Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-11 / 160. szám

Erkel: Hunyadi László Tizenkettedszer a szabadtérin KEDD, 2000. JÚL. 11. A Délmagyarország különkiadása Nagy színészek, régi arcok Boiko Zvetanov (Manrico) és Tokody Ilona (Leonora) az 1995-ös Vámos László rendezte Verdi-operában, A Trubadúrban. (DM-archívum) RIPORT 7 Vámossy Éva (Hunyadi Mátyás), Misura Zsuzsa (Szilágyi Erzsébet) és Molnár András (Hunyadi László) a legutóbbi, 199l-es előadásban. (Fotó: Nagy László) Munkatársunktól Dóm téri különszámmal jelentkezik a Délmagyaror­szág az idei szabadtéri al­kalmából. A különkiadás a Délmagyarország régi év­járataiból válogatott neves színészek, operaénekesek és rendezők portréiból, in­terjúiból áll. Olyan egyéni­ségek régi fényképei és in­terjúi szerepelnek benne, mint Csortos Gyula, Pietro Mascagni, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Gobbi Hilda, Margaret Tynes, La­tinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Kibédy Ervin, Szinetár Miklós, Vaszy Viktor, Simándy Jó­zsef, Szörényi Levente, Vi­kidál Gyula, Nóvák Ferenc, Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Vámos László, To­kody Ilona és Gregor Jó­zsef. A Délmagyarország különszámát Szegeden a Délhír Rt. hírlapboltjaiban, illetve hírlappavilonjaiban, valamint a Sajtóház portá­ján lehet megvásárolni. A lapot a szabadtéri játékok előadásai és nyilvános főpróbái napján 17 órától a város forgalmasabb pontja­in, 19 órától pedig a Dóm téren lapárus rikkancsok kínálják majd. Tizenegy alkalommal vitték már színre a sza­badtérin első nemzeti operánkat, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját, amely ezzel a leggyakrabban előadott darabok sorá­ban igen rangos helyet szerzett. Ezen a héten két előadás erejéig a Szegedi Nemzeti Színházban ősztől már játszott verzió kerül ki a Dóm térre Tóth János rendezésében. Eddig tizenegy évadban mutatták be a szegedi szabad­térin a Hunyadi Lászlót: először 1959-ben, a Játékok újraindulásakor. Színre vitték 1960-ban, 1961-ben, 1964­ben, 1967-ben, 1972-ben, 1978-ban, 1983-ban, 1984­ben, 1990-ben és legutóbb 1991-ben. A Játékok történe­tében így az egyik leggyak­rabban bemutatott darab, csak Madách műve, Az ember tra­gédiája előzi meg. A tizen­egyből nyolc alkalommal Mi­kó András, kétszer Nagy Vik­tor és egyszer Szinetár Miklós - Székely Miklóssal közösen - rendezte. A címszerepet Si­mándy József, Ilosfalvy Ró­bert, Udvardy Tibor, Szőnyi Ferenc, Kelen Péter és Mol­nár András is énekelte. Szilá­gyi Erzsébet szerepét Takács Paula, Déry Gabriella, Ágay Karola, Szabó Rózsa és Misu­ra Zsuzsa alakította. A darab mindig nagy sikert aratott, bár 1984-ben kissé elhomályosí­totta az István, a király sikere, amin keseregtek is a kritiku­sok. 1959-ben, a szabadtéri já­tékok újraindulásakor szere­pelt először az előadások közt, Hunyadi Lászlót akkor Simándy József alakította, aki később még három alkalom­mal bújt a lefejezett Hunyadi fiú bőrébe. Egy évvel később ezt nyilatkozta a szerepről: „A Hunyadi László címszere­pét Szegednek tanultam meg tavaly, s az idén ismét. Előtte és utána sem énekeltem ezt még sehol, eltekintve attól, hogy az elmúlt hetekben Bu­dapesteh hanglemezre vették a teljes operát, s Hunyadi Lászlót ugyancsak én énekel­tem." A harmadik alkalommal már Ilosfalvy Róbert énekelte a címszereplő áriáit. „A Hu­nyadi László kedvenc szere­pem. 1954-ben, amikor a Honvéd művészegyüttesnél eltöltött esztendők után az Ál­lami Operaház tagjai közé ke­rültem, ebben a szerepben mutatkoztam be. Azóta is rendszeresen énekelem." Ugyanebben az évben Gara Máriát Ágay Karola alakítot­ta. Az énekesnőt meglepték a Dóm tér adottságai: „Ez mind közönség?" rémült meg egy fotótól, amit a teli térről mu­tattak neki. „A szerep nagy feladatokat jelent számomra. Ezt a nemcsak énekesi, ha­nem színészi, emberábrázolá­si szempontból is nehéz sze­repet életemben először itt énekelem, a szabadtéri előadás ünnepélyessége és imponálóan hatalmas méretei között." Iván Ildikó szintén Gara Máriát alakította 1990-ben. „Néha egy-egy szerep úgy el­ragad, hogy az a hangadás ro­vására megy. Máriát is szeret­ném egy kicsit színesebbé tenni." Gara nádor szerepében 1967-ben mutatkozott be Só­lyom Nagy Sándor, majd 1978-ban szintén ő keltette életre ezt a figurát: „Éppen tíz évvel ezelőtt, ugyanitt énekel­tem Gara nádor szerepét. Ak­kor még igencsak kezdő vol­tam, fiatalon, teli hévvel, in­dulattal egy ádáz, intrikus em­bert játszottam el. Egy évtized érettsége következtében most a kevesebb gesztus több lesz. Gara van akkora egyéniség, hogy minden szavának súlya lehet, aljassága, intrikus jelle­me romantikusan végletes ugyan, de mindennapossá, emberközelivé lehet tenni." Misura Zsuzsa 1983-ban, 1984-ben, 1990-ben és 1991­ben is énekelte Szilágyi Er­zsébet szerepét. Az utolsó év­ben, amikor átépítették a nézőteret, felmerült a kérdés, lehet, hogy erősítő nélkül kell játszaniuk a darabot. Az éne­kesnő így reagált: „Állok elé­be! Akkor legalább a hangok természetes ereje fog érvénye­sülni és nem az erősítőé. Most énekeltem a Nabucco Abigél­jét a fertőrákosi kőszínházban. Ott semmi hangosítás nincs, de kitűnő az akusztika, olyan pianókat lehet énekelni, mint az álom." Érdekesség, hogy Iván Ildikó megbetegedése miatt bravúros beugrással Ga­ra Máriát Szilágyi Erzsébet énekelte abban az évben. Pataricza Kata SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL S-TÓL ESTE 6-IG! PfeLMAQYARORSZAQ KFT. jja' Kétszeresére bővült a Szegedi Vadaspark Rácsok helyett kerítés Szalóky Andrea a régi híd lábánál lelt rá arra a karvalyra, amelyet Gösi Gábor vadaspark-igazgató vett gondozásba. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ketrecek helyett ter­mészetes környezetben ismerheti meg a Szege­di Vadaspark lakóit a közönség. A természe­tes közegben nemcsak az állatok, hanem a lá­togatók is jobban érzik magukat. A park egyik specialitásának számító dél-amerikai bemuta­tón láthatják a távoli földrész emlőseit és madarait. A nálunk ho­nos háziállatokhoz pe­dig olyan közel kerül­hetnek, hogy akár meg is simogathatják a bir­kákat, a kecskéket vagy a nyulakat. Területét tekintve mára a Szegedi Vadaspark az or­szág legnagyobb állatkert­jévé „nőtte ki" magát. Az eddigi húsz hektárhoz az előző év végén csatoltak hozzá egy ugyanekkora részt a Sancer-tavak kör­nyékén. Az újonnan bekerí­tett területen nemrég fogtak hozzá az építkezéshez, ti­zennégy évvel azután, hogy a Kálvária sugárút és a va­súti töltés által közrefogott erdős vidéken elkezdődött a vadaspark kialakítása. Kezdetben az állatok elhe­lyezésének módja még a ré­gi szemléletet tükrözte: az élőlényeket a látogatókban a börtön képzetét keltő szűk ketrecekbe zárták. Rá­csokkal ma már csak elvét­ve találkozunk. A nyolcva­nas évek vége óta ugyanis a nyugat-európai állatker­tekből átvett megoldásokat alkalmazzák: az állatokat saját természetes környeze­tükhöz hasonlóan kialakí­tott élőhelyen tartják, vil­lanypásztorral és kerítéssel akadályozva meg, hogy ki­szökjenek. így például a medvefélékhez tartozó kis panda Szegeden is felmász­hat a több tíz méter magas fák lombkoronájába, mint eredeti élőhelyén. De a Dél-Amerikában élő maj­mok is otthonosabban érez­hetik magukat, még akkor is, ha nem tikfán, hanem tölgyfán tornázhatnak. Míg az állatok a világ legkülönbözőbb területein honosak, addig a részükre kialakított természetes élőhelyet a nálunk megszo­kott növények alkotják, az eredeti flóra megteremtése ugyanis sok pénzt emészte­ne fel. A természetes kör­nyezetben nemcsak az álla­tok, hanem a látogatók is jobban érzik magukat. A vadaspark igazgatója, Gősi Gábor szerint az élőlények szabadban tartásának az oktatás szempontjából is je­lentősége van: a gyerekek­nek nem a tanári magyará­zat alapján kell elképzelni­ük, milyen környezetben élnek az állatok, hiszen azt maguk is megfigyelhetik. Az oktatási munkát segíti az a zooiskola, amelynek épületében akváriumban úszkáló színes halak, vala­mint terráriumban mászó kígyók és teknősök társa­ságában óvodásoknak és is­kolásoknak tarthatnak az élővilágot bemutató foglal­kozásokat. A vadaspark látványos­ságai közül a gyerekek kedvencének számítanak ­többek között - a kőfallal körülvett dombon üldögélő szurikáták. A kistestű rág­csálók érdeklődve nyújto­gatják nyakukat a látogatók közeledésére. A néhány lé­pésre látható fakerítés mel­lett is jó néhány percig elidőznek a gyerekek. A kerítés egy szakaszát ugyanis tavaly tavasszal úgy alakították ki, hogy a látogatók megsimogathas­sák az itt élő birkákat, kecskéket, nyulakat és ba­romfit. A bejárattól kiindu­ló betonút végén kezdődik az a kacskaringós ösvény, amely a park legfőbb spe­cialitásának számító dél­amerikai bemutatón vezet körbe. A hol erdős, hol nyílt terepen sétáló látoga­tó megismerkedhet a söré­nyes farkassal, a vízidisz­nóval, a lámával vagy a ta­pírral, s megtudhatja, mi­lyen a vikunya, a guanakó, az alpaka, illetve a pekari. Az állatkert másik különle­gessége a majomfélék so­kasága, és azon belül is a dél-amerikai karmos maj­mok. A vadasparkban végre­hajtott fejlesztések közül a legújabb a huszonöt millió forintos beruházással elké­szült papagájház. Az egy­kor Dél-Amerikából csem­pészett, majd elkobzott nagytestű, piros, kék és zöld színben pompázó ma­darak közül ma közel száz látható a parkban. Gyakran olyan hangzavar csapnak, hogy a mellettük álló láto­gatók egymás szavát sem értik. A papagájház a ma­darak igényei szerint épült, még arra is ügyeltek, hogy a párok egymástól elkülö­nített helyen rakhassanak tojásokat. A park fejleszté­se jelenleg is tart: a múlt héten még dolgoztak a ja­pán makákók új kifutóhe­lyének kialakításán, ahol még külön tavat is ástak a vizet kedvelő majmoknak. Mostanra valószínűleg már őket is természetes környe­zetben láthatja a Szegedi Vadaspark közönsége. Hegedűs Szabolcs Újabb motorok a rendöröknek Munkatársunktól Az önkormányzattól má­jusban kapott hat motor mel­lé tegnap újabb kettő kis járművel gazdagodott a Sze­gedi Rendőrkapitányság, ezúttal a Szeged Közbizton­ságáért Közalapítvány, vala­mint támogatók jóvoltából. Szegeden kívül csak Bu­dapest egyik kerületében járőröznek motorral a rend­fenntartók. A módszer előnye, hogy így a rendőrök minden olyan helyet meg tudnak közelíteni, amit autó­val nem. A két új jármű egyikét Bénák László, a 2-es számú választókörzet önkor­mányzati képviselője saját képviselői alapjából vásárol­ta, a másik árát pedig Kere­kes Péter, az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. vezérigazgatója fizette be a Szeged Közbiztonságáért Alapítvány számlájára. Né­meth István, a Hotel Royal ügyvezető igazgatója és Tí­márné Horváth Magdolna, Tápé önkormányzati képvi­selője a motorok fenntartásá­hoz járulnak hozzá. A járműveket Farkas László, az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke adta át. A két új motor az újsze­gedi rendőrőrsre került, mert ott eddig egyetlen gépkocsit tudtak csak használni. Ba­logh Zoltán, a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője elmondta, hogy további két motorra lenne még szüksé­gük ahhoz, hogy a járőrök az egész várost megfelelően tudják ellenőrizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom