Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-10 / 159. szám

HÉTFŐ, 2000. JÚL. 10. BELFÖLD 3 MÁV-reform Záhony (MTI) Szolgáltatási reformcso­magot készít a MÁV Rt. - a program alapvetően a sze­mélyszállítás színvonalának javítási feladatait tartalmaz­za majd - jelentette be Ku­kely Márton, a társaság ve­zérigazgatója szombaton az 50. vasutasnapi ünnepségen Záhonyban. A július végére, augusztus elejére elkészülő reformcsomag az úgyneve­zett Baross-terv vasúti része. Tartalmazza majd az árufu­varozás és az infrastruktúra hosszú távú fejlesztési el­képzeléseit, része lesz a hu­mánpolitika, a dolgozók ér­dekeltségének erősítése. Tízezerrel több... Bóly (MTI) Megtermett az ország ke­nyere, a mezőgazdaságot ért víz-és aszálykárok ellenére sem szorulunk gabona beho­zatalra, sőt, árpából, búzából egyaránt jut exportra is ­hangoztatta a Bóly Rt.-nél tett szombati aratási szemlén Tamás Károly, a földműve­lésügyi tárca közigazgatási államtitkára. Az agrárgazda­ságot ért károk enyhítésére, illetve a minőségi termelést segítő intézkedések kereté-, ben a tárca a tavalyi hektá­ronkénti tizenötezer forintról huszonötezerre emeli a vető­mag, műtrágya és növényvé­dő szer beszerzéséhez nyúj­tandó támogatást. Kifizetik a tűzoltókat Budapest (MTI) Nem fedik a valóságot azok a sajtóhírek, melyek szerint a tűzoltóknak ki nem fizetett pótlékok fejében akár elárverezhetik a paran­csokságok egyes épületeit ­közölte Dobson Tibor alez­redes szombaton. A tűzoltók hétvégi és veszélyességi pót­lékának kifizetését bírósági határozat teszi kötelezővé. Az állami tűzoltók a nekik járó pénzt még e nyáron megkapják az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazga­tóságtól. Az önkormányzati tűzoltók is hozzájutnak el­maradt járandóságaikhoz, de annak ütemezése a fenntar­tók pénzügyi lehetőségétől függ­Emlékezés Kádár Jánosra Budapest (MTI) A kádári életmű száza­dunk legnagyobb és eddig legeredményesebb moderni­zációs programja, a világhoz való felzárkózásunk egyik legsikeresebb kísérlete - je­lentette ki Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a szom­baton Budapesten, Kádár Já­nos halálának 11. évforduló­ján, a Fiumei úti temetőben rendezett megemlékezésen. - A XX. században soha nem élt a magyar jobban, so­ha nem jutott ily sok ember európai szintű tudáshoz és nem becsülték a magyart annyira a világban, mint Ká­dár János idején - tette hoz­zá a politikus. Az országnak új kormányra, új programra, új miniszterelnökre van szüksége; váltsuk le a kor­mányt, válasszunk új parla­mentet, új kormányt, új mi­niszterelnököt, a dolgozók parlamentjét akarjuk, a dol­gozók kormányát, a dolgo­zók miniszterelnökét ­mondta Thürmer Gyula. Ora et labora - könyv a rabok hitéletéről Börtönkápolna a Csillagban Gyulay Endre megyés püspök szentelte föl a Csillagbörtön új kápolnáját. (Fotó: Karnok Csaba) Ünnepelt vasárnap a Szegedi Fegyház és Bör­tön. Szeged híres fegyin­tézetében, a Csillagban börtönkápolnát szentelt fel Gyulay Endre szeged­csanádi megyés püspök, bemutatták az a könyvet, ami „Ora et labora" cím­mel a szegedi fegyintézet hitéletét dolgozta fel. S a Csillagban celebrálta teg­nap Gyulay püspök azt a központi ünnepi szentmi­sét, ami a katolikus egy­ház által meghirdetett „Jubileum a világ börtö­neiben" című eseményso­rozat része volt. Az egyházak mindig na­gyon fontosnak tartották a bör­tönbüntetésre ítéltek lelki gon­dozását. Hazánkban is börtön­lelkészek nyújtottak vigaszt az elítélteknek, egészen az 1940­es évek végig, amikor a Rákosi rezsim kitiltotta a papokat a büntetés-végrehajtási intézmé­nyekből. A rendszerváltást kö­vetően, az 1990-es évek elejé­től már újra megindult a hitélet a magyarországi fegyintéze­tekben, így a szegedi Csillag­börtönben is. Tegnap óta pedig már azt is elmondhatja a Sze­gedi Fegyház és Börtön veze­tése, hogy méltó körülménye­ket tud biztosítani a heti rend­szerességgel zajló misékhez és istentiszteltekhez. Ugyanis a Csillag-tömb harmadik emele­tén Gyulay Endre szeged-csa­nádi megyés püspök felszen­telte a Jobb lator ökomenikus börtönkápolnát. A kápolna­szentelésen részt vett dr. Bökö­nyi István bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka is. Mint Széles Gábor bv. őr­nagytól, a Szegedi Fegyház és Börtön megbízott parancsno­kától megtudtuk, a kápolna ki­alakításához nagy segítséget kapott az intézet a Csongrád Megyei Közgyűléstől, a sze­ged-rókusi plébániától, a sze­gedi Kálvin téri református gyülekezettói, a Szegedi Ügy­védi Kamarától, Sugár Ibolya üvegművésztől, Holler László festőművésztől és a Kekon Kft-től. - Kápolnánk még nem ké­szült el teljesen, hiszen például az üvegfestmények egy részén még dolgoznak az alkotók (kö­zöttük az egyik fogva tartot­tunk), de funkcióját már be tudja tölteni. Mától a Csillag hitéletébe bekapcsolódott nyolc egyház s és felekezet hí­vei vehetik igénybe a termet ­mondta Széles Gábor. Majd hozzátette: - A szegedi fegyin­tézetben élók legalább húsz százaléka, vagyis közel két­száz elítélt gyakorolja vallását. Mára azonban csak azok ma­radtak, akik valóban a hittől várnak vigaszt lelki gondja­ikra. Fegyintézetünk vezetése nagyon örül annak, hogy im­már egy kápolna is segíti a lelki gondozást a Csillag fa­lain belül, ugyanis azt tapasz­taljuk, hogy azok az elítéltek akik szoros kapcsolatot tarta­nak fenn az egyházakkal a legjobb magaviseletű rabja­ink közé tartoznak. A tegnapi kápolnaavatóhoz kapcsolódóan könyvbemutató­ra is sor került a Csillagbör­tönben. Oláh Miklós szerkesz­tésben „Ora et labora" (Imád­kozz és dolgozz) címmel je­lent meg az a kiadvány, ami tanulmányok, dokumentumok és visszaemlékezések segítsé­gével mutatja be a XIX száza­di és napjaink Csillagbörtöné­nek hitéletét. A Szegedi Csil­lagbörtön - történeti, tudomá­nyos, módszertani közlemé­nyek sorozat második kötete­ként elkészült művet dr. Bökö­nyi István, Csapó József ezre­des, a börtön bútorgyárának megbízott ügyvezető igazgató­ja és dr. Majzik István, a Bába és Társa Kft. ügyvezető igaz­gatója népes hallgatóság előtt méltatta, a Csillag dísztermé­ben. Később Gyulay Endre megyés püspök itt celebrálta a magyar büntetés-végrehajtás központi ünnepi szentmiséjét, ami katolikus egyház által meghirdetett .Jubileum a világ börtöneiben" című esemény­sorozat része volt. Bátyi Zoltán Az elmúlt hét sem hozta meg az intézmé­nyi alapok vásárlók kedvét a Budapesti ér­téktőzsdén. A befekte­tők egyelőre elkerülik a Közép-európai piacokat. A hét elején napvilágot lá­tott folyó fizetési mérleg hiá­nya valamivel magasabb lett az előzetes várakozásoknál. A 74 millió euróval 425 millióra nőtt 5 hónapos passzívum még így is lényegesen keve­sebb a tavalyi év azonos ada­taihoz képest. És bár a profit­repatriálás májusi értéke kissé nagyobb volt a vártnál, a makrogazdaság számaival nincs is baj, a kormányzat né­hány nagy, tőzsdén is érdekelt társasággal kapcsolatos piac­idegen lépései azonban egye­lőre az eladói oldalra állítot­tak néhány külföldi befekte­tőt. A hírek élén áll a Mol im­már unalomig ismételgetett gázüzletágának további lehet­séges sorsa. Az olajipari céget az igazgatósága - az új elnök vezetésével - a remények sze­rint, a kényes kérdés mindkét félnek megfelelővé alakításá­val megpróbálja ismét befek­tetési célponttá alakítani. Az elmúlt hét végén a Deutsche Bank vételre minősítette a Mol részvényeit. A Cenzor-Értékpapír Rt. jelenti Vevők nélkül Értékpapír forgalom előző heti heti Változás milliárd Ft záró ár záróár % MATÁV 9,55 1895 1861 -1,79 OTP 2,87 14200 14200 0,00 MOL 9,72 3755 3780 0,67 RICHTER 2,29 14690 14105 -3,98 BORSODCHEM 1,30 8415 8650 2,79 TVK 0,60 3755 3600 -4,13 ÉGIS 0,68 11400 11350 -0,44 DÉMÁSZ 0,08 15600 15000 -3,85 PICK 0,11 10055 10200 1,44 ANTENNA 2,38 7900 7040 -10,89 RÁBA 0,24 2215 2280 2,93 SYNERGON 0,10 2500 2445 -2,20 NABI-0,12 5805 5820 0,26 BUX 8 318,30 8 220,50 -1,18 A hét első napján a társa­ság saját kérésére felfüggesz­tették a Matáv papíijainak ke­reskedését. Az ehhez kapcso­lódó hír a Deutsche Telekom 2,2 milliárd dolláros tranzak­ciója volt, amellyel Európa vezető távközlési cégének ki­zárólagos érdekeltségévé vált a Matáv. A részvény ára je­lentősen egyik irányban sem változott. Az Antenna Hungária érté­kesítésre meghirdetett részvé­nyeinek alig több, mint 12 százaléka talált gazdára az el­múlt heti tőzsdei aukción. Az eladás körülményei, a kor­NZOR Értékpapír Rt. Szeged „Befektetni pedig szükséges ­— mozgásban a CENZOR" CIB Értékpapír Rt. szerződéses partnere Iroda: Nemestakács u. 12/A. Tel.: 486-240 mány AH-val kapcsolatos ter­vei, és a rossz tőzsdei hangu­lat egyaránt hozzájárultak a sikertelenséghez. A néhány hete rendkívül alacsony forgalommal bekö­szöntő „uborkaszezont" leg­közelebb a féléves eredmé­nyekről beszámoló gyorsje­lentések szakíthatják meg. Az augusztus 15-i határidővel megjelenő adatok, az ez idő tájt megtartott FED-üléssel együtt talán kellő impulzust adhatnak a mostanában távol­maradó külföldi alapoknak. A New-York-i kereskedés el­múlt heti utolsó napján a dél­utáni kedvező makroadatok hatására emelkedtek a részvé­nyárak. Ezen számok ismét reményt adtak arra, hogy a nyíltpiaci bizottság a befekte­tők számára kedvező döntést hozzon, azaz ismét kamate­melés nélkül záruljon az ülés. Elkelnének már a jó hírek az immár a jövő évi tőke­számlás nyereségeket terhelő adóval is fenyegetett kisbe­fektetőknek. A továbbra is jó makrogazdasági adatok, és a tőzsdei társaságok jelentései hozhatnak valami enyhülést a mostanában borús kereske­désre. Persze ehhez elsősor­ban egy erős vételi oldal szükségeltetik. S. B. 1 múlt i £ n Pantomim A mikor bő két esztendővel ezelőtt, a választási for­dulók között azt kérdezték Orbán Viktortól, lesz-e koalíció a kisgazdákkal, a miniszterelnök minduntalan azt válaszolta, a Fidesz egyedül szeretne nyerni. Ez per­sze választásmatematikailag lehetetlennek tűnt, de nem volt célszerű elmagyarázni, hogy csak a kisgazdákkal együtt lehet leváltani a szocialista-szabaddemokrata ko­alíciót. Sem Orbán, sem az átlagos Fidesz-szavazó nem rajongott még akkoriban Torgyán Józsefért, hát a ra­jongás nem politikai kategória. Azóta szépen összecsi­szolódott a jobboldal két vezető pártja - cáfolva mind­azokat, akik rövid életet jósoltak ennek a koalíciónak. Ez kibírta már a 413 milliárd forintos agrárigény leér­tékelését, s azt is, hogy a kisgazdák úgy éltek köztársa­sági-elnök jelölési jogukkal, hogy a Fidesz kiválasztott­ja mellett tették le a voksot. A kezdetek egyik jelentős közérzetjavító intézkedése a társadalombiztosítási vagyon államosítása volt, ám ezzel abba is maradt az ellátórendszer reformja. Akko­riban a Postabanknál is „belecsaptak a nullás lisztbe", Princz úrnak mennie kellett, s százötvenmilliárd forint közpénzzel konszolidálták a bankot. Mára a sokadik független könyvvizsgáló jutott arra a következtetésre, hogy csupán apróbb számviteli szabálytalanságok tör­téntek - hol van már a VIP-lista -, minimális büntetési tétellel. (Az pedig már a botrány magyar sajátossága, hogy legalább fél tucat olyan cég, vállalkozás volt, amely egyenként is több kárt okozott a Postabanknak, mint a VIP-ügyek együttvéve, mégsem tudjuk, még a nevüket sem.) Princz Gábor azért okosabb volt annál, hogy csak az egyik irányba jótékonykodjon. A visszaál­lamosított Postabank pedig megpróbált talpra állni, visszaszerezni régi ügyfeleit, s újakat hódítani, például az önkormányzati számlavezetés - számára csaknem szűz - területén. Szeged város például engedett a tőke­erős, nagy nyereségű pénzintézeteknél is előnyösebb ajánlatnak, így a csongrádi megyeszékhely számlaveze­tése is visszaállamositódott - persze szigorúan üzleti alapon. Az erő azért van, hogy éljünk vele - jelszóval megta­lálták a legalkalmasabb APEH-elnököt a Fidesz-közeli­nek tűnő Simicska Lajos személyében, válaszul az el­lenzéki sajtó megírta, hogy néhány évvel korábban egy korai reggeli és késői ebéd között tucatnyi, százmilliós nagyságrendű adósággal terhelt Fidesz-közelinek látszó céget adott el egy magyar úr Tot és Ibrahim uraknak. A Simicska-közeli és Fidesz-közeli cégek új tulajdonosa, s persze adóssága azóta sem került elő. Erre jött, hogy a korábbi kormányzat alatt közpénzekből, titkosan és tör­vénytelenül számos Fidesz-politikust és -családtagot fi­gyeltek meg, hogy mást ne mondjunk, Deutsch Tamás sportminiszter anyukáját is. Kosztolányi Dénessel sú­lyosbítva felállt a megfigyelési bizottság, fél ország szó­rakozott jól, majd kiderült, Pokorni Zoltánt egy kicsit fi­gyelték, talán nem közpénzből, de akkor is csúnya dolog volt. A Deutsch-mamáról több szó nem esett. Mindeközben az ország haladt, ezt a közgazdászok is elismerik, s bár mindenki jót nevetett a választási ígé­retnek is túlzó hét százalékos gazdasági növekedésen, mára el kell ismerni, nagyon megközelítettük. jri zen képen csak kicsit árnyal az a tény, hogy betele­Hé pült multik kormányzattól független önjáró növe­kedése is jelentősen javítja a számokat, illetve a polgári kormányfő által oly gyakran megtaposott - korántsem hibátlan - Bokros-csomagnak azért volt valami köze a növekedési pályára állításhoz. Elvitathatatlan az inflá­ció csökkenése, a hitelkamatok mérséklődése. Néhány millió forintos lakáshitelt tíz évre felvenni ma fele ak­kora törlesztőrészlettel jár, mint a kormány hivatalba lépésekor, ám ez az amúgy is biztos jövedelmű családok támogatása. Tied a nemzeti színház, magadnak építed - mondta nemrégiben egy biztos úr egy tervező hölgynek, majd megszólalt a szakma, hogy mégis inkább pályázat kéne. Lett pályázat, ment vele az idő, hirdettek másik győztes tervet, a végeredmény viszont jottányit sem változott: a hölgyé a színház, magának építheti. Sztrádaügyben is betlizik a kormány, először azért kerülte meg a közbe­szerzést, hogy időt nyeljen - miközben a kisvárosi óvo­dák szalvétabeszerzése az, mert közpénzből történik de nem volt szerencséje. Az meg egyenesen paródia­számba ment, ahogy a kormányfői bejelentés tavaszi határnapján, amikor fejvesztés terhe mellett el kellett volna kezdődnie az építkezésnek, néhány földmérő pan­tomimjeleneteket adott elő a kamerák kereszttüzében, azután persze sokáig semmi. M elyik kormányzat volt hatalmon, amikor a Szé­chenyi-terv készült, amelyhez egymás után csatla­koztak a régiók, megyék, városok, amikor szembeszáll­tak a külföldi multik gyógyszerár-emelési törekvésével és a gázár mesterséges leszorítása érdekében még az üzletág visszaállamosítására is hajlandó lett volna a kormány? Ez azért beugratós kérdéscsokor lesz úgy harminc év múlva, s lehet, hogy a nem készülő, de logi­kát kereső diák el is téveszti majd, s baloldali kormány­zatra tippel. A Széchenyi-tervhez mindenesetre Szeged is csatlakozott, sokan azonban ezeket a projekteket lá­tatlanban elcserélnék az autópályához történő csatlako­zásra - ha már választani lehetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom