Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-11 / 160. szám

10 UNIVERSITAS KEDD, 2000. JÚL. 11. felvételi a Ki volt Nagy Imre? • wiii Adategyeztetés - írásbeli felvételi vizsga előtt. (Fotó: Gyenes Kálmán) A hallgatók hetven százaléka megbukott Jogos panasz... Bay Zoltánra emlékeznek Munkatársunktól Ez év nyarán, július 24-én ünneplik Bay Zoltán fizikus születésének századik évfordulóját. Ennek előkészítésére még tavaly ősszel emlékbizottság alakult. A testület július 23. és 25. között két budapesti és egy gyulavári rendezvényt szervez. Budapesten július 23-án szoboravatással, majd másnap egész napos szakmai konferenciával, július 25-én Gyulaváriban szintén egész napos programmal tisztelegnek Bay Zoltán emléke előtt. A Békés megyei településen emléktáblát avatnak az egykori fizikus professzor szülőházán, és megkoszorúzzák a sírját, majd látogatást tesznek a róla elnevezett oktatóközpontban, illetve a sarkadi Bay Zoltán iskolában. Egyetemi gólyatábor Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára felvételt nyert hallgatók idei gólyatáborát augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sima község ifjúsági táborában. A részvételi díj 6600 forint. A rendezvényről a hallgatói önkormányzat következő képviselőitől lehet érdeklődni: Bíró Teofil (30/233-78-32), Papp László (70/216-97429), Somogyi Ferenc (62/544-101), valamint Kiss Róbert (30/279-43-44). Közgazdászfelkészítő Munkatársunktól Ebben az évben is megrendezi a felvételi előkészítőket szervező DFT-Budapest a hagyományos közgazdásztábort a középiskolások számára. Augusztus 9. és 15. között Szekszárdon elsősorban azok megjelenésére számítanak, akik 2001-től egyetemi hallgatók szeretnének lenni. A hat-nyolcszoros túljelentkezés ismeretében a gazdasági felsőoktatási intézményekbe felvételizők még a tanévkezdet előtt ráhangolódhatnak életük eddigi minden bizonnyal legnagyobb megmérettetésére. A tábor a felvételi felkészülés mellett lehetőséget ad a nyári kikapcsolódásra is. A rendezvény házigazdája az akkreditált egyetemi előkészítő évfolyamot működtető DFT-Budapest. A szervezők azoknak a középiskolásoknak a jelentkezését várják, akik gazdasági felsőoktatási intézményekbe jelentkeznek, illetve matematikából, közgazdaságtanból, vagy történelemből felvételiznek a 2000/2001-es tanévben. A szakmai programot matematikából dr. Gerőcs László, a nagysikerű Repeta című televíziós műsor létrehozója fogja össze. Az egyhetes program alapot nyújt az egész éves felkészüléshez. A napi kétszer háromórás tanulás keretében a felvételiző diákok megismerkedhetnek a típusfeladatok tárházával, melyek hozzájárulnak a sikeres felvételi vizsgához, a tábor végén pedig próbafelvételi teszt kitöltésével mérhetik le pillanatnyi tudásukat. Jelentkezni mindennap 10 és 20 óra között a 06/30/9841-44-es vagy a 06/20/96-18364-es telefonszámokon lehet. A jelentkezéseket hívási sorrendnek megfelelően regisztrálják a szervezők. Az érettségi, majd az írásbeli felvételi után utolsó próbatételként a szóbeli felvételi vizsgán kell helytállniuk azoknak a diákoknak, akik egyetemen, vagy főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. A múlt heti bölcsészkari történelem szóbeli tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolai történelem oktatásban vannak még hiányosságok. Van, aki csak azért jelentkezik erre a szakra, mert „kell egy papír". A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakára körülbelül ötszázan jelentkeztek az idén, igaz, sokan nem első helyen jelölték meg az itt folyó képzést. A félezer jelentkezőből 170-en kezdhetik A végzést követő egy év elteltével a fiatal diplomások hetvenkét százaléka talált munkát tavaly. A pályakezdő fiatalok átlagkeresete nettó ötvenötezer forint volt. Egyebek mellett ezt állapította meg az oktatási minisztérium felkérésére végzett vizsgálat. Az oktatási minisztérium megbízásából felmérés készült az 1998-ban végzett fiatal diplomások munkaerőpiaci helyzetéről, s ezzel párhuzamosan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is vizsgálatot folytatott társas vállalkozások körében arról, milyen tapasztalatokat szereztek a cégek a pályakezdők alkalmazása terén. A fiatal diplomások életpályájának vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy feltérképezzék: a hallgatók egyéni ambíciói mennyire találkoznak a munkaadók igényeivel, illetve a társadalom elvárásaival. A vizsgálatokból kiderül, hogy a végzést követő egy év elteltével a fiatal diplomások 72 százaléka talált munkát. Ez az arány egyes egyetemi szakokon magasabb, míg például az agrárvégzettségűeknél kisebb volt az átlagosnál. A gazdasági meg tanulmányaikat szeptemberben. A szűk és rosszul megvilágított folyosón a szóbeli vizsgára várakozó diákok közül akadt, aki az utolsó pillanatokat kihasználva két könyvvel az ölében próbálta pótolni a tudásában lévő fehér foltokat. Volt, aki rejtvény fejtett, a többiek pedig nyugodtan beszélgettek. Megvolt rá az okuk, hiszen a legtöbben már nagy valószínűséggel bejutottak valamelyik felsőoktatási intézménybe. A Kárpátaljáról érkezett Balogh Róbert és barátja, az erdélyi Albert József rutinos felvételizőknek számítottak, hiszen a Szegedi Tudományegyetemen történelemből tett vizsgájuk már nem az első megmérettetésük volt az idei felvételik alkalmával. Első helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtuszakképzettségű fiatalok foglalkoztatottsága 1999-ben elmaradt a jogászok és egyes mérnöki szakmák mögött. Az állást nem találó fiatalok kisebb része munkanélkülivé vált, ezek aránya azonban mindössze öt százalék volt, amit csupán az agrármérnökök munkanélkülisége haladt meg többszörösen. A munkaerőpiacról kiszorulók egy része a háztartásban maradt, illetve a diploma megszerzése után ismét tanulni kezdett. A fiatalokat alkalmazott státuszban foglalkoztatják, jelentős részüket az ötven főnél kisebb létszámú szervezetekben. Az okleveles közgazdák és mérnökök körében azonban a nagyvállalatoknál dolgozók aránya magas. Az egyéni vállalkozók aránya viszont csekély a pályakezdők között. A fiatalok jelentős részét - több mint felét - közel egyenlő arányban az ipar, a gazdasági szolgáltatások és az oktatás foglalkoztatja. Néhány érdekesebb adat: a pedagógusoknak csak 60-70 százaléka kezdi pályáját az oktatásban, az agrármérnökök kevesebb, mint egyharmadát „szívja fel" a mezőgazdaság. A betöltött munkakör és a képzettség összefüggésére vonatkozó kérdésekre adott dományi Karának jogász szakát jelölték meg. A káipátaljai magyar fiú nem volt ideges, hiszen a második helyen megjelölt ELTE történelem szakának felvételijén igen jó eredményt ért el, így oda biztosan bejut. Albert tudja, hogy egy történelem szakos diplomával nem sokra megy, de úgy véli, az a fontos, hogy az embernek legyen a zsebében egy „papír". Dr. J. Nagy László, az Újkori Egyetemes Történeti- és Mediterrán Tanulmányok Tanszék vezetője az egyik szóbeli vizsgabizottság elnöke úgy értékelte az idei felvételit, hogy a tanulók teljesítménye nem változott lényegesen a korábbi évekhez képest. Igaz, az írásbelik alapján tapasztalható volt egy kis visszaesés, több lett az öt-hat pontos dolgozat, mint tavaly. válaszokból kiderül: az egyetemi diplomások közel 11, a főiskolások 15 százalékának, az okleveles agrármérnökök közel 20 százalékának, az üzemmérnökök több mint 30 százalékának véleménye szerint munkájuk alig, vagy egyáltalán nincs kapcsolatban a képzettségükkel. A pályakezdő fiatalok átlagosan havi nettó 55 ezer forintot kerestek 1999-ben. A férfiak 5 százalékkal kerestek többet az azonos képzettségű nőknél. A vezető beosztású dolgozók keresete 15 százalékkal volt több, mint a beosztottként dolgozó diplomásoké. A keresetek ágazatok szerinti eltéréseiben részben a piac konjunkturális hatásai tükröződnek, így például a számítástechnikai ágazatban a pályakezdők 7-9 százalékkal magasabb fizetést kaptak, mint az iparban. Az állami bérszabályozás nyomán viszont a kutatásban és fejlesztésben 35-38 százalékkal, a közigazgatásban 19-21 százalékkal, az oktatásban 20-25 százalékkal, az egészségügyi és szociális ellátásban pedig 30-35 százalékkal keresnek kevesebbet a fiatalok, mint az iparban. A pályakezdők idegennyelv-tudását jellemzi, hogy A szóbeli feleletekből pedig kiderült, hogy a történelem oktatásban még mindig vannak hiányosságok. - Az utóbbi ötven év eseményeinek tálalásában sok zavart tapasztaltam - mondta J. Nagy László. - Ha az ötvenes évekről beszéltek, gyakran mondtak Oroszországot a Szovjetunió helyett. Az 1956-os magyarországi események kapcsán is sok hiányosságra derült fény: egy felvételiző tudta, hogy Nagy Imre 1956 november 4én beszédet mondott, de hogy ki volt Nagy Imre, arra nem tudott felelni. Sajnos az a tendencia figyelhető meg, hogy a történelemből felkészültebb diákok inkább a jogi karra, mintsem tanárnak, vagy történésznek jelentkeznek - foglalta össze a tapasztalatait J. Nagy László. Arany T. János közel 80 százalékuk angolul, 53 százalék németül, 10 százalék franciául, 7 százalék olaszul, 4 százalék spanyolul, 19 százalék pedig más nyelveken beszél. A fiatalok közel kétharmada már a diploma megszerzése utáni első évben továbbtanul. Ezt elsősorban azzal indokolják, hogy a felsőoktatásban tanultaknál specializáltabb, vagy azt kiegészítő ismeretekre van szükségük. Másik, sokszor elhangzó indok szerint a tanultaktól eltérő, új szakképzettség szükséges ahhoz, hogy megfelelő munkahelyre juthassanak. A pályakezdők alkalmazásának tapasztalatairól közel kétezer munkáltató bevonásával készített kamarai vizsgálat azt mutatja, hogy az elmúlt két évben a vállalatok egyharmada foglalkoztatott friss diplomást. A fiatalok alkalmazása iránt növekszik az igény az idegenforgalomban és az építőiparban, csökken viszont a szállítás, hírközlés és az üzleti szolgáltatások terén. A vállalatok 60 százaléka azért nem akar pályakezdőt felvenni, mert nem kívánja bővíteni a foglalkoztatottak körét, míg 25 százaléka gyakorlottabb munkaerőt keres. Hegedús Szabolcs Jogász hallgatóktól származó információink szerint a kétszázkilencven fás másodévfolyamból polgári jog vizsgán mintegy kétszázan buktak meg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ennek okairól kérdeztük dr. Besenyei Lajos dékánt. A kétszázkilencven másodéves jogász hallgató közül százhetvenen buktak meg az idei tanév végén, polgári jog vizsgán, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A hallgatók elmondták, hogy más évfolyamokon, más tantárgyak esetében is előfordultak hasonló aránytalanságok. Erről beszélgettünk dr. Besenyei Lajossal, a kar dékánjával, a Polgári jogi Tanszék vezetőjével. - A következő számítást kell végezni: ma lényegesen magasabb a hallgatói létszám, mint pár évvel ezelőtt. Eddig a százezer középiskolás közül húsz-, harmincezren jutottak be a felsőoktatási intézményekbe. Ugyanebből a százezerből most ötvenezer diákot vesznek fel. Véleményem szerint azonban a középiskolai oktatás színvonala nem emelkedett, következésképpen a második húszezer felvett hallgató gyengébb teljesítményt produkál. így közülük az egyetemeken is több fog kihullani. - mondta el a dékán. - Itt, a karunkon elég magas a követelményszint és én mint dékán arra törekszem, hogy ezt a szintet még emeljük. A szegedi jogászképzésnek országosan elismert hírneve van. Én nagyon szeretném, ha ebből a karból elit képzési hely alakulna ki tette hozzá dr. Besenyei Lajos. A múlt héten, háromszázhatvan embert avattunk föl, azt hiszem, ha ennyi ember el tudta végezni az egyetemet nincsenek teljesíthetetlen követelményeink. Abban az esetben pedig, ha a hallgató úgy ítéli meg, hogy az elbírálás nem volt tisztességes, minden egyes esetet hajlandó vagyok kivizsgálni. Eddig ilyen panasz még nem érkezett hozzám. A. T. J. Felmérés a fiatal diplomások helyzetéről Magas a továbbtanulók aránya Gyógypedagógus szak indul Gyógypedagógus szak alapítását és indítását tervezi a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara. Az új képzés bevezetését az is indokolja, hogy a dél-alföldi gyógypedagógiai intézetekben tömegesen dolgoznak szakképzettséggel nem rendelkezők. Elsősorban a dél-alföldi régió gyógypedagógia intézeteiben a szakképzett munkaerő iránt jelentkező igényt igyekszik kielégíteni a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara azzal, hogy a tervek szerint 2001 szeptemberétől elindítja a gyógypedagógus szakot. A kar pedagógiai-pszichológiai intézetének igazgatója, dr. Varga István főiskolai tanár azt tapasztalja, hogy a térség gyógypedagógiai intézeteinek munkatársai közül csupán harminc százalék rendelkezik megfelelő szakképzettséggel. Az igazgató szerint az igényeket nem tudja kielégíteni a felsőfokú gyógypedagógiai szakembereket jelenleg egyedül képző ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar. Ezért is döntött a szegedi intézmény a nem tanári diplomát nyújtó gyógypedagógus szak alapítása és indítása mellett. A döntésben az sem volt mellékes szempont, hogy ezzel a szegedi egyetem a pedagógus képzés teljes skáláját kínálhatná a jelentkezőknek: az ugyancsak tervbe vett óvodapedagógus oktatástól a doktori képzésig. A nyolc féléves képzést kezdetben levelező tagozatos formában indítják, egyebek mellett azért is, mert elsősorban azoknak a jelentkezésére számítanak, akik jelenleg is dolgoznak a gyógypedagógia területén, de nincs szakképzettségük. A képzés során az értelmi fogyatékosok pedagógiájára és rehabilitációjára oktatják a hallgatókat, de a felnőttek utógondozására is felkészítik őket. Az oktatásba a Bárczi Gusztáv Főiskolai Kar néhány nemzetközi hírű szakemberét is bevonják, akik mellett pszichiáterek, pszichológusok, gyógypedagógusok és tanárok vesznek részt a képzésben. A gyakorlati foglalkozásokat a tervek szerint a tarhosi és a hódmezővásárhelyi gyógypedagógiai intézetekben tartják. H. Sz. Koztarsasagi osztondij Kevesen jelentkeztek Munkatársunktál A vizsgaidőszak befejezését követő napokban oktatókból és hallgatókból álló bizottság döntött arról, hogy a diákok által a köztársasági ösztöndíjra benyújtott pályázatok közül mely kérelmeket terjesztik fel a támogatást adományozó oktatási miniszternek. Az évente meghirdetett ösztöndíjra azok a kiváló - a Szegedi Tudományegyetemen érvényes szabályzat szerint 4,50-es átlagot meghaladó tanulmányi eredményt elérő hallgatók jelentkezhetnek, akik magas szintű diákköri vagy más alkotó tevékenységet is folytatnak. Dr. Seres Lászlótól, az SZTE hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesétől megtudtuk, hogy az intézményben 10 ezer 664 olyan nappali alap-, vagy első kiegészítő képzésben részt vevő diák tanul, akik jogosultak voltak pályázat benyújtására. Összesen 119 pályázat felelt meg a formai követelményeknek, s ezek közül 106 hallgató pályázatát teijesztette fel a bizottság a miniszternek. A rektorhelyettes szerint a jelentkezők számánál lényegesen többen pályázhatnának a támogatásra, sokan azonban vagy nem szereznek róla tudomást, vagy nem bíznak az ösztöndíj elnyerésében. Pedig ennek egy éven át folyósított havi összege a mindenkori elmúlt évi minimálbérrel egyezik meg.