Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-11 / 160. szám

Erkel: Hunyadi László Tizenkettedszer a szabadtérin KEDD, 2000. JÚL. 11. A Délmagyarország különkiadása Nagy színészek, régi arcok Boiko Zvetanov (Manrico) és Tokody Ilona (Leonora) az 1995-ös Vámos László rendezte Verdi-operában, A Trubadúrban. (DM-archívum) RIPORT 7 Vámossy Éva (Hunyadi Mátyás), Misura Zsuzsa (Szilágyi Erzsébet) és Molnár András (Hunyadi László) a legutóbbi, 199l-es előadásban. (Fotó: Nagy László) Munkatársunktól Dóm téri különszámmal jelentkezik a Délmagyarország az idei szabadtéri alkalmából. A különkiadás a Délmagyarország régi évjárataiból válogatott neves színészek, operaénekesek és rendezők portréiból, interjúiból áll. Olyan egyéniségek régi fényképei és interjúi szerepelnek benne, mint Csortos Gyula, Pietro Mascagni, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Gobbi Hilda, Margaret Tynes, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Kibédy Ervin, Szinetár Miklós, Vaszy Viktor, Simándy József, Szörényi Levente, Vikidál Gyula, Nóvák Ferenc, Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Vámos László, Tokody Ilona és Gregor József. A Délmagyarország különszámát Szegeden a Délhír Rt. hírlapboltjaiban, illetve hírlappavilonjaiban, valamint a Sajtóház portáján lehet megvásárolni. A lapot a szabadtéri játékok előadásai és nyilvános főpróbái napján 17 órától a város forgalmasabb pontjain, 19 órától pedig a Dóm téren lapárus rikkancsok kínálják majd. Tizenegy alkalommal vitték már színre a szabadtérin első nemzeti operánkat, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját, amely ezzel a leggyakrabban előadott darabok sorában igen rangos helyet szerzett. Ezen a héten két előadás erejéig a Szegedi Nemzeti Színházban ősztől már játszott verzió kerül ki a Dóm térre Tóth János rendezésében. Eddig tizenegy évadban mutatták be a szegedi szabadtérin a Hunyadi Lászlót: először 1959-ben, a Játékok újraindulásakor. Színre vitték 1960-ban, 1961-ben, 1964ben, 1967-ben, 1972-ben, 1978-ban, 1983-ban, 1984ben, 1990-ben és legutóbb 1991-ben. A Játékok történetében így az egyik leggyakrabban bemutatott darab, csak Madách műve, Az ember tragédiája előzi meg. A tizenegyből nyolc alkalommal Mikó András, kétszer Nagy Viktor és egyszer Szinetár Miklós - Székely Miklóssal közösen - rendezte. A címszerepet Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Szőnyi Ferenc, Kelen Péter és Molnár András is énekelte. Szilágyi Erzsébet szerepét Takács Paula, Déry Gabriella, Ágay Karola, Szabó Rózsa és Misura Zsuzsa alakította. A darab mindig nagy sikert aratott, bár 1984-ben kissé elhomályosította az István, a király sikere, amin keseregtek is a kritikusok. 1959-ben, a szabadtéri játékok újraindulásakor szerepelt először az előadások közt, Hunyadi Lászlót akkor Simándy József alakította, aki később még három alkalommal bújt a lefejezett Hunyadi fiú bőrébe. Egy évvel később ezt nyilatkozta a szerepről: „A Hunyadi László címszerepét Szegednek tanultam meg tavaly, s az idén ismét. Előtte és utána sem énekeltem ezt még sehol, eltekintve attól, hogy az elmúlt hetekben Budapesteh hanglemezre vették a teljes operát, s Hunyadi Lászlót ugyancsak én énekeltem." A harmadik alkalommal már Ilosfalvy Róbert énekelte a címszereplő áriáit. „A Hunyadi László kedvenc szerepem. 1954-ben, amikor a Honvéd művészegyüttesnél eltöltött esztendők után az Állami Operaház tagjai közé kerültem, ebben a szerepben mutatkoztam be. Azóta is rendszeresen énekelem." Ugyanebben az évben Gara Máriát Ágay Karola alakította. Az énekesnőt meglepték a Dóm tér adottságai: „Ez mind közönség?" rémült meg egy fotótól, amit a teli térről mutattak neki. „A szerep nagy feladatokat jelent számomra. Ezt a nemcsak énekesi, hanem színészi, emberábrázolási szempontból is nehéz szerepet életemben először itt énekelem, a szabadtéri előadás ünnepélyessége és imponálóan hatalmas méretei között." Iván Ildikó szintén Gara Máriát alakította 1990-ben. „Néha egy-egy szerep úgy elragad, hogy az a hangadás rovására megy. Máriát is szeretném egy kicsit színesebbé tenni." Gara nádor szerepében 1967-ben mutatkozott be Sólyom Nagy Sándor, majd 1978-ban szintén ő keltette életre ezt a figurát: „Éppen tíz évvel ezelőtt, ugyanitt énekeltem Gara nádor szerepét. Akkor még igencsak kezdő voltam, fiatalon, teli hévvel, indulattal egy ádáz, intrikus embert játszottam el. Egy évtized érettsége következtében most a kevesebb gesztus több lesz. Gara van akkora egyéniség, hogy minden szavának súlya lehet, aljassága, intrikus jelleme romantikusan végletes ugyan, de mindennapossá, emberközelivé lehet tenni." Misura Zsuzsa 1983-ban, 1984-ben, 1990-ben és 1991ben is énekelte Szilágyi Erzsébet szerepét. Az utolsó évben, amikor átépítették a nézőteret, felmerült a kérdés, lehet, hogy erősítő nélkül kell játszaniuk a darabot. Az énekesnő így reagált: „Állok elébe! Akkor legalább a hangok természetes ereje fog érvényesülni és nem az erősítőé. Most énekeltem a Nabucco Abigéljét a fertőrákosi kőszínházban. Ott semmi hangosítás nincs, de kitűnő az akusztika, olyan pianókat lehet énekelni, mint az álom." Érdekesség, hogy Iván Ildikó megbetegedése miatt bravúros beugrással Gara Máriát Szilágyi Erzsébet énekelte abban az évben. Pataricza Kata SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL S-TÓL ESTE 6-IG! PfeLMAQYARORSZAQ KFT. jja' Kétszeresére bővült a Szegedi Vadaspark Rácsok helyett kerítés Szalóky Andrea a régi híd lábánál lelt rá arra a karvalyra, amelyet Gösi Gábor vadaspark-igazgató vett gondozásba. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ketrecek helyett természetes környezetben ismerheti meg a Szegedi Vadaspark lakóit a közönség. A természetes közegben nemcsak az állatok, hanem a látogatók is jobban érzik magukat. A park egyik specialitásának számító dél-amerikai bemutatón láthatják a távoli földrész emlőseit és madarait. A nálunk honos háziállatokhoz pedig olyan közel kerülhetnek, hogy akár meg is simogathatják a birkákat, a kecskéket vagy a nyulakat. Területét tekintve mára a Szegedi Vadaspark az ország legnagyobb állatkertjévé „nőtte ki" magát. Az eddigi húsz hektárhoz az előző év végén csatoltak hozzá egy ugyanekkora részt a Sancer-tavak környékén. Az újonnan bekerített területen nemrég fogtak hozzá az építkezéshez, tizennégy évvel azután, hogy a Kálvária sugárút és a vasúti töltés által közrefogott erdős vidéken elkezdődött a vadaspark kialakítása. Kezdetben az állatok elhelyezésének módja még a régi szemléletet tükrözte: az élőlényeket a látogatókban a börtön képzetét keltő szűk ketrecekbe zárták. Rácsokkal ma már csak elvétve találkozunk. A nyolcvanas évek vége óta ugyanis a nyugat-európai állatkertekből átvett megoldásokat alkalmazzák: az állatokat saját természetes környezetükhöz hasonlóan kialakított élőhelyen tartják, villanypásztorral és kerítéssel akadályozva meg, hogy kiszökjenek. így például a medvefélékhez tartozó kis panda Szegeden is felmászhat a több tíz méter magas fák lombkoronájába, mint eredeti élőhelyén. De a Dél-Amerikában élő majmok is otthonosabban érezhetik magukat, még akkor is, ha nem tikfán, hanem tölgyfán tornázhatnak. Míg az állatok a világ legkülönbözőbb területein honosak, addig a részükre kialakított természetes élőhelyet a nálunk megszokott növények alkotják, az eredeti flóra megteremtése ugyanis sok pénzt emésztene fel. A természetes környezetben nemcsak az állatok, hanem a látogatók is jobban érzik magukat. A vadaspark igazgatója, Gősi Gábor szerint az élőlények szabadban tartásának az oktatás szempontjából is jelentősége van: a gyerekeknek nem a tanári magyarázat alapján kell elképzelniük, milyen környezetben élnek az állatok, hiszen azt maguk is megfigyelhetik. Az oktatási munkát segíti az a zooiskola, amelynek épületében akváriumban úszkáló színes halak, valamint terráriumban mászó kígyók és teknősök társaságában óvodásoknak és iskolásoknak tarthatnak az élővilágot bemutató foglalkozásokat. A vadaspark látványosságai közül a gyerekek kedvencének számítanak többek között - a kőfallal körülvett dombon üldögélő szurikáták. A kistestű rágcsálók érdeklődve nyújtogatják nyakukat a látogatók közeledésére. A néhány lépésre látható fakerítés mellett is jó néhány percig elidőznek a gyerekek. A kerítés egy szakaszát ugyanis tavaly tavasszal úgy alakították ki, hogy a látogatók megsimogathassák az itt élő birkákat, kecskéket, nyulakat és baromfit. A bejárattól kiinduló betonút végén kezdődik az a kacskaringós ösvény, amely a park legfőbb specialitásának számító délamerikai bemutatón vezet körbe. A hol erdős, hol nyílt terepen sétáló látogató megismerkedhet a sörényes farkassal, a vízidisznóval, a lámával vagy a tapírral, s megtudhatja, milyen a vikunya, a guanakó, az alpaka, illetve a pekari. Az állatkert másik különlegessége a majomfélék sokasága, és azon belül is a dél-amerikai karmos majmok. A vadasparkban végrehajtott fejlesztések közül a legújabb a huszonöt millió forintos beruházással elkészült papagájház. Az egykor Dél-Amerikából csempészett, majd elkobzott nagytestű, piros, kék és zöld színben pompázó madarak közül ma közel száz látható a parkban. Gyakran olyan hangzavar csapnak, hogy a mellettük álló látogatók egymás szavát sem értik. A papagájház a madarak igényei szerint épült, még arra is ügyeltek, hogy a párok egymástól elkülönített helyen rakhassanak tojásokat. A park fejlesztése jelenleg is tart: a múlt héten még dolgoztak a japán makákók új kifutóhelyének kialakításán, ahol még külön tavat is ástak a vizet kedvelő majmoknak. Mostanra valószínűleg már őket is természetes környezetben láthatja a Szegedi Vadaspark közönsége. Hegedűs Szabolcs Újabb motorok a rendöröknek Munkatársunktól Az önkormányzattól májusban kapott hat motor mellé tegnap újabb kettő kis járművel gazdagodott a Szegedi Rendőrkapitányság, ezúttal a Szeged Közbiztonságáért Közalapítvány, valamint támogatók jóvoltából. Szegeden kívül csak Budapest egyik kerületében járőröznek motorral a rendfenntartók. A módszer előnye, hogy így a rendőrök minden olyan helyet meg tudnak közelíteni, amit autóval nem. A két új jármű egyikét Bénák László, a 2-es számú választókörzet önkormányzati képviselője saját képviselői alapjából vásárolta, a másik árát pedig Kerekes Péter, az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. vezérigazgatója fizette be a Szeged Közbiztonságáért Alapítvány számlájára. Németh István, a Hotel Royal ügyvezető igazgatója és Tímárné Horváth Magdolna, Tápé önkormányzati képviselője a motorok fenntartásához járulnak hozzá. A járműveket Farkas László, az alapítvány kuratóriumának elnöke adta át. A két új motor az újszegedi rendőrőrsre került, mert ott eddig egyetlen gépkocsit tudtak csak használni. Balogh Zoltán, a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője elmondta, hogy további két motorra lenne még szükségük ahhoz, hogy a járőrök az egész várost megfelelően tudják ellenőrizni.