Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-17 / 165. szám

HÉTFŐ, 2000. JÚL. 17. SPORT 11 Neizer: Kométci­Kaposvár Yja valaki nem szeret egy cikkben sok számot ol­H vásni, talán keressen magának máris egy másik írást a sportoldalon. Most ugyanis egymás sarkát fog­ják taposni a milliók. Hiszen nem másba kínálunk betekintést, mint abba a prémiumrendszerbe, amivel az Ifjúsági és Sportminisztérium kívánja még jobb eredményekre ösztönözni a sydney olimpiára készülő­dő sportolókat. A napokban közzétett honorlista tanúsága szerint azt az olimpikonunkat, aki a 2000-es nyári olimpiai játékokon egyéni versenyszámban aranyérmet nyer, nettó 6,5 millió forinttal teszi gazdagabbá a magyar állam. Az ezüstérmeseknek 4 millió 550 ezer forintot utalnak a számlájukra, míg egy bronzérem 3 millió 250 ezer forintot ér. Még annak is jut 650 ezer forint a prémiumalapból, aki „csak" a hatodik helyezést tudja megszerezni versenyszámában. A csapatsportágakban külön díjazási rendet dolgo­zott ki az ISM. Ennek értelmében például férfi vízi­labdázóink aranyérmes örömét 42 millió 250 ezer fo­rint tenné teljesebbé, míg női kézilabdásaink 48 millió 750 ezer forintot oszthatnának szét maguk között, ha első helyezettként térnének haza a kenguruk országá­ból. No, kérem, most aztán indulhat a vita - túl sok pénz-e az, amit olimpiai hőseinkre szánunk, vagy ép­penséggel csekélyke elismerése a sok éves munká­nak? Gyanítom, olvasóink között lesz olyan, aki az olimpia hőskorára emlékezve azért szomorkodik majd, mert a sport is üzletté, mégpedig igen jól fizető bolttá vált. Míg más minden bizonnyal azt kérdezi, hogy amikor Kazahsztánban és Üzbegisztánban 100 ezer dollárt (vagyis több, mint 28 millió forintot), Oroszországban és Ukrajnában pedig 50 ezer dollárt (tehát a győzteseinket megillető összeg több, mint két­szeresét...) szánják premizálásra, a mi bajnokaink di­adalai vajh, miért érnek kevesebbet? M ivel e kérdésre pontos választ úgysem kínálha­tunk, fejeződjék be a pénzleltár egy örömhírrel. Az olimpiai bajnok jutalma ma már majdnem eléri egy magyar NB l-es labdarúgó átlagosnak mondott, 7 millió 350 ezer forintra becsült évi jövedelmét. Ugye, nem baj, ha azt ajánlom, hogy ennek figyelembevéte­lével sorolják érveiket a „Sok vagy kevés?" ügyében szervezett olimpiai honorvitákon... Bátyi Zoltán Legyőzhetetlen a magyar orvosok fociválogatottja Harmadszor a világ legjobbjai labdarúgás Lóczi: köszönjük a szurkolóknak! meccset is jellemezte. A kék mezes izsákiak csak az utolsó percekben kerültek „padlóra" az FC Szeged ellen. (Fotó: Nagy László) röplabda Cannes-ban rendezték meg a sportoló orvosok 21. világjátékát. A ma­gyar dokik labdarúgó­válogatottja idén is ki­váló teljesítményt nyúj­tott, sorozatban har­madszor szerezte meg az első helyezést. Igaz, ezúttal némi szerencse is kellett a sikerhez, hiszen a döntőben csak tizen­egyesrúgásokat követö­en győzték le Argentína legjobbjait. A sportoló orvosok 21. világjátékának a franciaor­szági Cannes adott otthont. Minden versenyszámban év­ről -évre egyre népesebb me­zőny gyűlik össze, idén a fo­cistáknál harminchét együt­tes adta le a nevezését. Az utóbbi két évben egyaránt első helyezést elérő magyar válogatott a csoportmeccsek során a németek második számú legénységét 4-0-ra, a portugálokat 3-0-ra, mig a chileieket 6-0-ra verte meg. A szabályok értelmében az egyenes kieséses küzdelmek előtt rangsorolták a résztve­vőket, többek között a rúgott és kapott gólok, valamint a sportszerűségi mutatók, a sárga és a piros lapok alap­ján. A hazánk legjobbjait így az első helyén emelték ki, s el kell ismerni, a könnyebbik ágra kerültek. Persze nem volt azért egyszerű feladata a magyar dokiknak, bár az olasz Padova ellen még könnyedén nyertek 4-0-ra. Ezt