Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

Mi lesz a Korzóval? Kitették a „NYÁRI SZÜNET" táblát, ami hetek múlva lekerülhet ugyan, de a moziban nem látunk több új filmet. (7. oldal) Tollí toalett papír, 16 tekercs 369Ft 299Ft ccíó csak ma! t-^v­Vége* értek a felvételik a felsőoktatásban (4. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ Szegeden is átlépheti az ezer forintot a karaj ára Ki tudja, hol áll meg? A holnapi rendkívüli közgyűlés előtt Az Aragóé a Pick harmada CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 13., 90/162. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) Az Arago az elmúlt időszak­ban számos szórt tulajdonosi struktúrájú cégben jutott irányí­tó pozícióba viszonylag ala­csony tulajdoni hányaddal, s az Eravis, BAV, Zalakerámia sor a Pickkel folytatódik. Mivel azonban a pénteki - alaptőke­emelésre felhatalmazást kérő ­rendkívüli közgyűlésen nem szerepelnek személyi kérdések, az elemzők biztosra veszik, hogy a menedzsment a helyén marad. A szaksajtó pedig egyre biztosabb abban, hogy az Ara­go nem a Pick ellen megy, sokkal inkább vele, s az eddigi lépések is azt sugallják , hogy az eddigi történések a me­nedzsmenttel egyeztetve zaj­lottak. Legjobb példa erre a szavazati korlát legutóbbi, 5 százalékról 33 százalékra tör­ténő emelése. Az Arago valószínűsíthető­en megáll ennél a 32,98 száza­léknál, s nem csupán azért, mert már így is elköltött a Pick-papírokra legalább tízmil­liárd forintot, vagy már ennyi­vel is többségben lehet a köz­gyűléseken, hanem azért, mert 33 százalék felett kötelezően vételi ajánlatot kellene tennie. Vagyis minden felajánlkozótól meg kellene vásárolnia a Pick­részvényeket, mégpedig az el­múlt 90 nap tőzsdei átlagárá­nak 130 százalékán. Kovács András Az Arago Befektetési Holding Rt. a Magyar Tőke­piac tegnapi számában je­lentette be hivatalosan, hogy részvényátruházással megszerezte a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. részvényeinek 32,98 százalékát. Tegnapi la­punkban szinte szó szerint írtuk ugyanezt, ám a szám akkor még 19,2 százalék volt. Sűrűsödnek a történé­sek a közgyűlés előtt. Húsbolt a Mars téri vásárcsarnokban. Vajon mindenhol folyamatosan emelik? (Fotó: Nagy László) A húságazat legtöbb szereplője szerint au­gusztusra elérhetjük a kilónkénti ezer forintos karajárat. A sertéshús­hoz a Mars téri Vásár­csarnokban tegnap nyolc- és kilencszáz fo­rint közötti áron lehetett hozzájutni - az emelke­dés üteme június eleje óta töretlen. A drágulást az aszály és a sertés ma­gas világpiaci ára együt­tesen okozza. Aki eddig húsevő volt, az ezután sem éri be a zöldséggel - mondja a Mars téri Vásár­csarnok egyik üzletének tulaj­donosa, Hustiák Zsolt. A for­galom csökkenése minimális a sertéshús árának június elején kezdődött emelkedése óta. Nála a rövidkarajnak 880 fo­rint, míg a hosszúkarajnak 840 forint a kilónkénti ára. A szomszédos bolt tulajdonosa, Mondovits László biztos ben­ne, hogy augusztusban ezer forintért is vásárolhatunk meg egy kiló karajt. A bevétel csökkenésétói azonban nem tart. Mint mondja, a tapaszta­lat azt mutatja, a megemelke­dett árak pótolják az elmaradt vevők okozta kiesést. Az árrés 15-16 százalékos, amely - be­vallása szerint - a vállalkozás költségeit épphogy fedezi. Az áremelkedést szerinte az okozza, hogy a nagy sertés­hús-felvásárlók visszaélnek erejükkel, míg a többiek „mennek utánuk". - A magyar emberrel bármit meg lehet csinálni, jámbor lélek, hagyja magát. Az áremelkedés valódi okai között a szakemberek a gonosz monopóliumokat és a magyar néplélek rejtelmeit nem emlegetik. Sokkal inkább az aszályt, amelynek követ­keztében a tavalyi duplájára emelkedett a takarmány ára, így júniusban 25-30 százalék­kal kell többet fizetni a felvá­sárlóknak az élő sertésért. Ezen túl nőtt a világpiaci ár, nagy kereslet van. A Pick Rt. Japán vagy Dél-Korea mellett új piacokra, például Romániá­ba, Horvátországba vagy Szlovéniába is értékesít ser­téshúst. - A karaj ára három éve gyakorlatilag változatlan volt, amelyet sokáig már nem lehe­tett fenntartani - válaszol For­ró Sándor, a Pick Rt. állatfor­galmi vezetője arra a kérdésre, hogy ezzel az emelkedéssel helyre kerül-e a sertésár vagy visszaáll egy korábbi szintre. - Augusztusra vélhetően eléri az ezer forintot a karaj kilón­kénti ára, csökkenés utána már nem lesz. Lengyel István, a Dorozs­mahús Kft. üzemvezetője nem ért egyet azokkal, akik szerint az áremelkedés meg sem áll ezer forintig. A drasztikus drágulásról szerinte - hetente tfz százalékkal nő a bolti tőke­húsbontás alapjául szolgáló félsertés átvételi ára - a keres­kedők is tehetnek. - A lángolt kolbászt például hétszáz forin­tért adjuk a kereskedőknek, miközben kilencszáz forintért látom kitéve - mondja az üzemvezető. - A cégnek húsz forint a haszna rajta úgy, hogy a boltba is mi szállítjuk az árut. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium­ban egyeztetés alatt áll a kö­zelmúltban kidolgozott új tá­mogatási rendelet. Gazdasági napilapokban megjelent nem hivatalos információk szerint a szaktárca akkor utal 39 fo­rintos támogatást a gazdák­nak, ha a feldolgozó a legjobb minőségű sertésért kilónként 265-270 forintot fizet. Tóth-Ssenesi Attila Minden valószínűség sze­rint nem egyetlen napon lett négyszázezer részvénnyel gaz­dagabb az Arago, annál is in­kább, mert tegnap a tőzsdén mindössze 4800 Pick-paptr for­dult meg, 9950 forintos átlagá­ron. Érdekesebb a bejelentések időbeni ütemezése, különösen annak fényében, hogy holnap rendkívüli közgyűlés lesz a Picknél. Megfigyelők emlékez­tetnek arra is, hogy ha a külföl­di tulajdonosok az Arago-hfr hallatán mégis részt szerettek volna venni a közgyűlésen, már lemaradtak róla, mert nem tudták időben értesíteni letétke­zelőiket. Ám az eddigi jellem­zően alacsony részvételi arányt figyelembe véve lehetséges, hogy ennél hosszabb idő alatt sem sikerült volna összetrom­bitálni az új tulajdonos „ellen­súlyozásához" szükséges sza­vazatokat. Olajos perek... Sándarfalvi mesterek Van, ahol korábban sem ment a kontármunka. (Fotó: Miskolczi Róbert) Nyúlik, mint a rétes­tészta és sötét, mint az éj­szaka. Ilyen minden olaj­ügy! Ennek a kilencvenes évek elején elburjánzó bűncselekmény típusnak a föltárása a hatóságok szerint bonyolult és ne­héz. Mivel számos homá­lyos részlet zavarja a tisz­tánlátást, dr. Pigniczki Jó­zsefet, a Csongrád me­gyei főügyész helyettesét arra kértük, készítse el a látókörükbe került olajos ügyek leltárát. Már abban is eltér a sza­kértők véleménye, mi szá­mít olajügynek. A főügyész­helyettes szerint például a gázolajjal fűtőknek a lakás nagyságától függő támoga­tási kedvezményével való visszaélés nem klasszikus olajügy. Ezért aztán Csong­rád megyében, a sajtóban megjelent 70-80 esettel szemben, mindössze 20-25 bűncselekmény minősíthető olajügynek. A leltárkészítést nehezfti, hogy olajügynek csak utólag nevezik azokat az eseteket, mikor a háztar­tási olaj „szőkítése", rossz minőségű ipari termék for­galomba hozatala, az ezzel összefüggő adócsalás, fiktív számlák forgalmából álló olajüzlet, jövedéki adóval való visszaélés. Élen jár Csongrád megye az olajügyek földerítésében, hiszen Magyarország fertő­zött területei közül itt volt az első olajos per és az első jogerős Ítélet. Csongrád me­gyében 1993-ban rendeltek el, több ügyben is, olajjal való visszaélés miatt bünte­tőeljárást. Mára befejezett ügynek számít az akkor el­kezdődött, több mint ötven vádlottat érintő olajos per: a Csongrád Megyei Bíróság július 7-én 41 vádlottat el­marasztalt, 8 vádlottat föl­mentett; az akkor kiszabott legsúlyosabb szabadság­vesztés: három év hat hó­nap; de az ftélet súlyát befo­lyásolja, hogy az elkövetők 1993 óta büntető eljárás alatt állottak, annak összes hátrányával. E perben egyes vádlottaknak, a szabadság­vesztés mellett, mellékbün­tetésként anyagi kártérítést kell fizetniük, másoknak pe­dig főbüntetésként több szá­zezer forintot. Ezen túl a bű­nösnek kimondott vádlotta­kat kötelezte a bíróság, hogy egyetemlegesen 4 millió 500 ezer forint bűnügyi költséget fizessenek. Az ítélet azon­ban nem jogerős, az ügyész­ség súlyosbításért fellebbe­zett. 1994. január l-jétől 2000. június 25-ig Csongrád megyében a bíróságok 13 ügyben hoztak jogerős ítéle­tet. A Csongrád Megyei Bí­róságon öt olajügy végére nem került még pont. Pilla­natnyilag 3 ügyben nyomoz a rendőrség, illetve az adó­rendőrség. Tudjuk, olajügyben több száz ember érintett vádlott­ként, ám az igazi nagy halak nem kerültek horogra, mert egy bizonyos szint után el­szakadt a szál, csak a kis ha­lak dobódtak szárazra. Soká­ra, nagyon sokára zárul le egy-egy úgynevezett olaj­ügy. A mérleghez tartozik, hogy a milliárdos nagyság­rendű okozott kárral szembe mindössze néhány milliós büntetés állítható. Ezért gon­doljuk, hogy ha az igazság­szolgáltatás időben elbí­rál(hat)ta volna az ügyeket, a kiszabott büntetések is sú­lyosabbak lehettek volna. Ú. I. Munkatársunktól Megvallom, poros üzem­udvarra számítottam Sándor­falván, lustán nyújtózó szür­ke macskával, sörösüveggel, olajos rongyokkal. Ezzel szemben itt áll egy frissen tatarozott, halványsárga üzemépület, családi házakat megszégyenítő hatalmas ter­moplán üvegablakokkal, se­hol egy fakupac, vagy fű­részpor-halom, kínos a rend. Amikor '93-ban belevágtak a vállalkozásba, sem az épü­let, sem az udvar nem volt ilyen. Akkor hárman voltak, sokat dolgoztak, kevés pén­zért. Ma több mint húszan vannak éves szinten 100 milliós forgalmat hoz a cég. Egy ilyen méretű vállalko­zást egyébként semmi nem kötelez arra, hogy minősítést szerezzen, a Délfának két­millió forintot kellett tisztán kitermelnie ahhoz, hogy megszerezze a tanúsítványt. Miska bácsi azt mondja, izó, vagy nem izó rendesen kell dolgozni, s hozzáteszi, igazi mesterember soha nem adott ki a kezéből kontármunkát. (Katkó Krisztina cikke az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom