Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-15 / 164. szám

SZOMBAT, 2000. JÚL. 15. BELFÖLD 3 r „Nyugodt" bankrablás Budapest (MTI) Fegyverrel kényszerftette a pénz átadására az alkalmazottakat az az ismeretlen, 30 év körüli férfi, aki pénteken kirabolta az ABN Amro Bank XIV. kerületi, Róna úti fiókját. A 175-180 centiméter magas elkövető sötét napszemüvegben és vászonból készült, szafari jellegű sapkában, nem sokkal 13 óra után lépett a pénzintézetbe, ahol négy női alkalmazott és egy biztonsági őr tartózkodott. Az ismeretlen fegyverrel követelte a bank munkatársaitól a pénz átadását. A zsákmányt a férfi reklámszatyorba tette, majd kimenekült az épületből és a Thököly út irányába futott. A bank sajtófelelősének előzetes tájékoztatása szerint a tettes 13,5 millió forintot vitt magával a rablás helyszínéről. Szabó Lukács és a MIÉP Budapest (MTI) A Magyar Igazság és Élet Pártja 1998. december 5-i országos gyűlésén hozott valamennyi határozatot megsemmisítette pénteki elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság. A döntés indoklása szerint az eljárást kezdeményező Szabó Lukács független parlamenti képviselőnek, a párt akkori alelnökeként annak ellenére joga lett volna részt venni, felszólalni és szavazni a tanácskozáson, hogy napokkal korábban a párt otszágos elrtöksége kizárta soraiból. A MIÉP jogi képviselője közölte: az írásos határozat kézhezvétele után mindenképpen fellebbezni kívánnak a döntés ellen. Hadkultúraközpont Komárom (MTI) Hadkultúra központtá fejlesztik a komáromi Monostori erődöt, s az eddigi közalapítvány helyett júliustól közhasznú társaság irányítja az intézményt. A majdani hadkultúra központban - a tervek szerint - állandó és időszakos haditechnikai, valamint egyéb, fegyver-, játék-, makett- és katonai ruha kiállítások lesznek láthatók. Az 1850 és 1871 között épült erőd - amely Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű építménye - mindig is katonai célokat szolgált. A legerősebb falu Hetes (MTI) A „Magyarország legerősebb faluja" című országos vetélkedősorozat dél-dunántúli döntőjére kerül sor szombaton a Somogy megyei Hetesen. Nyolc dunántúli faluból érkeznek majd tíz fős csapatok. A győztes részt vehet a verseny augusztus 11-én kezdődő háromnapos döntőjében. Bugacon. Az egyik legnehezebb feladat a kamionvontatás lesz, kézi erővel. A kamiont viszont Hetesen egy traktor helyettesíti majd. Valamivel könnyebb próba lesz a szekérhúzás. ugyanis a kocsin fiatal lányok ülnek majd. A petrencerúd tartás szintén „férfimunka", de a sodrófadobálást már a csapat hölgy tagjainak találták ki. A nőknek kell majd a ruhás kosarat is maguk mellett kinyújtott kézzel tartani, ameddig csak bírják. Ez utóbbi feladatot a férfiaknak is meg kell próbálniuk. Lesz még sítalpváltó füvön. Rendkívüli közgyűlés, A rago - többséggel Tökét emelhet a Pick Tízmilliárdos belépő. Leisztinger Tamás Arago-elnök a Pick közgyűlésére érkezik. (Fotó: Nagy László) Rendkívüli közgyűlést hivott össze tegnap délelőttre a Pick Szeged Rt., amelynek napirendjén a szokásos vezérigazgatói helyzetértékelés mellett egyetlen pont szerepelt: az alaptöke egyszeri, jövőbeni felemelésére kért, s kapott felhatalmazást az igazgatóság. Erre a társaság akvizíciós (felvásárlási) tervei miatt lehet szükség. A tegnapi közgyűlésen részt vett a Pick egyharmadát birtokló Arago Rt. elnöke is. A rendkívüli közgyűlés a már megszokottak szerint kezdődött. 10 órakor Bihari Vilmos vezérigazgató bejelentette, hogy a 43,3 százalékos részvétel nem elegendő, s változatlan napirenddel 10.30-ra újra összehívta, az akkor már szavazati aránytól függetlenül érvényes közgyűlést. Információnk szerint az 1 millió 339 ezer szavazatból az Arago I millió 18 ezerrel, a külföldieket képviselő Pick-menedzsment,220 ezerrel rendelkezett a közgyűlésen. Összesen egyébként mindössze 34-en regisztráltatták magukat, kisebb és nagyobb befektetők. A háromnegyedes többséget igénylő szavazáson véKisbefektetők... A dörzsöltebb kisrészvényesek már nem is reggeliznek, ha Pick-közgyűlésre indulnak, úgyis tudják, a megismételt közgyűlés összehívásáig lesz fél órájuk, s a társaság minimum szalámis szendviccsel és üdítővel segít múlatni az időt. Két falat között megjegyzik, sajnos az elmúlt esztendő eredménye után nem fizetett osztalékot a Pick, de inkább az Aragóról beszélnének, ám nincs túl sok információjuk. Az is érdekli őket, hogy akkor ezután majd drágább lesz-e a szalámi, vagy nem, de a közgyűlésen, amikor szót kapnának, már nem élnek a lehetőséggel. Tegnap volt a Pick újkori történetében az első olyan eset, hogy a közgyűlésen egyetlen kisrészvényes sem szólalt meg, nem kérdezett, nem tartott kiselőadást, pedig volt a részvevők között néhány ismert arc. Így a levezető elnök azon kérése, hogy a felszólalók tömören fejezzék ki magukat, felesleges óvatosságnak bizonyult. K. A. gül 98 százalékban támogatták a közgyűlési előterjesztést, vagyis az Arago és Pick-menedzsment - mint az várható volt - egy irányba szavazott: „Az igazgatóság jogosult a társaság alaptőkéjét zárt körben, új részvények forgalomba hozatalával egyetlen alkalommal 2003. június 30-ig felemelni, a mindenkori alaptőke maximum 20 százalékával, külföldi és hazai befektetők részvételével. Úgy, hogy az ilyen alaptőke-emelés során kibocsátandó részvények jegyzésére kizárólag az igazgatóság határozatában szereplő személyek jogosultak." Bihari Vilmos vezérigazgató még a szavazás előtt rövid helyzetértékelést adott a Pickről, a magyar és európai húsiparról, valamint beszélt az új befektetőről, az Aragóról is. Lényegében arról, amiről a „második" közgyűlés előtti rögtönzött sajtótájékoztatóján is szólt. A magyar húspiacból 27-28 százalékkal részesedő Pick hazai terjeszkedésének ma már inkább versenyhivatali akadályai vannak, a növekedésnek azonban nincs alternatívája. Bihari Vilmos lapunk kérdésére válaszolva megerősítette a hírt, hogy a társaságnak közel hétmilliárd forintnyi mozgósítható pénze van vásárlásra, illetve belső fejlesztésre. Az akvizíciós célok között a baromfiipart is említette, ám Hajdú BÉT után érdeklődő kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy hazai a baromfiágazatban nem csupán ez az egyetlen cég lehet célpont. Ugyancsak lapunk felvetésére reagált akkor, amikor leszögezte, hogy nem lemaradtak a közelmúlt húsipari privatizációjáról Romániában, hanem másként döntöttek. A Pick elsősorban márkákat vásárol, nem kommersz áru előállításában érdekelt, s bár a szalontai szalámigyár érdekelte volna a társaságot, a román céget egyben adták el a győztes ajánlattevőnek. Új elem, hogy keleti irányú terjeszkedésnél zöldmezős beruházásban is gondolkodik a Pick, alternatívaként a lerobbant, uniós követelményeknek nem megfelelő, esetenként adósságheggyel terhelt bevásárlásnak. Kovács András jegyzet Magánrész a közös kárban A

z a baj, hogy a Tisza-tó két próbafelperes vendéglátósának magánkárától a közkárunk nem lesz kisebb. Pompásan szomorú lehetőség ez az eset arra, amikor mind szellemileg, mind gyakorlatilag, valamint érzelmileg is, megragadhatjuk a haza fogalmát. A per kimenetele nem kétséges. Már ez az újságcikk is a tisztelt bíróság tárgyalás előtti befolyásolása. Mini ahogyan a közhangulat is, meg az azóta történő friss események, a hazudozás a határ túloldáról, hogy akkor most hány százalékon üzemel az Aurul... Valóban csak próbaüzemet tart-e? Vagy pedig teljes gőzzel termeli ki a világ alighanem legdrágább aranyát, amelynek minden dekája annyit ér, amennyibe a megfelelő körülmények között folyó, a környezeti szempontokat figyelembe vevő kitermelés aranyának kilója kerül. Hiszen a nagybányai aranyhoz immár hozzátapad a megsemmisített természet meghatározhatatlan értéke. A bíróság azonban fillérre meg fogja határozni, hogy mit ér a két Tisza-tói vendéglátós vesztesége. De ki fogja behajtani a pénzt? Melyik magyar végrehajtó illetékes Ausztráliában és Romániában? A jog nem követte azokat a nagy és gyors változásokat, amelyek a technika , fejlődése", és az ember környezetváltoztató tevékenysége következtében létrejöttek. Nem kell különösebben csúrni-csavarni a jogot, hogy kimondhassam: a ciános károkozás, és ennek újabb lehetősége, folyamatosan korlátozza Magyarország szuverenitását. De a Magyarország szuverenitását károkozással korlátozó Románia szuverenitását momentán egyetlen nemzetközi szervezet vagy intézmény sem képes korlátozni, hiszen az Aurult nem tudják leállítani. tnrépes lesz-e eljutni oda az emberi gondolkodás, hogy a A maival szemben elfogadjon majd egy egészen új világrendet, amelyben a lehetőségekel nem az országhatárokkal védett vállalati célok szabják meg, hanem a közös érdek? • trapézlemez, síklemez JJ^IH.mn • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez i könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrfnyi u. vége. Tel.: 62-241 -209, 62-230-446. A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! A kenyérár és a pékek Budapest (MTI) Néhány héten belül, augusztus elején jelentős mértékben, mintegy 25 százalékkal szeretnék emelni a kenyér árát a pékek - közölte Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke. A szakember az áremelés kapcsán elmondta: már áprilisban is szerették volna termékeik árát növelni, ám kísérletük megbukott a kereskedők ellenállásán. Most azonban elkerülhetetlen a kenyér és a pékáruk árának növelése, mivel a búza. és így a liszt ára is jelentős mértékben emelkedett az elmúlt hetekben. A liszt ára például mintegy 25 százalékkal növekedett. Bánki László szerint az áremelés tovább nem halasztható. Hozzátette: amennyiben még sem sikerül megvalósítani, úgy a pékeknek a teljes üzletpolitikájukat át kell gondolniuk. Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára az MTI-vel közölte: a búza tavalyhoz képest 5-8 ezer forinttal drágult. Ezért a lisztet a molnárok mintegy 25-30 százalékkal adják drágábban a felhasználóknak. M

i mindennel szembesül az ország határain túl, a szomszédságban élő magyar? Vagy a képviseletét ellátó, demokratikusan választott pártvezetőség? A Romániában és Szlovákiában kormányzó pártszövetség tagja az RMDSZ, illetve Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Mindkettőről kiderült, hogy a koalíción belül nem képes a legelemibb demokratikus óhajokat, a programjukban foglalt pontokat keresztülvinni olyan erős az ellennyomás. A szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) - róluk lesz szó az alábbiakban - a Dzurinda-kabinet legutóbbi ülésén - a súlyos ellenvetések miatt - nem támogatta az alkotmánymódosíMagyarnak lenni (44.) Koalítiós gyötrelmek tás tervezetét. Az alkotmány, egy ország alaptörvényének módosítása az állampolgári alapjogok betartásával képzelhető csak el - azok elmaradása is szóvá tehető. Szlovákia - az 1998-99es Világatlasz szerint - 5 millió 314 ezer lakossal bír. 85,67 százalékuk szlovák, 10,69 százalék a magyar és mintegy három százalék „egyéb": cigány, cseh, morva, sziléziai, rutén, ukrán és német. A mintegy 600 ezer szlovákiai magyar joggal mondhatja: az „anyaország", jelesül Magyarország egyes politikusai cserben hagyták őket a magyar-szlovák alapszerződés megkötésekor - egyszerűen „elfeledkeztek" a benesi dekrétumok eltörlésének kiköveteléséről. Hogy a hazai külpolitikusok egy részétől távol áll a magyar kultúrnemzet egységes és következetes képviselete, felemlíthetek egy újkeletű példát: Gyarmati István volt EBESZ-nagykövet, a Horn-Kuncze kormány volt külügyi államtitkára, majd az Orbán-kormány megalakulásakor a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára azért kellett távozzon legutóbbi posztjáról, mivel nemes egyszerűséggel túllépte hatáskörét: a NATO-nak kötelezettséget vállalt, amely lehetővé teszi válságövezetben háborús konfliktus esetén magyar katonák bevetését. Európán kívül is. Magyarán: Gyarmati úr lutrizott a gyermekeink sorsával. Visszatérve a szlovákiai magyarokhoz: a szlovák kormány mégis elfogadta az említett alkotmánymódosítás parlament elé terjesztendő tervezetét. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) két minisztere és a kormány magyar alelnöke az MKP ellenvetései miatt tartózkodott a szavazástól. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes már korábban közölte, hogy jómaga, valamint Harna István építésügyi és Miklós László környezetvédelmi miniszter a tartózkodással kívánja jelét adni az MKP az elleni kifogásainak, hogy a kormány a saját programcélkitűzéseivel ellentétben máig állami kézben tartja a magyarok jogfosztottságának éveiben, 1945-1948 között elkobzott, majd a rendszerváltást követő restitúció során vissza nem igényelt, gazdátlan földeket, jóllehet a kormányprogram és az MKP szerint a több százezer hektárt kitevő földeket az önkormányzatok kezelésébe kellene utalni. Az MKP magatartásának hátterében más, a kormány gyakorlatát kifogásoló fenntartások is állnak: Pozsony máig nem írta alá az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartáját, amit ígérete és az EU elvárásai szerint már régen meg kellett volna tennie. Az MKP kormánytagjainak tartózkodásában az játszotta a főszerepet, hogy a szlovák alkotmány preambulumának módosítása során a kormányzati partnerpártok nem méltányolják a magyarok elvárását, azt, hogy az alkotmány preambuluma a nem szlovák nemzetiségű szlovák állampolgárokról is méltányos említést tegyen. Ilyen koalíciós gyötrelmek közepette élnek a szlovákiai magyarok. Pataki Sándor