követően pedig óriási küzdelemben, 2-1-re diadal­maskodtak a szlovének el­len. Az elődöntőben a fran­cia Metz sokáig jól tartotta magát, ám végül a magyarok a 2x10 perces ráadásban lőtt két góljára a másik oldalról nem érkezett válasz. A má­sik ágról az argentin csapat jutott a fináléba, amely a tor­na során végig remek telje­sítményt nyújtott. A rendes játékidő 1-1-es döntetlent hozott, s az eredmény a hosszabbítás során sem vál­tozott. Következett tehát a mindig idegölő tizenegyes párbaj, s itt a dél-amerikaiak már nem tudtak megfelelően koncentrálni. Hazánk orvos válogatottja végül 4-2-re győzött és sorozatban har­madszor szerezte meg az el­ső helyezést. A több mint ezer főnyi közönség hosszú percekig ünnepelte a győzte­seket, a cannes-i polgármes­ter pedig magyarul gratulált a kupa átadásakor. A nemzeti csapat legered­ményesebb játékosa a vásár­helyi dr. Bálint László lett, aki négy gólt szerzett, ráadá­sul a döntőben ő értékesítet­te az első büntetőt. Ugyan­csak jó teljesítményt nyújtott a makói dr. Széli Tamás, ne­ki egyszer sikerült a hálóba találnia. A magyarok egyéb­ként ezúttal is saját költségü­kön vettek részt az erőpró­bán, mindössze az elképesz­tően magas nevezési díj be­fizetéséhez sikerült támoga­tót találniuk. Ennek ellenére a háromszoros „világbaj­nok" együttes jövőre is sze­retné a címét megvédeni, hi­szen ezt a bravúrt még egyetlen gárdának sem sike­rült véghezvinnie. K. T. A küzdelem a szombati labdarágás Az FC Szeged NB ll-es labdarúgócsapata leját­szotta második edző­meccsét is. A szombati mérkőzésen a Bács-Kis­kun megyei I. osztály ezüstérmese, az Izsák volt a Lóczi-legénység el­lenfele. A tiszta kékben játszó vendégek között a szépszámú közönség fel­fedezhetett egy ismerőst: Gréczi Gábort, aki a gár­da játékos-edzője. Tanít­ványai jól tartották ma­gukat, csak a hajrában maradtak alul a házigaz­dákkal szemben. Szombat délután, négy óra. A Felső Tisza-parti stadion­ban szinte semmi jele annak, hogy egy óra múlva a „pocko­son" edzőmeccset játszik az FC Szeged. De az egyik öltö­zőből hangfoszlányok szűrőd­tek ki: - A taktikai faultokat tessék alkalmazni ...kis ütkö­zések ...ez a területvédekezés lényege. Lóczi István vezető­edző „tágította a fejeket", majd kicsapódott az ajtó és magukra hagyta tanítványait. Ellenfél még sehol. De azért, a folyosón sétálva, megosztotta velünk gondolatait, elvárásait: - A keretünk és a játékunk erősen támadó jellegű, hiszen hét csatár is szerepel benne. Persze, ez jelentős veszélyeket is rejt magában. Kevés a vé­dőnk, s a hátsó alakzat közép­ső posztjára még mindig ke­ressük az ideális embert. A két edzőmeccs célja az, hogy tesz­teljük a labdarúgókat, meg­nézzük, hogy „éles" helyzet­kosárlabda Munkatársunktól Már többször felröppent a hír, hogy a Szeviép-Sze­ged KE nöi kosárlabdacsa­pata - a Ferencváros visszalépése miatt - ősztől esetleg az A csoportban kezdhetné az NB l-es baj­nokságot. De ez még „csak" egy lehetőség... Domokos Mihályt, az egye­sület ügyvezetőjét kerestük meg, hogy erősítse, vagy cáfol­ja meg a szenzációs A csopor­tos információt: ben mire képesek. Ezért lehet, hogy ma is „sorokat" cseré­lünk. Azt már most pozitív ta­pasztalatként említhetem meg, hogy a fiatalok hozzáállása dicséretes - ez, remélem, ki­tart a bajnokság végéig... Közben az egyik személy­gépkocsival befutott az Izsák fele, s az egyik játékos elárul­ta: reméli, Gréczi Gabiék is nem sokára megérkeznek, mert a mezek és az egyéb fel­szerelések náluk vannak. Pár perc múlva teljes volt a Bács megyei gárda, s Lóczi, miután kezelt a vendégedzővel, el­árulta: - Szerettük volna le­igazolni Gabit, első körben nem sikerült. De én még nem mondtam le róla, az irányító poszton szükség lenne rá. Ezúttal azonban még az el­lenfelet erősítette, melynek a Szegeddel (Dobó - Babos, Mórocz, Paksi, Krausz - Sza­mosszegi, Geleta - Csűri ­Kulacsik, Szekeres, Fábián) történő meccsére közel ötszáz szurkoló volt ismét kíváncsi. A sípot Madácsi „kezelte". A játékosok melegítettek, a drukkerek méregették új csa­patukat, Lóczi edző pedig Ma­rótira és Dórára mutatva, ka­csintva megjegyezte: - Nézd meg, itt vannak a drága játé­kosok és csak cserék lesznek... Persze, tudom, hogy ők mire képesek. Közben az őszies időjárás­ban didergő nézők örömére végre „útjára indult a labda". Az első gólt meglepetésre a stílusosan focizó vendégek ér­ték el, a 25. percben Bankes volt eredményes. Ebbe a na­gyon harcosan játszó, elve­szett labdát nem ismerő házi­gazdák nem nyugodtak bele. - Óvatosan kell ezzel az üggyel bánni - kezdte mon­dandóját Domokos Mihály. ­Az tény, hogy az FTC szak­osztályának megszűnése, visszalépése után a tavalyi bajnoki eredményünk okán mi szerepelhetnénk az A cso­portban. Az előttünk végzett két gárda, a Debrecen és a BEAC ugyanis feljutott a leg­jobbak közé. A Magyar Ko­sárlabda-szövetség főtitkára, Horváth Frigyes is megkere­sett bennünket, azzal, hogy szeretnék, ha indulnánk. De ez nem ilyen egyszerű, s pil­lanatnyilag nem több mint egy csábító lehetőség - amely Pár perc elteltével Geleta ki­használta a hazai pálya elő­nyét, távoli lövését a kapu előtti homokbucka „bólintot­ta" az Izsák hálójába. Kula­csik látványos kapura emelése után pedig már több helyről is hallatszott: „Bravó, szép volt!" De a rivális sem aludt, így a szegedi edző sem unat­kozott: „Hátrálj, hátrálj már!" - jött az „ukáz" a kispadról. A szünetig már nem változott az eredmény, s Lóczi István a rö­vid pihenő alatt elmondta ész­revételeit, a beálló új embe­rekkel (Kiss J., Makra, Kere­kes, Terhes, Puskás, Dóra, Maróti, Ádok, Szénási és Ács kapott a második 45 percben bizonyítási lehetőséget) kö­zölte a feladatokat. A Német­országból hazatért Paksi Péter már át is adta mezét „váltótár­sának", közben pedig értékel­te az első félidőt, s nem titkol­ta eddigi benyomásait az FC Szegedről: - A csütörtöki előkészületi meccshez képest, úgy érzem, kicsit fáradtabbak, tompábbak vagyunk, mintha félütemmel később reagálnánk az esemé­nyekre, érnénk oda. Furcsa négy év elteltével újra itthon játszani, egykor még a Szeol­ban is megfordultam. Ahogy tapasztalom, a vezetők igye­keznek profi körülményeket te­remteni az együttesnek. Remé­lem, ez sikerül, mert Szeged megérdemelne egy jó csapa­tot. A keretben tehetséges, ügyes játékosok találhatók, fe­gyelmezetten végrehajtják az edzői utasításokat, de még so­kat kell dolgozniuk a sikere­kért. Az utolsó szavak alatt már ismét birkózott egymással az persze, valóra válhat. Az A csoportban csak akkor van ér­telme startolni, ha rendelke­zésünkre állnak a szükséges anyagiak és minőségi játékost tudunk igazolni. A mostani keretünk nagyon fiatal, a la­nyoknak kellene az egy év edződés, „gyűrődés" a majda­ni A csoportos jó szereplés­hez. Csütörtökön és pénteken a városi önkormányzat veze­tőivel és főszponzorunk, a Szeviép elnökével folytattunk erről tárgyalásokat. A B cso­portra együtt van a pénz, a legmagasabb osztályhoz azonban még kellene hozzá­vetőlegesen 25 millió forint. FC Szeged és az Izsák, de még búcsúzásképpen Paksi odaszólt Szélpál Lászlóhoz, a Moszkvában 1984-ben ifjúsá­gi Európa-bajnokságot nyert kollégához: Szupi, állj be! Kellene még egy jó védő! ­Még van két slukk... - hárítot­ta el cigarettáját szorongatva a tréfás invitálást Szélpál. Már mindenki kiegyezett volna a döntetlennel, amikor Maróti robogott el a balszélen és mintaszerű középreadását az NB III gólkirálya, Dóra ér­tékesítette. Ez volt a győztes gól (2-1). Mit is mondott ró­luk a találkozó előtt a vezető­edző? A délután főszéreplői a le­fújás után azonnal az öltözőbe menekültek a júliust megha­zudtoló, egyre zordabb időjá­rás elől - az eső is rákezdte! -, ez azonban Gréczi Gábor­nak, az Izsák játékos-edzőjé­nek elég nehezen ment. Töb­ben szorongatták a kezét, fe­jezték ki elismerésüket: ­Gratulálok, stílusosan focizó kis csapatod van! - Olyan, amilyen a Gabi volt - toldotta meg egy közelben álló. Lóczi István a játéktéren baktatva röviden értékelte az összecsa­pást: - Nem voltunk frissek, de ne feledjük: két és fél hét alatt 22 edzésen vett részt a keret, s a csütörtöki derbi után pénte­ken is volt kettő. Jólesett az emberek érdeklődése, köszön­jük a szurkolóknak a megelő­legezett bizalmat. A bajnoki meccseken szeretnénk „tör­leszteni"... Kedden, 18 órakor: FC Szeged-Tótkomlós edzőmeccs a szegedi Felső Tisza-parti stadion „pockosán ". Imre Péter Ebből, az előzetes egyezteté­sek alapján, mintegy 13-15 millióra látok garanciát, de még mindig hiányzik tíz... Ennek az előteremtésén dol­gozunk kollégáimmal. S csak akkor vállaljuk az elitben sze­replést, ha a szükséges összeg 80-90 százaléka a zsebünk­ben lapul. Elképzelhető, hogy ezen a héten minden eldől. Az orszá­gos szövetség a napokban szándéknyilatkozatot vár „A csoportos ügyben" a Szeviép­Szeged KE vezetőitől, míg a Fradi sorsáról véglegesen a jú­lius 20-ai elnökségi ülésen döntenek az illetékesek. Munkatársunktól Feladót „cserélt" a Medi­kémia Szeged és a Kométa­Kaposvár férfi röplabdacsa­pata. A bajnok és kupagyőz­tes gárdából Mészáros Péter tette át a székhelyét a Tisza­partjára, már hetekkel ez­előtt. A Medikémia előké­szítője, a 36 éves Neizer Zol­tán pedig a napokban írt alá egyéves szerződést a somo­gyi együttessel. Lékó Péter harmadik sakk Dortmund (MTI) Lékó Péter szegedi nem­zetközi nagymester a harma­dik helyen végzett a dort­mundi XlX-es kategóriájú sakktornán. A magyar spor­toló az utolsó fordulóban vi­lágossal kikapott a Junior 6 elnevezésű számítógéptől. A tornát az orosz Kramnyik nyerte meg. Fájdalommentes „állat­elejtések" vadászi jászát A csongrádi Körös-toroki üdülőterületen ez évben első alkalommal rendezett a Hód­mezővásárhelyi Terep- és Vadászíjász SE nemzetközi versenyt, melyen magyar, horvát és szlovák terepíjá­szok vettek részt. A kedve­zőtlen, hűvös és csapadékos időjárás miatt többen le­mondták a nevezést, ám így is kitűnő versengés részese lehetett a 74 terepíjász. Eredmények, gyermek csigás: 1. Bogdándi Szilárd (HTVSE), 2. Zatykó Gergő HTVSE), 3. Joó Enikő (Ma­kó). Gyermek reflex: 1. Ko­vács Tamás (HTVSE), 2. ifj. Koszta Péter (Legolas Sze­ged), 3. Koszta Attila (Lego­las Szeged). Ifjúsági össze­tett: 1. Mihalkovics János (Legolas Szeged), 2. Gulyás Krisztián (HTVSE), 3. Hódi Attila (Legolas Szeged). Ba­re Bow: 1. Joó Zoltán, 2. Joó Gabriella, 3. Toja Gábor (mindhárman Makói SVSE). Hunter: 1 Pavel Spacek, (Szlovákia) 2. Molnár Raj­mund (Miskolc), 3. Zatykó Pál (HTVSE). CBB (csigás irányzék nélküli): 1. Na­hóczki Péter (Elit Hunter Budapest), 2. Szántó Tibor (Szendrői IE), 3. Kocsis Pál (Fekete Sasok). Vadász ref­lex: 1. Sárközi Ferenc (Elit Hunter Budapest), 2. Dé­kány Tamás (Cegléd), 3. Papp Lehel (Hortobágyi IE). Csigás irányzékos: 1. Szed­lár János (Nyíregyháza), 2. Zidek Rado (Szlovákia), 3. Sárga Róbert (Elit Hunter Budapest). Történelmi: 1. Demeter László (Elit Hunter Budapest), 2. Gelencsér László (Kapós LE), 3. Koszta Péter (Legolas Szeged). 3D: 1. Szabó László, 2. Bogdán B. Zsolt, 3. Bana Sándor (mindhárom Elit Hunter Bu­dapest). Csigás irányzékos női: 1. Ónodi Judit (Elit Hunter Budapest), 2. Kősze­gi Szilvia (LRI Malév), 3. Oláh Ilona (HTVSE). Női reflex: 1. Magony Katalin (HTVSE), 2. Kovács István­ná (Mindszenti IE). M. Sx. J. Szeviép-Szegped KE: A csoport?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom