Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-28 / 149. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 2000. JÚN. 28. Chirac beszéde a Bundestagban kommentár z Csúszik a csatlakozás? A

Z Európai Unióba bebocsátást kérő kelet-európai államok egyre türelmetlenebbül lépnének a tagjelölt országokat az EU-ba szállttá jármű gázpedáljára, míg a szervezet több tagállama inkább a fékpedált keresi. A francia államfő például óva intett az elhamarkodott bővítéstől. Az EU-tagállamok keleti bővítéssel kapcsolatos álláspontja azonban nem jellemezhető kizárólag az óvatossággal. A szervezet kibővítéséért felelős főbiztos ugyanis éppen azt szorgalmazta, minél hamarabb, legkésőbb az év végi nizzai csúcstalálkozón tűzzék ki a tagjelölt országokkal folyó tárgyalások határidejét. Ezek az államok - köztük Magyarország - érthető módon érzékenyek a felvételi dátumok körüli évek óta tartó huzavonára, és elégedetlenül szemléli a csatlakozási tárgyalások lassú ütemét. Vezető magyar politikusok egyre türelmetlenebbül nyilatkoznak az időpontok meghatározását kikerülő bővítési politikáról, miközben egyre több helyen lehet hallani, olvasni arról, hogy hazánk élen jár az integrációra történő felkészülési folyamatban. Az Európai Unió keleti bővítéssel kapcsolatos bizonytalankodása és ellentmondásossága a szervezet belső reformjainak elhúzódásával függ össze. Egyelőre nem sikerült megegyezni azokban az intézkedésekben, amelyek feloldhatnák az ellentmondást az integráció mélysége és az Unió növekvő sokszínűsége között. A nemzeti és a szupranacionális döntési jogokat összeegyeztetni próbáló politikai szerkezet már a mai 15 taggal is nehézkesen működik, de ahogy a keleti bővítés egyre elkerülhetetlenebb, úgy erősödik az EU-ban a rémület a jövőtől, amelyben a 28 vagy akár annál is több tagot számláló unió intézményei esetleg megbénulhatnak A Mivel elsősorban az EU-ban mindig meghatáLV1 rozó nagy államoknak kell egyetérteniük a belső reformok kérdésében, így várhatóan ez a téma a jövő félévi francia elnökség alatt kerül terítékre. Tovább növeli azonban a kétségeket, hogy a francia elnök és a német kancellár nehezen értenek szót egymással az unió belső reformját illetően. Ez pedig tovább késleltetheti az eredeti bővítési menetrendet. fettes J^CÚJ&ST Varsó: 108 ország képviselői találkoztak A demokrácia közössége -bővítés: fékre lépett Jacques Chirac a Bundestag plénuma előtt. A háttérben Gerhard Schröder kancellár és Joschka Fischer német külügyminiszter. (MTI Telefotó/AP/Herbert Knosowski) Magyarország, a mintajelölt Varsó (MTI) A demokráciák közössége felé elnevezésű varsói külügyminiszteri világértekezlet záródokumentumában, a Varsói Nyilatkozatban az aláíró országok felsorolják a legfontosabb demokratikus alapértékeket, és kinyilvánítják, hogy milyen módon szándékoznak erősíteni a demokráciákat a világon. A demokrácia alapvető értékei és gyakorlatai között megemlítik többek között a szabad és tisztességes választásokat, a többpártrendszert, a szólás- és sajtószabadságot, a lelkiismereti és vallásszabadságot, az oktatáshoz való egyenlő hozzájutás lehetőségét, a gyülekezési szabadságot, politikai pártok és társadalmi, érdekvédő szervezetek létrehozásának jogát, a kisebbségek jogvédelmét és önazonosságuk, anyanyelvük, kultúrájuk megőrzésének biztosítását. Szól a zárónyilatkozat arról, hogy az igazságszolgáltatásban tilos kínvallatás és egyéb embertelen büntetések alkalmazása és minden eljárás alá vont személyt megillet a jogvédelem és az ártatlanság vélelme. Mindehhez elengedhetetlen a hozzáértő, független és pártatlan igazságszolgáltatás, az adott ország alkotmányának és törvényeinek tiszteletben tartása a választott vezetők részéről. A kormányoknak tartózkodniuk kell az alkotmányon kívüli eszközöktől, lehetővé kell tenniük a szabályos, időközönkénti választásokat, és tiszteletben kell tartaniuk azok eredményét, átadva a hatalmat megbízatásuk lejártával. A kormányintézményeket átláthatóvá, kiszámfthatóvá kell tenni, küzdeni kell a demokratikus társadalmat aláásó korrupció ellen, lehetővé kell tenni a hadsereg demokratikus, polgári ellenőrzését. Kötelező az emberi jogok - polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogok - védelme és érvényre juttatása, ahogyan azt az ENSZ emberi jogi konvenciója meghatározza. Az aláírók megerősítik elkötelezettségüket, hogy együttműködnek a demokratikus intézmények és folyamatok megszilárdításában, az egyes országok szuverenitásának és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásával. Elutasftják az etnikai és vallási türelmetlenséget és gyűlöletet, mindenfajta szélsőségességet. Elősegítik a civil társadalom, a nőszervezetek és nem kormányzati szervezetek, üzleti és dolgozói érdekvédelmi szövetségek kiépülését. a független sajtóeszközök tevékenységét, a kormányok és egyének közötti kapcsolatokat, az oktatást, beleértve a demokrácia tanítását. Berlin (MTI) A német törvényhozás előtt mondott keddi beszédében a francia államfő óva intett az Európai Unió elhamarkodott bővítésétől, egyúttal pedig támogatta a gyorsabb integrációra törekvő EU-tagok összefogásának gondolatát. Jacques Chirac megfogalmazása szerint az utóbbi államoknak nem kell külön szerződést kötniük politikájuk koordinálása érdekében, és nem látja értelmét űj intézményeknek sem. Ennek az „úttörő csoportnak" Franciaország és Németország képezhetné a magvát, s tagjai élhetnének a szorosabb együttműködésről a kormányközi értekezleten megszabott lehetőségekkel. Szükség esetén pedig szerződésen kívüli együttműködésre is vállalkozhatnának, anélkül azonban, hogy ezzel megkérdőjeleznék az Európai Unió összetartó erejét vagy joganyagát - hangoztatta a francia elnök. Az unió keleti bővítését nyomatékosan támogatva. Chirac óva intett az EU „fellazulásától". Mint mondta, nem szabad megengedni, hogy az európai államok által létrehozott építmény tönkremenjen. Róma (kedd) Magyarország lesz az első, amely beteszi majd a lábát Európába, egyszerűen azért, mert fél lábbal - sőt mind a kettővel már most is ott van - állapítja meg az II Sole-24 Ore, amely kedden külön mellékletet szentelt az Európai Unió bővítése témájának. A legtekintélyesebb olasz gazdasági napilap e mellékletében mind a tizenkét csatlakozni vágyó országról közöl egy-egy rövidebb frást. A Magyarországról szóló cikk címe: „Budapest, a mintajelölt személyleírása". Magyarország exportjának hetven százaléka az EU felé irányul, a magyar import hatvan százaléka pedig a közösségből származik. „Szép eredmény ez egy olyan ország részéről, amely mindössze tíz évvel ezelőtt rendezte az első szabad választásokat a kommunizmus bukása után" - állapítja meg a cikk frója. A Brassó (MTI) A Brassó megyei Barcaföldvár parasztpárti polgármestere ledönttette a hídvégi magyarság által az 1944-ben a földvári haláltáborban mártírhalált halt magyar katonák tiszteletére állított emlékművet - jelentették romániai magyar napilapok. A Krónika című erdélyi magyar közéleti napilap rövid hírében arról számolt be, hogy a múlt hét végén felállított emlékművet Földvár község elöljárója tönkretette. A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék keddi számában „a hivatali vandalizmusról" szóló cikkében megírta, hogy június 24-én Cioaca Ioan polgármester egy helybeli cégvezető közreműködésével lap szerint a magyar gazdasági növekedés mutatója a lengyelével együtt a legdinamikusabb a kelet-közép-európai államok között. Jelentős tőke áramlott az országba, ennek összegét 2000-re 20 milliárd dollárra becsülik. Magyarországon 1998 óta csaknem mindegyik állami nagyvállalat talált magának vevőt, a privatizálással járói első szerkezeti átalakítások javították a termelékenységet, és hozzásegítették a magyar vállalatokat, hogy bekapcsolódhassanak a nemzetközi árucsere-forgalomba. Ezeket a gazdasági sikereket az EU úgy .jutalmazta", hogy Magyarországot a tagjelöltek élvonalába - Lengyelországgal egy szintre helyezte, egy lépéssel Szlovénia és Csehország elé. A cikk „drótkötéllel megköttette és a szovjet katonahalottak sírkertjének belső teréből tízméternyi távolságra húzatta azt a mintegy héttonnás sziklatömböt", amelyet a hídvégiek, minden szükséges engedély birtokában aznap reggel helyeztek el egy vasazott betonalapra. A vandál cselekedet végrehajtásához „a szovjet hősök sírkertjének masszív fémkerítéséből is kivágtak egy darabot". A cikk emlékeztetett rá, hogy tavaly, több mint egy esztendős huzavona után, a földvári polgármesteri hivatal is engedélyezte az emlékmű felállítását, az illetékes megyei hatóságok írásos egyetértése alapján. Ennek ellenére a polgármester még a szomszédos Kovászna megye területén feltartóztatta az emlékműhöz szükséges sziklatömbnek megemlíti azonban a nehézségeket is: a munkanélküliség jelenleg 9 százalékos, a kormányzat nem fordít elegendő figyelmet a kis- és középvállalkozásokra, amelyek a magyar termelési szerkezeten belül kisebbséget alkotnak. A csatlakozási tárgyalásokon kiderült: minden készen áll arra. hogy Magyarország belépése ne okozzon majd torzulásokat az egységes piacon. A mezőgazdaságot, a szállítást és a környezetvédelmi szabványokat illetően Magyarország most fékez, időt akar nyerni. Mezőgazdaságának szüksége van korszerűsítésre, a szektorban működő vállalkozások nagy része túlságosan kicsi és nem versenyképes, egy segélypolitika pedig aligha oldaná meg a strukturális probléa földvári határba szállítását, így került az andezittömb a Földvárral szomszédos Kovászna megyei hídvégi paplak elé, és ott állott ez év nyaráig. A múlt szombaton, kora reggel a hídvégiek átszállították a sziklatömböt rendeltetési helyére és ráhelyezték a kiöntött betonalapra. A talapzat négy oldalára négynyelvű - magyar, román, német és angol feliratot terveztek, a megfelelő szöveget tartalmazó réztáblák már el is készültek - írta a Háromszék. Miután az andezittömböt a helyére emelték, az emlékműállítók hazamentek. Kis idő múlva Ungvári Bama András református lelkész az emlékmű helyétől másfél kilométerre álló hídvégi templomdombról gyanús mozgást vett észre az éppen lerögzített sziklatömb körül. Gépkocsijámákat. A szállítás terén javítani kellene a közúti- és vasúti hálózatot - ttja a lap. Az olasz gazdasági újság szerint Európa újraegyesítése sokkal bonyolultabbnak bizonyul, mint azt korábban hitték volna. Keleten már nem ringatják magukat'illúziókba a nyugati nagylelkűséget illetően, ugyanakkor ezek az országok szembesülni kénytelenek az átalakítással járó társadalmigazdasági nehézségekkel. A tizenötök ma fékeznék egy kicsit a folyamatot, a bebocsátásra váró tizenkettek viszont gyorsítanák azt, miközben mindkét fél sandán néz egymásra. A lap egy magát megnevezni nem kívánó diplomata néhány nappal ezelőtti szavait idézi: „Teljesen érthető, hogy a jelöltek kiábrándultak és ingerültek. Könnyen megtörténhet, hogy mire sikerül bejutniuk az európai vasútállomásra, a vonat már elment, illetve a következő, ami jön, már üres lesz". val a helyszínen termett, és videofelvételeket is készített a földvári polgármester közvetlen irányításával a sírkertben történtekről. Ioan Cioaca megpróbálta elkoboztatni tőle a videofelvételt, de sikertelenül. „A film megmenekült, a földvári polgármester örök dicsőségére bejárja majd a nagyvilágot, és sokakban megfogalmazódik majd a kérdés: mi különbség van a hírhedt haláltábor egykori parancsnoka és őközötte?" - tette fel a kérdést Háromszékben megjelent cikk szerzője, Sylvester Lajos, aki az illetékesek erőteljes fellépését sürgette a földvári vandalizmus ügyében. A Háromszék cfmű napilap cikke utalt arra is, hogy az eset érinti a hadisfrok gondozásáról szóló románmagyar megállapodást is. Koszovói gyűlölet Strasbourg (MTI) Koszovóban az elmúlt egy évben javult a helyzet, de a megbékéléshez legalább egy generációra lesz szükség - jelentette ki Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének ülésszakán Bernard Kouchner, az ENSZ koszovói főmegbfzottja. Mint elmondta, ha az utcán valaki szerbül beszél, máris célponttá válik - s a gyűlölet még a kisgyerekeket is átitatja, hiszen nemrégiben két, mindössze 10 éves gyújtogatót fogtak el egy faluban. Kouchner szerint a tartományban a munkanélküliség 50 százalékos, s bár a hivatalos pénz a jugoszláv dinár és a német márka, a lakosság csak ez utóbbit használja. Hatvanhórommillió tag Peking (MTI) A Kínai Kommunista Pártnak az év elején 63 millió tagja volt, ami az ország lakosságának 5 százaléka jelentette kedden a Zsenmin Zsipao cfmű napilap, a párt legfőbb szócsöve. A KKP taglétszáma 3,2 százalékkal növekedett egy év alatt. A tagok 17 százaléka nő, szám szerint 10,7 millió, arányuk 1998 végén még csak 16,6 százalék volt. A 35 év alattiak aránya viszont valamelyest csökkent, 23-ról 22,5 százalékra. A nemzeti kisebbséghez tartozók részaránya 6,2 százalék. A diplomásoké csupán 19,2, a középiskolát végzetteké 48,7 százalék. Ugyancsak 48,7 százalék a pártalapítók, a munkások és a parasztok aránya, 12 százalék a szakmunkásoké, 9,1 az irodai dolgozóké, és 9,7 az ipari és kereskedelmi vezetőké. Gyűjtik a bizonyítékokat Pristina (MTI) A Hágai Nemzetközi Törvényszék igazságügyi orvos szakértői április óra 500 holttestet exhumáltak Koszovó területén - közölte a Philip Caine, a szakértői csoport vezetője. Ezzel 2600-ra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akiket a háború vége, vagyis múlt év júniusa óta exhumáltak a dél-szerbiai tartományban. Az orvos szakértők munkájuk során bizonyítékokat gyűjtenek a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek, amely ezeket Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő és négy közeli munkatársa elleni vád alátámasztásául akar felhasználni. Zimbabwei választások Harare (MTI) A zimbabwei választásokon a 120 parlamenti képviselői hely közül az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásokért (MDC) 57 mandátumot, a kormányzó ZANU-PF pedig 62-t szerzett meg. Egy mandátumhoz jutott a ZANU-Ndonga kis ellenzéki párt. Az MDC számára nagyon sikeres volt a választás. mert nemcsak azt érte el, hogy szinte fej fej mellett végzett Mugabe elnök pártjával, hanem azt is, hogy a ZANU-PF-nek már nincs kétharmados többsége a törvényhozásban, ami nélkül az államfő nem változtathat az alkotmányon. Videón megörökítették Ledöntött magyar emlékmű