Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24 / 146. szám

SZOMBAT, 2000. JÚN. 24. EMBERI SORS 15 Forintok a mozgáskorlátozottakért Közügy lett a magánügyből Unokáival foglalkozik, de azokra a gyerekekre is gondol Nagyné Tóth Éva, akik „mások" és mindannyiunk segítségére számítanak. (Fotó: Nagy László) ^rfGL. Dunszfe tos üvegben egyfok* Jr rintosokat ÍJ Jh gyújt, s* H^NIt m e g s e m L egyszerű gyűjtőszenvedély, vagy valami filléres ügy. Az apró pénzérmékkel Nagyné Tóth Éva a fogyatékosok helyzetén javítana. Teszi ezt azért, mert saját sorsa a példa arra, hogy összefogással, hozzáértéssel teljessé tehető annak az élete is, aki gyógyíthatatlan betegség miatt lesz „más", például mozgássérült. „...A második világháborút követő első békeévben, egy napsütéses vasárnap, a délelőtti mise után, az elmaradhatatlan Kárász utcai korzózás közben, a szüleim kivettek engem a fonott, hatalmas kerekű, magasított babakocsiból, sétáltatni akartak, de pár botladozó lépés után rendre letottyantam a habosan keményttett, hófehér ruhácskámban. Ejnye-bejnyék sokasága után visszatettek a kocsiba, s azon csodálkozva, hogy milyen hangosan és folyamatosan bőg a gyerek, sürgősen hazafuvaroztak. Otthon kiderült: kicsi, elernyedt testem 40 fokos lázban égett. Késő este volt, amikor az orvos hosszas vizsgálgatott, majd megpróbálta kíméletesen közölni szüleimmel, hogy a tünetek egyértelműen végtagi bénulás, a Heine-Medin kór jelei." Pedagógusok embersége Alig kétévesen gyermekbénulásban megbetegedni fizikálisan is rettenetes egy picinek, s feldolgozhatatlan, fájdalmas, őrjítő tény a szülőknek. „A betegségem kiderülése után minden megváltozott, minden másodlagossá vált szeretteimnek. Csak azzal törődtek, hogy nekem a legjobb orvosi ellátást biztosíthassák, ölben hurcoltak a fájdalmas kezelésekre. Felismerték, hogy az izomsorvadás, a sántaság ugyan megváltoztathatatlan, de mivel szellemileg koromnak megfelelően fejlett voltam, úgy döntöttek, jobb lenne közösségbe, óvodába kerülnöm. Ismerték az egészséges, őszinte gyermeki megnyilvánulásokat a fogyatékosokkal szemben, kockáztatták, hogy csúfolni fognak sántaságom miatt, mégis ezt az utat választották, hogy időben be tudjak illeszkedni, hogy el tudjam magam ilyennek fogadni és fogadtatni. Ma meggyőződésem, hogy az óvónőm és tanítónőm embersége, nagyszerűsége segített abban, hogy soha, egyetlen pillanatig sem alakult ki bennem kisebbségi érzés, nekik köszönhetően a társaim pár nap után már nem csúfoltak, egyetlen pillanatra sem éreztem magam kiközösítve, nagyon boldog éveket töltöttem velük. Néha erőmet meghaladó feladatokat kaptam. Drága emlékű tornatanárnőm, Csikesz Jolán időnként úgy megdolgoztatott, hogy csak akkor jutott eszembe sorvadt izmú lábam, amikor a fájdalomtól sírtam. Neki köszönhetem, hogy az iskola kézilabdacsapatával részt vehettem a Margitszigeten megrendezett országos úttörőolimpián, ahol a csapat és én, a kapus, megnyertük a bajnokságot. Ricsó bá/ észrevett Tizenkét éves voltam, amikor az egyik szomszédunk a három lányával együtt, a környék egyetlen biciklijén megtanított kerekezni és azt is neki köszönhetem, hogy szüleim tiltása ellenére, szintén a lányaival együtt, az akkor még iható tisztaságú Tiszában megtanított úszni, közel az akkori evezős telephez. Baráti és szakértői tanácsra úszni mentem a SZUE-ba. Délutánonként, mielőtt átadták volna a medencét az úszók számára, a kifulladásig róttam az ötven métereket, erőteljes karcsapásokkal, nulla lábtempóval. Az egyik ilyen kínlódás napomon, a pálya szélérőlfelfigyelt rám egy szakosztály edzője, Faragó Ricsó bá\ Az utolsó becsapásomnál levegő után kapkodva kapaszkodtam, nem volt erőm kimászni, amikor ő erős kézzel, a csuklómnál fogva, szó szerint kirántott a medencéből. Gyorsan kiderült, hogy a bénulásom óta ismer, apámmal egy vállalatnál dolgoznak, évek óta próbálta rávenni apámat, hogy adjanak engem neki oda, napi kemény, de kíméletes edzéstervvel megpróbálná mozgásra kényszeríteni félig béna lábamat. Megbeszéltük, hogy naponta lejárok és az úszókkal együtt, a legszélső sávban megkezdjük az erősítést. A poklok kínját álltam ki, amikor csak a lábammal kapálódzva tartottam magam a víz felszínén az ötvenedik lábtempónál. Negyed év sem kellett, hogy a sportolók befogadjanak, sőt, tagsági igazolvánnyal rendelkező tagja lehettem a SZEAC úszószakosztályának. A következő évben versenyezhettem is, igaz, csak egyszer, de dobogóra is állhattam. Remekül használtam a közben újra működő, izmosodó lábamat, szebb vádlim lett, mint sok más egészséges lánynak. A SZUE-ban töltött évek a legboldogabb idők voltak az életemben. A legtartósabb barátságok, az első szerelem, az úszó- és vízilabda sport egy életre kedvencemmé vált... A szüleimen kívül a legtöbbet annak a csodálatos, nagyhangú, szigorú, de nagyon melegszívű embernek köszönöm, amíg élek: egyenrangú embert neveltek belőlem..." Éva élete úgy alakult, mint általában a lányoké: férjhez ment, három nagyszerű gyereket szült, mostanában két, tündéri unokájára ügyel. Közben azonban sorstársairól sem feledkezett meg. A Csaba utcába tervezett sportcentrum ügyében minden lehetséges fórumon felszólalt: magánügyéből, sorsából közügyet formált, a maga példáján keresztül bemutatva, hogy milyen egészségjavító, állapotváltoztató lehetne kis sorstársainak egy szakszerű, orvosi, gyógypedagóiai, lélek-és testváltoztató sportcentrum. Sok-sok kiló forintos Aztán e centrumból nem lett semmi, de rátalált arra a klebelsbergtelepi óvodára, ami egyetlenként működik a megyében: konduktív pedagógiai rendszerben dolgoznak, mozgássérült és enyhén fogyatékos gyereket fogadnak, felvállalva speciális fejlesztésüket. Eldöntötte, hogy gyűjteni fogja az egyforintosokat. „Igaz - vallja be - a sok-sok kiló forintos sosem lesz elég egy sportcentrumra, de egy edző tiszteletdíját kifutná." Szerinte nagy szükség lenne egy lelkes, szakértő, úszóedzőre, aki vízben végezhető, mozgásterápiás, speciális oktatást tarthatna. E célra ajánlja föl Nagyné Tóth Éva az általa öt év alatt összegyűjtött, többkilónyi aprót. Úgy véli, jó lenne találni egy helyet, ahol az adakozók a forintosokat gyűjthetnék. Ennyi. Egyszerű, de nemes, emberi szándék. A gyerekekért, akik „mások". Úfszászi Ilona MEGERKEZETT Alfa 156 Sportwagon A TÉRERŐ iM H aannati autócentrum Szeged, Fonógyári út. 6., Tel.: 62/422-590 MODUUUfllll •Ürio ÉPÍTŐANYAG • f a I a z o t e g I a U • tetocserepck • vak olatok • terburkolo kövek • szigetelőanyagok • ajtók, ablakok MINŐSÉG, VALASZTEK - SZÜLETÉSNAPI ÁRAK! Szeged, Tuzoito u. 4. T.: 466-092. Csongrádi sgt. 31. T.: 491-022. Kerje ingyenes katalógusunkat! * / ASTRA AJANPEK KLIMAVAL. HAB A TORTAN. A NYARAT LEGKONDICIONALO NÉLKÜLI ASTRÁKRA MOST 150-200000 FT KEDVEZMÉNY! A rendkívül gazdag Astra-választék, a kitűnő felszereltség és az előnyös hitelkonstrukciók mellett az ajándék klímaberendezés már tényleg csak hab a tortán... _ OPEL & OPEL RUPESKY 6722 Szeged, Fonógyári út 2-4. Telefon: (62) 424-800 ARAIMY AUTOHAZ 6800 Hódmezővásárhely, Szántó K.J. u. 134. Telefon: (62) 535-021 Csillapítjuk hon-vágyát Régi és új lakás vásárlására és felújítására egyaránt 9,85% kamatozású hitel Tudjuk, hogy sokan készülnek lakásvásárlásra vagy cserére, netán meglévő otthonuk felújítását, bővítését fontolgatják. Ha vágyaik eléréséhez már csak a pénz hiányzik, az MKB Lakáshitel új és használt lakás esetében egyaránt segítségükre lehet. »A hitel euro-ban nyilvántartott (euró alapú), így a forinthiteleknél jelentősen alacsonyabb kamatú. »A hitel kamata a nemzetközi pénzpiaci kamatokhoz kötött, jelenleg 9,85%'. »A hitel folyósítása és törlesztése forintban történik. »Gyors hitelbírálat. Bármilyen lakástervének megvalósításához ajánljuk az MKB Lakáshitelt Bővebb információ: 06 1 373 3333 vagy www.mkb.hu 1950 'MKB* 2000 MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT, 6720 Szeged. Kölcsey u. 8., tel.: (62) 420-000 ' 2000. június 8-i állapot alapján. A havi törfesztőrészlet forintösszegét az aktuális árfolyam is Ixfolyásolja. 1 1