Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

SZOMBAT, 2000. JÚL. 29. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Panek József újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkhan. Állami gondozottak az Eko-parkban Tíz nap mennyország Táncoltak, énekeltek és szavaltak a bemutatkozó előadáson az állami gondoskodásban éló gyermekek. (Fotó: Schmidt Andrea) Csikorgás. Egy keddi hívásunkra reagált Radics János, az SZKT közönségkapcsolatok irodájának vezetője, aki elmondta, hogy a Dugonics téri villamoskitérő sínjeit azóta megolajozták, és ezt rendszeresen megteszik majd a jövőben is. A Gogol utcában lakó olvasónk panasza az volt, hogy a villamossínek csikorgása reggel fél S-kor Juj" ébresztői a környéknek. Az SZKT kérése, hogy ha a jövőben még olyan probléma van, az ott lakók a 485-495ös számon bármikor jelezhetik. Fürdő. Szeged városképét szívén viselő olvasónk szerint a gőzfürdő épülete is hozzátartozik a város szép Munkatársunktól Egy görög állampolgár feljelenlése alapján lopás alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A görög férfi közel 4 millió forint értékű Volkswagen Golf típusú személygépkocsiját július 21-re virradó éjjel ismeretlen tettesek eltulajdonították. Az autót a rendőrök két nappal később találták meg Fejős Ferenc Attila 31 éves szegedi lakos portáján. A férfi ellen orlátványához, ezért kívülről is ráférne egy felújítás, lévén a mostani állapota elszomorító. Nyomtatvány. Nehéz helyzetben találta magát az a telefonálónk, aki az önkormányzathoz szociális lakásigénylést szeretett volna benyújtani még a szeptemberi közgyűlés előtt, ám ezt nem tehette meg, mert az épületkezelő és fenntartó vállalat Dáni utcai irodájában nem talált nyomtatványt hozzá. Az irodán azt mondták, 2 hét múlva érdeklődhet, de olvasónk nem érti, hogyan lehet akadály egy nyomtatvány hiánya. szágos körözést adtak ki, de ez idáig nem sikerült megtalálni. Fejős Ferenc személyleírása: körülbelül 175 centiméter magas, erős testalkatú, haja sötétbarna, sűrű és rövidre nyírt. Szeme színe zöld. A szegedi rendőrkapitányság kéri, hogy aki tud Fejős jelenlegi tartózkodási helyéről, jelentkezzen a 477-577-es szám 15-57-es mellékén Tamás Tibor rendőr főhadnagynál. Tíz nap mennyorszagot ígért az Ágota tábor lakóinak Kothencz János. Tíz örömteli napot az állami gondozott gyermekeknek, okikról még mindig kritikus véleménnyel bír a társadalom. Kothencz János, aki maga is állami gondoskodásban nótt fel, arra tette fel az életét, hogy ezt a képet lerombolja, ízzé és porrá zúzza. Az állami gondozottak országos találkozója, az úgynevezett Ágota tábor szerdán nyitotta meg kapuit az Eko-parkban. Csütörtök délelőtt nagy volt a sürgés-forgás az Ekopark nagytermében, ahol az ország különböző gyermekotthonaiból érkezett csoportok készültek a bemutatkozó előadásra. Láthatóan mindenki izgult, a fellépők és a publikum is. Egy, csak egy ember volt nyugodt: Kothencz János. Az amúgy hiperaktív fiatalember, a tábor fő szervezője, a Veszélyeztetett Magyar Fiatalságért Alapítvány (VEMAFA) elnöke kertésznadrágban üldögélt a közönség soraiban. - Ötven órája nem aludtam, az látszik rajtam, de egyébként jól vagyok - mondta, majd leültetett maga mellé. Csak arra kért még, hogy nézzem a gyermekek arcát és persze a produkciókat, amelyek évről évre jobbak. Két évvel ezelőtt még csak annyit mondtak a gyermekek bemutatkozásképpen, hogy nagy az az intézmény, ahol laknak. Nem többet. Most a veszprémiek kezdték a sort. A lakásotthonokban élő dunántúliak elmesélték, hogy kicsi közösségükben úgy csiszolódnak egymáshoz, mint a kövek. Szeretnek öltözködni, olvasni és táncolni. Utóbbinak tanúbizonyságát is adták, amivel hatalmas sikert arattak. Az őket követő bácsalmási lányok nem beszéltek, csak denszeltek, de úgy, hogy az hajazta a zenetévés tánci-táncik cgyné„Akinek nincs múltja, nem lehet j ö v ó j e . Ilyen egyszerű!" magyarázta Galiba Ferenc, hogy élete közelmúltbeli történéseinek meséjét és terveinek vázolását miért színezi emlékekkel. A parasztcsaládból származó tanárember szerint a múltra való emlékezés érzelmeket kelt, az érzelmek nemes gondolatokat ágyaznak a tudatba, amire aztán az ember egységes életet építhet. A 73 esztendős Galiba Ferenc igazi ősszegedi: a „fügés emberként" ismert gazda fia nem csupán kerttervezőként, de pedagógusként is a természet védelmére nevel, s azt is sokan tudják róla, hogy sándorfalvi földjén odútelepct rendezett be a madaraknak. Mi Galiba Ferencet mint az első szabadon választott szegedi közgyűlés doyenjét. melyikét. Megérdemelten kaptak vastapsot a hálás publikumtól. A kaposváriak nyúlfarknyi színdarabot mutattak be, amelyben érezhetően több volt az improvizáció, mint a betanult szöveg. De ez nem rontott a produkció értékén, sőt. Olyan dolgok kerültek napvilágra, amely valószínűleg minden állami gondozottat nyomaszt. A történet anyáról és lányáról szólt. A gyermek ennivalót kért az anyjától, aki közölte, nincs pénze, mire a színpadi csecsemő feltette a kérdést: - Miért szültél meg, ha nem tudsz felnevelni? Csend ült a nézőtéren, nagynagy csend. Az elhagyatottság csendje, amit a makóiak rapprodukciója oldott fel. A Tiszában horgászunk, de haazaz a testület rangidős tagját kértük múltidézésre. „Azokat az elveket be kell tartani, amiket több ezer éve kőtáblába véstek! Igaz ez a magán, de a közéletre is" - összegezte tapasztalatait Galiba Ferenc, aki a hagyományt, a hűséget és a munkát tartja a három legfontosabb értéknek. A hagyomány jelentőségére példaként saját családtörténetéből villantott föl képeket. Szépen mesél arról, hogy mennyire természetes az, hogy gazdák maradtak: ő kertész és madarász, egyik a fia a gabonafélék kutatója, egyik unokája most végzett a gödöllői agrártudományi egyetemen, így az is érthető. Galiba úr miért tartotta fontosnak, hogy azokat a földeket, melyeket kuláknak nyilvánított szüleitől nem örökölhetett. lat nem hoztunk, mert mi itt is, ott is kishalak vagyunk szavalták a tiszadobiak büszkén, teljes erőbedobással. A csíksomlyóiak bevezetőjükben elmondták, hogy bár vannak náluk problémák, nem panaszkodni, hanem szeretni és szeretetet kapni jöttek Szegedre. Majd elénekeltek egy dalt, amely egy olyan fiúról szólt, aki kereste az anyját, de nem találta meg. A bemutatkozó előadások végén felbőgött a hangfalakból egy mai magyar sláger, amely keretbe zárta a történetet. Ennek a következőképpen szól a kezdősora: „az éjjel soha nem érhet véget, varázsolj nekem valami szépet." Kothencz János és munkatársai azon vannak, hogy a fts. „Az igaz élethez be kell tartani azokat az elveket, amiket több ezer éve kőtáblába véstek." (Fotó: Nagy László) megvegye a rendszerváltozás után. A hűséggel kapcsolatos példázata, hogy nejével, hászegedi találkozón olyan varázslatos élményekhez juttassák a gyermekeket, amelyekben ritkán vagy még soha nem volt részük. Igy például hajókáznak majd a Tiszán, ellátogatnak a Szegedi Tudományegyetem őslény- és ásványtani tanszékérc, valamint a Móra Ferenc Múzeumba és lovas kocsival járják be a várost, de helikopteren vagy tűzoltókocsin a nyári Mikulás is megérkezik majd a táborba. Tíz nap mennyországot ígért az Ágota tábor lakóinak Kothencz János. Tíz örömteli napot az állami gondoskodásban élő gyermekeknek, akikről még mindig kritikus véleménnyel bír a társadalom. De meddig? Szabó C. Szilórd rom gyermekükkel és hat unokájukkal épp ma, 2000. július 29-én ünneplik meg házasságkötésük 50. évfordulóját... „Kilenc rendszerváltást éltem meg: a Horthy-rendszer idején születtem, aztán jött a Szálasi-rendszer, majd 1945, utána a '47-cs fordulat, amit 1956 próbált korrigálni, a Kádár-rendszer és a jelenlegi. A közösség képviselete: szolgálat. Ezt a gondolatot hangsúlyoztam abban a beszédemben, melyet az alakuló közgyűlésen..." „Egyéni képviselőként a választókerületemben a csatornázás és a szilárd burkolatú utak építése volt a legfőbb célom. Érdekelt a gazdasági átalakítás, hogy meg lehessen csinálni az igazságtételt, visszajusson a föld az eredeti tulajdonoNASA-kép Génsebészet, géntechnológia, génmanipulációk, csupa olyan különös, titokzatos kifejezések, melyek sokkal inkább idézik számunkra a távoli jövót, mint jelen korunkat... Bombaként robbant néhány héttel ezelőtt a hír, miszerint kutatóknak sikerült feltérképezniük az emberi génállományt: megfejtették a humán örökítőanyag bázissorrendjét. S bár e nagyszerű felfedezés mindössze az első lépés affelé, hogy képesek legyünk, mondjuk, gyermekünk genetikai adottságait előre meghatározni, vagy a biztosítótársaságok genetikai tulajdonságaik alapján válogassák meg ügyfeleiket, mégis igen szélsőséges reakciókat váltott ki a hír. Vajon mi az igazi, gyakorlati jelentősége e felfedezésnek, milyen területen hasznosíthatjuk az így nyert információkat; s mindenekelőtt, valósak-e félelmeink, visszaélhet-e az emberiség ezzel a tudással akár most, akár a jövőben? A kérdésekre megtudhatjuk a választ a júliusi Negyedik Dimenzió vendégeitől, dr. Raskó Istvántól, az MTA SZBK Genetikai Intézet igazgatójától és dr. Hadlaczky Gyula tudományos tanácsadótól. A televíziós magazin rendszeres nézői már megszokhatták, hogy a műsor készítői időről időre előrukkolnak valami újdonsággal, meglepetéssel. Ám az a vadonatúj, harminc részből álló sorozat, amelynek vetítését „NASA: amerikai űrkutatás a kezdetektől napjainkig" címmel július 30-án kezdik meg. még a fenti kategóriában is igazi szenzációnak számit. Ez a fantasztikus összeállítás elénk vetíti az emberiség történetének talán legjelentősebb projektjének mozzanatait; a kezdetektől egészen a jelenkorig — a tervek megszületésétől a megvalósulásig, az első Holdra szállásig. Az első epizódot július 30-án, vasárnap este 7 órai kezdettel a Telin Televízióban jelentkező Negyedik Dimenziót követően, a 4.D Filmklub keretén belül tekinthetik meg, harminc percben. Fekete Annamária soknak vagy Icszármazottaiknak. Tanárként úgy éreztem, ott a helyem az oktatás változásait vezénylő testületben. így aztán két bizottságban is tapasztalhattam, mennyire vaskalapos maradt a városházi hivatalnokok egy része, de a közgyűlés se volt tökéletes: a notórius hiányzók miatt nem tudott folyamatosan dolgozni." Az MDF-alaplló Galiba a párt etikai bizottsága elnökeként szóvá tette, hogy az önkormányzati képviselők tíz százaléka nem a választóit képviseli, hanem saját karrierjét építgeti. Ezért azzal büntettek, hogy 1994ben nem indítottak képviselőjelöltnek és kizártak a pártból. .Végül egy hatásos beszéddel elérte, hogy visszavegyék, de erről értesítetést a mai napig sem kapott, mégis MDF-tagnak vallja magát. Ez a tortúra megtanította arra, hogy kellenek a pártok, de csak az olyanok, melyek tartják magukat a természet fő törvényéhez, aminek lényege: élni és élni hagyni. Újsiásii Ilona anyatej világnapja Szoptatni akarni kell Azért, hogy újra „divatba jöjjön" a szoptatás, fokozódjék a szoptatási kedv, az Egészségügyi Világszervezet - WHO - augusztus elsejét az anyatej világnapjának, augusztus első hetét pedig a szoptatás világhetének jelölte ki. A figyelem ráirányítása az anyatej fontosságára sokat változtatott a szoptató és a nem szoptató édesanyák arányán, utóbbiak javára. Nagyanyáink idejében még nem beszéltek róla, nem csináltak ügyet belőle, magától értetődő volt, hogy a szülő anya saját tejével táplálja csecsemőjét. Aztán néhány éve a szakemberek vészharangokat kezdtek kongatni amiatt, hogy a világ fejlett országaiban csökkent a szoptatási kedv. A modern nő számára ugyanis fontosabb lett saját teste, melle szépségének megőrzése, a mihamarabbi munkába állás, a szakmai karrier, mint az, hogy anyatejével táplálja gyermekét. Pedig az anyatejnél nincs tökéletesebb táplálék. Azért, hogy újra „divattá" váljon a szoptatás, fokozódjék a szoptatási kedv. az Egészségügyi Világszervezet - WHO - augusztus elsejét az anyatej világnapjának, augusztus első hetét pedig szoptatási világhétnek jelölte ki. A Magyar Védőnők Egyesülete 1993-ban kapcsolódott a WHO által meghirdeteti világnaphoz. s azóta a szegedi védőnők is minden évben megszervezik anyatej világnapi programjukat. Az ideit tegnap, pénteken rendezték az Ifjúsági Házban, ahová szép számmal érkeztek várandós asszonyok és a közelmúltban szült édesanyák. A meghívott szakemberek - szülész, gyermekgyógyász, védőnők - egybehangzóan állították: a szoptatás hozzáállás kérdése, s az az anya, aki akar. tud is anyatejet adni csecsemőjének. A kismamák 98 százaléka képes a szoptatásra - állítják a szakemberek -, s a szülészeteken mindent meg is tesznek azért, hogy minél többen tudják használni e képességüket, s azért, hogy a 3. 4. napra az édesanyának bő teje legyen. Aztán, a továbbiakban a tej mennyisége sokban függ az anya lelkiállapotától, a nyugalomtól, és attól is, hogy családja milyen mértékben kíméli ki, mennyre segít neki a gyermek ellátásában. Az egyik legfőbb javallat, hogy nem szabad fogyókúrázni a szoptatás hónapjai alatt, ilyenkor csak a gyerek lehet a fontos, s nem a jó alak. A tegnapi rendezvényen a pár hónapos gyermekekkel érkező anyukák tanácsot kaptak ahhoz, hogyan, mi módon hosszabbítható a szoptatási idő, növelhető a tejmennyiség, milyen fogamzásgátló szerekkel, eszközökkel szabad védekezni a terhesség ellen a szoptatás ideje alatt. Az anyatej világnapján reflektorfénybe kerül az anyatejes táplálás, de egyetlen nap programjával nem lehet fokozni a szoptatási kedvet. A kismamák gondozásáért felelős védőnők azonban mindennapi munkájuk során sokat segítenek az édesanyáknak abban, hogy minél több hónapig tudják szoptatni gyermeküket. Nem hiába esik egyre több szó az anyatej varázslatos erejéről, erre bizonyság, hogy 1992 óta az anyatejes táplálás aránya Magyarországon 45 százalékról 54 százalékra emelkedett. K.K. Autótolvajt keresnek Galiba Ferenc rendszerváltásai „Természeti törvény: élni és élni hagyni"