Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-15 / 164. szám

6 FESZIVÁLNYÁR CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 20. A Hunyadi László után a Cigánybárót rendezi n Fölerősítettem Mátyás figuráját ## A „színházi ember" ki­fejezés jelentésében ben­ne van az is: univerzális. Ha valaki, hát Tóth Já­nos vérbeli színházi em­ber: színészi tehetséggel megáldott énekművész, s mint ilyen, igazán nem mindennapos jelenség az operaszínpadon, ráadá­sul pedig rendező, még­hozzá olyan, akit énekes kollégái egyértelműen elfogadnak és respektál­nak. Mi kell még? Hadd személyeskedjek: ideális interjúalany. Nemcsak szeret beszélni, tud is. Rendezőként a tavalyi nyári szezonban debütált a szabadtérin. Cigánybárója az idén visszajön és már ré­gen elfogyott rá az összes jegy. „Nyáron szeretik az emberek a könyedebb szín­házi műfajokat" - szerény­kedik kicsit, de azért nem kell azt gondolni, hogy nem tudja pontosan: az úgyneve­zett könnyű műfajokat egy­általán nem könnyű színpad­ra tenni... Tóth Jánost, a ren­dezői mindig az a darab ér­dekli legjobban, amin épp akkor dolgozik. Most tehát mégsem a július 21-én elkö­vetkező Cigánybáró repríz, hanem a klasszikus magyar opera, Erkel Ferenc Hunya­di Lászlója. Bár a kőszín­házban novemberben voll a bemutatója, a tér más di­menziói sok változtatást kí­vánlak. - Az ön által színpadra állított Hunyadi se nem a megszokott rövidített vál­tozat, se nem az eredetit közelítő hosszabb, ha­nem egy középutas, saját megoldás. - Az Erkel-darabok álta­lában és eredetileg öt felvo­násosnak készüllek és a színházi emberek mindegyi­ket átdolgozták három fel­vonásosnak, hogy 'egy ülés­ben' is élvezhetők legyenek. Az archaikusnak tűnő szö­vegeket megújították, az ári­aszövegeket 'énckelhetőb­bé' tették. A Bánk bán szö­vegváltoztatásait például Nádasdy Kálmán végezte el, a zeneiket Rékai, a Hunyadit pedig Komor Vilmos verzi­ójában szokás játszani. Né­hány évvel ezelőtt azonban előástak egy régebbi válto­zatot és hanglemezfelvétel készült belőle Kovács János vezényletével, az Operaház­ban pedig Maár Gyula ren­dezésében adták egy dara­big. Ez lényegesen több ze­nei anyagot tartalmazott, mint a Komor-féle átdolgo­zás. Én pedig a kettőből csi­náltam egy köztes variációt: maradt a három felvonás, vi­szont néhány anyagot meg­hagytam az újrafelfedezett hosszú változatból. - Mondjon példákat! - Történeti tárgyú ope­rákban igyekszem törekedni a történeti hűségre. Ennek jegyében, a Hunyadi eseté­ben dramaturgiailag fontos­nak tartom, hogy Mátyás személyét is pontosabbá te­gyük, hiszen ez után a zűrös kor után ő hozta létre a rene­szánsz aranykort Magyaror­szágon. Ezért Mátyás kapott egy kis áriát az előadás ele­jén, amelyben elmondja, hogy egyelőre nincs abban a helyzetben, de alkalmasnak érzi magát arra, hogy majd tehessen az országért. Meg­hagytam, vagy inkább mondjuk úgy, visszatettem Erzsébet rövid imáját, hi­szen jó kontrasztja a kivég­zési jelenet zenei viharának. Beillesztettem továbbá né­hány recicativót - a történet jobb érthetősége miatt. Szin­tén dramaturgiai jelentősége van, hogy Hunyadi László­tól elvettem néhány monda­tot, amelyet Mátyás szájába adtam, ezzel némileg fölerő­sítettem a figurát - ugyan­csak a történelmi hűség ked­véért. És ugyanezért van Mátyás és még néhány fon­tos személyiség Hunyadi Lászlóval együtt a börtön­ben is. Ez utóbbiak aztán megszöknek, csak a testvér­pár marad becsületesen, ők - ahogyan Mátyás mondja ­,várják az igazságot'. A né­zők asszociációs készségére apellálva, hiszen a nép nyel­vén Mátyás volt az igazsá­gos. Az előjátékban pedig föltesszük a kérdést: van-e mindig megfelelő ember, potenciális vezető ezekben a pártharcokkal teli történelmi szituációkban, aki jó irány­ban tud utat mutatni a nem­zet számára? Aki viselheti a ^palástot'? Az előadás vé­gén, amikor Hunyadi Lászlót lefejezik. Mátyás jelenik meg a színen és neki adja át egy clown-figura azt a kirá­lyi palástot, amit a darab elején még nincs kinek föl­ajánlani... - Ezzel a keretjátékkal né­miképp segít a közönség­nek, élesztget történeti is­mereteket - ha vannak ilyen ismeretek; mit gon­dol a szabadtéri közönsé­géről? - Nem tudom, mit gon­doljak. Évekkel ezelőtt azt hittem, hogy sokkal jobban megerősödik majd ez a sza­badtéri színház, olyannyira, hogy még a külföldieknek is vonzó lesz. De azt kell lát­nom, hogy ez nem történt meg. A 60-as, 70-es évek­ben neves külföldi sztárok­kal lehetett iít operaelőadá­sokat csinálni... Hogy lesz-e megint ilyen idő - nem tu­dom. - Az elmúlt színházi sze­zont Szegeden kezdte a Hunyadival - aztán mi következett? Jó évadja volt? - Azt hiszem. Szeged után Pesten rendeztem egy mai magyart, Vukán György Black Advent című operáját, amelynek az egyik férfi fő­szerepét is játszottam. Az­után lekötött egy kicsit a te­levíziózás, a közelmúltban pedig egy CD-lemezen dol­goztunk és augusztusban is ez vár rám - Liszt Ferenc dalait fogom énekelni. Né­hány koncertem lesz, azok között is egy Szent Erzsébet legenda, úgyhogy a millen­nium évében az én évem is magyar szerzők jegyében te­lik. Sulyak Erzsébet Három, különböző te­rületen dolgozó szakem­ber, egy rendőrségi pszi­chológus, egy nyomozó és egy vegyész közös munkájának eredménye az a kötet, amelyet teg­nap dr. Lukács János Csongrád megyei rendőr­főkapitány mutatott be. A szülőknek, pedagógusok­nak szóló könyv nemcsak a kábítószer hatásait mu­tatja be, de gyakorlati ta­nácsokat, s megoldási le­hetőségeket is kinál. Magyarországon 1990-ben harmincnégy, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény vált ismertté. Ugyanebben az esztendőben a Csongrád me­gyei rendőröknek egyetlen ilyen eset adott munkát. Ki­Bemutató a főkapitányságon Rendörök könyve a drogról lene esztendővel később or­szágos szinten két és félezer­nél is több ilyen ügyet szám­láltak, míg szűkebb pátriánk­ban 194, a droggal valamilyen módon összefüggő bűncselek­mény aktája került az irattár­ba. E számokat dr. Lukács Já­nos ezredes, a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője ismertette azon a saj­tótájékoztatón, amelyen há­rom kollégája könyvét mutatta be. „A kábítószer-problémák­ról szülőknek" címet viselő mű érdekessége, s legnagyobb értéke, hogy három, a problé­mái különböző oldalról meg­közelítő szakember vélemé­nyét összegzi. Schádné Zámolyi Judit rendőrségi pszichológus a ká­bítószertől való függés lelki okait kutatja, Urbán Zoltán nyomozó a kábítószerrel kap­csolatos, a rendőrség hatáskö­rébe tartozó jelenségeket, azok hivatalos megítélését tár­ja az olvasó elé, míg dr. Veres Tibor rendőrségi vegyész-sza­kértő tudományos szempont­ból elemzi a különféle drogok hatásmechanizmusát. Schádné Zámolyi Judit sze­rint a szülőnek tudatában kell lennie: minden, amit csinál, viselkedésminta, modell a gyermeke előtt. Ha tehát egy szülő minden feszült napját kávéval kezdi, s altatóval zár­ja, nem csodálkozhat azon, hogy gyermeke ugyancsak iz­gató-, s nyugtató hatású szere­ket vesz magához. Ráadásul a gyermekek ugyanúgy élik meg saját problémáikat, mint szüleik, s ezért szinte törvény­szerű, hogy hasonló megoldá­sokat válasszanak, mint a szá­mukra mintával szolgáló szü­leik. Urbán Zoltán százados ed­digi pályafutása során sok drogos történetet ismert meg, egynémely fiatal sorsát szinte az első „anyagozástól" kezdve az utolsó, végzetes „belövé­sig" végigkísérte. „Sokszor csörög a telefonunk, s kétség­beesett szülők kérik tőlünk: vegyük őrizetbe kábítószeres gyermeküket. Azt remélik, ily módon leszoktathatják őket a szerről. Ilyet természetesen mi nem tehetünk. De a könyvben gyakorlati példákkal szolgá­lunk arra, mit kell tennie egy szülőnek, vagy egy pedagó­gusnak, ha tudomására jut, hogy gyermeke, tanítványa droghoz nyúlt" - mondta Ur­bán százados. A kötet — melyet a közeli napokban már szinte minden könyvesboltban föllelhetnek az érdeklődők - tartalmazza a gyógykezeléssel foglalkozó intézmények címét, elérhető­ségét is. Kéri Barnabás 6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H—Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. RAA*AI CSAVAR KFT. 6724 Szeged, Bakay N. u. 29. Tel./fax: 62/424-208, 424-209. Méiiy csemwsp. 6722 Szeged, Mérey u. 15. Tel.: 62/420-689 Nyitva tartás: H-P.: 6-20-ig. Sz.: 6-12-ig. Vas.: ZÁRVA COOP SZEGED RT. t£l ELEKTROHAZ Sxeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elekfrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 Gara Mária szerepében: Fonyó Barbara A kamionvezetö operadíva A manökenalkatú kolo­ratúrszoprán, Fonyó Bar­bara játssza Gara Mária szerepét a Hunyadi László Dóm téri előadásain. A szegedi közönségnek nem kell bemutatni, hiszen a Rigoletto Gildájaként már évekkel ezelőtt szerepelt a Szegedi Nemzeti Szín­házban, és vendégként azóta is többször hallhat­tuk. Eredetileg musicalszí­nésznek készült, nagy si­kerrel játszotta a buda­pesti Nemzeti Színházban Elisa szerepét a My Fair Lady-ben, majd váratlanul hátat fordított a színészet­nek, otthagyta a főisko­lát, és az operaénekesi pályát választotta. - Azt hallottam, szombaton délelőtt az énekléstől merő­ben különböző produkció­ra is vállalkozik... - Felkértek, hogy férjem­mel, Kósa L. Adolffal ve­gyünk részt Sziksóstón a X. Nemzetközi Kamionos Co­untry Találkozó kamionos ügyességi versenyének V.I.P. futamában. Imádok autót vezetni, tizennyolc éves korom óta van jogosít­ványom, büszke voltam rá, hogy minden vizsgán elsőre átmentem. Kamiont még so­hasem vezettem, ezért kicsit izgulok. Remélem, nem lesz semmi probléma, mert este már énekelnem kell. - A szegedi szabadtérin énekelni mindig nagy ki­hívás; hogyan fogadta a felkérést? - Nagyon boldog voltam, mert sok operaelőadást lát­tam már itt, különösen az Aida tetszett. Mindig re­ménykedtem benne, hogy egyszer majd eljön az idő, amikor én is ezen a csodála­tos színpadon énekelhetek. Szerencsére Gara Mária minden szempontból abszo­lút nekem való szerep, na­gyon szeretem. Egy főúri hölgy, akinek legfőbb jel­lemvonása, hogy őszinte, és hihetetlenül erősen tud sze­retni. Azt hiszem, hasonlítok rá. - Hogy alakul operaéne­kesi pályája? Sohasem bánta meg, hogy váltott? - Egyetlen pillanatra sem! Januárban részt vettem az Év hangja versenyen, ame­lyen mindenkinek Gara Má­ria kabalettáját kellett eléne­kelnie. Jól sikerült, meg­nyertem, így az idei opera­bálon is előadhattam. Nem­régiben Luxemburgban a Geszty Szilvia Nemzetközi Koloratűrszoprán Énekver­senyen száznegyven énekes közül a harmadik helyet si­került megszereznem. - Szegedi fellépései után mire készül? - Augusztusban Egerben fogom ugyanezt a szerepet énekelni a Hunyadi László koncertszerű előadásán. A jövő évadban a Magyar Ál­lami Operaházban Gildát énekelem, Miskolcon pedig Gilda mellett valószínűleg egy új szerepben, Violetta­ként is bemutatkozom. - Édesanyja, Kállay Bori több évtizedes színpadi tapasztalattal rendelke­zik, kap tőle olykor taná­csokat? - Rengeteg segítséget ka­pok tőle, általában elkísér a fellépéseimre, most is eljött Szegedre. Kritikus szemmel figyel, gyakran mond apró színpadi praktikákat, ame­lyeknek hasznát veszem. Kétéves kisfiam, Benedek mindig velem van, ide is el­hoztam, anyukám vigyáz rá, amikor próbálok. Papám. Vitray Tamás is nagy opera­rajongó, eljön a bemutatóim­ra, reszket értem, gyakran sokkal jobban izgul, mint én. Ő kísért el a luxemburgi énekversenyre is, ahol ne­kem kellett nyugtatgatnom. Nagyon drukkol nekem, hogy bebizonyosodjon, jól döntöttem, amikor az operát választottam. - Hogyan tervezi a pályá­ját? - A szerencsét, a váratlan lehetőségeket felkészülten kell várni, ezért folyamato­san tanulom az újabb és újabb szerepeket. Ma is Adorján Ilona az énekmeste­rem, akinél tizenegy évvel ez­előtt kezdtem a tanulást. Sze­rintem a világ legjobb énekta­nára, neki köszönhetem, hogy most itt tartok. Mint minden énekesnőnek, nekem is az az álmom, hogy egyszer majd a világ valamelyik nagy opera­színpadán lépjek fel. Talán most jött el az ideje, hogy ezen az úton elinduljak. Hallási Zsalt Fonyó Barbara: Az az álmom, hogy egyszer majd a világ valamelyik nagy operaszínpadán énekeljek. (Fotó: Karnok Csaba) kmPws | repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. Tóth János; Júliusban ó az úr a téren. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom