Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-26 / 147. szám

6 ÜNNEP HÉTFŐ, 2000. JÚN. 26. Ópusztaszeren, a nemzeti történeti emlékparkban szombaton - a millenniumi megyenap és az államalapítás tiszteletére rendezték meg az idei nyárköszöntö parkprogramot, a hunniálist. A már hagyományosnak nevezhető rendezvény színvonalát, eseménygazdagságát növelte, hogy a megye 28 települése, valamint Csongrád Megye Önkormányzata e történeti emlékekben gazdag helyszínen vehette át a millenniumi zászlót dr. Nemeskürty István kormánybiztostól. Immár negyedik alkalommal vonzott ezreket az ópusztaszeri emlékparkba június utolsó szombatján a hunniális, a látványos, jó szórakozást, kikapcsolódást is jelentő egész napos rendezvény. A látogatók széles körét jellemezte, hogy a gyermekektől, az idősekig minden korosztály képviseltette magát. Nem is csoda, hiszen a programkínálat oly sokrétű volt, hogy ki-ki megtalálhatta a kedvére valót. A Szegedi kapunál már reggel 8 órától térzenével fogadták az érkezőket. Az Árpád-emlékműnél pedig tárogatómuzsika hangja jelezte, hogy ünnepi esemény részesei lehetnek, akik a monostordomb közelében maradnak. Honfoglaló őseinket a Kárpát-medencébe vezető Árpád vezér monumentális szobra pedig már önmagában fennkölt érzéssel tölti el minden magyar lelkét, hiszen nemzettudatunkat erőMillenniumi megyenap és hunniális Ópusztaszeren Az ország eszmei fővárosa siti az eleinkre, illetve értékes cselekedeteikre való emlékezés. Az ünnepi ceremónia megkezdése előtt az emlékműhöz érkező, szép népviseletekbe öltözött táncosok, valamint a Magyar Forrás Alapítvány zászlóvivő lovasainak látványa pedig nem csupán a gyermekeket, de a felnőtt közönséget is lenyűgözte. Az emelkedett hangulatban lévő ünneplő közönséget - a Himnusz elhangzása után - dr. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte. Beszédében utalt István király történelmi szerepére, azon erőfeszítéseire, amelyekkel összefogta a sokfelé húzó embereket, nemzetet teremtve a nemzet ellenére. Mindezt azonban ma is szem előtt kellene tartani - hangsúlyozta a szónok -, hiszen egy nemzet annyit ér, amennyit az utókornak is meg tud mutatni önmagából. Dr. Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos ünnepi beszédében - a konkrét történelmi tények felidézése mellett - kiemelte: ezt a helyet, ahol honfoglaló őseink az első országgyűlést tartották, Magyarország eszmei fővárosának kell tekinteni. A keresztény haza alapjait is itt rakták le egykor (hol volt még akkor Esztergom és Székesfehérvár?), ezért mielőbb biztosítani kell ezen helyszín nagyobb országos megbecsültségét. Ópusztaszer arra is emlékezteti a látogatókat, hogy a magyarság eddig minden nehéz helyzetből „feltámadt" és ha folytatA millenniumi megyenapon dr. Nemeskürty István (jobbról) mondott ünnepi beszédet. (Fotó: Gyenes Kálmán) juk őseink gyakorlatát, akkor utódaink ezer év múlva is ünnepelhetnek itt. Dr. Nemeskürty István beszédét követően került sor - látványos külsőségek között - a millenniumi zászlók átadására. Algyő, Ambrózfalva, Apátfalva, Árpádhalom, Ásotthalom, Baks, Balástya. Csanádalberti, Eperjes, Felgyő, Ferencszállás, Forráskút, Királyhegyes, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Maroslele, Nagyér, Nagytőke, Ópusztaszer, Pitvaros, Rúzsa, Sándorfalva, Szegvár, Székkutas, Zákányszék, Zsombó, Tiszasziget, illetve a Csongrád Megyei Önkormányzata kapta meg e történeti emlékhelyen az államalapítás ezredik évfordulója tiszteletére a millenniumi zászlót. Miután a településeket képviselő zászlóanyák felkötötték a szalagot a zászlórudakra, A Délmagyarország pályázatának díjnyertes müve Menekülésünk naplója (9.) „Iz a napló egy gyermeké. Egy 11 éves kislány irta, a második világháború utolsó hét hónapjában, mely idö alatt szüleivel és nővérével a harcok elöl Szegedről elmenekülve, keresztül • utazott az országon, egészen a nyugati határig, Szombathelyig." 1945. márc. 12. Reggel 7-óra után keltem fel. Éva már előbb elment kenyérért. Anyuval kitakarítottunk és felvikszoltuk a szobát. Délelőtt fújtak kisriadót. Én akkor beszaladtam az Üvébe Apuhoz, hogy ha esetleg lenne nagyriadó, akkor jöjjön ő is Hermánba. Hazaértem, nemsokára fújták is. Lóhalálban futottunk le. A kapuban egy fekete kutya csatlakozott hozzánk. így azután négyesben rohantunk kifelé. A pék után valamivel. Aput is megláttuk. Most már öten mentünk oda a házhoz. A szobát az asszohy természetesen nem adta ide. Ez nagyon nagy baj! Onnan átmentünk a szemben lévő házba, szintén lakást nézni. Azt mondták, hogy ott két szoba van. Dehát, amint a végén kiderült, ott is csak egy szoba van. Ott álldogáltunk egy darabig az udvaron, azután ismét visszamentünk' az előbbi házba. Ott vártuk be a riadó végét. A kutya szintén. Mikor lefújták, akkor is öten mentünk egy darabig, de azután már csak négyen, mert Apu még tovább ment kifelé, Szentkirályra. Lassan hazaértünk. bejöttünk az udvarba. A kutya is jött, de a lépcsőházba már nem engedtük, be. Fölmentünk, és én vittem le a kutyának egy kis kenyérhajat, mert mint kiderült, a kutya gazdátlan, kibombázott. Az úton egy postás mondta, aki ismerte a kutyát is meg a gazdáját is. Azután később megint lementem és néztem, hogy a kutya milyen jóízűen eszik. Később hazajött Apu is. Beesteledett, s megvacsoráztunk. Én később lefeküdtem. Éva 1 l-ig volt őr. 1945. márc. 13. Reggel fél nyolckor keltem fel. Kitakarítottam. Éva hozott újságot. Az újság sok biztatót ír, Pécstől délre két hídfőt alkottunk a Dráván át. Nemsokára hazamegyünk! A döntő hónapban vagyunk. Azt is beszélik, (de ezt már nem az újság írta), hogy a németek új fegyvert fognak elővenni a bombázó gépek ellen. Bár ez is igaz lenne. Anyu azután elkészítette az ebédet. Később hazajött Apu is. A déluitán a szokott unalomban tel el. Este volt kisriadó. 1945. márc. 14. Reggel fél nyolckor keltem fel. Anyu és Éva kitakarítottak. Én egy kicsit leültem olvasni, mikor fél 11-kor kisriadót fújtak. A sziréna alig hallgatott el, s egy másodperc sem telt bele, fújták a nagyot. Mi rögtön összekaptuk magunkat és szaladtunk. Apu a Kálvária utcán ért utol bennünket. Mikor kiértünk a Kálváriára, akkor egy villa parkjába mentünk be, s egy földszintes melléképület alatt lévő pincébe mentünk le, ha jöttek a gépek. A riadót 4 óra után fújták le. Akkor hazamentünk és megebédeltünk. Az idő elszaladt. Beesteledett. Megvacsoráztunk. Egyszer csak kopogtatnak az ajtón Mikó bácsi lépett be. Elmondta, hogy Mikó néni fél, hogy 15-én, ezen a nemzeti ünnepen nagyon megbombázzák Szombathelyt. S ezért szeretne elutazni Murába. Oda hajnalban 3 órakor indul a vonat. Tíz órára lettünk volna ott. Anyut szerette volna elvinni magával. Anyu bele is egyezett volna, (engem is elvitt .vohia!) de csak úgy, ha hoztunk volna valami szalonnát, vagy zsírt. De kiderült, hogy már ott sem lehet kapni semmit. Elhatároztuk, hogy nem Murába, hanem a 12 kilométerre fekvó Tanakajdra megyünk Nemes néniékhez. Oda 5 óra 40 perckor indul a vonat. így mégiscsak jobb lesz. Anyu és én fogunk csak menni, mert Ajrunak és Évinek dolga van. Én azután lefeküdtem, hogy reggel fel tudjak kelni. Kisriadó is volt! 1945. márc. 15. Reggel (vagy hajnalban) fél 5-kor keltem fel. Elkészültünk és átmentünk Mikó néniékhez. Ők is készen voltak már. Elindultunk. Sötét volt. A kutya észrevette (mert a teraszon volt) hogy megyünk és eljött ő is velünk. Kijött az állomásra és feljött a vonatra is. De onnan lezavartuk. Nagyon keservesen ugatott. Nem tudom, hogy hazatalált-e? Később elindult a vonat. Anyuék kaptak ülőhelyet, de én álltam. De nem volt baj, nem voltam fáradt. Nem sokára kiértünk Tanakajdra. Megnéztük azt a kamrát, amit Anyuék találtak. Bizony nagyon csúnya és rossz volt, piszkos, talán sok tiszta istálló különben néz ki, de mi elhatároztuk, hogy elfoglaljuk. Ez volt a gyümölcse, egész napi fáradozásuk eredménye Anyuékrlak. A vonathoz kellett indulni. Sötét volt egy kicsit. Kibotorkáltunk az állomásra. A vonat még egy kicsivel később futott be, de Szombathely felől. S így még előbb el kellett menni Rumra és úgy vissza. Megváltottuk a jegyeket és vártunk. Egyszer csak gépzúgást hallottunk. Kimentünk, kivittük a csomagokat is. Egy vasutas azt mondta, hogy ez biztos ellenséges gép. Majd pedig utána azt, hogy már fújják is városban a kisriadót. Azután eltelt kb. még egy negyedóra és már hallatszott is a vonat zörgése. Egy személykocsi volt csak rajta, s így egy üres vagonba pakoltunk be. így utaztunk azután a jelzőig. Ott megállt. Kb. 20 percig állt. Ezalatt sokan leszálltak és elindultak gyalog a város felé. Azt mondták, hogy majd valamikor reggel felé fog elindulni a vonat. S nagyon örültünk, amikor a vonat kis várakozás után elindult. (A kisriadót már előbb lefújták.) Az állomáson Apu várt bennünket. Hazamentünk és gyorsan lefeküdtünk. Radőnyi Edit (Folytatjuk.) azokat Kiss Imre, katolikus püspökhelyettes, Dányi József, református esperes, valamint Káposzta Lajos, evangélikus püspökhelyettes is megáldotta. Az önkormányzatok nevében pedig Makra József. Ópusztaszer polgármestere mondott köszönetet a zászlókért. Ezt követően Nagy László az emlékpark igazgatója megnyitotta a hunniálist, és a nagyközönség Ericjjofl A1018s \ Eric^cn T)os számára megkezdődhetett a felhőtlen szórakozást nyújtó, látványos események nyomon kísérése. A Magyar Forrás Alapítvány és az Őskultúra Alapítvány által e napra felépített honfoglaláskori faluban korhű jelmezekbe öltözött „falulakók" műsorát tekinthették meg a szórakozni vágyó vendégek. Eközben Nyers Csaba és Szerencsés Lajos ősi magyar ételek készítésére vállalkozott. A Honfoglalás-teremben viszont azok gyűltek össze, akik a park szellemiségének őrzésén munkálkodtak, fejlődése, illetve népszerűsítése érdekében tevékenykedtek, ők azok, akiket minden évben az Emlékparkért ezüst éremmel és oklevéllel ismernek el. Az idén ezt a kitüntetést dr. Juhász Antal egyetemi tanár, Petraskó Tamás, tanár, lovas íjász, Szentes Bíró Ferenc, MÁV utazásszervező, valamint Dénes József, közművelődési munkatárs kapta. A park munkatársai közül ez alkalommal Széles Imre műszaki csoportvezető vehette át az arany pecsétgyűrűt Nagy László igazgatótól. Az ONTE támogatója arany fokozatú elismerésben részesült: a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala és az Alsó Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Az emlékpark baráti köréhez tartozók közül oklevelet és kitűzőt vehetett át: Mészáros Ágnes (Duna Tv), Molnár Zsuzsa (művészeti szaktanácsadó), Nóvák István (építész tervező), Sere Ferenc (erdészeti igazgató), Széplakiné Dóra Ildikó (pedagógus). Széplaki Ferenc (pedagógus), Szombathelyi Árpád (tanár) és Tóth Éva (pedagógus). Délután a skanzenben, a piactéren népművészek, kézműves- és mesterségbemutatók várta a látogatókat. Volt bábműsor, szeri haditornabemutató, kopjahajítás, virtusjáték, gólyalábasok felvonulása, tűzfújás, de a Hattyúdal Színház kómédiázása is remek szórakozást biztosított. Öt óra után Szent Ivánnapi tűzugrás, tüzes táncház és tábortűz zárta a Hunniálist. N. Rácz Judit SoSKO OA'ANl A nyár hűsítő meglepetése: Tutti Frutti. A csomag, amibe mindent beleadunk. Egy Ericsson T10s mobiltelefont Momentum előfizetéssel, egy Ericsson AlOiSs készüléket Praktikum Classic előfizetéssel, plusz egy kis zenét füleinek- egy Ericsson FM rádiós headset-et, azaz egy mikrofonos fülhallgatót és egy rádiót egyben. Ezen keresztül rádiót hallgathat, amikor éppen nem beszélget. És mindez együtt csak bruttó 39 900 Ft! Ugye, jól hangzik?! Aj ekdót csomag megvételáhei ugyanazok s dokumentumok szükségesek, mint az 'sdnybevttell dijat utólag flzstó etóflzetés vSaártáéé esetén. A további réedetekról és ká azu lá katántat okról érdeklődjön területi képviseletünkön (Szagod, Széchenyi tér 2/A) vaov ez Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál? Az árak az élit tártaimazzák. A kéezülékek csak Pannon GSM SIM-kártyával működnek. Az ajánlat lünlua 14-tól a készlet orejó >9 tort) Pannon GSM nonstop úgyfótezolgélat 06 20 920 0200. "ovwpennongamJiu PANNON GSm As átvenni.