Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-05 / 155. szám

SZERDA, 2000. JÚL. 5. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalocsai Katalin újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Átjáró. Nyugdíjas útitársai nevében is reklamált dr. Kiss Kálmánná, aki azt nehezményezi - amit már a tegnapi és tegnapelőtti Csörögben is szóvá tettek -, hogy lezárták a SZUE és a Partfiirdő közötti átjárót. Telefonálónk és társai Budapestről jöttek, kifejezetten azért, hogy a szegedi gyógyfürdőket élvezzék. Evek óta járnak ide, most először érte őket kellemetlen meglepetés. Egy másik olvasónk szerint ideje lenne az üzemeltetőknek szült vallaniok a döntés valódi hátteréről. Besurranok. Mórahalomról és Szőregről kaptunk másokat óvatosságra intő telefonokat azoktól, akiknek lakásában a minap besurranó tolvajok jártak, s nem távoztak üres kézzel. Mórahalmi olvasónk személyleírást is adott a hívatlan látogatóról: 20 év körüli, barna bőrű fiatalember. Segítője egy kisfiú, aki a kiszemelt ház előtt őrködik azért, hogy társa zavartalanul „munkálkodhasson". Gyorsposta. Joó Béláné eddig nem tudta, hogy létezik gyorsposta Szegeden. A minap vette igénybe először sürgős gyógyszerküldésre ezt a lehetőséget, amiről úgy véli, kevesen ismerik. Ezért kérte, tegyük közzé a mások számára is hasznos információt. iioaüttaresi JU *Iv«MI. •••••• Ápolják a tánchagyományokat Új szakképzési irány a bölcsészkaron Bővül az étlap Jóni Gábor: Egyre több tanár is PR-szakra iratkozik. (Fotó: Schmidt Andrea) Falujáró A tavalyi elsó nemzetközi falujáró táncfesztivál sikerén felbuzdulva idén nyáron két alkalommal is rendeznek hasonló kulturális seregszemlét. A fesztiválon hat Csongrád megyei település vesz részt, amelyek külföldi gyermek- és ifjúsági tánccsoportokat látnak vendégül. Az előző évben három Csongrád megyei település, Sándorfalva, Szegvár és Maroslele vett részt az első nemzetközi falujáró táncfesztiválon azzal a céllal, hogy népszerűvé tegyék a lakosság és azon belül a gyermekek körében a népi hagyományok őrzését, valamint lépéseket tegyenek a falusi turizmus beindítására. A három település egy-egy külföldi néptánccsoportot, török, litván és észt gyermektáncosokat látott vendégül. A magyar és külföldi táncosok három egymást követő estén más-más faluban léptek fel, hogy bemutassák néptáncművészetük hagyományait. Az első fesztivál sikerének köszönhetően ebben az évben három újabb községgel bővül a „falujárók" köre. A programsorozatba bekapcsolódott Ásotthalom, Domaszék és Szatymaz is. Az előbbiekben fesztivál említett három település július 19. és 25. között lát vendégül lengyel, német és görög gyermek-, illetve ifjúsági tánccsoportokat. Az utóbbi három falu pedig augusztus 16. és 22. között rendezi meg a fesztivált lett, lengyel és török táncosok részvételével. A második nemzetközi falujáró fesztiválon résztvevő községek együttműködési megállapodást kötöttek a rendezvény sikeres lebonyolítása érdekében és Sándorfalvi Kulturális Egyesületet bízták meg az anyagi források előteremtését szolgáló pályázatok elkészítésével. A szervező Miklós Károly, egykori néptáncoktató szerint a fesztivál célja idén is az, hogy közelebb hozza a megyénkben található települések lakóit a zene és a tánc segítségével, valamint hogy betekintést nyújtson más országok kultúrájának értékeibe. A szervező szeremé olyan mozgalommá kiszélesíteni a falujáró fesztivált, amelybe jövőre már Csongrád megyén kívüli települések is bekapcsolódnának. Azok a falvak, amelyek szívesen részt vennének a jövő évi programsorozatban, Miklós Károlynál jelentkezhetnek a 0630/2068-260-as telefonszámon. H. Sz. Sportújságíró szakkal bővül ősztől a tudományegyetem bölcsészkara és a Délmagyarország által közösen müködtetetett felsőfokú kulturális menedzserképző program. Erről kérdeztük Jóni Gábort, a program vezetőjét. - Mi indokolja az új szak indítását? A nagyobb összefüggések felől szemlélve a program bővítése a kar középtávú stratégiájának része. Dékánunk, Berta Árpád professzor úr nemrég éppen itt, a Délmagyarországban fejtette ki, hogy a hagyományos bölcsészképzéshez célszerű szakirányú szakképzéseket ajánlani, a végzett hallgatók elhelyezkedését segítendő, másfelől hogy ők maguk, saját munkaerő-piaci pozícióikat erősíthessék. A felsőfokú szakképzések kínálatát a kar bővíteni szándékozik. Mi az őszi beiratkozásnál számítunk a frissen, vagy nemrégiben végzettekre, illetve a végzős évfolyamok hallgatóira, abban bízva, hogy mindhárom szak felkelti érdeklődésüket. - Általában kik iratkoznak be a programra? - Kulturális menedzser szakra jobbára a kultúra, közművelődés, közoktatás szakemberei jönnek. Ez a szakképzés része a kötelező tanártovábbképzések hivatalos kínálatának is, bár óraszámát tekintve az előírt duplája. Ezért azok a tanárok, akik érdeklődési körébe illeszkednénk, de csak a kötelezettséget kívánják letudni, nem hozzánk iratkoznak. A kulturális menedzser egyik legfontosabb feladata azonban - a vonatkozó rendelet szerint - „állami, önkormányzati kultúraközvetítő intézmények vezetése", így akik viszont szakmai előmenetelüket, pályázati pozícióikat kívánják erősíteni, jönnek. Szervezeti kommunikáció szakon inkább azok az ambiciózus fiatalok tanulnak, akik az üzleti világ olyan területein mozognak, vagy kívánnak elhelyezkedni, ahol a személyes kapcsolatteremtés sikere a meghatározó. De jönnek a társadalmi, politikai, üzleti élet olyan szakemberei is, akik munkájuk során az adott szervezet médiakapcsolatait szervezik. Érdekes, hogy egyre több tanár is PR-szakra iratkozik, főként azokból az iskolákból, amelyek felismerték: versenyhelyzetbe kerültek, fejlődésükhöz, vagy fennmaradásukhoz intézményi kommunikációjuk jelentős javítása, szakszerűbbé tétele szükséges. A tanév végén a kulturális menedzserek negyedik, a PR-szakreferensek harmadik évfolyama kapott bizonyítványt, így ma már közel másfélszáz intézményvezető, középvezető, beosztott szakember alkalmazza - remélem, sikerrel - a nálunk szerzett ismereteket munkája során Szegeden, a környező városokban, és településeken. Viszont sajnálattal kell megállapítsam, hogy továbbra is nélkülözzük a társadalmi-, politikai közélet választott, vagy kinevezett szereplőit, pedig tekintve például a politikai kultúra általános színvonalát - ezen a területen mindenfajta képzés jót tenne, mindnyájunk nagyobb megnyugvására. De mit tehetünk, „akinek az Isten hivatalt adott..." - Az újságíró, sportújságíró sokaknak vonzó foglalkozás, azonban a média mintha egyre kevesebb állandó munkahelyet kínálna. Nem tartanak ettől? - Az újságíró, sportújságíró munkahelye lehet valamely lap, stúdió, hírügynökség, sajtó-, vagy cikkszolgálat - de dolgozhat ezeknek önálló vállalkozóként is. Kétségtelen, hogy a média szerkezete az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott, a technikai fejlődés, a tömbösödés talán valóban kevesebb állandó alkalmazást igényel, a magas színvonal azonban továbbra is elvárás. Egy jó publicisztika, tudósítás, híranyag készülhet vállalkozói alapon is, sikeres önmenedzselés és hatékony internethasználat kérdése, hogy hol, és mikor jelenik meg. Másfelől arra is van már példa, így nem meglepő, ha egy sikeresen működő napilap részt vállal saját utánpótlása kinevelésében. - Mire épül az új képzés tartalma? Egyrészt a már működő két szak tantárgyaira, és az ott összegyűjtött tapasztalatokra, másrészt ugyanarra az 1994-es miniszteri rendeletre, amely 75. sorszám alatt a kulturális menedzser, 76. sorszám alatt az újságíró, 97. sorszám alatt pedig a PRszakreferens munkakör szakmai és vizsgakövetelményeit írja elő. Az előkészítés során az volt a feladatom, hogy a három szak tantárgyait úgy hangoljam össze, hogy a szervezés és lebonyolítás a lehető legcélszerűbb legyen, a közösen és külön tartott órák, tantárgyblokkok ne ütközzenek, és mindhárom szak tartalma maradéktalanul megfeleljen a rendeleti szabályozásnak. A sportújságíró szakos hallgatók így lényegében az előírt újságíró képzést kapják, sport- és egyéb hasznos bővítményekkel. (Például sportmarketing,"" városmarketing, szociológiai alapok, public relations stb.) - A program tartalma évről évre változik. Miért? Inkább módosul, mégpedig a hallgatói és a külső elvárásoknak megfelelően. Minden szemeszterben kérdőíves felmérést végzek, válaszaikban a hallgatók - többek között - értékelik a programot és az én munkámat is. De a múlt héten részt vettem egy igen jó hangulatú találkozón, amelyet a tavaly végzett évfolyam rendezett, és átadtak nekem egy felmérést, amit a Feleky tanár úrtól tanultak alapján saját körükben végeztek arról, ki-ki hogyan hasznosította az elmúlt egy évben a programon tanultakat saját gyakorlatában. Ilyen és más módokon folyamatosan megmérettetünk, az eredményeket pedig - legyenek azok hízelgőek vagy kritikusak - azonnal alkalmazzuk. Helyénvaló, ha tesszük is, amit tanítunk. - Milyen gyakorlati tudnivalója van a program iránt érdeklődőnek? - Információk, jelentkezési lapok a bölcsészkar dékáni hivatalában szerezhetők be, vagy a program honlapjáról, a http://primus.arts.uszeged.hu/kultman/ címen. A hirdetésünk hamarosan megjelenik itt, a Délmagyarországban, amit augusztus végén, szeptember elején megismétlünk. Kezdés szeptember 16-án, szombaton, szeretettel várunk minden érdeklődőt. A. L. Szegedi Molnár Géza tárlata Munkatársunktól Július 6-án, csütörtökön 17 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ B-galériájában Kratochwill Mimi művészettörténész nyitja meg az 1970-ben elhunyt Szegedi Molnár Géza festőművész emlékkiállítását. A vernisszázson közreműködik a művész fia, Szegedi Molnár Géza műtörténész, színművész és Szöllősy József, a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertmestere. Szegedi Molnár Géza 1906-ban Szegeden született, majd Rudnay Gyula tanítványaként szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán. 1932-ben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa lett, majd hazatérése után templomképek, oltárképek egész sorát festette. Egyik legnagyobb munkája a kispesti, wekerletelepi Szent József plébániatemplom falaira festett 300 négyzetméternyi felületű freskója. Vallásos beállítottságá miatt a II. világháború után háttérbe szorult, így ma érdemtelenül kevesen ismerik munkásságát. Mostani szegedi tárlata augusztus 4-éig tekinthető meg hétköznapokon 10 és 18 óra között. Ismét Fesztiválterasz a vtv-n Munkatársunktól Mától ismét jelentkezik a városi televízió nyári kulturális műsorfolyama, a Fesztiválterasz. A harmadik évfolyamát kezdő műsor új helyszínről, a Dóm térről jelentkezik 7 héten keresztül, este fél tíztől. Amellett, hogy a nézők a megszokott módon belepillanthatnak a szabadtéri legizgalmasabb próbáinak, premierjeinek vagy előadásainak jeleneteibe, a műsor segítségével betekintést nyerhetnek a szegedi fesztiválnyár életébe is. Ma este a műsor vendége lesz Korognai Károly színigazgató, és az első bemutató, az István a király rendezője, Iglódi István is. Gyulay Endre megyés püspök a Dóm tér szakrális hangulatáról beszél, míg Nóvák István főépítész a belváros megszépüléséről mondja el gondolatait. A ma 21.30-kor kezdődő műsorban a hagyományokhoz hűen nyereményjáték is helyet kap majd. Kitüntetések Munkatársunktól Két esztendeje szavazta meg a közgyűlés, hogy a polgármesteri hivatalban dolgozókat a munkában eltöltött esztendők alapján közszolgálati elismerésben részesítik. Tegnap délután köszöntötték Altordai Sándornét, Czeglédi Piroskát, és Füri Klárát, akik 20 esztendeje dolgoznak a városházán. Tizenöt év közszolgálati tevékenységét köszönték meg Csorbáné Dobó Ágnesnek, Kakuszi Lászlónénak, Kériné Csabai Ildikónak, Olaszné Szacsvai Melindának, Salamon Bélánénak, Széli Jánosnénak. Papír (és pénz) kell az utazáshoz Okmánytúra A hőhullámok erőszakosan hozzák tudomásunkra: itt a nyár. Az iskolai bizonyítványosztós, az egyetemi vizsgaidőszak vége és a felvételik befejeződése utón visszavonhatatlanul úrrá lesz rajtunk a nyaralási láz. S a nyaralás többnyire az utazással azonos. Ám megfelelő okmányok nélkül nem mozdulhatunk ki országunkból. Utazási alapszabály, hogy a szükséges iratokat időben beszerezzük és föltétlenül magunkkal is vigyük. Ahhoz, hogy az okmánybeszerzési túra ne játjon tortúrával, illetve hogy a nyaralás nem essen kútba holmi iratok miatt, néhány jó tanáccsal szolgálunk. Ha az úti cél Horvátország, Szlovénia, Svájc vagy Olaszország, akkor az iratbeszerző túrát elegendő az új személyi igazolvány elkészíttetésével kezdeni. Tudni kell azonban, hogy a 18 év alattiak, azaz a kiskorúak ezekbe az országokba is csak útlevéllel utazhatnak, akkor is, ha már elmúltak 14 évesek, s rendelkeznek „személyivel". A régi személyi igazolványt se kell „kidobni", ugyanis a magyar-szlovén határ átlépésekor elfogadják a Szlovéniába tartó utazótól. Útlevelet, de gyorsan! Sokan csak a nyaralás kezdete előtt veszik észre, hogy nincs érvényes útlevelük. A polgármesteri hivatalok 30 napos ügyintézési határidővel vállalják az útlevélkérelmek továbbítását, de általános tapasztalat, hogy az igénylő körülbelül három héten belül átveheti új útlevelét. Az igényléshez szükséges nyomtatványt és az illetékbélyeget a postahivatalban tanácsos megvásárolni. A 18 év alatti és a 70 év feletti állampolgárok ezer forint értékű illetékbélyeget vegyenek, a többieknek 5 évre szóló útlevél esetén 4 ezer, 10 évre szóló esetén viszont 6 ezer forintos illetékbélyeget kell kérelmükhöz mellékelniük. Az elveszett vagy megrongálódott útlevél helyett az új az alapilleték kétszereséért „vásárolható". Az útlevél kérelemhez 2 darab, egy évnél nem régebbi fényképet, a régi útlevelet, az érvényes személyi igazolványt (kiskorúak esetében a születési anyakönyvi kivonatot is) át kell adni. A kiskorú útlevelet igénylő kérelmét a szülőknek együtt, a hatóság előtt kell aláírniuk. (Ha a szülők elváltak, akkor a bírósági ítéletet kell bemutatnia a gyermek gondozásával megbízott szülőnek.) Az akinek most, mikor már tombol a nyár, túl hosszúnak tűnik a 30 napos ügyintézési határidő, megpróbálkozhat a gyorsított eljárással. Bár mindig sokan vannak a közigazgatási hivatal új ügyfélszolgálati irodájában (Szegeden, a Rákóczi téri épület földszintjén, a Mérey utca felöli bejáratnál), de a korábban fölsorolt iratokkal érdemes sorba állni, de csak akkor, ha az illető indokolni és valahogyan igazolni is tudja, miért kell igénybe vennie a gyorsított eljárást. Az a polgár, aki itt sikeresen veszi az akadályokat, öt munkanapon belül átveheti új útlevelét. Ha még érvényes az útlevelünk, akkor is fontolóra kell vennünk, kérjük-e vagy sem az új okmányt. Ugyanis például az Európai Unió tagállamai megkövetelik, hogy a tervezett visszautazásunk időpontján túl további 3-6 hónapig még ne járjon le útlevelünk érvényességi határideje. Az úti poggyászban azonban - az Aktív Tourist Utazási Iroda tanácsa szerint az utas biztosításnak is ott a helye. Erről általában gondoskodnak az utaztatók, az egyéni túrázók pedig kérhetik az utas, baleset és poggyász biztosításra szakosodott cégek, például a 83 országgal kapcsolatban álló Atlasz Biztosító Rt. segítségét. Az autóval útra kelők bizonyára nem felejtik itthon a forgalmi engedélyt, a kocsi zöld kártyáit, illetve saját jogosítványukat sem. Ám Franciaországban, Olaszországban, illetve az amerikai kontinensen szükség lehet a nemzetközi jogosítványra is. Erre a dokumentumra a külföldön tartózkodó magyarnak autókölcsönzéskor mindenképpen szüksége lesz. A nemzetközi jogosítványt a rendőrségen személyesen lehet igényelni - a magyar jogosítványt, a személyi igazolványt, a 3 hónapnál nem régebbi fényképet, 1500 forintos illetékbélyeget és a nyomtatvány boltban megvásárolt, majd kitöltött adatlapot mellékleve. így aztán körülbelül két munkanapon belül megszerezhetjük magunknak nemzetközi jogosítványunkat. Az okmánytúrába az úti céltól függően beletartozhat a vízumbeszerző körút is. Az európai országok közül csak akkor kell vízumról is gondoskodnunk, ha Törökországba vagy Albániába utazunk. Látható: nem csupán az utazás, de az ahhoz elengedhetetlen „papírok" beszerzése is pénzbe kerül. Ú. S.