Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-25 / 172. szám

Ár- és belvíz: szigorúan ellenőrzött forintok (3. oldal) ALAPÍTVA: 1910-BEN KEDD, 2000. JÚL. 25., 90/172. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) kölcsön, drága építkezés Végre vége a feketemunkának? Az alapvető építő­anyagok áremelkedése az elmúlt években az inflációt sem követte, ennek ellenére ma másfélszer annyiba ke­rül felépíteni egy csalá­di házat, mint egy év­vel ezelőtt. Az otthonte­remtés ilyen drasztikus drágulását a telekárak gyors emelkedése mel­lett döntően az okozta, hogy a kedvezményes hitelekhez ma már min­dent számlával kell igazolni. A mesterek pedig nem szívbajosak, ha számlát kér a meg­rendelő, akkor mind az áfát, mind a később fi­zetendő adót felszámít­ják. Míg tavaly 80-100 ezer forintos négyzetméteren­kénti áron már építhetett valaki egy szerényebb kivi­telű családi házat, addig ma 120-140 ezer forint alatt szinte lehetetlen kivitelezőt találni. - Két éve még hatvan­hetvenezer forintos négy­zetméterenkénti bekerülési költséggel számoltunk, amikor hitelt folyósítot­tunk, ma már százezer fö­lött kalkulálunk - mondja Mohai Mihályné, az OTP lakásfiók osztályának ve­zetője. Júliustól ugyan szinte bárki kaphat kedvezményes kölcsönt, ha építkezik, ám a teljes bekerülési költséget számlával kell igazolnia. Az utolsó szögről is bizo­nyítani kell, legálisan vásá­rolta az építkezéshez. - Még a használt, bon­tott tégláról és cserépről is legalább egy egyszerűsített számlát kell bemutatnia az adósnak, ha fel szeretné venni a hitelt. Az építkezéseket így je­Tüzép-telep: az építőanyagárak növekedése az inflációt sem követte. (Fotó: Schmidt Andrea) lentősen megdrágítja az, hogy sem anyagot besze­rezni, sem mestert alkal­mazni nem lehet feketén. Ráadásul a vállalkozók, egyre jobban tartva az adó­ellenőrzéstől, maguk is a le­gális utat választják. Igaz, ennek árát az épfttetőn ve­rik le. Ennek ellenére to­vábbra is komoly tényező az építőiparban a feketegaz­daság. Egy felmérés szerint az évi 110 milliárdos for­galmat bonyolító hazai építőanyag-kereskedelem legalább negyven százaléka láthatatlan csatornákon zaj­lik. - Olyan a számítógépes rendszerünk, hogy el sem indul, csak akkor, ha névre szóló számlát készítünk ­mondja a Rókusi Tüzép ve­zető-helyettese, Sólya Irén. - Egyébként is, ma már szinte mindenki kér szám­lát. Az építőanyagárak egy­általán nem indokolják, hogy ilyen magas lett egy új ház költsége - tudtuk meg a kereskedőktől. A tégla árát mindössze 6 szá­zalékkal, a szigetelőanya­gokét pedig 10-zel emelték a gyártók az idén. A leg­szembeötlőbb a fuvarkölt­ség növekedése és a szak­ipari munka drágulása volt. Az új kedvezmények beve­zetésével az építési vállal­kozók jó piaci pozícióba kerültek. így a kiszélesített támogatási rendszer nem mindig az érintetteket segí­ti, hanem az építőipart gyá­molítja, amelynek vállalko­zói egyszerűen zsebre vág­ják a többletet. Erre volt már példa néhány évvel ezelőtt, amikor bevezették az áfa-visszaigénylést és módosították a szocpol­kedvezményt. Aligha lehet vitás, hogy az építőipar „kifehérítését" az építtetőkkel fizetteti meg az állam. Ám az is tény, hogy az irreálisan magasra emelkedett használt lakás árak is húzzák felfelé az építési költségeket. A leg­közvetlenebb összefüggés a telekáraknál tapasztalható, amelyek 30-40 százalékkal is megemelkedtek egyetlen év alatt. Ma már Szegeden, egy elfogadható helyen 8­10 ezer forint négyzetméte­re az építési teleknek. így azután, miközben az árak dinamikusan emelked­nek, a kedvezményes építési hitelek hatása egyelőre még nem érezhető a piacon. Az állami segítséget - megfe­lelő jövedelem híján - to­vábbra is csak kevesen tud­ják igénybe venni. Akiknek mégis sikerül, azok az épít­kezés során keményen meg­fizetik az árát... Rafai Gábor A miniszter is derűlátó Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter Weszelovszky Lászlónak, a szegedi vízilabdacsapat gólkirályának adja át az aranyérmet. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól A szegedi sporthétvége illusztris vendége Deutsch Tamás ifjúsági és sportmi­niszter volt. A sportvezető versenyről versenyre járt, szurkolt, díjakat adott át, s tárgyalt a sportágak ve­zetőivel is. Igazán sporto­san zárta a szegedi tartóz­kodását, hiszen a Gellért Szabadidőközpontban nagy teniszmeccsel fejezte be a Tisza-parti látogatá­sát. A sportminiszter biza­kodó a magyar sporttal kapcsolatban, s nagyon re­méli, hogy az olimpiai já­tékokról több aranyérem­mel térnek majd haza ver­senyzőink. A reformok után milyen lesz a honi fo­ci? - erre a kérdésre is la­punk 7. oldalán válaszol. Jobb a MIG-29? Kovács százados, a győző London (MTI) Magyar győzelem szüle­tett az abszolút kategóriában a vadászrepülők világverse­nyén, melyet az angliai cut­tesmore-i légibázison ren­deztek meg a hét végén. Kovács Péter százados, a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőez­red pilótája MIG-29-es gé­pével maga mögé utasította a belga, holland, amerikai F­16-osokat, F-18-asokat, a francia Mirage-okat, az uk­rán, orosz SZU-27-eseket és MIG-29-eseket. 9 Kanadában próbálkoznak Strasbourgban a zámolyi romák. (2. oldal) Hellmann's majonéz 205Ft 155Ft csemege, valódi. 255ml Holnapi lapszámunkban Kétszeres tankolás Munkatársunktól A Jugoszlávia és Magyarország közötti iizem­anyag-határforgalom iránya többször is változott az elmúlt tíz évben: szinte mindig hordta valaki a ben­zint, a gázolajat a szomszédba. Most éppen mi járunk át tankolni, ám ez bombaüzlet helyett inkább csak jö­vedelemkiegészítés. A határ könnyen járható, a gáz­olaj literje Horgoson csupán egy márka, s ha nem büntet meg bennünket tíz márkára a rendőr, s visszafelé behozunk egy felbontott literes üveg tö­ményt, már megérte a szűk másfél órába és a 40-50 kilométernyi kocsikázásba kerülő fuvar. Tegnap mi is tankoltunk. (Riportunkat holnapi gazdasági mellékletünkben, az Egy százalékban olvashatják.) A szegedi belváros udvarai Üdítő színfolt: utcára nyíló, növényekkel befuttatott kis udvar a József Attila sugárút elején. (Fotó: Nagy László) Munkatársunktól A szegedi Belváros régi épületei meghitt hangulatú udvarok egész sorát rejtik. Sőt: olyan házak is akadnak, amelyeknek udvarai közt „titkos" átjáró vezet, így a tömbbelsők szinte füzért al­kotva kapcsolódnak egymás­hoz. A belvárosi házakba zárt kincs azonban egyelőre nem csillog kellő fényben: talán csak a Klauzál téri Wagner-udvar állapota méltó környezetéhez. A jövő, szerencsére, bizta­tó: már elkészült a szegedi belvárosi udvarok föltárásá­nak terve. Megnyitott töm­bökön átvezető átjárók csa­logatják majd a kapualjakba bekukkantó járókelőt, a „ki­bontott" udvarok földszint­jén pedig apró üzletek cégé­reit lengeti a szél... Mindez álmodozásnak tűnik - de Kiss István szege­di építész föltáró munkájá­nak eredményeit már bele­foglalták a Belváros építési szabályzatába is. (Riportunk az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom