Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

SZOMBAT, 2000. JÚL. 1. SZEGED 5 Szoborszeplő. K. Szabó Sándorné felháborodva arra hívta fel figyelmünket, hogy éjjel a Korányi rak­part egyik legszebb szobrát, a „Kalapos hölgyet" vandá­lok piros festékkel lefújták. Törvénytelen gaz. Papp János Újszegedről telefo­nált. A Marostői városrész­ben ugyanis több hektáron csak acat virít, megfertőzve a környező területek művelt földjeit is. Olvasónk úgy tudja, törvény ítja elő, hogy a tulajdonosnak rend­be kell tartania földjét. Nem érti, az illetékes ható­ságok ezt miért nem el­lenőrzik? Jogi segítség. Panella­kásban élő olvasónk (tele­fonszáma: 485-035) töb­bedmagával olyan jogászt keres, aki szintén panelban lakik, és - mint telefoná­lónk fogalmazott - „a Sze­táv kiszolgáltatottja". Nem locsolják. Nagy István nem érti, ha már szép növényekkel ékesítet­ték a Sándorfalva felé ve­zető úton lévő körforgal­mat, akkor miért nem fordí­tanak gondot a növények locsolására. Olvasónk sze­rint ugyanis már két tuja ki­száradt a vízhiány miatt. Hibás lyukasztó. Lau­disz Béláné fiát - telefoná­lónk állítása szerint - annak ellenére büntették meg az ellenőrök, hogy az autó­buszvezetőnél felszálláskor jegyet váltott. A férfi a Petőfitelepről induló 22-es helyi járatra szállt fel csü­törtök reggel a Szilléri su­gárúti megállóban. A meg­vásárolt jegyet a lyukasztó­ban érvényesítette, de a szerkezet csak egy lyukat ütött a papíron. Az el­lenőrök nem fogadták el a jegyet, és 1200 forintra büntették a férfit. Miért nem gondoskodnak arról, hogy a lyukasztók megfe­lelően működjenek? - kér­dezi telefonálónk. Humánusabban! A ke­rékbilincs alkalmazásáról szóló tegnapi cikkünk kap­csán telefonált Cs. S.-né, aki szerint az önkormány­zatnak arról is gondoskod­nia kellene, hogy elegendő parkolóhely álljon az autó­sok rendelkezésére. Telefo­nálónk kifogásolja továbbá, hogy az ellenőrökből hi­ányzik a humánusság, mert nem törődnek azzal, ha va­laki önhibáján kívül állt tíz perccel tovább a parkoló­ban, ugyanúgy megbüntetik őket, mint azokat, akik par­kolócédula nélkül állítják le autójukat. A telefonáló la­kosságbarát parkolási rend­szert, és ehhez illő humá­nusságot szorgalmaz. Útlezárás A Hajós és a Malom utca találkozásánál már fél éve megszűnt a ko­rábban sokáig húzódó épít­kezés, ami miatt két éven keresztül félpályás útlezá­rás nehezítette a közleke­dést. Egyik olvasónk arra hívta fel az illetékesek fi­gyelmét, hogy az út egyik fele ma is le van zárva, pe­dig a munkálatok már befe­jeződtek. ussnsnirm Bartha László kontra Frank József Szeged szeretné a várat A várra 94 milliót költött a megyei önkormányzat. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szegedi lakosok jogos igényé­nek, mely szerint a szegedi vár legyen tulajdonjogilag is a Szegedieké. Ezért szeretném Önnek felajánlani segítségün­ket, illetve együttműködésün­ket a Vár jogi státuszának, tu­lajdonviszonyának rendezésé­hez. A bevezetőben említett kul­turális értékeket gyarapító gondolatba tartozik az Ópusz­taszeri Emlékpark is. Az el­múlt évben több jelentős ese­ménynek adott otthont, de meggyőződésünk szerint is­mertségét, értékeit tovább tud­nánk emelni. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a működtető gazdasági társaság­ban tulajdonosként rész vesz. Azért, hogy még nagyobb fe­lelősséget tudjunk vállalni e nemzeti ereklyénk működteté­sében, szeretnénk felajánlani Önnek és Önön keresztül a Megyei Közgyűlésnek a tőke­emelés lehetőségét." A választ két nappal később dátumozták. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke először meglepetésé­nek adott hangot, mivel az iktatás nélküli levelet egy­szerűen leadták a megyeháza portáján, arról már nem is be­szélve, hogy ilyen témában személyesen kellene tárgyal­ni, nem pedig a nyilvánosság bevonásával. Eleve lehetetlen komolyan venni azt az aján­latfélét, amelyet közgyűlési felhatalmazás nélkül tesznek. Leszögezi, a vár nem el­adó, ami pedig a működtetés tehertételét illeti: üzemelteté­se a Móra Ferenc Múzeum­hoz tartozik, az intézmény költségvetésének 0,5-0,8 szá­zalékát teszi ki. A „multi­funkcionális hasznosításra" azért nem kerülhet sor, mert a várat csupán múzeumként lehet működtetni, egyébként a rekonstrukcióhoz nyert pá­lyázati pénz visszafizetendő. A megyei közgyűlés 94 mil­lió forintot költött a vár és környékének rendbe hozata­lára, a turisták, a szegedi pol­gárok örömére egyaránt. A mintegy 4 hektáros Stefánia parkot 6 évvel ezelőtt a me­gye a szegedi önkormányzat­nak ajándékozta - fogalmaz az elnök. ^ Frank József a követ­kezőket javasolja a polgár­mesternek: „Üzletelés helyett elsők között a szegedi belvá­ros épületeinek és szellemi életének akut problémáit kel­lene megoldani, mondjuk a Virág Cukrászda, a Kass Ga­léria, a Kass Szálló, a színház és benne a Szegedi Kortárs Balett ügyeit. Említhetném még Szeged csatornahálóza­tának és úthálózatának siral­mas állapotát is, de marad­junk a történelmi belváros­ban. A felsoroltak megannyi megoldásra váró feladatok, melyekre Önök szerint nincs szabad pénzeszköz. Akkor miért és miből akarják meg­vásárolni azt az objektumot, amelynek Szeged városát is szépíteni igyekvő gazdája van?" A levél végén a megyei önkormányzat elnöke meg­említi, hogy az ópusztaszeri emlékpark sem eladó. Öt évvel ezelőtt 28 milliós törzstőkével alakult meg a társaság, Szeged 1 millióval szállt be. Évről évre fejlődött a park, 350-400 ezer látoga­tót fogad. Sok munkával ju­tottak el a mai állapotig, nem látja szükségét a törzstőke emelésének. Mindkét felet megkérdez­tük a témában. A levélben le­írtakat fenntartják. De nem csupán ebben egyezett véle­ményük, hanem abban is, hogy a másik féllel a legjobb igyekezet ellenére sem lehet szót érteni. V. Fekete Sándor Bartha László szegedi pol­gármester a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökéhez címzett, június 26-án keltezett levelé­nek bevezetésében arról ír, hogy az önkormányzat ko­moly erőfeszítéseket tesz a millennium jegyében kulturá­lis értékeinek gyarapításért, a történelmi belváros szépítésé­ért, a századforduló patinájá­nak visszaállításáért. Elérke­zettnek látják a pillanatot a megyei közgyűlésre nézve kedvező vagyoni megállapo­dás megkötésére. „A nagyárvíz előtti Szeged történelmét jelképező Vár je­lentős terhet ró a Megyei Közgyűlés költségvetésére, ugyanakkor az épület teljes helyrehozatala és multifunk­cionális hasznosítása szerve­sen illeszkedne hosszú távú fejlesztési terveinkhez. Ezen túl szeretnénk megfelelni a Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Hegedűs Szabolcs újságíróval oszthat­ják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, va­sárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20­9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat keresű, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetóirodáinkban. Furcsa levélváltás történt a héten a szegedi polgár­mester és a megyei önkormányzat elnöke között. Szokatlan, mivel mindkét levél hamarabb jutott a sajtó kezébe, mint magához a címzett­hez. Nincs szó levéltitok teregetéséröl, hiszen a megszólított személyen kívül a városházi írást postázták még a minisz­terelnöknek, a Nemes­kürtyró! Hunyadkürtyre keresztelt millenniumi kormánybiztosnak, Tor­gyán József és Rocken­bauer Zoltán miniszter­nek és lapunknak is. A megyei önkormányzat elnöke következetes akart lenni, ö sem saj­nálta a levélpapírt, az említettek első kézből ol­vashatták válaszát. Hosszú­tá vfutó­nak szá­mít a sze­gedi vá­rosatyák között Ka­tona Gyu­la, akit 1977 óta újból és újból képviselőjüknek választanak Móraváros lakói. Miért lehet a közgyűlés rekordere a jelenlegi önkormányzati ciklus végén közsze­replőként negyedszáza­dos évfordulót ünneplő képviselő? - Nyitott könyv vagyok az emberek előtt: születésem, 1940 óta Móravároson, először a Remény, aztán a Korda utcában élek. Dolgoz­ni is a közelben, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetke­zetnél dolgoztam 38 évig, az öntöde és a hőkezelő üzem­vezetője voltam, de a párt­tagságra se egykor, se most nem vettek rá. A népfront­ban viszont a lakosságért dolgoztam. Úgy gondoltam, ez csak nem lehet bűn, ezért a rendszerváltás után is in­dultam a választásokon. Független képviselő lettem, vagyok - magyaráz, szinte mentegetőzve Katona Gyula. - Úgy gondoltam, a tanács­tagnak és a képviselőnek ugyanaz a feladata: tenni és dolgozni a lakóterületéért. Ez a közösségi munka füg­getlen a politikai változások­tól. A rekorder képviselő: Katona Gyula II Szavazáskor ne vezéreljék a kezemet! ## Tanácstagból képviselő A távolabbi és a közel­múlt összenő Katona képvi­selő beszámolójában. Akik egykor a népfront mozga­lomban vettek részt, azokra a rendszerváltozás után mint a lakóközösség aktivistáira számíthatott. Katona úr kép­viselőként alkalmazott mód­szerei is tanácstagként meg­szerzett tapasztalatain ala­pulnak. Szerinte fontos, hogy évente négyszer fórumon ta­lálkozzon választóival, két­hetente pedig fogadóórát tartson. Néhány levelet is küld választópolgárainak: az év elején a terveit vázolja, az esztendő végén beszámol ar­ról, mire költötte el képvi­selői alapjának forintjait. Számára az a természetes, hogy gyakran biciklire ül, új­abban pedig az általa szerve­zett városőrség autójával járja Móraváros utcáit. Sze­rinte ez a napi, közvetlen kapcsolat a kulcsa a képvi­selő és választói harmonikus kapcsolatának. Távol tartja a pártoktól magát Katona Gyula. Bár a rendszerváltás után az MDF támogatásával jutott a To­rony alá, de e párt közgyűlé­si frakciójából kilépett, mi­kor a képviselők többsége Kerékpáros képviselő, de Zsigulival járó városőr is Katona Gyula. (Fotó: Schmidt Andrea) megszavazta a CGE-szerző­dést. Az első csalódás: CGE - Nem titok: 100 millió fo­rintot osztottak szét az „igen­nel" szavazó képviselők kö­zött. Bár ezt a pénzt az „ige­nes képviselő" a lakóterületé­re fordíthatta, de nem mérte föl, hogy az akkori 42 forin­tos vízdíj a csillagos égig szökik. Szerencsére ez a rossz szerződés és a CGE már a múlté - jelentette ki Katona Gyula Az első önkormányzati ciklusban a városüzemelteté­si bizottságban jól érezte magát, sokat tanult Katona képviselő. A második cik­lusban a víz és csatornabi­zottság elnökeként sokat üt­között az elhíresült francia vizes cég, a CGE miatt: fá­radhatatlanul érvelt az indo­kolatlan vízdíj emelés ellen, a csatornahálózat elmaradt karbantartása és bővítése mi­att. Katona képviselő kije­lentette: ő nem adta el ma­gát. - Ne vezéreljék a kezemet szavazáskor! Csak a függet­len képviselő teheti meg, hogy minden kérdésről saját lelkiismerete és a választói érdeke alapján szavazzon ­magyarázza Katona Gyula, miért tart egyforma távolsá­got a pártoktól. - A várospo­litikából mindenképpen ki kell zárni a politikát! Harcos képviselőnek terem babér? Nem csak a saját eredmé­nyének tartja, a móravárosiak összefogásának tudja be, hogy e terület minden utcájá­nak példaszerű az infrastruk­túrája. A közösségi ház az első, a stációk a második cik­lus kiemelkedő sikere. Az első városvezetés eredményei között tartja számon a Móra­városi körút elkészültét, ami újjáértelmezi a városrész sze­repét. A vadaspark fejleszté­se, a Kálvária sugárút-Móra­városi körút kereszteződésé­nél a kongresszusi terem és a sportcsarnok fölépítése után fölértékelődik a terület. Ugyancsak nő a városrész je­lentősége akkor, ha majd idá­ig, a Kálvária sugárútig ér az E5-ös út. A múlt év decemberében újjáalakult csatornamű társu­lat elnökeként Katona Gyula annak örül, hogy Szegeden mindenfelé épül, 40 kilométer­rel gyarapodik a vezetékrend­szer: most 650, a következő fordulóban körülbelül 1000 érdekeltet kötnek a hálózatra. Míg a korábbi társulat beruhá­zásaként 36 kilométer, addig a vízmű szolgáltatás 1994-es privatizálása után csak 6 kilo­méter csatorna épült. Most az a terv, hogy négy év alatt a város egészében, sőt az üdülőterületeken is megépül a csatorna, aztán majd egyszer a szilárd útburkolat is. Harcol, nagyon harcol a 3­as villamosért, a nagyállo­máshoz vezető közvetlen buszjáratért a képviselő. Azt viszont Katona Gyula saját kudarcának is tekinti, hogy a Kolozsvári téri ABC áruhá­zat bezárta a Spar, így aztán Móravárosnak nincs egy olyan üzlete, ahol hentesárut lehetne vásárolni. De a kép­viselő nem hagyja magát: most éppen ABC-ügyben mozgat meg minden, de min­den követ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom