Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-27 / 148. szám

KEDD, 2000. JÚN. 27. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Tehetséggondozó program indul a Radnótiban Arannyal az esélyegyenlőségért csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Hegedűs Szabolcs újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hív­ható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-szá­mon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó ol­vasóink ingyenes hirdetésben tehetik köz­zé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06­80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóház­ban és hirdetőirodáinkban. Szúnyoginvázió. A 442-103-ról telefonáló ol­vasónk jelezte: a Sancer­tavak környékén este nyolc óra után annyi a szúnyog, hogy nem lehet megmaradni a szabadban, egyben kérte, hogy az ille­tékesek intézkedjenek az ügyben. Valami folyik... A teg­napi Csörög-ben megje­lent észrevétel kapcsán Rudas Dávid egyetemi hallgató megjegyezte: azért folyt valami sárga, de sörnek nem nevezhető folyadék a Mars téri pia­cot övező utcákban, mert ötven forintot kértek a vé­cék használatáért, ami ol­vasónk szerint irreálisan magas költség egy sör­fesztiválon. - Inkább ad­ják húsz forinttal drágáb­ban a sört, és legyen in­gyenes a vécé használata -javasolja olvasónk. Kerékpárral. Ne a ke­rékpárosok fölösleges mo­lesztálásával foglalkozza­nak a rendőrök, inkább za­vaiják el a gyalogosokat a kerékpárutakról - reagált P. R. a múlt szombati la­punkban megjelent Írásra, amely szerint megbírsá­golják azokat, akik a gya­logosok számára fenntar­tott helyeken kerékpároz­nak. Olvasónk úgy véli, addig nem hibáztathatok a sétálóutcán közlekedő bi­ciklisek, amíg nem építe­nek több kerékpárutat a városban. Jelentkezzen! Náda­zásra vitt be az üzletbe egy hintaszéket László Zoltán, aki azonban rossz telefonszámot adott meg, így nem tudják őt értesíte­ni. A Thonet bútorszalon munkatársa ezúton kéri a férfit, jelentkezzen a szé­kért. Folyóügyek. Miért nem tisztítják meg az évek óta rárakódott folyami üledéktől az alsó rakpar­ton húzódó úttest alatti né­hány lépcsőfokot? Ezt kérdezi az illetékesektől Somogyi László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a romos állapotban lévő vízibástya nem nyújt szép látványt a Szegedre érkezőknek. Füstölgés. A Szőregi úton lakó Lehoczky János azt sérelmezi, hogy az út mentén megszaporodtak azok a gazdasági társasá­gok, amelyek a felgyü­lemlő göngyöleget (mű­anyag ládákat és palacko­kat) a helyszínen elégetik, kellemetlen szagot és füs­töt okozva ezzel a környék lakóinak, akik délután négy óra után emiatt nem tudnak ablakot nyitni. ­Miért engedik ezt az illeté­kesek, és miért hunynak szemet a szabálytalanul folyó építkezések felett? ­kérdezi telefonálónk. Megjegyzi még, hogy ez a környék egyáltalán nem tekinthető ipari övezetnek - az ott uralkodó állapotok ellenére. iaMUreri ..... «l llMUI. Képviselő-testületi Tiszaszigeteit Munkatársunktól Képviselő-testületi ülést tart ma. kedden este 6 órától Tiszasziget önkormányzata a művelődési házban. A napi­rendi pontok között szerepel a szociális rendelet módosítá­sa is. A május elsejétől életbe lépett határozat értelmében az önkormányzatok ezentúl nem állapíthatnak meg mun­kanélküli segélyt. E helyett vezették be az aktív korú foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyét. így nem a segélyezésen lesz ezentúl a hangsúly, hanem az állástala­nok elhelyezésén, közhasznú és közcélú munkakörökben. A testületi ülésen ezen kí­vül szó lesz a határőrség és a lakosság kapcsolatáról, a pol­gárőrség működéséről, be­számol a gazdajegyző, a kör­zeti megbízott pedig tájékoz­tatót tart a közbiztonság hely­zetéről. Pallag-féle huzavona Gál Béla: Kollégáim több mint kétharmados többséggel álltak mellém és a programom mellé. (Fotó: Gyenes Kálmán) Budapest (MTI) Az Országgyűlés olajügye­ket vizsgáló bizottsága hétfői ülésén sem a külföldön tar­tózkodó Dunai Imre egykori ipari és kereskedelmi minisz­tert, sem a nyilvános ülésen vallomástételt nem vállaló Nógrádi Zsoltot nem tudta meghallgatni. Az ülés szünetében Nógrá­di Zsolttal konzultáló Pallag László (FKGP) bizottsági el­nök, valamint Balogh László (MDF) és Lentner Csaba (MIÉP) által elmondottakból az derült ki, hogy a testület június 8-i zárt ülésén tett val­lomásával nagy vihart kavaró tanú még semmilyen bizonyí­tékot nem adott át a bizottság­nak, illetve annak elnökének. A tanú, Balogh László által tolmácsolt szavai szerint ugyanis sem tárgyi, sem egyéb bizonyítékokkal nem rendelkezik, csupán saját, il­letve mások tanúvallomásait tudja állításai mögött felsora­koztatni. Nógrádi Zsolt írásban kí­vánja majd eljuttatni vallomá­sát, és Lentner Csaba elmon­dása szerint az ügyészségnek okiratokkal is szolgál majd az ügyben. Szocio­I ó g i a i vizsgála­tok kimu­tatták: a legnép­szerűbb egyetemi karokon csupán másfél százalékra tehető az ötezer főnél kevesebb lélekszámú településről származó hallgatók ará­nya. Az oktatási tárca ezért kidolgozott egy te­hetséggondozó progra­mot, amelynek kereté­ben idén szeptembertől az ország 13 rangos, az egyetemi, főiskolai fel­vételire való felkészítés terén kiemelkedő gim­náziumában 360 kistele­pülésen élő diák kezd­heti meg tanulmányait. A régióból pályázó isko­lák közül a szegedi Rad­nóti gimnázium kapcso­lódhat be a programba, amiről tegnap, a beirat­kozás napján Gál Béla igazgatóval beszélget­tünk. - Mit kell tudni a tehet­séggondozó programról? - Pokorni Zoltán minisz­ter úr, a pályázó iskolák, kollégiumok igazgatói és az érintett önkormányzatok képviselői az elmúlt héten pénteken írták alá az Arany János Tehetséggondozó Program szerződését. Ezzel elindult a minisztérium öt­éves országos programja, amely az ötezer főnél kisebb települések hátrányos hely­zetben lévő tehetséges diák­jait szeretné segíteni az esélyegyenlőség megterem­tésével. Januárban jelent meg a pályázati kiírás, hétfőn már 29 diák iratkoz­hatott be abba a radnótis osztályba, amely részt vesz a tehetséggondozó program­ban. A Csongrád megyei kistelepüléseken élőkön kí­vül Bács-Kiskun és Békés megyéből is érkeztek hoz­zánk diákok. Ez az osztály augusztus második felében egyhetes zánkai táborozásra mehet, ahol a tanulók megis­merkedhetnek egymással, ta­náraikkal. - Miben más ez a képzési forma? A sze­gedi egyetem orvoska­r á n a k végzős hallgatói közül mindössze egy készül altatóorvosnak, bár vannak még néhányan, akik mondják: ha nem sikerül más szakterüle­ten elhelyezkedniük, akkor elmennek anesz­teziológusnak. Magya­rán tartalékszakmának tekintik a magyarorszá­gi orvoslás egyik leg­rosszabbul fizetett szak­területét. A két, most végzős medi­ka - akikkel erről beszélget­tem - egyike sem akar alta­tóorvos lenni. Anna pszi­chiáternek készül, Magdi a bőrgyógyászatot pályázza meg. Mindkét szakterület lényegesen több sikerél­ményt ígér, mint az aneszte­ziológia - vallják, s az egyetemi évek alatt megta­nulták azt is, hogy ez az egyik legkozkázatosabb te­- Ezek a gyerekek öt évet töltenek az iskolánkban, az­az az első év egyfajta alapo­zó évfolyamnak számít, kö­telező tantárgyuk a matema­tika, a magyar nyelv, a na­gyobb óraszámban tanított angol, az informatika és a testnevelés lesz. Megtanul­ják, hogyan kell tanulni, sze­mélyiségfejlesztő és dráma­pedagógiai foglalkozásokon vesznek részt, alapvető ál­lampolgári és természettudo­mányi ismereteket is kap­nak. Szeretnénk megismer­tetni velük a várost, az itt működő kulturális intézmé­nyeket. Közösen nyertük a pályázatot az Ortutay-kollé­giummal, amely a következő öt évben képes lesz fogadni a programban részt vevő újabb évfolyamokat is. Ezek a tanyáról, kisközségekből érkező diákok valamennyien kollégisták lesznek, így jobb lehetőségük lesz felkészülni a továbbtanulásra. Az őket oktató kollégáink már márci­rülete az orvoslásnak, mert nagy a szövődmények le­hetősége, amitől retteg or­vos és beteg. A legtöbb műhibaper, a szülészek után az aneszteziológusok ellen indul. A végzős lányok elmond­ták azt is: az egyetemi évek elején a hallgatók közül még sokan érdeklődnek az anesztézia, az intenzív terá­pia iránt. Aztán az évek múltával az érdeklődés egy­re csökken, s mire végeznek már elvétve akad köztük, aki az altatóorvoslást vá­lasztja élethivatásul. - Evek óta folyamatosan csökken azoknak a hallga­tóknak a száma, akik szá­mára az anesztézia vonzó szakterület lenne - erősíti meg a két medika által el­mondottakat Méray Judit, az egyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézeté­nek vezetője, aki egyben e szakterület szakmai kollégi­umának elnöke is. us óta különböző továbbkép­zésekre jártak, azt hiszem, olyan pedagógusok dolgoz­nak majd velük, akik képe­sek megvalósítani a progra­mot. A különleges, speciális oktatási formához persze több pénz is kell, ezért a mi­nisztérium ezek után a diá­kok után dupla normatívát, azaz tanulónként 250 ezer forintot ad. - Mennyire felkészülten vág a programba a Rad­nóti? - Iskolánk felkészült az ilyen jellegű kihívásokra, hi­szen évek óta fontos szerepet tölt be nálunk a személyre szabott tehetséggondozás. Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt tanévben 918 diákunk közül 309-en jutottak be kü­lönböző versenyek területi, illetve országos döntőibe. - Az önkormányzat ha­marosan újabb öt évre igazgatót választ a Rad­nóti élére. Hogyan értéke­li lejáró vezetői ciklusát? - Az idén Szegeden mindössze 10-en, az ország­ban körülbelül 30-an szak­vizsgáztak aneszteziológiá­ból - sorolja a professzornő -, jóllehet Magyarországon a jelenlegi altatóorvos-lét­szám duplájára lenne szük­ség. Csodálkozni való nincs a fokozatosan csökkenő ér­deklődésen, hiszen mást sem hall és tapasztal a szak­területválasztás előtt álló hallgató, minthogy alulfize­tett, ugyanakkor nagy fizi­kai és rendkívüli pszichés terhelést, óriási stresszt je­lentő, alapos szakmai felké­szültséget kívánó szakterü­let az anesztézia. Vonzónak sem az anyagi, sem az er­kölcsi megbecsülés szem­pontjából nem mondható. Egyes kórházakban a dolgozók kényszeritik ki a magasabb béreket, mint pél­dául az Országos Traumato­lógiai Intézetben, ahol fel­mondott az aneszteziológiai osztály vezetője. Egyre több - Nehéz öt év áll mögöt­tem, mert annak idején elsősorban oktatási program­mal pályáztam, miközben munkámnak 75-80 százalé­kát a gazdálkodás és az isko­lához fűződő egyéb tevé­kenységek kötötték le. Ge­nerációváltás történt, ütőké­pes fiatal nevelőtestületet igyekeztem kialakítani. Az oktatásügyben zajló folya­matos változások is nehezí­tették a munkát, hiszen az elmúlt öt évben két oktatás­politikai váltást is átéltünk: alkalmazkodnunk kellett a NAT-hoz, most pedig a ke­rettantervre kell áttérnünk. Igyekeztem úgy idomulni ezekhez a változásokhoz, hogy a Radnóti értékeit is megőrizzük, az iskolát a mo­dem elvárásoknak is megfe­lelővé alakítsuk és a törvé­nyi előírásoknak is eleget te­gyünk. A legfontosabb cél azonban mindvégig változat­lan maradt: hogy diákjainkat minél jobban felkészítsük a kórház vezetője látja, nem lesz altatóorvosuk, ha nem fizetnek nekik az átlagosnál magasabb béreket. Ám ezek csak félmegoldások, ha nem történnek drasztikus válto­zások, nem lesznek altatóor­vosok - állítja Méray Judit. - Az aneszteziológiai szak­vizsgát tevők közül sem biztos, hogy valamennyien e szakterületen maradnak. Lesznek, akik külföldön folytatják pályájukat, mások családorvosnak mennek, gyógyszergyári képvi­selőnek állnak, esetleg évek múlva váltanak, s másból is szakvizsgáznak. A professzornő azt mondja, nagy különbségek vannak bérek és bérek kö­zött. A szegedi orvosegyete­men egy két éve anesztezio­lógusként dolgozó orvos 64 ezer 850 forint bruttót kap. plusz az ügyelettel össze­szedhető néhány ezer forin­tot. Nem sokkal keres töb­bet a közel húsz éve a pá­továbbtanulásra. Évtizedekig nem volt jelentős felújítás az épületben, a rekonstrukciós programunkhoz szerencsére jó szándékú segítséget kap­tunk. Ha a következő három évben a tervezett belső felú­jítást is be tudjuk fejezni, ak­kor minden tekintetben kor­szerű intézmény lesz a Rad­nóti. A tanulmányi verse­nyek terén öt év alatt vissza­tértünk arra az eredményes­ségi szintre, ami az elmúlt évtizedekben jellemezte az iskolát. Idén már húsz diá­kunk jutott be az OKTV­döntőkbe. Munkám elisme­réseként értékelem a tantes­tület állásfoglalását, azt, hogy az igazgatóválasztás folyamatában kollégáim több mint kétharmados több­séggel álltak mellém és a programom mellé. Az ön­kormányzat persze saját be­látása szerint dönthet az igazgatói kinevezésről a pénteki közgyűlésen. Hollósi Zsolt lyán levő egyetemi kollégá­ja, aki 81 ezer 300 bruttóval számolhat havonta (plusz ügyeleti díj). Vannak kü­lönbségek az egyetemen be­lül is. Az aneszteziológiai intézettől nemrégiben elsza­kított baleseti sebészet, idegsebészet és ortopédia altatóorvosai a többszörösét keresik az egyetem más kli­nikáin altató kollegáiknak. Igaz, az ő munkájuk a leg­megterhelőbb. Más és más a bérezés a különböző kórhá­zakban. Az évek óta állandó aneszteziológus hiánnyal küszködő vidéki kórházak egyike-másika már megadja a 250-300 ezer bruttót is egy-egy altatóorvosnak, hogy megszerezze vagy megtartsa őt. Egyre többen vannak, akik betéti társaságoknak kínálják fel szaktudásukat és meghatározzák, mennyi­ért adják el munkaerejüket, így a közalkalmazotti stá­tuszban dolgozóknál lénye­gesen többet vihetnek haza, ám erre a formára nem min­denki, inkább csak a fiata­lok mernek vállalkozni. Kalocsai Katalin m c ' Elriasztott medikusok Altatóorvos-hiány

Next

/
Oldalképek
Tartalom