Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-23 / 145. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 2000. JÚN. 23. Szektademokrátia n ekeményítettek a franciák. Pontosabban ezt tervezik, ÉJ mert egyelőre „csak" a nemzetgyűlés fogadta el a szekták elleni fellépés szigorításáról szóló törvényt. Nyil­ván (ők is) megunták már a rengeteg kis csoportosulás, magát egyháznak valló és minősítő érdekszövetség, egyre harciasabb fellépését. A szekták, amelyek magukat rendre „történelmi és demokratikus" bőrbe bújtatják, mindin­kább gazdasági tevékenységet folytatnak, nem riadva vissza a zsarolástól, a fiatalkorúaknak „demokratikus" agymosás által való eszmei és morális megsemmisítésétől, a családok szétzilálásától, sokak öngyilkosságba kergeté­sétől. Hogy mindennek nem csekély a valóságalapja, azt a reagálásaikból észlelhetjük. Lám, mihelyst napvilágra ke­rült a francia parlament alsóházának döntése, három szekta azonnal sajtótájékoztatót tartott, s azzal vádolta a kormányt, hogy megsemmisíti a demokráciát. Sőt egyesek még attól sem riadnak vissza, hogy „politikai-vallási" me­nedékjogot kérjenek az USA-tól! (Arra lennék kíváncsi, ilyen képlékeny indoklással, vajon hány szerencsétlen „üldözöttet" fogadna be a szigoráról híres Amerikai Be­vándorlási Hivatal?!) A legjobb taktika (nem csak a fociban) az agresszív le­támadás. Ezt mi is jól tudjuk, hiszen néhány hónappal ezelőtt, amikor a Hü Gyülekezetével kapcsolatosan Mol­nár Róbert kisgazda képviselő a Parlamentben „elma­rasztaló" megjegyzéseket merészelt tenni, a magát vallási közösségnek nevező csoport képviselője, az egyik té­véműsorban, valami hihetetlen arroganciával próbálta le­mosni a műsorvezetőt a pályáról! Nem magyarázkodott, uram bocsá'- védekezett, hanem teljes területen letáma­dott. A j os ez a magatartás nyilván ismert a franciák előtt is. 1V Ezért igyekeznek meglépni azt, amü fontosnak tarta­nak. Ez pedig nem más, mint a - végre - nevén nevezett bűncselekmény: a szellemi manipuláció. Meg ennek a tel­jes anyagi vonzata. Ami szintén nem lebecsülendő a mai modern szekták körében, de leginkább vezetésében. Azt hiszem, a franciák jól érzik azt, amü mi még nem merünk kimondani: ezek a történelmi egyházakkal semmilyen kapcsolatban nem lévő, leginkább szélsőséges csoportosu­lások, az idő múlásával egyre erősebbek lesznek. Akkor pedig a társadalomra káros befolyásukat, mind kevésbé lehet hatástalanítani. Imám a díszegység előtt A hatnapos hivatalos látogatáson Kínába érkezett Mohammed Hatami iráni elnök Csiang Cö-min kínai elnök társaságában ellép a díszegység előtt a pekingi Tienanmen téren. Hatami lesz az első külföldi muzulmán vezető, aki ellátogathat Hszingcsiang tartományba, Kína muzulmánok lakta, feszültségektől terhes térségébe. (MTI Telefotó/AP/Greg Baker) Petre Román román külügyminszter nyilatkozata Konzulátus és nacionalista vita Hitel a palesztinoknak Washington (MTI) A Világbank 7,5 millió dolláros kölcsönigéretet tett a palesztin autonómia hatósága­inak. Az összeg a Ciszjordá­niában és a Gáza-övezetben útépítésre, vízmegosztásra és a palesztin közigazgatás ki­építésére fordítható. A hi­telből a világbank becslései szerint közvetve 35 közösség 400 ezer lakosa profitál. A tervek megvalósítása összesen 26,6 millió eurót emészt fel, ebből az autonómia-hatóság és egy szaúdi alapítvány 10,23 millió eurót teremt elő. A Sasz marad Jeruzsálem (MTI) Az ultraortodox Sasz párt miniszterei maradnak az iz­raeli kormányban. A párthoz tartozó miniszterek csütörtö­kön visszavonták kedden be­jelentett lemondásukat. Állás­pontját bejelentve a Sasz azt is közölte, hogy a lemondások visszavonása nem jelenti au­tomatikusan Ehud Barak mi­niszterelnök béketörekvései­nek támogatását. Tajvan támogat Tajpej (MTI) Tajvan támogatja Peking törekvéseit a 2008-as nyári olimpia rendezési jogának megszerzésére. - Ezzel a lé­péssel is azt szeretnénk elérni, hogy enyhüljön a viszony a két ország között - idézte a dpa Csa Vej-csének, a tajvani olimpiai bizottság elnökének nyilatkozatát. - Rövidesen Kínába utazom, hogy megis­merjem a pályázati anyagot és az ottani sportvezetőkkel megbeszéljem, miben tud­nánk segíteni. A 2008-as játé­kok rendezésére Peking mel­lett Párizs, Oszaka, Toronto, Kuala Lumpur, Bangkok, Ha­vanna, Isztambul, Sevilla és Kairó pályázik. Ismeretlen baktérium Pozsony (MTI) Ismeretlen, az antibiotiku­moknak ellenálló baktériumot fedeztek fel a kórházban fekvő szlovák államfő, Rudolf Schuster szervezetében. Jólle­het a tegnap délelőtti közle­mény szerint a szövettani vizsgálatok eredményei nem mutatnak rákos megbetege­dést, a délutáni jelentések sze­rint a vastagbél perforálódása miatt szükségessé vált várat­lan életmentő műtét után az államfő kezelőorvosainak egy „súlyos, patologikus mikroor­ganizmus okoz gondot." Az egyelőre ismeretlen baktérium minden antibiotikumnak el­lenáll. Francia törvény Párizs (MTI) A szekták elleni fellépés szigorításáról döntött a párizsi parlament alsóháza, a nem­zetgyűlés. Az első olvasatban elfogadott törvényjavaslat szerint fel lehet oszlatni mindazokat a szektákat, ame­lyeket az igazságszolgáltatás már legalább kétszer elma­rasztalt, tilos népszerűsítésük a fiataloknak szóló reklámok­ban, s a polgármesterek kitilt­hatják a szektákat az iskolák és a kórházak közeléből. A képviselők - akik egyön­tetűen fogadták el a tervezetet - létrehoztak egy új bűncse­lekmény-típust is, a „szellemi manipulációt". A törvénytervezetet egyéb­ként a felsőház, a szenátus kezdeményezte, s most az el­fogadott (az eredetihez képest jócskán megszigorított) doku­mentum visszakerül újabb tárgyalásra a szenátus asztalá­ra. A szekták egy rögtönzött párizsi sajtótájékoztatón azon­nal bírálták a törvényhozók döntését. A Moon-szekta franciaor­szági szóvivője „francia be­tegségnek", „általános elva­kultságnak" minősítette a sa­ját, s a hozzájuk hasonló val­lási csoportokkal szembeni, s szerinte már 25 éve tapasztal­ható fellépést, a szcientológia egyház franciaországi szó­vivője pedig úgy nyilatkozott, hogy ha a rendelkezések ha­tályba lépnek, az a franciaor­szági demokrácia végét jelen­ti. Egy harmadik szekta kép­viselője bejelentette, hogy kö­zösségük 292 tagja kész az Egyesült Államokba menni, s ott politikai-vallási menedék­jogot kémi - majd a második világháborús zsidóüldözésre utalva felmutatott egy sárga csillagot, rajta a felirattal: „szektatag". Agca kész beszélni Róma (MTI) Ali Agca kész felfedni tit­kait, de ehhez előbb szabadon kell, hogy engedjék - mondta maga a török terrorista a La Repubblicának adott interjújá­ban. Agca a Kartal Maitepe tö­rök börtönből válaszolt az olasz lap kérdéseire. Ebben az interjúban sejteni engedi, hogy egyszer majd mindent „kipakol". A török férfi - a Szürke Farkasok elnevezésű terrorszervezet tagja - két ügynek is főszereplője volt. Merényletet kísérelt meg a pápa ellen 1981. május 13-án, s ezzel az azt követő években világraszóló „rendszerközi" propagandaharcot váltott ki. Akkor ugyanis azt vallotta, hogy a bolgár titkosszolgála­tok megrendelésére követte el tettét. Legutóbb azonban a Fátimai Szűz „harmadik titká­nak" a szentatya által történt felfedése után azt mondta a világnak: a Szűzanya már 1917-ben megjósolta a katoli­kus egyházfő elleni merényle­tet, és éppen ő, Ali Agca volt e végzet beteljesülésének esz­köze. Agcát a múlt héten en­gedték szabadon kegyelmi rendelet révén az olasz ható­ságok, de a terroristának Tö­rökországban egy korábban elkövetett gyilkosságért is fe­lelnie kell. Prodi egységre szélit Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság elnö­ke, Romano Prodi megerősí­tette, hogy a vezetése alatt ál­ló testület támogatja a szerb lakosságot és az ottani de­mokratikus ellenzéket, illetve hangoztatta annak szükséges­ségét, hogy a közelgő válasz­tásokra az ellenzéki pártok al­kossanak minél egységesebb csoportot. Prodi a szerb De­mokrata Párt elnökét, Zorán Gyingyicset fogadta. Ismertet­te vele az EU két nappal ko­rábbi csúcsértekezletének megállapításait, amelyek sze­rint a Nyugat-Balkán minden állama potenciális EU-tagje­lölt. Bukarest (MTI) Nagyon fontos, hogy találkozom Martonyi Já­nos magyar külügymi­niszterrel, mert nem nor­mális dolog, hogy bár hat hónapja vagyok ebben a tisztségben, ilyen találko­zó még nem volt - jelen­tette ki csütörtökön Petre Román román külügymi­niszter. A román diplomácia ve­zetője abból az alkalomból nyilatkozott a román-magyar kapcsolatokról, hogy részt vesz a Közép-Európai Kezde­ményezés szegedi külügymi­niszteri találkozóján, s ennek keretében kétoldalú megbe­szélést folytat a magyar kül­ügyminiszterrel. Petre Román látogatást tesz Gyulán is, ahol találkozik a magyarországi románság képviselőivel, felkeresi a he­lyi román középiskolát és a gyulai román ortodox püspök­séget. - A két ország közötti part­nerségi kapcsolatok kiemelt jelentőségűek és egyben meggyőződésem, ez a találko­zó alkalom lesz arra, hogy kö­zösen megerősítsük: Románia és Magyarország együttesen többet tud elérni, mint külön­külön - hangsúlyozta. Petre Román a megvalósu­lóban lévő jó példák között említette az átfogó kétoldalú környezetvédelmi megállapo­dást, amelyről a két szakmi­nisztérium már tárgyalásokat folytat. - Ezen a területen Romá­nia és Magyarország közösen nagyobb támogatást tud elérni az Európai Uniónál, mintha külön-külön próbálna segít­ségre szert tenni - mondta. Példaként említette még az egyébként is fejlődő, határo­kon átnyúló együttműködést, amelyre mindkét ország nyi­tott, hiszen ugyanazon az Eu­rópai Unióba vezető úton jár. Petre Román elmondta, hogy Romániának nincs sem­miféle kétsége, előítélete új magyar konzulátusok meg­nyitásával szemben. Ezt akkor is leszögezte, amikor ta­vasszal közölte, hogy a vá­lasztási év nem megfelelő pil­lanat a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitására. Ezért fogadta sajnálattal, hogy Magyarországon volt olyan újság, mely agresszív hang­nemben az ő rnagyarellenes­ségéről írt. - A konzulátussal kapcso­latban elmondtam, az adott pillanat nem volt alkalmas a megnyitására, mert szélsősé­gesen nacionalista jellegű vi­tát gerjeszthetett volna. Hogy igazam volt, arra bizonyíték az: nem volt ilyen jellegű vita. Eltűnt a nacionalista vita a most tartott romániai helyha­tósági választások kampányá­ból és egyelőre nem szerepel a soron következő törvényho­zási választásokkal kapcsolat­ban sem. Azt hiszem, nagy nyereség ez elsősorban a ro­mániai demokrácia számára, de az Európai Unióba tartó Románia és Magyarország közös érdekei szempontjából is - mondta, elismerve ugyan­akkor azt, hogy Kolozsvárott Gheorghe Funar a helyhatósá­gi választások között durván magyarellenes kampányt foly­tatott. - Funar ugyan győzőtt, de a korábbinál csak sokkal szo­rosabb eredménnyel és az emberek emlékezni fognak arra a tényre, hogy Funar mi­lyen agresszív kijelentéseket tett. Azt hiszem, mindenek­előtt Kolozsvár gazdasági fejlődésével összefüggésben, mivel az emberek elvárásai­nak teljesítéséhez a jó gazda­ság jelenti az alapot, nem pe­dig a szélsőségesen naciona­lista magatartás. Másrészt az a tény, hogy az RMDSZ részt vett különböző helyi koalíci­ókban, félretéve mindenféle etnikai megfontolást, jó do­log és ezen a választáson életképesnek bizonyult. Te­hát a nyitás és a pozitív de­mokratikus megközelítés volt a jellemző - mondta. Petre Román a magyaror­szági románság helyzetével kapcsolatban felvetette, hogy feltehetően Magyarország számára is megfelelő lenne az a román modell, amely minden kis létszámú nemzeti kisebbségnek legalább egy helyet biztosít a parlament­ben. Megnyitják? Rastatt, Bécs (MTI) Alig fél évvel a nagybá­nyai Aurul aranykitermelő üzem katasztrofális környe­zetkárosodást okozó cián­szennyezése után a Ter­mészetvédelmi Világalap (WWF) tudomása szerint az üzemben újra akarják indítani az aranykitermelést. A WWF csütörtöki közleményében élesen bírálta a tervezett lé­pést, mondván, hogy a válla­lat új berendezéseinek vizsgá­lata előtt a jövőbeni kör­nyezetszennyezés nem zárha­tó ki. A természetvédelmi szer­vezet Duna-Kárpátok régiójá­nak programigazgatója, Philip Weller Bécsben közölte: nem tartja bölcs dolognak a terme­lés mostani beindításának en­gedélyezését. A WWF nemré­giben tudósokkal együtt te­kintette meg a bányaüzemet és erről szakértői jelentést adott ki. A tömegsír „üzenete" Carla del Ponté, az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze felkeresett egy tömegsírt a közép-koszovái Qirez faluban. (MTI Telefotó/AP/Visar Kryezin)

Next

/
Oldalképek
Tartalom