pozícióikat erősíthessék. A felsőfokú szakképzések kí­nálatát a kar bővíteni szán­dékozik. Mi az őszi beirat­kozásnál számítunk a fris­sen, vagy nemrégiben vég­zettekre, illetve a végzős év­folyamok hallgatóira, abban bízva, hogy mindhárom szak felkelti érdeklődésüket. - Általában kik iratkoz­nak be a programra? - Kulturális menedzser szakra jobbára a kultúra, közművelődés, közoktatás szakemberei jönnek. Ez a szakképzés része a kötelező tanártovábbképzések hivata­los kínálatának is, bár óra­számát tekintve az előírt duplája. Ezért azok a taná­rok, akik érdeklődési körébe illeszkednénk, de csak a kö­telezettséget kívánják letud­ni, nem hozzánk iratkoznak. A kulturális menedzser egyik legfontosabb feladata azonban - a vonatkozó ren­delet szerint - „állami, ön­kormányzati kultúraközvetí­tő intézmények vezetése", így akik viszont szakmai előmenetelüket, pályázati pozícióikat kívánják erősíte­ni, jönnek. Szervezeti kommunikáció szakon inkább azok az ambi­ciózus fiatalok tanulnak, akik az üzleti világ olyan te­rületein mozognak, vagy kí­vánnak elhelyezkedni, ahol a személyes kapcsolatteremtés sikere a meghatározó. De jönnek a társadalmi, politi­kai, üzleti élet olyan szak­emberei is, akik munkájuk során az adott szervezet mé­diakapcsolatait szervezik. Érdekes, hogy egyre több ta­nár is PR-szakra iratkozik, főként azokból az iskolák­ból, amelyek felismerték: versenyhelyzetbe kerültek, fejlődésükhöz, vagy fennma­radásukhoz intézményi kom­munikációjuk jelentős javí­tása, szakszerűbbé tétele szükséges. A tanév végén a kulturá­lis menedzserek negyedik, a PR-szakreferensek harmadik évfolyama kapott bizonyít­ványt, így ma már közel másfélszáz intézményveze­tő, középvezető, beosztott szakember alkalmazza - re­mélem, sikerrel - a nálunk szerzett ismereteket munká­ja során Szegeden, a kör­nyező városokban, és tele­püléseken. Viszont sajnálat­tal kell megállapítsam, hogy továbbra is nélkülöz­zük a társadalmi-, politikai közélet választott, vagy ki­nevezett szereplőit, pedig ­tekintve például a politikai kultúra általános színvonalát - ezen a területen minden­fajta képzés jót tenne, mind­nyájunk nagyobb megnyug­vására. De mit tehetünk, „akinek az Isten hivatalt adott..." - Az újságíró, sportúj­ságíró sokaknak vonzó foglalkozás, azonban a média mintha egyre ke­vesebb állandó munka­helyet kínálna. Nem tar­tanak ettől? - Az újságíró, sportújság­író munkahelye lehet vala­mely lap, stúdió, hírügynök­ség, sajtó-, vagy cikkszolgá­lat - de dolgozhat ezeknek önálló vállalkozóként is. Kétségtelen, hogy a média szerkezete az elmúlt évti­zedben jelentősen megválto­zott, a technikai fejlődés, a tömbösödés talán valóban kevesebb állandó alkalma­zást igényel, a magas szín­vonal azonban továbbra is elvárás. Egy jó publicisztika, tudósítás, híranyag készülhet vállalkozói alapon is, sikeres önmenedzselés és hatékony internethasználat kérdése, hogy hol, és mikor jelenik meg. Másfelől arra is van már példa, így nem megle­pő, ha egy sikeresen működő napilap részt vállal saját utánpótlása kinevelésében. - Mire épül az új képzés tartalma? Egyrészt a már működő két szak tantárgyaira, és az ott összegyűjtött tapasztala­tokra, másrészt ugyanarra az 1994-es miniszteri rendelet­re, amely 75. sorszám alatt a kulturális menedzser, 76. sorszám alatt az újságíró, 97. sorszám alatt pedig a PR­szakreferens munkakör szakmai és vizsgakövetel­ményeit írja elő. Az előké­szítés során az volt a felada­tom, hogy a három szak tan­tárgyait úgy hangoljam össze, hogy a szervezés és lebonyolítás a lehető legcél­szerűbb legyen, a közösen és külön tartott órák, tantárgyb­lokkok ne ütközzenek, és mindhárom szak tartalma maradéktalanul megfeleljen a rendeleti szabályozásnak. A sportújságíró szakos hall­gatók így lényegében az elő­írt újságíró képzést kapják, sport- és egyéb hasznos bő­vítményekkel. (Például sportmarketing,"" városmarke­ting, szociológiai alapok, public relations stb.) - A program tartalma év­ről évre változik. Miért? Inkább módosul, mégpe­dig a hallgatói és a külső el­várásoknak megfelelően. Minden szemeszterben kér­dőíves felmérést végzek, vá­laszaikban a hallgatók - töb­bek között - értékelik a programot és az én munká­mat is. De a múlt héten részt vettem egy igen jó hangulatú találkozón, amelyet a tavaly végzett évfolyam rendezett, és átadtak nekem egy felmé­rést, amit a Feleky tanár úr­tól tanultak alapján saját kö­rükben végeztek arról, ki-ki hogyan hasznosította az el­múlt egy évben a programon tanultakat saját gyakorlatá­ban. Ilyen és más módokon folyamatosan megmérette­tünk, az eredményeket pedig - legyenek azok hízelgőek vagy kritikusak - azonnal al­kalmazzuk. Helyénvaló, ha tesszük is, amit tanítunk. - Milyen gyakorlati tud­nivalója van a program iránt érdeklődőnek? - Információk, jelentke­zési lapok a bölcsészkar dé­káni hivatalában szerezhetők be, vagy a program honlap­járól, a http://primus.arts.u­szeged.hu/kultman/ címen. A hirdetésünk hamarosan megjelenik itt, a Délmagyar­országban, amit augusztus végén, szeptember elején megismétlünk. Kezdés szep­tember 16-án, szombaton, szeretettel várunk minden érdeklődőt. A. L. Szegedi Molnár Géza tárlata Munkatársunktól Július 6-án, csütörtökön 17 órakor a Bartók Béla Művelődé­si Központ B-galériájában Kra­tochwill Mimi művészettörté­nész nyitja meg az 1970-ben el­hunyt Szegedi Molnár Géza fes­tőművész emlékkiállítását. A vernisszázson közreműködik a művész fia, Szegedi Molnár Gé­za műtörténész, színművész és Szöllősy József, a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncert­mestere. Szegedi Molnár Géza 1906-ban Szegeden született, majd Rudnay Gyula tanítványa­ként szerzett diplomát a Képző­művészeti Főiskolán. 1932-ben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa lett, majd hazatéré­se után templomképek, oltárké­pek egész sorát festette. Egyik legnagyobb munkája a kispesti, wekerletelepi Szent József plé­bániatemplom falaira festett 300 négyzetméternyi felületű freskó­ja. Vallásos beállítottságá miatt a II. világháború után háttérbe szorult, így ma érdemtelenül ke­vesen ismerik munkásságát. Mostani szegedi tárlata augusz­tus 4-éig tekinthető meg hétköz­napokon 10 és 18 óra között. Ismét Fesztiválterasz a vtv-n Munkatársunktól Mától ismét jelentkezik a vá­rosi televízió nyári kulturális műsorfolyama, a Fesztiválte­rasz. A harmadik évfolyamát kezdő műsor új helyszínről, a Dóm térről jelentkezik 7 héten keresztül, este fél tíztől. Amel­lett, hogy a nézők a megszokott módon belepillanthatnak a sza­badtéri legizgalmasabb próbái­nak, premierjeinek vagy előadá­sainak jeleneteibe, a műsor se­gítségével betekintést nyerhet­nek a szegedi fesztiválnyár éle­tébe is. Ma este a műsor vendége lesz Korognai Károly színigaz­gató, és az első bemutató, az Ist­ván a király rendezője, Iglódi István is. Gyulay Endre megyés püspök a Dóm tér szakrális han­gulatáról beszél, míg Nóvák Ist­ván főépítész a belváros meg­szépüléséről mondja el gondola­tait. A ma 21.30-kor kezdődő mű­sorban a hagyományokhoz hűen nyereményjáték is helyet kap majd. Kitüntetések Munkatársunktól Két esztendeje szavazta meg a közgyűlés, hogy a polgármes­teri hivatalban dolgozókat a munkában eltöltött esztendők alapján közszolgálati elismerés­ben részesítik. Tegnap délután köszöntötték Altordai Sándor­nét, Czeglédi Piroskát, és Füri Klárát, akik 20 esztendeje dol­goznak a városházán. Tizenöt év közszolgálati tevékenységét kö­szönték meg Csorbáné Dobó Ágnesnek, Kakuszi Lászlóné­nak, Kériné Csabai Ildikónak, Olaszné Szacsvai Melindának, Salamon Bélánénak, Széli Já­nosnénak. Papír (és pénz) kell az utazáshoz Okmánytúra A hőhullámok erősza­kosan hozzák tudomá­sunkra: itt a nyár. Az is­kolai bizonyítványosztós, az egyetemi vizsgaidő­szak vége és a felvételik befejeződése utón vissza­vonhatatlanul úrrá lesz rajtunk a nyaralási láz. S a nyaralás többnyire az utazással azonos. Ám megfelelő okmányok nél­kül nem mozdulhatunk ki országunkból. Utazási alapszabály, hogy a szükséges iratokat időben beszerezzük és föltétlenül magunkkal is vigyük. Ahhoz, hogy az okmánybeszerzési túra ne játjon tortúrával, illet­ve hogy a nyaralás nem essen kútba holmi iratok miatt, né­hány jó tanáccsal szolgálunk. Ha az úti cél Horvátor­szág, Szlovénia, Svájc vagy Olaszország, akkor az iratbe­szerző túrát elegendő az új személyi igazolvány elkészít­tetésével kezdeni. Tudni kell azonban, hogy a 18 év alatti­ak, azaz a kiskorúak ezekbe az országokba is csak útlevél­lel utazhatnak, akkor is, ha már elmúltak 14 évesek, s rendelkeznek „személyivel". A régi személyi igazolványt se kell „kidobni", ugyanis a magyar-szlovén határ átlépé­sekor elfogadják a Szlovéniá­ba tartó utazótól. Útlevelet, de gyorsan! So­kan csak a nyaralás kezdete előtt veszik észre, hogy nincs érvényes útlevelük. A polgár­mesteri hivatalok 30 napos ügyintézési határidővel vál­lalják az útlevélkérelmek to­vábbítását, de általános ta­pasztalat, hogy az igénylő kö­rülbelül három héten belül át­veheti új útlevelét. Az igény­léshez szükséges nyomtat­ványt és az illetékbélyeget a postahivatalban tanácsos megvásárolni. A 18 év alatti és a 70 év feletti állampolgá­rok ezer forint értékű illeték­bélyeget vegyenek, a többiek­nek 5 évre szóló útlevél ese­tén 4 ezer, 10 évre szóló ese­tén viszont 6 ezer forintos il­letékbélyeget kell kérelmük­höz mellékelniük. Az elve­szett vagy megrongálódott út­levél helyett az új az alapille­ték kétszereséért „vásárolha­tó". Az útlevél kérelemhez 2 darab, egy évnél nem régebbi fényképet, a régi útlevelet, az érvényes személyi igazol­ványt (kiskorúak esetében a születési anyakönyvi kivona­tot is) át kell adni. A kiskorú útlevelet igénylő kérelmét a szülőknek együtt, a hatóság előtt kell aláírniuk. (Ha a szü­lők elváltak, akkor a bírósági ítéletet kell bemutatnia a gyermek gondozásával meg­bízott szülőnek.) Az akinek most, mikor már tombol a nyár, túl hosszúnak tűnik a 30 napos ügyintézési határidő, megpró­bálkozhat a gyorsított eljárás­sal. Bár mindig sokan vannak a közigazgatási hivatal új ügyfélszolgálati irodájában (Szegeden, a Rákóczi téri épület földszintjén, a Mérey utca felöli bejáratnál), de a korábban fölsorolt iratokkal érdemes sorba állni, de csak akkor, ha az illető indokolni és valahogyan igazolni is tud­ja, miért kell igénybe vennie a gyorsított eljárást. Az a pol­gár, aki itt sikeresen veszi az akadályokat, öt munkanapon belül átveheti új útlevelét. Ha még érvényes az útle­velünk, akkor is fontolóra kell vennünk, kérjük-e vagy sem az új okmányt. Ugyanis például az Európai Unió tag­államai megkövetelik, hogy a tervezett visszautazásunk idő­pontján túl további 3-6 hóna­pig még ne járjon le útleve­lünk érvényességi határideje. Az úti poggyászban azon­ban - az Aktív Tourist Uta­zási Iroda tanácsa szerint ­az utas biztosításnak is ott a helye. Erről általában gon­doskodnak az utaztatók, az egyéni túrázók pedig kérhe­tik az utas, baleset és poggyász biztosításra szako­sodott cégek, például a 83 országgal kapcsolatban álló Atlasz Biztosító Rt. segítsé­gét. Az autóval útra kelők bi­zonyára nem felejtik itthon a forgalmi engedélyt, a kocsi zöld kártyáit, illetve saját jo­gosítványukat sem. Ám Franciaországban, Olaszor­szágban, illetve az amerikai kontinensen szükség lehet a nemzetközi jogosítványra is. Erre a dokumentumra a kül­földön tartózkodó magyar­nak autókölcsönzéskor min­denképpen szüksége lesz. A nemzetközi jogosítványt a rendőrségen személyesen le­het igényelni - a magyar jo­gosítványt, a személyi iga­zolványt, a 3 hónapnál nem régebbi fényképet, 1500 fo­rintos illetékbélyeget és a nyomtatvány boltban megvá­sárolt, majd kitöltött adatla­pot mellékleve. így aztán kö­rülbelül két munkanapon be­lül megszerezhetjük ma­gunknak nemzetközi jogo­sítványunkat. Az okmánytúrába az úti céltól függően beletartozhat a vízumbeszerző körút is. Az európai országok közül csak akkor kell vízumról is gon­doskodnunk, ha Törökor­szágba vagy Albániába uta­zunk. Látható: nem csupán az utazás, de az ahhoz elenged­hetetlen „papírok" beszerzé­se is pénzbe kerül. Ú. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom