Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

8 A TORONY ALATT CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚN. 1. Hétmilliót „vitt el" a Tisza A szakemberek számí­tottak arra, hogy az alsó rakpartról levonuló árvíz nyomot hagy az úttesten is. Az önkormányzati uta­kat kezelő városgondnok­ság munkatársai a közel­múltban felmérték, milyen javításokat kell elvégezni a rakpart állagának meg­óvása érdekében. Elsősorban a Tisza felőli oldalon a járdák, s az esővíz­lefolyók károsodtak, néhol a járda meg is süllyedt, főkép­pen a kifolyók környékén. En­nek helyreállítási költsége megközelíti a hatmillió forin­tot. Az útburkolat sem vészel­te át sértetlenül az árvizet, ám ezen kisebb hibák kijavítása nem kerül többe félmillió fo­rintnál. Ugyanennyibe kerül a sokáig vízben állt, s megron­gálódott korlátok, közúti jelző­táblák, jelzések, útburkolati je­lek helyreállítása. A rakpart május végi meg­nyitásáig csak az útburkolat javításával végeztek a szakem­berek, a munkálatok másik ré­szét a zajló forgalom mellett kell elvégezni. A számítások szerint az ár­víz előtti állapot visszaállításá­A legszükségesebb rakparti munkálatok közel hétmillióba kerülnek. (Fotó: Karnok Csaba) hoz összesen mintegy 6,8 mil­lió forint szükséges. Azt azon­ban még nem tudni, az önkor­mányzat honnan fedezi a költ­ségeket, mert a városgondnok­ság költségvetése meglehető­sen feszített, ilyen jellegű munkálatokra éves szinten összesen 15 milliót költenek. Elképzelhető, hogy az árvíz utáni helyreállításra miniszté­riumi támogatást kap a város. A szabadtéri játékok kezdetéig mindenképpen kijavítják a megsérült rakparti utakat. K. B. Ne engedjünk teret a csalóknak! A közelmúltban a sze­ged városi rendőrkapi­tányság munkatársai fel­keresték a szegedi pol­gármesteri hivatal szoci­ális, családvédeilmi és egészségügyi irodáját, el­sősorban tájékoztatási célból, de az együttgon­dolkodás ürügyén is. Tudniillik az utóbbi hóna­pokban megszaporodtak azok a bűncselekmé­nyek, ahol a bűnözők az iroda köztisztviselőiként rövid időn belül megnye­rik az idős emberek bi­zalmát, majd ellopják ér­tékes vagyontárgyaikat, pénzüket. A rendőrkapitányság szak­embereivel közösen kialakí­tott véleményünk, hogy az ilyen jellegű bűncselekmény­sorozatokat a megfelelő tájé­koztatással, nagy eredmé­nyességgel meg lehet előzni. Erre figyelemmel hívnánk fel - újból - a lakosság fi­gyelmét, hogy az iroda ügy­félszolgálati helyiségeiben, a kérelmezők megfelelő és kor­rekt tájékoztatást kaphatnak a kezdeményezett közigazgatá­si eljárás menetéről - és az egyes esetekben végzendő -, környezettanulmány szüksé­gességéről. A köztisztviselők kötelezően rendezett küllem­mel végzik a napi munkáju­kat, továbbá fényképpel ellá­tott, kemény borítású fényké­pes névjegykártyával rendel­keznek, melyet minden alka­lommal, kérés nélkül felmu­tatnak (ez elmaradás esetén kérhető is) és közlik, hogy milyen kérelem ügyében tör­ténik a tényállás tisztázása­ként a környezettanulmány, vagy családlátogatás végzése. A lakáson történő ottlétük alatt nincs felhatalmazásuk arra, hogy a kért pénzbeli tá­mogatást, ott személyesen teljesítsék. A támogatás „ház­hozszállítása" eljárásjogi szempontból is teljesen ki­zárt, ezért ha valaki ilyet ajánl, kérem, hogy jelezzék a rendőrkapitányság ügyeleté­re, információt adva a sze­mély kilétéről is (név, sze­mélyleírás, tőle elkért doku­mentum stb.). Kérjük a szociális és gyer­mekvédelmi igazgatásban résztvevő ügyfeleinket, hogy ügyeik intézése során ne léte­sítsenek közvetlen kapcsola­tot a hasonló ügyekben eljáró más kérelmezőkkel, mert a beszélgetések során közölt információk igen könnyen visszaélésre adhatnak okot. Az iroda ügyfélszolgálati helyiségeiben - tárgyi adott­ságokhoz mérten - igyekszik a személyiség és az adatok védelmét biztosítani. Kérjük Önöket, figyeljenek saját ügyeikre és ne engedjenek a kelleténél nagyobb teret jóhi­szeműségüknek. Reméljük, hogy mind a rendőrség, mind az iroda munkatársai és mind az ügyfelek közös összefo­gással e területen észlelt bű­nözést meg tudjuk gátolni. Majláthné l.ippai Éva, a szociális, családvédelmi és egészségügyi iroda vezetője Jaj a szövőlepkéknek: Mától permeteznek DM-információ Mától a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Közhasznú Társaság megkezdi a város közterületein a szövőlepke elleni védekezést. A felhasz­nált permet a méhekre köz­epesen veszélyes. A permete­zés - az időjárás függvényé­ben -június l-jétől 8-áig tart. Német-magyar jótékonysági koncert „Az évszakok" a zsinagógában Munkatársunktól Ma este J órakor a szegedi zsinagógában Haydn Az évszakok című oratóriumát adja elő a Szegedi Szimfonikus Ze­nekar, a Kiéli Városi Kó­rus és a Vaszy Viktor Kó­rus Gyüdi Sándor igaz­gató-karnagy vezényle­tével. A jótékonysági koncert bevételét a zsi­nagóga rekonstrukciójá­ra fordítják. Egyfajta békeszimbólum is lehet, hogy ma este a Né­metországból jött Kiéli Váro­si Kórus vendégszereplésével csendül fel a sok történelmi vihart megélt szegedi zsina­gógában Haydn népszerű oratóriuma, Az évszakok. A német énekkar 1919-ben ala­kult, és már az első évben énekelte Az évszakokat. 1940-től a háború miatt ki­lenc éven át szünetelt a kórus működése, érdekesség, hogy épp ennek az oratóriumnak az előadására szerveződtek újjá 1949-ben. Az együttes 1989-ben magyar karigazga­tója, Sallay Imre révén került kapcsolatba a szegedi Vaszy Viktor Kórussal, amellyel már több közös koncertet adott Szegeden és Kielben is. Az évszakok szoprán szó­lóját, vagyis Hanna szólamát Dér Krisztina, a Szegedi Nemzeti Színház tagja ének­li, aki 1991-ben végzett a Ze­neakadémián, majd évekig a pécsi operaegyüttes tagja volt, és tavaly szeptemberben szerződött Szegedre. Lukács szólamát a Szegeden élő ki­váló amerikai tenoristától, 77­mothy Bentch-tő\ hallhatjuk, aki múlt szombaton nyerte el a közönség szavazatai alap­ján a legjobb operaénekesnek járó Dömötör-díjat. Tősgyö­keres szegedi operista, Altor­jay Tamás énekli Simon basszus szólamát. Az 1801 áprilisában Schwarzenberg herceg bé­csi palotájában bemutatott Haydn-remekművel új feje­zet kezdődött az oratóriumok történetében: Az évszakok volt az első oratórium, amelynek témája a nép élete. Sokan ezért már a romantika előszelének tartják. A darab­nak tulajdonképp nincs cse­lekménye, szereplői nem hús-vér alakok: a derék Si­mon gazda, a lánya, Hanna és Lukács, az ifjú parasztle­gény, akik az évszakok kör­forgásából levonható tanulsá­gok szemlélődő elbeszélői. A darab zenei eszközei alig kü­lönböznek Haydn néhány év­vel korábbi oratóriumáéitól, ám a Teremtésben sokkal ke­vesebb Az évszakokat jel­lemző népzenei motívum. Közlekedési gyermeknap: szombaton