Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

PÉNTEK, 2000. JÚL. 21. FESZTIVÁLNYÁR 7 Tenger a Kárász utsán wrétféle fényben úszik a vasárnap késő délutáni Kárász i\ utca. Egyik a lemenő Napé, másik a frissen fólkattintott kirakatvilágításoké. Az ég borong. Yeats neve jut eszembe. Yeats... Ködbe vesző tenger sóhajt, miközben megyek, megyek a Kárászon, s egyszer csak belérek a könyvesboltba. Bévül vagyok immár, kosár a kezemben, és azon töprengek, miért abszurd e szituáció, miért álomszerű. Könyvesboltban vagyok? Ez előfordul. Nincs nálam pénz? Ez még gyakoribb (bankkártyám van). Hát akkor meg mi a furcsa?... Megvan: vasárnap délutánt írunk, mégis nyitva a bolt! Kérdem is rögtön az eladóhölgyet: nyilván arról van szó, hogy valamiért be kellett mennie az üzletbe, tárva maradt az ajtó, én - aki, ha könyvesboltot lát, betér - automatikusan besétáltam, s most kifognak penderíteni, nemde? Korántsem - így a pénztárgépnél a hölgy -, tényleg nyitva vannak vasárnap délutánonként, ameddig tart a fesztiválnyár. Az ok: hétközben az emberek rohannak, munkaidő végén várja őket a másod-, harmadik műszak, nincs idejük könyvesboltban nézelődni. És hátha nyáron, hétvégenként, jobban ráérnek kötetek közt böngészni, mint egyébkor. Tkj agyon jó ötlet, mondtam, eltűntem a polctengerben, s L \ csak jóval később bukkantam felszínre, mikor már tényleg zárt az üzlet. Kezemben, mint gyöngyhalászéban a gyöngyszem: a Yeats-kötet. - És két perc múlva, kívül már a könyvesbolton, kirakat- s képkeretben, meglátom a tengeri tájat. Tükörsima az égszürke víz, szél nem mozdul, mégis méter-magas, kilométer-hosszú hullámok gördülnek ki, szabályos egymásutánban, a partra. Kigördül-visszacsúsz, kigördül-visszacsúsz. Lélegzik a tenger a Kárász utcán, a lemenő Nap- és a feljövő lámpafényben. Nem, nem álmodom. Farkas Csaba Törzsasztal a borkultúráról Szombaton este hét órakor ismét jelentkezik a Telin Televízióban a Törzsasztal, a Kontraszt Produkciós Iroda és a Délmagyarország Kft. közös műsora. A gasztronómiát és a borkultúrát népszerűsítő magazinban újabb „törzsvendégekkel" találkozhatnak a nézők. A Szegeden és Hódmezővásárhelyen fogható műsor vendége lesz Debreceni Pál, a Vylyan Rt. tulajdonosa. A szegedi vállalkozót egyre többen ismerik arról, ami kedvtelést jelentett számára: a Villányi-hegységen, Kisharsányban immár övé a második legnagyobb szőlőbirtok és az egyik legmodernebb pincészet. Homolya Vivien, a Zwack Rt. munkatársa elmondja, mi is a kapcsolat az Unicum és a borok között, mi az, amiért egy híres vállalkozó a magyar borászatban fantáziát lát. A hónap borbarátai rovatban ezúttal két, az élet más területéről ismerős arcot láthatnak viszont a televízió nézők. Lednitzky Péter, a Vivendi Telecom Hungary kormányzati és külkapcsolati igazgatója többek között a kóser borokról is beszél, míg Nemcsók Jánostól, az MSZP frakcióvezető-helyettesétől megtudhatjuk, melyik a kedvenc fajtája. Ezentúl Kovács Zsolt vendéglő-tulajdonossal a koktélok elkészítésének rejtelmeibe tekinthetünk bele. többek között néhány trükköt is megtudhat az érdeklődő.. Frank Sándor mesterszakáccsal a megújult Kék Csillag étteremben nézhetünk "szét, ahol együtt főzhetnek a képernyő előtt: egy különlegesen elkészített báránysült vörös boros aszalt szilva mártással lesz a terítéken. Papp Csaba, a Délmagyarország Kft. munkatársa beavatja a nézőket a boretikett szabályaiba: beszél arról, hogy milyen bort illik vinni ajándékba, hogyan csomagoljuk, milyen napszakban fogyasszunk testesebb, illetve könnyebb nedűt. Nyilatkozik a műsornak Horváth Erzsébet, a Duna Hungária Borház tulajdonosa, aki három fajta bort mutat be a nézőknek: egy pécsi cirfandlit, egy szekszárdi kékfrankos rosét és szintén egy szekszárdi kadarkát kóstolnak meg és értékelik. A szerkesztő-műsorvezetők: Somodi Sándor és Horváth Zoltán mindenkit szeretettel várnak a Telin Televízió adásában. A Törzsasztal ezentúl minden hónap utolsóelőtti szombat estéjén lesz látható 19 órakor. Ismétlés szombat esténként, ugyanabban az időben. Tóth-Szenesi Attila Felvétel előtt: Horváth Zoltán műsorvezető és Horváth Erzsébet, a Duna-Hungária Borház tulajdonosa. (Fotó: Nagy László) km ti 'LUS | repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31 Telefon: 62/424-715. A Somogyi-könyvtár aulájában Kiállítás - könyvritkaságokból Munkatársunktól Tegnap nyílt és október 20-ig tekinthető meg az a könyvritkaságokat bemutató tárlat, amelyet a Somogyikönyvtár rendezett Magyarország és a nagyvilág címmel a könyvtári aulában. A milleniumi év alkalmából szervezett kiállítást dr. Trogmayer Ottó nyugalmazott múzeumigazgató ajánlotta a közönség figyelmébe azzal, hogy a történelmet úgy lehet a mai ember számára megfoghatóvá tenni, ha eredeti dokumentumokat láthat. A ritkaságok között a látogatók végigkísérhetik a magyar történelem fordulópontjait a külföldön írott és külföldről származó, főleg latin, német és francia nyelvű könyvek és dokumentumok tükrében, és olyan kuriózumokkal is találkozhatunk. mint egy korabeli világtörténelmi áattekintés, mely az ókortól kezdve mutatja be a történelem folyamát, magába foglalva a maA „Magyarország és a nagyvilág" című kiállítást Trogmayer Ottó nyitotta meg. (Fotó: Karnok Csaba) gyarság történetét is. A legrégebbi kiállított dokumentum egy 1390-ből származó birtokper dokumentuma. mely a Szent István idejéből való jogrend alapján kelt, illetve több irat foglalkozik a török fenyegetettséggel és megszállással, mely abban az idóben Magyarországra irányította Európa figyelmét. Nóvák András tájakról, aktokról, Spartacusról Természetadta impressziók képei Tájképekkel, csendéletekkel és természetesen jellegzetes aktképekkel találkozhatnak az érdeklődök pénteken délután Nóvák András szegedi festőművész kiállításán a képcsarnok kft. Gulácsy Galériájában. A tárlatot, mely augusztus 4-ig tekinthető meg, ma 17 órakor Szuromi Pál művészeti író nyitja meg. - A tavalyi budapesti tárlata után ma ismét Szegeden nézhetik meg a képeit az érdeklődők. Milyen kiállításra számíthat a közönség? - A pesti kiállítást az Újpesti Galériában abból az alkalomból rendeztük, hogy tavaly volt harminc esztendeje, hogy eljöttem Budapestről és váltam végérvényesen szegedivé. Ezt nyugodtan állíthatom, mert attól a naptól, hogy ideérkeztem, minden Szegedhez köt. Akkor összegyűjtöttem a képeimet minden „évjáratból" és stációból, amelyet a harminc év alatt bejártam. A mostani tárlat nem kötődik alkalomhoz, de a Képcsarnokkal nekem régi közös múltam van, ezért is örültem neki. hogy a Gulácsy Galéria a Képcsarnoké lett. Annak idején rendszeresen dolgoztam nekik, és ezek a képek el is keltek, úgyhogy azt hiszem rangos helyet vívtam ki magamnak a képcsarnoki festészetben. - Milyen képanyagot választott a Gulácsy Galériához? - A kiállítás anyagát csendéletek, tájképek és aktképek teszik majd ki, mindegyikből tíz-tíz darab. Az akt egy különös varázs nekem, hiszen középiskolás korom óta próbálom valahogy megfogalmazni ezt a varázslatot, anélkül, hogy elértem volna. Soha nem elég belőle, és bizonyosan úgy foNovák András festőművész szerint az aktfestészet különös varázs, mely csak impresszióiban elérhető. (Fotó: Karnok Csaba) gok majd meghalni, hogy egy aktfestmény készül a kezem alatt. - Vagyis ha valaki Nóvák Andrásra gondol, az aktfestészet jut eszébe? - Aki valamennyire ismer, bizonyosan nem az elvont képeim alapján különböztet meg, hanem az aktképekre asszociál. Ekörül van egyébként is a legtöbb balhé körülöttem. Egyszer volt Kaposvárott egy kiállításom, ahol a Képcsarnok vállalat arra kért fel, hogy kizárólag aktképeket fessek a bemutatóra. Át is adtam úgy harminc képet, és mivel megnyitót nem rendeztek, elmentem megnézni mi lett a tárlatból. Amint megérkeztem, rögtön észrevettem, hogy a hátam mögött kiállítás eladói nem tartanak egészen normálisnak. Szóltam is, hogy lehet a szemembe is mondani, s ekkor bukott ki belőlük, hogy „Ember, ez egy kisváros, hogy lehet ide ilyen képeket küldeni, és különben is, magának ennyi nője van...?" Mondottam nekik, nekem csak a feleségem van és én magam. Azt válaszolták rá, hogy a katalógusbeli életrajz szerint én egy konstruktív tájképfestő vagyok. Csakhogy ezek a képek erotikus tájak, mondottam, de azért figyelmeztettek, vigyázzak magamra, mert ez egy kisváros. Hát, szegény Rippl-Rónaival is valószínűleg ezt csinálhatták Kaposvárott. Sok a félreértés az aktfestészet körül, hiszen ennek nem is lehet kikerülni a titokzatosságát és a művész és a modell körüli kapcsolati kérdéseket. - A modell eszköze vagy része a festménynek? - A modell olyan mint a színész. Ezt én mindig elmagyarázom, hogy nem róla van szó, hanem arról a szerepről, amelyet én eljátszatok vele. A színész sem gyilkos, ha gyilkost játszik. Persze ezt nehéz felfogni, ezért újabban inkább csinálok néhány vázlatrajzot arról, hogy mit szeretnék csinálni. és így könnyebben érthető lesz. Gyakorlatilag meg tudnám modell nélkül is oldani, de az ember egy idő után sematikussá válik, ha csak saját kútfejéből dolgozik. A természet mindig ad valami sajátos inspirációt, akár az apró részletekben, akár a nagyon fontos karakter kérdésekben. - Ezek szerint az elvont festészet egyszerűbb volna? - Azt egyik képcsarnoki festményem nyomán kaptam egyszer egy nagyon kedves levelet, melyben a tulajdonos afelől érdeklődött, hogy hol van az a táj, amelyet lefestettem. Én visszaírtam neki, hogy az a táj csak az én fantáziámban él, de természetesen az inspirációt valamikor gyerekkoromban, Kalocsa környékén az Alföldön szerezhettem. Én mindig természetelvű festőnek tartottam magam, illetve olyannak, aki a természetelvből leszűrt tanulságokat festi meg. Még a nagyon elvont képeimről is úgy gondoltam, hogy magától értetően megfejthető. Ezt abban az időben tapasztaltam, amikor a debreceni képcsarnoknak dolgoztam, ugyanakkor pedig a szabadtéri Spartacus előadására rabszolgabábu díszleteket készítettem. Rabszolgákat, vérző testtel, sebekkel. Én nem szeretem az erőszakot, és ez a munka annyira magával ragadott, hogy már rémeket láttam, és az impressziókból megfestett egyik képemnek is a Spartacus nevet adtam. Ez a kép volt Debrecenben az első, amelyet megvásároltak, úgyhogy én soha nem becsülöm le a közönség értő képességét. Az elvont, fogalmi képekhez „nyelvtudás" is szükséges. Ez azonban nem változtat rajta, hogy mindig igyekszem a „meleg kályhánál" maradni, vagyis ahonnan a képpel kiindultam, azt a lehető legegyszerűbb természethez közeli módon megfesteni. Természetesen ezalatt a természetből leszűrt impressziókat, tanulságokat kell érteni. Panek József 6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H—Szo.: B—22-ig. Vas.: 8—20-ig. RA' Al CSAVAR KFT. 6724 Szeged, Bakay N. u. 29. Tel./fax: 62/424-208, 424-209. / Jlférttj X lisemeraJ 6722 Szeged, Mérey u. 15. Tel.: 62/420-689 Nyitva tartás: H-P.: 6-20-ig. Sz.: 6-12-ig. Vas.: ZÁRVA ül 1! ««| éfes Eggffe (fo (fo wpj COOP SZEGED RT. MA A Dóm téren 20 óra 30-tól Strauss: Cigánybáró. A XIX. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztiválon menettánc 16.30-tól az Aradi vértanúk teréről, megnyitó a külföldi és magyar tánccsoportok bemutatkozásával 17 órától a Dugonics téren. A Fürdőudvarban este fél kilenctől Játék a kastélyban. Nóvák András festőművész kiállítása 17 órakor nyílik a Gulácsy Galériában. Nánay Szilamér festőművész kiállítása 11 órakor nyílik a Royal szállóban. A Közéleti Kávéház keretében 18 órától a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház kertjében, Arcok a szegedi közművelődésből. Vendég: Czenéné Vass Mária népművelő. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat. Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak, valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is látogatható. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményéből. A Magyarország és a nagyvilág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somogyi Könyvtárban látogatható a könyvtár nyitvatartási rendje szerint. Nagy Gábor kiállítása az ArtTér Galériában tekinthető meg, hétköznapokon 10-től 17 óráig. (DeákF. u. 31). A Szegedi Egyetem Rajz-művészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása a Dél-magyarországi MÉH Rt. irodaházában (Bocskai u. 8/B). Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10től 18 óráig látogatható. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Szegedi Molnár Géza emlékkiállítása. Tájképtárlat Munkatársunktól Nánay Szilamér festőművész tájképeiből nyílik kamarakiállítás ma 11 órakor a Royal szálló különtermében. Az eseményen bemutatják a művész e témában megjelent albumát is. A tárlatnyitón közreműködik Pavlovits Dávid gitárművész. Ferroglobus iQ Ferroglobus Kereskedőház | H-Ó728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu Ch ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705