Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-19 / 167. szám

6 FESZIVÁLNYÁR CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 20. MA A Fürdőudvarban 20.30-tól Molnár Ferenc: Játék a kastélyban. A Százszorszép Gyermekházban 10 órától Kukkantó, látogatás a Szegedi Sütödébe. Az Ifjúsági Házban ma 10 órától játszóház lesz, aszfaltrajz versennyel, gyurmaszobor készítéssel és madzagszövéssel. A Közéleti Kávéház rendezésében 19 órakor Argentína, diavetftéses úti beszámoló a Szög-Art Galériában. (Szentháromság u. 34.) A házigazda Gimesiné Dr. Dudás Irén idegenvezető. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak, valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is látogatható. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Feketeházban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményéből. Nagy Gábor kiállítása az Art-Tér Galériában tekinthető meg, hétköznapokon 10-től 17 óráig. (Deák F. u. 31). A Szög-Art Galériában Victor Gaga és Constantin Raducan kiállítása látogatható. A Szegedi Egyetem Rajzművészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétköznapokon 10-18 óráig a Dél-magyarországi MÉH Rt. irodaházában (Bocskai u. 8/B). Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Szegedi Molnár Géza emlékkiállítását tekinthetik meg, 10 és 18 óra közt. Keresztes Dóra és Orosz István kiállítása naponta 10-17 óráig látogatható a Kass Galériában. Maderspach Katalin kamaratárlata vasárnap kivételével 8-20 óráig látható a Főnix Imbiszben. (Takaréktár u. 8.) Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiállítását lehet megtekinteni. Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. ® Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu Várostörténeti elemzés Az „eltüntetett" városháza A háborúk előtt még sétány vezetett a városháza kapujához. (Fotó: Karnok Csaba) Kiss István szegedi építész elemzéseket készített Szeged történeti belvárosáról. Eddig az újjáépítés idején kialakult városkép és a huszadik században emelt épületek kapcsolatát vizsgáló tanulmányokat ismertettük. Most a belvárosi terek, s a környező homlokzatok állapotát, harmóniáját (vagy éppen annak hiányát) taglaló anyagból válogattunk. Hogyan „tűnt el" a Korzón sétálók elől a szegedi városháza? Miért rejtőzik sudár jegenyecsoport mögött a Kálvin téri református templom? Milyen lenne az Anna-kút környéke a jelenleg ott éktelenkedő bódékupac nélkül? A kérdésekre Kiss István építész „Szeged történeti belváros - Közterület- és térfalszabályozási program" elmű elemzésében találunk választ. A szegedi Belváros épített értékeinek védelmét célzó szabályozás előkészítéseképpen, Nóvák István városi főépítész a kilencvenes évek közepén a történeti városmag értékeit föltáró tanulmányok készítésével bízta meg Kiss István szegedi építészt. Lapunkban eddig az árvíz utáni újjáépítés éveiben kialakult Belváros, valamint a XX. században emelt épületek kapcsolatáról szóló (1996-ban lezárt) elemzést ismertettük. Kiss István, a tanulmány folytatásaként, 1997-ben fejezte be „Szeged történeti belváros Közterület- és térfalszabályozási program" című elemzését. A tanulmány szerzője szerint munkája valójában „vízió": elemzéseivel, fotómontázsaival arra keres választ, hogyan teremthető meg a szegedi Belváros XIX-XX. századfordulós harmóniája. Különösen hangsúlyos szerepet kapnak az összhang megteremtésében a közterek, s a tereket határoló térfalak (azaz a teret lezáró homlokzatok), vagy más, a terület választóvonalát jelző építmények. Kiss István szerint a város harmóniáját az épületek (valamint az utca, tér arcát meghatározó lámpák, szobrok, szökőkutak, padok, stb.) harmóniája, valamint a térfalak részletformáinak összhatása határozza meg. • Szemléletessé teszi az eddigieket a Széchenyi téri Korzó és a városháza kapcsolata. A tanulmány szerzőjének régi szívfájdalma a városháza „eltűnése" a Széchenyi tér összképéből. Régi fotókon látható, hogy a Korzó fősétányáról hajdan széles, parktükrökkel szegélyezett leágazás vezetett egyenesen a városháza kapujához. A Balatonról véletlen folytán Szegedre tévedt delfinlovas szobrok szökőkútját azonban éppen a tornyos épület és a Korzó kapcsolatát jelentő sétaúton (keresztben) helyezték el, elvágva ezzel a városházát a sétánytól. Ezzel oda a rangos épület térhatása, hiszen a fősétány platánjai mögül kukucskáló térélményét a bronzhalakat megülő szobrok (s azóta már az országzászló rúdja is) zavarják. Pedig - amint Kiss István írja - a tekintélyes megjelenésű, de „félutcában fuldokló városháza legalább 50 méter mélységű előteret követel magának." A szerző szerint akár úgy is visszaállíthatnák a városházához vezető sétányt, hogy a vízköpő szobrokat a sétaút két oldalán, különálló medencékben helyeznék el. Ugyancsak kiszabadításra vár a Kass (régi Hungária) Szálló, amelynek gyönyörű homlokzatát rosszul elhelyezett fák takarják el a színház felől érkezők szeme elől. A Kálvária téri református (népszerű nevén: „kakasos") templomot ugyancsak nagyra nőtt fák csoportja rejti. Közkeletű gyanú szerint nem véletlenül: a legutóbbi „átkos" rendszer egyházellenes erőinek keze munkáját sejtik a céltudatos faültetésben fölfedezni... Szerencsére már megindult a Klauzál tér rekonstrukciója - a Virág cukrászda korláttal kerttett. a tér régi kőkockáitól elütő, „privát díszburkolata" már csak az építész rossz álmaiban bukkan elő. Az Anna-forrás környékéról talán nem is gondolnánk, hogy szép kis terecske lehetne belőle - ha eltűnnének a hátteret elcsúfító bódék, s hangsúlyosabb (mintegy 6-8 méter magas) szobrot kapna a kút. Kiss István jelentős eredménynek tartja, hogy a történeti Belváros értékeinek megmentését célzó kutatások eredményei az építési szabályozás tervezetébe is beépülnek. így például a műemlékek mellett „helyi védelem" óvhatja majd a történeti városrés arculatát meghatározó homlokzatokat is. Nyilas Péter ## \ T cgyon nyugodt akart maradni a telefonáló 1 V hölgy, de így is kihallottam hangjából a feldúltságát, amikor azt panaszolta, hogy Észak-Dunántúlról és Budapestről hívta meg rokonait a Hunyadi László szombat esti előadására, ám legnagyobb megdöbbenésükre, be sem engedték őket a Dóm térre; 8 óra 10 perckor közölték velük, hogy az előadás eső miatt elmarad, jöjjenek vissza hétfőn. Az eső már 9 óra előtt elállt, kitisztult az ég, a városban is felszáradtak az utak, csak hajnalban kezdett újra szemerkélni. Érthetetlen és elfogadhatatlan a döntés, mondja már kissé zaklatottabban a hölgy, a jegyeken ugyanis az szerepel: eső esetén fél 11-ig várnak a kezdéssel, szombaton pedig 9 órakor már nyugodtan elkezdődhetett volna az előadás. A zenészeket, a szereplőket azonban már 8 óra után hazaküldték. A színház így nem tartotta be a nézőkkel a jegyvásárlással automatikusan megkötött szerződést. A telefonáló hölgy vendégei csalódottan mentek haza, a hétfőn a megvásárolt tizenegy jegyből már csak kettőre volt szükség. Tizennyolcezer-hétszáz forint. Ennyit költött gyalázatosan alacsony egészségügyis fizetéséből a belépőkre, hogy kedves rokonainak örömet szerezhessen. A kagylóból sírással küzdő hangot hallok. Megpróbálom megtudni, mi történt. Kiderül, a meteorológiai szolgálattól nyolc óra előtt azt a jelzést kapta a szabadtéri, hogy négy órán át tartó csendes eső várható. Ezért döntöttek idő előtt a hétfői esőnap beiktatásáról. Ha a szélnek eresztett, sokat megélt régi szabadtéris csapatból ott lett volna valaki, figyelmeztethette volna az áj gárdát, nem érdemes sietni a halasztással, mert a meteorológusok csak a valószínűleg várhatót tudják megjósolni, percre pontos időjárási előrejelzést sohasem adnak. Az elmúlt évtizedben is többször előfordult, hogy később kellett kezdeni, vagy csak megszakítás után lehetett folytatni az előadást. Volt abban valami megható, hogy a közönség mindig türelmesen és szeretettel kitartott. Hiszen óriási csalódás, ha valaki mondjuk Zalaegerszegről vagy Miskolcról hiába utazik Szegedre. Márpedig a nem szegediek közül most kevesen tudtak két napot várni az esőnapra. A

téves döntés ezúttal talán nem sok anyagi kárt okozott a színháznak, hiszen az előadást hétfőn pótolni tudták, a jegyeket nem kellett visszaváltani. A nem forintban mérhető tanulópénzt azonban megfizeti a város. Hollósi Zsolt ||ii»"»| ^LETLÁ^0 COOP SZEGED RT. db ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elekttohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefen: 62/424-705 B 8 repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. Ha minden a tervek szerint halad, augusztus végére egy időszakos kiállítással Szeged város közönségének be is lehetne mutatni a felújított szegedi várat - mondotta el lapunknak dr. Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Amikor a vár rekonstrukciója elkezdődött, egy rendkívül leromlott állapotú épületet kellett újratervezni. A legnagyobb gond a vár földdel feltöltött lapostetejével volt, amely megsérült és az átszivárgó víz áztatni kezdte a falakat, s már magát az épületet és az ott elhelyezett állandó kiállításokat is veszélyeztette. Arról, hogy a nedvesség miatti fojtott, párás levegőben tovább folytassák a kiállttásokat, szó sem lehett már, vagyis a rekonstrukció épp időben jött a szegedi vár megmentéséhez. A megmentéshez való összeg egy címzett támogatás formájában érkezett, melyet a megyei önkormányzat Régészeti raktár és konferenciaterem is készül Őszre a közönségé lesz a vár a múzeumi raktárprogramra beadott pályázat útján nyert. Ez a támogatás határozza meg a felújftott épülethez illesztett felső tér kihasználását is, hiszen a pályázatban ki volt kötve, hogy múzeumi, illetve raktárcélokra lehet a pénzt költeni. Ide kerül majd a múzeum legnagyobb gyűjteménye, a régészeti, illetve a középső, megemelt részen konferenciaterem alakul, amelyet a múzeum egyetemi óráktól tudományos ülésekig többféle funkcióval képzel el. Ide tartozik egy rendezett kiszolgálótér is, amely pénztárral, ruhatárral, toalettel a látogatók komfortját szolgálja majd. A vár felújftott terében minden bizonnyal várostörténeti kiállítás kap majd helyet, ehhez azonban meg kell várni, hogy a falak megfelelően kiszáradjanak. A közönség azonban addig sem marad látogatnivaló nélkül: amíg a várostörténettel foglalkozó tárlatot megtervezik, időszakos kiállítások kaphatnak itt helyet. A vár belseje ugyanolyan esztétikus lesz, mint ahogyan az már kívülről is látszik: a várfalakat ugyanis nem vakolják be, így látható marad az eredeti téglaépttés és a fúgák, valamint az átépítések nyomai is. A várrekonstrukció alkalmat adott arra is, hogy a kőtár és a múzeum körüli terület sorsáról is tervek szülessenek, hiszen a múzeum területe szerves része a Stefániának. Ami már bizonyos: a területet elcsúfító múzeumi kazánházat elbontják. Ehhez az kellett, hogy a múzeum fűtési rendszerét átalakítsák, és dr. Vörös Gabriella szerint erre már forrás is van. A kazánház elbontása azt is jelenti, hogy a területen mindenekelőtt tovább ásnak majd a tavaly előkerült Szent Erzsébet templom ma6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H—Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. / Meiey \ ícsemeqzJ 6722 Szeged, Mérey u. 15. Tel.: 62/420-689 Nyitva tartás: H-P.: 6-20-ig. Sz.: 6-12-ig. Vas.: ZÁRVA radványai után. A régészeti ásatással szeretnének minél több részletet feltárni a hajdani templomból. Az eredmény után derül ki, hogy a maradványokat bemutatják-e a szabad téren, ám ez attól is függ, hogy a leletek ne legyenek a talajvíz szintje alatt'. A kőtár bizonyosan látogatható lesz a megújult formájában, a helye viszont még az említett ásatástól is függ, illetve az sem mellékes, hogy beilleszkedjék a Stefánia jelenlegi arculatába. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a múzeumi területet birtokló megyei önkormányzat és Stefánia gazdája, a városi önkormányzat együtt gondolkodjon a területrendezésen. A rendezésre a városnál kész tervek vannak, melyekbe illeszkedhetne a múzeumkert is, illetve egy rendezett kertben külső rendezvények szervezésére is mód lesz, ami a szép környezetben igen vonzó lehet a közönség számára. A múzeum igazgatója szerint szükség lenne a város segítségére abban is, hogy a belváros rekonstrukciós terveiben vegyék figyelembe a múzeum belvárosi megközelíthetőségét is, lévén a város felől autóval érkező vendég eltéved, a gyalogos pedig „életét kockáztatva" tud átkelni a felújított vár előtt. A múzeum kérése egy közelebbi gyalogátkelő lenne, melynek több funkcionalitása volna a jelenlegi távolabbinál. Ami a felújftott vár látogatását illeti, a múzeumban ígérik, nem fogják a belépőjegyeket az egekbe szállítani, és Csongrád megye múzeumi létesítményei továbbra is sokkal olcsóbbak maradnak, mint a hasonló vidéki intézmények. A belépőjegyek rendszeréről még nincs döntés, de bizonyosan jelentős diák-, nyugdíjas- és csoportos kedvezmények lesznek, főként a szegedi múltra visszatekintő kiállításoknál. Panak József