Az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: KISIMRE FERENC Tegnapi lapunkban részben tévesen közöl­tük a hétvégi közlekedé­si gyermeknap időpont­ját. A dátum stimmelt, a nap megnevezése már nem... Tehát: június 3­án, szombaton (és nem vasárnap) várja a Szé­chenyi téri játékokra, ve­télkedőkre a gyerekeket a rendező Szegedi Köz­lekedési Társaság. Tegnapi lapunkban tudósí­tottunk arról, hogy Szegeden hatodik alkalommal tart közle­kedési gyermeknapot a Szege­di Közlekedési Társaság. Az egész napos rendezvény idő­pontját azonban „félig" rosszul közöltük (a tévedésért elnézést kérünk). Június 3-án, szomba­ton (nem pedig vasárnap, amint az tegnapi írásunkban szerepelt), reggel 8.30 órakor, az L&D mazsorettcsoport be­mutatójával kezdődik a színes program, amelyet „hivatalo­san" dr. Bartha László szegedi polgármester és dr. Lukács Já­nos ezredes, megyei rendőrfő­kapitány nyit meg 9 órakor. Utánuk „Figura Ede" zenés gyermekműsora következik (9.15-10.15 óráig), majd a Szeged Táncegyüttes Alapít­vány Alapfokú Művészeti Is­kola produkciója szórakoztatja a közönséget. A MOM Trió di­xieland-koncertje 10.45-kor kezdődik, 11.45-12.15-ig tánc­műsort ígér a részletes prog­ram. A csoportos vetélkedő, va­lamint az aszfaltrajz-verseny eredményeit 12.25-kor hirdetik ki. Kancsár József és csapata 12.30-tól musical-részleteket ad elő, 12.45-től pedig a kerék­páros ügyességi verseny, köz­lekedési totó győzteseinek ne­vét ismertetik a rendezők. A Rádió 88 kívánságműso­ra 13.00-14.00 óráig tart. A zene után nosztalgiavillamosra és -vonatra szállhatnak a je­lentkező gyerekek. • Amint véget ér a gyermek­nap, máris kezdődik az SZKT és a Rádió 88 közös „nyárbein­dító bulija." A Duo Friend koncertjét 14.00 órától hallhat­ja a közönség. A Szegedi Nemzeti Színház művészeinek műsora 14.30-14.50-ig tart. Akkor a Móra Zenekar lép színpadra, s 15.30-ig muzsikál a Széchenyi téri szombat dél­után vendégeinek. Utánuk a Kultúrbolények műsora követr kezik (16.00 óráig tart), majd ismét szegedi színészeké a „porond". Sztárvendégek is várhatók: az United, Nika, Bubble Gum rajongói számít­hatnak kedvenceik megjelené­sére. A szombati közlekedési gyermeknap és nyárbeindító buli védnökei a Csongrád Me­gyei Baleset-megelőzési Bi­zottság, a MÁV Rt., valamint a Százszorszép Gyermekház. A vetélkedők győzteseinek aján­dékait támogatók sokasága ajánlotta föl. A díjak között mountain-bike kerékpár, in­gyenes utazási igazolvány, családi ebédmeghfvás is szere­pel. Ny. P. Dömötör-díjasok: beszélgetés Horkits Erzsébettel „Ha újra kezdhetném, ugyanezt csinálnám" A szombati Dömötör­gálán állva tapsolt a közönség, amikor az életműért járó fődíjat Horkits Erzsébet átvet­te. A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja és nyugalmazott művé­szeti főtitkára nem vé­letlenül kapott óriási ünneplést: kisebb szü­netekkel fél évszáza­don át szolgálta lelke­sen és lelkiismeretesen a szegedi teátrumot. Horkits Erzsébetet volt munkatársa ajánlotta maga helyett gyors- és gépírónő­nek a Szegedi Nemzeti Színházhoz. Lehotay Ár­pád, a teátrum direktora három nap próbaidő után 1945. október elsejével vette fel, s a következő években a színházi titkárok mellett dolgozva megtanul­ta a színház működésének rendjét. Amikor 1949-ben a szegedi társulatot szét­robbantották, két évre Ré­vai Dezső vezérigazgató titkára lett a budapesti filmgyárban. Szíve azon­ban visszahúzta. Amikor megkeresték, hogy legyen a színház művészeti titkára, kimondhatatlanul boldog volt. Tősgyökeres szegedi lévén röpült haza, szülei is itt éltek, és nem érezte jól magát Budapesten. 1951­ben épp igazgatóváltás volt Szegeden, Bálint György lett az új direktor, és Erzsi­ke attól kezdve egészen nyugdíjba vonulásáig a színház művészeti titkára­ként illetve főtitkáraként dolgozott. Nyugdíjasként is többször visszatért másokat betanítani, így kisebb kiha­gyásokkal fél évszázadon át dolgozott a Szegedi Nemzeti Színházban. Amikor arról kérdezem, melyik volt a legizgalma­sabb színházi estéje, fel­csillannak szemei és moso­lyogva meséli: - Mindjárt a legelején történt, hogy az igazgató és a főrendező is elmentek Miskolcra szín­házi találkozóra. A Bánk bán előadására készültünk, amikor Papp Júlia, aki Me­lindát alakította, vasárnap délelőtt 11 óra előtt néhány perccel szólt, hogy nem tud délután énekelni. Felhív­tam a színház vezetőit, és megkérdeztem tőlük, hoz­zájárulnak-e, hogy az Er­kel-opera helyett a Luxem­burg grófját játsszuk. Bele­egyeztek. Gyorsan értesí­tettem a szereplőket, és megírtam a plakátot a mű­sorváltozásról. Nagy örö­mömre mindössze két néző ment haza, a többiek ma­radtak, és óriási sikerünk volt. Ötven év alatt alig maradt el előadásunk, igye­keztünk mindig valamilyen megoldást találni, ha vész­helyzet volt. - A színház melyik idő­szakát szerette a legjob­ban? - Talán furcsán hangzik: az ötvenes éveket, amikor Ádám Ottó volt a főrende­ző. A prózai társulatnak ak­koriban olyan tagjai voltak, mint Inke Laci és felesége, Ambrus Edit, a Miklósy házaspár, Kátay Bandi, Iván Margit, Lakky József. Nagyon erős prózai társulat alakult ki, és Rubányi Vil­mos operatársulatához is olyan énekesek szerződtek, mint Moldován Stefánia és Berdál Valéria. Csodálatos előadásaink voltak, olyan remek baráti társaságom alakult ki, amilyet utána már nem találtam. Később már nem volt olyan egyen­súly az opera és a próza között, Vaszy Viktor első­sorban az operát mene­dzselte. - Hogyan telnek a nyugdíjas napjai? - Tagja vagyok a Tájak­Korok-Múzeumok Egyesü­letnek, részt veszek rendez­vényeiken, bel- és külföldi kirándulásaikon. Tisztelet­beli tagja vagyok a Szegedi Operabarátok Egyesületé­nek, melynek rendezésében remek hangversenyeket hallok, és jó néhány opera­előadást is megnéztünk már más városokban. Lel­kes Etka-jóga tornázó is vagyok, és ha csak tehe­tem, járok a színház elő­adásaira. - Miként fogadta a Dö­mötör-dijat? - Óriási meglepetés volt számomra. Szombaton este annyira meghatódtam a nagy ünnepléstől, hogy nem jutott eszembe elkérni a műsort vezető Janik Lászlótól a mikrofont, és mindenkinek köszönetet mondani. Azért is különö­sen megtisztelő ez a díj, mert olyan nagy művész után kaphattam meg, mint Varga Mátyás. Nagyon szerettem a színházban dol­gozni, ha újra kezdhetném, ugyanezt csinálnám, csak jobban. De nem kezdhetem újra, mert hamarosan — épp húsz év múlva - száz esz­tendős leszek. Erre a szüle­tésnapra nagy szeretettel meghívom a díj alapítóit, a kuratórium tagjait és a Dö­mötör-díjasokat egy habos kávéra. Remélem, mind­annyian jó egészségben ta­lálkozunk! Hollósi Zsolt Horkits Erzsébet a Szegedi Nemzeti Színház történetéről szóló kötettel. (DM-fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom