Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-29 / 150. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚN. 29. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával GAZDAOLDAL 7 Felelősek az égiek is Megzsarolt talajok Még emlékezhetünk rá, az év elején hónapokig a belvízzel küszködött a Tiszántúl. Ezt követően hosszú ideig tartósan magas maradt a folyók vízszintje, több térségben pusztító árvíz fenyegetett. Ki gondolta volna akkor, hogy május közepétől napjainkig a növénytermesztést az aszály fogja sanyargatni? Míg az őszi gabonák területét a tél végi belvíz apasztotta, most a maradékot sok helyen a szárazság károsítja. Nincsenek jó helyzetben a tavaszi vetésű növények, fgy a kukoricával sem. Napjainkban az a vélemény kristályosodhat ki, hogy 2000-ben nem lesz igaz a tapasztalatokon alapuló alapszabály: a rossz búzatermést majd a jó kukoricatermés fogja kárpótolni. Felvetődik a kérdés, hibáztunk-e valahol, mit kell másként tennünk, jobban csinálnunk a jövőben, a kudarcok elkerülése érdekében? Ezen kérdésekre térségenként és helyenként eltérően ugyan, de igennel és nemmel is válaszolhatunk. Csatorna, ha nincs tisztítva Az esetek többségében a legfőbb tanulság az, hogy a belvizek kialakulásának megelőzése céljából csatornáinkat az átlagos csapadékviszonyok időszakában is rendben kell tartanunk. A talajműveléssel kapcsolatban megállapíthattuk, hogy a belvizek kialakulásáért nemcsak az átlagon felüli mennyiségű csapadék okolható, hanem a talajművelés minősége is. A hibák miatt a talajban tömörödött, vízzáró rétegek alakultak ki. Szaknyelven mondva: tárcsatalp betegség a talaj felszíne alatt 15-20 centi mélyen, eketalp betegség a talaj felszíne alatt 25-32 centimétemyire. E kedvezőtlen helyzetet középmély- vagy mélylazltással szüntethetjük meg. Megelőzése érdekében talajunkat változó mélységgel kell művelnünk. Azon is el kell gondolkodnunk, hogy igen rapszodikus, hazai éghajlati viszonyaink közepette szabad-e ennyire háttérbe szorulnia az öntözésnek, mint a szárazság elleni küzdelem egyik legkézenfekvőbbnek tűnő módszerének. Természetesen az öntözés műszaki lehetőségeinek kihasználása vagy megteremtése mellett komoly szerepük van a jövedelmezőségi számításoknak, valamint a beruházáshoz, illetve a technológiai folyamatok véghezviteléhez szükséges pénzügyi fedezetnek. Ez azonban összetettebb kérdés annál, hogy nélkülözhetné az átgondolt, hosszú távú stratégiára épülő, az öntözésfejlesztést és öntözővízhasználatot segítő kormányzati szerepvállalást. Kevés műtrágya Napjainkban kijelenthetjük, hogy a kukorica termésének nagyságát a köztermesztésben szereplő hibridek nem korlátozzák. A legszerényebb termőképességűek is - jó viszonyok között - hektáronként megadják a 90-100 mázsa májusi morzsolt termést. A legtöbb termést adó hibridekből 130-150 mázsa is lejön egy hektárról. Akkor mi az oka annak, hogy sok gazdának csak 50-60 mázsás lesz a termése? A válasz tőmondatban is összefoglalható: a kevés műtrágya és a kevésbé jó gyomirtás. Milyen volt a helyzet 2000-ben? A „nagykönyv" szerint a műtrágya nagy részét már 1999 végén el kellett volna szórni. Hogy mennyit? Azt mindenképpen meg kellene állapítani a talaj tápanyag-ellátottságától függően. A jelenlegi általános tapasztalat az, hogy talajunknak kevesebb tápanyagot adunk vissza, mint amit a növényekkel kivonunk belőle. Egyszóval talajainkat elsődlegesen a rossz pénzügyi helyzet miatt zsaroljuk ki. A kukorica gyomirtásával kapcsolatban érvényes a leginkább az az állítás, hogy a kukoricatermesztés felületének aprózódását nem követte a szaktudás megfelelő helyre való áramlása. Adataink pedig azt bizonyítják, hogy a gyomosodás önmaga meghatározza a termésmennyiséget. Sokan helytelenül olyan gyom irtószereket használnak, amelyek csak a kikelt gyomokat irtják. A későbbi gyomkelést nem akadályozzák meg. Ha nem tervez valaki kultivátorozást (ekézést), akkor olyan gyomirtó szert használjon, vagy annak olyan használatát kérje a munkát végző szakemberektől, amely a kukorica növényállományát a betakarítás időszakáig tisztán (gyommentesen) tartja. Közepes termés? Idén az jár jól, aki merészen korán vetett. Azaz, talajának állapota lehetővé tette a korai vetést. Az optimális vetés időszakában a szokatlanul magas hőmérséklet valósággal kiszippantotta a nedvességet a magágyból. Sok táblán ezért rosszul alakultak a kelési feltételek, kettős kelést okoztak. Ez azt jelenti, hogy a növényállomány kiegyenlítetlen lett, s ez eleve terméscsökkenést okoz. A termelő mindig reménykedik. Most abban, hogy talán véget ér az aszályos periódus, s talán számithatunk egy közepes termésre. Dr. Széli Endre tudományos osztályvezető, Gabonatermesztési Kutató Kht. Csökkennek a földbérleti díjak Másodvetésre készülnek Vásárhelyen A napokban kezdődött meg a búza betakarítása a Hódmezővásárhely Hód-Mezögazda Rt.-nél Egy korábbi kalászos faj tabemutatón Egyed Béla az rt. vezérigazgatója el mondta, a jelenlegi ag rárgazdasági feltételek mellett a szántóföldi kul túrák nem termeszthető ek jövedelmezően. Ám akkor még mindenki re ménykedett az esőben Mára megváltozott a helyzet, kiderült, gyenge termés várható. Az elmúlt héten befejeződött az árpa, a borsó és a repce betakarítása, s ezek közül a borsó a becslésekhez képest jobb termést adott. A vetőmag minőségével a hozzáértő, alapos szakmai munka miatt nincs gond, az tehát már elmondható, hogy borsóból legalább jó vetőmag áll rendelkezésre. Az aszálynak ugyanis az az egyetlen előnye, hogy a gombabetegségek nem támadták meg a vetőmagot. A többi vetőmag minőségét és az egyéb paramétereket betakarítás után lehet majd biztos pontossággal megtudni. A belvíz miatt a részvénytársaság szántójának 22 százaléka károsodott, több száz hektár eleve vetetlen maradt, s összesen 1279 hektár pusztult ki. Az aszály miatti károsodást is beszámítva 4572 hektár ad termést a Hód-Mezőgazda Rt.-nél a saját és integrált földterületeken. Az őszi búzánál 30-32 százalékos hozamkieséssel száMég tart az aratás. Forró nyár, gyenge hozamok. (Fotó: Nagy László) mólnak, őszi árpánál 52-vel, repcénél pedig 36 százalékkal, de az aszály miatt a kukoricánál valószínűsíthető a legnagyobb termésveszteség. Kukoricából már eleve jelentős a ki nem kelt terület nagysága - 1513 hektár, áru- és silókukoricából pedig 527 hektáron nem kelt ki növény. Pedig a Hód-Mezőgazda Rt. öntözött, próbálta mérsékelni a veszteségeket. Összesen 1000 hektárnyi az öntözött terület nagysága, legnagyobb részén őszi búzát, hibrid kukoricát, siló kukoricát, napraforgót és lucernát termesztenek. Átlagosan 42 milliméter hektáronkénti öntözővizet számolva 27,70 forintba kerül egy köbméter víz. A meglehetősen költséges öntözés mellett ez az ár még nem tartalmazza a cég amortizációs és üzemeltetési költségeit. A régiót már második éve sújtó rendkívüli természeti katasztrófák nehéz helyzet Esőért kiáltanak a növények. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szaktanácsadói névjegyzék 2000 Sora. 1. Név Antal Sarolta Lakcim 6931 Apátfalva. Kossuth u. 84. 2. Dr. Balogh Sándor 6723 Szeged, Budapesti krt. 20/a. 3. 4. Benke József Dr. Berek Imre 6771 Szeged, Bánya u. 3. 6722 Szeged, Hajnóczy u. 11. 5. 6. 7. Dr. Bicsérdy Gyula Bodnár Károly Borús Gábor 6800 Hódmezővásárhely, Liget sor 41. 6821 Székkutas, József A. u. 34. 6800 Vásárhely. Oldalkosár u. 12. 8. Dóczi Istán 6900 Makó. Petőfi u. 18/a. 9. 10. Fackelmann István Dr. Fenyvessy József 6723 Szeged, Eperjesi sor 17. 6726 Szeged, Lövölde u. 31. 11. Futó Tamás 6723 Szeged, Vajda u. 24/b. 12. 13. 14. 15. Géczi Lajos Mihály Gyömbér László Dr. Hegedűs Antal Héjjá István 6792 Zsombó. Gárdonyi Géza u. 32. 6726 Szeged. Mária u. 18. 6771 Szeged, Makai út 98. 6800 Vásárhely, Munkácsy Mihály u. 2. 16. 17. Herezeg Pál Dr. Hodúr Ceeilia 6800 Vásárhely, Kodály Zoltán u. 3/a. 6725 Szeged, Ybl M. u. 8. 18. Huszár Lajos 6800 Vásárhely, Balassa u. 18/a. 19. Jankóné dr. Forgács Judit 6771 Szőreg, Sztv u. 30/b. 20. 21. 22. Ka hódi István Kahódi Istvánné Dr. Kispéter József 6758 Röszke, Tanya 353. 6725 Szeged. Bécsi krt. 8-16, 6723 Szeged, Tabán u. 6. 23. Kocsis József 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Komoly Tamás I)r. Kovács Erzsébet I)r. Echoczky János Dr. Lóczi János Makra Lászlóné dr. Molnár Sándor Móritz Miklós Nagy József Pásztor Kálmán Pataki Péter Pető Sándor Polner Frigyesné Prohászka Ottó Ruszity Mláden Dr. Szabó Gábor I)r. Szalay János Torna Gerelv Dr. Tóth Mihály 6723 Szeged, Hont Ferenc u. 22/a. 6800 Vásárhely, Somogyi Béla u. 78. 6723 Szeged, Bihari u. 29/a. 6635 Szegvár, Kórógy u. 79/c. 6600 Szentes, Móra Ferenc u. 9/2. 6800 Vásárhely, Liget sor 22. 6800 Vásárhely, Teleki u. 31. 6722 Szeged, Nemes-Takács u. 3-7/B. 6635 Szegvár, Petőfi u. 16. 6800 Vásárhely, Ferenc u. 24. 6640 Csongrád, Liliom u. 1. 6647 Csanytelek, Szent László u. 37. 6783 Ásotthalom, I. ker. 18. 6723 Szeged, Csongrádi sgt. 77/b. 6932 Magyarcsanád, Széchenyi u. 39. 6724 Szeged, Ősz u. 34. 6800 Vásárhely, Mikszáth Kálmán u. 24. 6758 Röszke, II. Körzet 156. 6729 Szeged. Udvari u. 8. Dr. Tóthné Dr. Szita Klára 6720 Szeged, Dózsa György u. 10. Dr. Véha Antal 6725 Szeged, Szél u. 41. Szakterület Növénytermesztés, Környezetgazdálkodás (mintavételezés, talajerőutánpótlás). Ökonómia, gazdálkodás Ökonómia, gazdálkodás (EU csatlakozás, élelmiszeriparunk verseny-képessége) Állattenyésztés Környezetgazdálkodás, Állati eredetű termékek feldolgozása, Növényi eredetű termékek feldolgozása Állattenyésztés, Állatorvoslás, állategészségügy (állathigiénia) Állattenyésztés (nyúltenyésztés, szarvasmarhatenyésztés) Növénytermesztés, Ökonómia, gazdálkodás, (számítógépes rendszerszervezés, számvitel) Szántóföldi növénytermesztés, Kertészeti növénytermesztés, Növényvédelem, Tápanyag-gazdálkodás, Biotermelés Szántóföldi növénytermesztés, Állattenyésztés, Vadgazdálkodás Állati eredetű termékek feldolgozása (hús, hal, baromfi, tejtermékek) Szántóföldi növénytermesztés, Gyepgazdálkodás, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Kertészeti növénytermesztés. Szőlészet, Borászat Kertészeti növénytermesztés. Szőlészet, Borászat Kertészeti növénytermesztés, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Szántóföldi növénytermesztés, Növényvédelem. Tápanyag-gazdálkodás Növénytermeszlés, Állattenyésztés, Növényvédelem Állati eredetű termékek feldolgozása, Növényi eredetű termékek feldolgozása, Zöldség és gyümölcsfeldolgozás Takarmánygazdálkodás, tartósítás, tárolás, Állattenyésztés, Vadgazdálkodás Állati eredetű termékek feldolgozása (hús, hal, baromfi, tejtermékek) Agrolurizmus (vendéglátás keretében közvetlen termék értékesítés) Agrolurizmus (vendéglátás során közvetlen termékértékesítés) Állati eredetű termékek feldolgozása (élelmiszeripari termékek ionizáló kezelésének kimutatása), Növényi eredetű termékek feldolgozása (élelmiszeripari termékek ionizáló kezelésének kimutatása) Műszaki technika. Zöldség gyümölcsfeldolgozás, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Vadgazdálkodás Növényi eredetű termékek feldolgozása (sütő-, édes-, malom- és tésztaipar) Állattenyésztés Kertészeti növénytermesztés, Növényvédelem, Tápanyaggazdálkodás Egyéb mezőgazdasági tevékenység Takarmánygazdálkodás, Állattenyésztés, Kisállattenyésztés, Vadgazdálkodás, Egyéb élelmiszeripari tevékenység Állati eredetű termékek feldolgozása (hús, hal, baromfi) Kertészeti növénytermesztés, Biotermelés Egyéb mezőgazdasági tevékenység Növényvédelem, Tápanyaggazdálkodás Növényvédelem, Tápanyaggazdálkodás Erdőgazdálkodás, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Műszaki technika. Növényi eredetű termékek feldolgozása. Logisztika Szántóföldi növénytermesztés, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Műszaki technika, Állati eredetű termékek feldolgozása, Növényi eredetű termékek feldolgozása Egyéb mezőgazdasági tevékenység Állattenyésztés, Takarmánygazdálkodás, tartósítás, tárolás Kertészeti növénytermesztés. Szőlészet, Borászat, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Környezetgazdálkodás, Növényi eredetű termékek feldolgozása (sütő-, édes-, malomipar, takarmány) Műszaki technika. Növényi eredetű termékek feldolgozása (malom, sütő-, takarmány-, növényolaj-, keményítő ipari technológiák) elé állítják a Hód-Mezőgazda Rt.-t is. A részvénytársaság és jogelődje több mint fél évszázados történetében nem fordult még elő olyan, mint tavaly: az rt. még nagy értékű és kitűnő hozamú, minőségű állatállományának sem tudta biztosftani a szénát. Ezáltal nemcsak a terméskiesés, de az is növelte a veszteséget, hogy az állománynak vásárolni kellett a takarmányt. Sajnos, az idei szálastakarmány-szükséglet sem terem meg ebben az aszályos időszakban. Ezért a károk mérséklése érdekében a búza betakarítása után a silókukorica másodvetését tervezik, éppen a tömegtakarmányok biztosítása érdekében. A tervek szerint 200 hektáron vetnének újra. Mindezek ellenére a HódMezőgazda Rt. - az országos tendenciának megfelelően kénytelen lesz mérsékelni a földbérleti díjakat. Erre az 1994. évi LV. törvény 17. paragrafusa ad lehetőséget: „Haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést illetve haszonbér-elengedést igényelhet" - áll a törvényben. Természetesen ez kényszerű és sajnálatos lépés, s mindenki abban bízik, hogy a kormányzat hatékony megoldást talál az agrártermelők árveszteségeinek felszámolására, az agrártámogatások emelésére. Hód-Mezőgazda Rt. Lovasverseny Munkatársunktól Országos minősítő díjugrató A és B kategóriás lovasversenyt rendez a Hód-Mezőgazda Rt. a társaság kiállítási centrumának területén (a 47-es főút Kutasi úti 195-ös kilométerénél). A Hód-Mezőgazda Rt. Aranyági Ménese július 1jén és 2-án, szombaton és vasárnap naponta reggel 9 órától folyamatosan tartó versenyszámokat mutat be. A belépés díjtalan. Tanácsadás, termelőknek Munkatársunktól Július 4-én és 11-én 8 és 12 óra között a Szaktanácsadási Központ növénytermesztés, kertészet, növényvédelem témakörökben helyszíni tanácsadást szervez mezőgazdasági termelők részére. A szolgáltatást személyesen vagy telefonon keresztül lehet igénybe venni. Telefonos visszahívásra nincs lehetőség. Cím: SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely, Andrássy út 15. Telefon: 62/246-466. A Gazdaoldalt szerkesztette: Fekete Klára HOGY MINDEN SIMÁN Áy MENJEN,