Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

6 CSONGRÁD MEGYE PÉNTEK, 2000. JÚL. 28. Marosvári Attila: - A diplomáciai, helyi politikai, valamint a kulturális kapcsolatok erősítése mellett, területfejlesztési célokat is szolgálnia kell a határ menti együttműködéseknek. (Fotó: Nagy László) Hol léphetünk át? Határszakasz Állandó átkelőhely Átkelősűrűség* (db) (km/ átkelő) Románia 7 65 Jugoszlávia 5 33 Szlovákia 16 42 Horvátország 5 71 Ukrajna 5 27 Szlovénia 4 26 Ausztria 12 30 *'Táblázatunk második oszlopában a határátkelőhelyek egymástól való távolsága szerepel. kormány e térséget támogató politikája határozza meg e beruházások ütemét. Tény az is. hogy az autópálya vonzza a befektetőket. Erre szükség is lenne, mivel megyeszerte ezrével szűntek meg munkahelyek, amelynek negatív következményei kiemelten érezhetők a makói kistérségben. A határ mentén tervezett fejlesztések emiatt is fontosak lennének. Ezért lobbiznunk kell a program mielőbbi megvalósítása érdekében. - A kiszombori határátkelő megnyitásáért évek óta sokan „harcolnak", mégsem tudják sikerre vinni az ügyet. - A korábban lelassult folyamatban most tapasztalható bizonyos mértékű elmozdulás és információink szerint van esély annak idei átadására. Persze, ott minden szempontból a schengeni elvárásoknak megfelelő színvonalú átkelőhelyet kellene kialakítani, még ha az nagyobb anyagi ráfordítást is igényel. Ugyanakkor az idő sürget. Jelenleg több községen halad át a forgalom és ez nem erősíti az ott élők komfortérzetét. így a Kiszombor-Őscsanád határállomás megnyitása erőteljesen összefügg az M43-as kiépítésével is. Úgy gondolom, felgyorsulhatna a megye felzárkózása az ország fejlettebb régióihoz, ha ezek a nagy infrastrukturális beruházások elkészülnének, nem szólva a Szeged-Temesvár közötti vasúti összekötetés megteremtéséről. Ez utóbbival kapcsolatban tudni kell: most készíttetünk - a megyei területfejlesztési tanács támogatásával egy arra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánytervet. - Bár tagadhatatlan ezen célok indokoltsága, megvalósításuk fontossága, de az ország költségvetési keretéhői aligha lehet azokra a közeljövőben súlyos milliárdokat szerezni. - Ezért kell kiaknázni a már említett interregionális pályázati lehetőségeket, amelyhez a megyei önkormányzat kezdeményezésével létrehozott Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós együttműködés keretei között reális esély is van. „Akcióterületünk" ugyanis elsősorban a Szeged-Arad-Temesvár tengelyre koncentrálódik. De a magyar-román érdekek érvényesítésének a Makó-Nagyszentmiklós mikroregionális együttműködés is a motorja lehet. Ebbe a határ két oldaláról több mint húsz kistelepülés tartozik hiszen a környezetvédelem. a szennyvízkezelés, vagy a Maros vízvédelme egyaránt érdeke a határ mindkét oldalán lakóknak. Csongrád megyében tehát példaértékűnek nevezhető, hogy a megyei önkormányzat erőteljes határfejlesztési elképzeléseihez társul szegődnek a kistérségi szerveződések is. Ez az egymásra épülő, közös akarat pedig segítséget jelenthet a küzdelmek felvállalásakor, illetve a kitűzött célok elérését szolgáló út végigjárásában. Az oldal a Csongrád Megyei Közgyűlés megbízásából készült, írta és szerkesztette: N. Rácz Judit A kiszombori átkelőhely megnyitása enyhíthetné az egyre növekvő határforgalom okozta gondokat. (Fotó: Miskolczi Róbert) Forgalmi adatok Időszak (év) 1980 1990 2000 Országos (jármű/nap) Magyar-román (jármű/nap) 18740 1222 74709 14570 90000 9000 A magyar-román határ 453 kilométeres szakaszán 13 közúti határátkelőhely található. Ezek közül azonban csak hét működik állandó jelleggel, hat ideiglenes nyitva tartással üzemel. Ezenkívül a két ország között öt helyen van vasúti összeköttetés, amely megfelel az országos átkelési sűrűségnek. Hazánk hét országgal határos és az egyes államhatárok nagyságát tekintve a romániai szakasz a második leghosszabb. Ugyanakkor az átkelőhelyek sűrűsége - a horvát államhatár után - a legkedvezőtlenebb, hiszen mintegy 65 kilométerenként lehet csak egyik országból a másikba belépni. Miután az állandó átkelők közül is csak három - amelyek egyike Nagylak cs ott a napi forgalom többnyire eléri a tízezret - az, ahol nemzetközi árués teherforgalom bonyolódik, a helyzet még kritikusabb. Ilyen halárátkelő ugyanis 151 kilométerenként található a magyar-román határszakaszon! Ezért legalább négy ideiglenes átkelőt kellene állandóvá tenni és további négy újat megnyitni ahhoz, hogy az országos átlagot elérhessük. Ezért nagyon is érthető az az erőfeszítés, amellyel a megyei közgyűlés is sürgeti a kiszombori határátkelő mielőbbi megnyitását, különösen, hogy a romániai oldalon már kiépítették az utat és a villanyvezetéket. Jó lenne meggyőzni a magyar kormányt arról is - tudtuk meg a megye álláspontját -, hogy a jelenlegi M5-ös nyomvonalára is érdemes volna talán rákötni az M43-as ötven kilométernyi szakaszát, éppen az uniós források megpályázhatósága miatt. Az EU ISPA, közlekedésfejlesztést segítő támogatásának elnyerésében pedig külön előnyt jelentene, ha a határ túloldalán a románok is hasonló érvek alapján pályáznának az uniós pénzre. Centralizált modell a területfejlesztésért A határon átnyúló együttműködési rendszer továbbfejlesztésére a megyeileg centralizált, hálózati modell a legalkalmasabb. Részben azért mert kompatibilis a Phare-CBC jelenlegi struktúrájával, valamint a határ menti együttműködésben kulcsszerepet játszó eurorégiók megyei alapon szerveződtek. A szakértők a főbb előnyök között elsőként emlftik azt, hogy ez a hálózati modell hozzáilleszthető a magyar területfejlesztés intézményrendszeréhez, azaz gazdája lehet a megyei önkormányzat területfejlesztési osztálya. Módot ad a megyék számára, hogy a halár mindkét oldalán jól működő intézmények - egymás megfelelő partnereként - vegyenek részt a programok kidolgozásában. megvalósításában. Ezen feltételek között pedig biztosítható a megyék érdekképviselete, ugyanakkor lehetőség van megyei specializációra is. A határon átnyúló kapcsolatok alakításában a négy magyar megyét érintő konkrét feladatok közül Csongrád Megyei Önkormányzatra hárulna a területrendezés módszertani és gyakorlati koordinációja. Emellett a kulturális kapcsolatok szervezését, integrálását látná el. A megyei feladatok kiterjednek még - a közös, magyar-román projektek készítése kapcsán - a két ország szakhatóságai, minisztériumai felé irányuló lobbitevékenységre is. Emellett a tervek elkészítéséhez szükség van a pályázati források igénybevételére. A térség földrajzi adottságaiból következik, hogy a megyei önkormányzat - a mezőgazdaság, az élelmiszeripari termékek fejlesztési irányvonalának meghatározásához - közös piacfeltáró programokba is be kíván kapcsolódni. A trilaierális akciók magyar-román vonatkozásait a DKMT eurorégiós szervezet, illetve a megyei önkormányzat koordinálná. Természetesen részben megyei felelősségként kell számon tartani a megfelelő helyi politikai háttér biztosítását is. Bár a román-magyar határtérség több évtizedes elszigeteltsége az utóbbi időben oldódott, a külföldi tőke mégsem kedveli ezt a területet. Ugyanakkor - a gazdasági fejletlenségből adódóan - előnyként említhető, hogy a természeti értékek e térségben nem szenvedtek visszafordíthatatlan károkat. Ezért Csongrád megye, illetve a hazai és a román társmegyék meglévő kulturális, népművészeti hagyományait is figyelembe véve reális célnak tekinhető a régió idegenforgalmának fejlesztése. Erra a megyei önkormányzat nagy figyelmet kíván fordítani, hiszen ezzel is elősegíthető a térség integrált felzárkóztatása. Phare-segítséggel, a megyéből integrálva Az 1996-ban jóváhagyott magyar-román Phare-CBC-projektek között első volt a „Magyar-román határtérség fejlesztési koncepciója és programja". Ennek előkészítésében az érintett négy megye - Békés, Csongrád, Hajú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg aktívan közreműködött. A dokumentum kidolgozásának költségeit is részben nekik kellett finanszírozni, mintegy 2,5 millió forint értékben. A megyék együttműködésén alapuló határ menti fejlesztési koncepció és program kidolgozásában alapvető szempont volt a partnerek közös akaratának érvényre juttatása. Különösen, ha tekintetbe vesszük: itt inkább politikai és nem természetes határról van szó, amelynek két oldalán élők között korábban legfeljebb formális kapcsolat volt. A rendszerváltást követően az ezzel összefüggő kérdések, az esetleges együttműködések viszont már nem számítottak tabutémának. Sőt! Azok felértékelődéséről lehet beszélni. Természetes ugyanakkor, hogy a fejlesztési programnak összhangban kell lennie a román, magyar nemzeti, valamint az Európai Uniós támogatási politikával is. Nehézséget jelent azonban, hogy a négy hazai megye - amely az ország területének közel egynegyedét, lakosságának pedig ötödét adja önmagában nem alkot egy tervezési egységet, nincs regionális döntéshozó szerve. Ezért a fejlesztési elképzeléseket megyei szintről kell integrálni, majd egyeztetni. Ez komoly feladatot rótt és ró a jövőben a Csongrád Megyei Önkormányzatra is. Az együttműködés természetesen megszabott tervek alapján történik, amelyek a megyei és kistérségi stratégiai programokat is figyelembe veszik, valamint szerepelnek az egyes intézmények koncepcióiban is. A határtérség fejlesztési programja azonban nem jelenti a megyei területfejlesztési koncepció felülvizsgálatát vagy kiegészítését. Célja az, hogy szintetizálja és programba rendezze a négy megye határon átnyúló tevékenységét, annak érdekében is, hogy könnyebben pályázhassanak az EU-s támogatásokra. Az Európa Tanács a 70-es évektől szaporodó eurorégiók alakulását követően ugyanis először a „Madridi keretszerződés a területi közösségekről és hatóságokról" című dokumentumban vázolta fel a határon átnyúló együttműködésekre vonatkozó főbb elvárásokat. A határok nélküli Európa gyakorlati megvalósulását - az unió legnagyobb költségvetésű közösségi kezdeményezése az Interreg támogatja. A Phare-CBC pedig „lefedi" az EU és a társult tagországok közötti teljes határszakaszt. Sőt! A program történetében először 1996-ban kiterjesztette azt két Phare-ország - Magyarország és Románia - közötti határszakaszra is. A program nem EUs határokra történő kiteijesztésén túl az unió újabb bizonyítékát is adta annak, hogy a társult országokkal folytatott politikájában kiemelten kezeli a határ menti együttműködések támogatását. Hazánk, 1998 őszén, ugyanis - Phare-CBC és saját forrásainak felhasználásával - elsőként lett tagja az Interreg IIC kezdeményezésnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy magyar kezdeményező, például Csongrád megye - egy EU-tagországbéli társ mellett - a szomszédos országokból is bevonhat partnereket. A lebonyolítandó programot pedig az Interreg adta kereteken belül - a magyar hatóságokkal egyetértésben maga tervezheti meg! Megyei és országos érdek is Kell a kiszombori átkelő A magyar-román határ mentén Ringbe szállni a jó célokért Csongrád megye - határ mentisége miatt is fokozott figyelmet fordít a várható uniós csatlakozásra történő felkészülésre. Ebbe pedig beletartoznak az interregionális kapcsolatok is. Az ezek segítségével megvalósuló fejlesztési elképzeléseket ugyanis kiemelten preferálja az unió, hiszen garanciát jelenthetnek a határ menti konfliktusok elkerülésére. Marosvári Attilával, Csongrád Megye Közgyűlésének alelnökével a román határ menti megyékkel való együttműködés, térségfejlesztés lehetőségeiről beszélgettünk, amelyben jelentős szerepet játszhat a megyei önkormányzat is. - A romániai helyhalósági választások után is van esély a romániai testvérmegyékkel kialakítón eredményes együttműködés folytatására? - Temes és Arad megye új elnökével ugyan még nem tudtunk konzultálni a kérdésről, de érdekeink oly mértékben nyugszanak közös alapokon, hogy azok mérlegelése, illetve Románia uniós csatlakozási szándéka, valamint annak figyelembe vétele, hogy a román-magyar határ schengeni határ lesz. indokolttá teszi az eurorégiós együttműködés további erősítését. - Ennek több formája létezik, de köztük a legköltségesebb éppen az, amire a legnagyobb szükség lenne: a gazdasági, területfejlesztési célok megvalósítása. - Valóban, de hátrányos helyzetünk felszámolása érdekében e kérdésekkel kiemelten kell foglalkozni. Fel kell mérni, ki kell használni adottságainkat, hogy a hazai, helyi források „ügyes mozgatása" kapcsán EU-s támogatásokhoz is hozzájuthassunk. Fontos lenne az is, hogy Szegedig mielőbb kiépüljön az M5-ös autópálya. Ezt követően pedig számíthatnánk a Romániába irányuló forgalom könnyítését szolgáló, M43-as autópálya munkálatainak megkezdésére is. A 43-as út pedig - az M5ös mellett - a IV. számú helsinki folyosó (Berlin-Bécs -Budapest-Konstanca-lsztambul) egyik irányadó nyomvonala. Így azok kiépítését az EU is támogatja. Alapvetően azonban a magyar és román egyezmények, a rendelkezésre álló pénzforrások, illetve a