Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-20 / 142. szám

KEDD, 2000. JÚN. 20. SZEGED 5 Szúnyogszezon: invázió nélkül? csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémá­ikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Szabó C. Szilárd újságíróval oszthat­ják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, va­sárnap 14 és'15 óra között hívható a 06-20­9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Fedezéknek jó. Kiss Béla (424-646) jelezte, hogy a Dégáz körülbelül egy hónappal ezelőtt két hatalmas „lövészárkot" is ásott a Szent István téren. Bár a munkát már befejez­te a gázszolgáltató cég, az árkok közül csak az egyi­ket temette be, a másikba viszont azóta is gyűlik a kosz és a szemét. Olva­sónk tudja, hogy a cég francia, mint ahogy azt is, hogy e mentalitás tipiku­san magyar... Nyelik a port. A do­rozsmai Zsilip utcában la­kó Gyuris Sándorné arról panaszkodott, hogy körül­belül öt hete csatornázzák az utcájukat, s ez idő alatt irgalmatlan mennyiségű port nyeltek már le. Rá­adásul az ott dolgozók tönkreteszik az utcafront gyümölcsfáit. Olvasónk véleménye szerint sokkal komolyabban kellett volna megszervezni a munkát, s ami még ennél is fonto­sabb, a kivitelező gyor­sabban is dolgozhatna, mert az utca lakói félnek, hogy nem lesz nyaruk. Fekete füst száll. A Légió utcában lakó Ger­csó István felháborodva jelezte, hogy közvetlen környezetében rendszere­sen égetnek nagy mennyi­ségű autógumit és nejlont. Ilyenkor a pernyétől alig lehet megmaradni. Olva­sónk csak annyit kérde­zett: ki bünteti meg az il­legális szemétégetőt? Obszcén reklámok. Szexhirdetés ügyében töb­ben is telefonáltak a Csö­rögbe. Olvasóink nem ér­tik, hogy az ingyenes hir­detőújságok hogyan pro­pagálhatják az erotikus, már-már pornográf hirde­téseket. Rájuk nem vonat­kozik a hónapokkal ez­előtt hozott törvény? Ezen újságok szerkesztői elgon­dolkodhatnának azon, hogy a lapok gyermekek kezébe is kerülhetnek. A reklámozással kapcsolato­san M. M.-né is hívott bennünket, aki elmondta, hogy az egyik belvárosi ruhabolt ocsmány, nyom­dafestéket nem tűrő szö­veggel hirdeti, mekkora árzuhanás van náluk. A szöveg annyira obszcén, hogy azt mi sem közölhet­jük. A permetszóró gépmadár milliószámra szedi szúnyogáldozatait. (Fotó: Miskolczi Róbert) - Négy évig udvaroltam a kislánynak, míg végül anya­könyvvezető elé vezethettem ­emlékezik tréfás szemrehá­nyással Földesi Zoltán, egy öt­ven évvel ezelőtti eseményre. - Mert apuka nem engedte! Azt mondta, első legyen a dip­loma! - emlékezteti férjét a ré­gi kislány. Schulz Marianna. A makói fiatalember a szegedi egyetem gyógysze­részhallgatója volt akkor ré­gen és a várva-várt esküvő többszörösen is ünnep volt a családban. A vőlegény egy nappal előtte kapta meg a diplomát és Mariannának is azon a napon volt a születés­napja. Földesi Zoltán közismert ember Szegeden. 36 éven át gyógyszerész, majd szak­gyógyszerész, 1963-78 kö­zött a Kígyó gyógyszertár ve­zetője volt. Több kitüntetés tulajdonosa. Nyugdíjas évei­ben sem pihen, mai napig a vegyi kereskedelemben dol­gozik. Felesége a DEMA cipő­gyára gépírónője volt 21 éven át, majd a TEFU vállalat mű­szaki osztályának titkárnője, nyugdíjba már a Deltá keres­kedelmi vállalat Kálvin téri bútorüzletéből ment. Két gyermekük született, Gabriella és György és ma már négy unoka, Marietta, Zsolt, Dávid és Lívia örven­dezteti meg naponta nagyszü­leit - legalább telefonon. A hét vége mindig a családé, mert ilyenkor a nagymama főztje várja őket. Az aranylakodalmas há­zaspárnak nyugodt, boldog életet, egészséget kívánunk szép családi ünnepükön. Kép és szöveg: Somogyi Károlyné A „ta­v a s z i nyár", va­lamint az ár- és bel­víz miatt idén a ko­r á b b i éveknél 30-40 százalék­kal több szúnyog roha­moz bennünket. A meg­szállás elmaradása a kellő időben végrehajtott légi és földi védekezés­nek köszönhető. A per­metezés pusztítja a külö­nösen fájdalmas csípésü púpos szúnyogot is. A szegedi nyárkezdetkor mindig fölmerül a kérdés: megkeserítik-e életünket a késő őszig szüntelenül tá­madó szúnyogok? Jónéhány éve még előfordult, hogy az esti utcákon sétálókat úgy meglepték a csípős rovarok, hogy a szúrásokat nehezeb­ben viselők különös táncba kezdtek, amelynek részeként fedetlen karjukat és lábszáru­kat csapdosták... Szerencsére, erre már alig emlékszünk. A tavalyi „irtó hadjárat" annyira jól sikerült, hogy még lapunk „Csörög" rovatában is alig panaszkod­tak a kellemetlen rovarokra. Szegeden egyelőre idén is csak néhányan kevesellték a permetezést. A szúnyogok elleni véde­kezés szakmai irányítója eb­ben az évben is dr. Szító András hidrobiológus, akit arról kérdeztünk, hogyan fest az idei „szúnyogszezon", s az előrejelzések szerint mire számfthatunk. A szakember elmondta: ezen a nyáron leg­alább 30-40 százalékkal több szúnyog kel szárnyra, mint tavaly. A „nyár" ráadásul idén szokat­lanul korán köszöntött ránk, s minthogy a szúnyoglárvák kikelését erősen sietteti a me­leg, már április végén meg kellett kezdeni a biológiai vé­dekezést (erre a szakmabeli­ek emlékezete szerint még nem volt példa). Köztudott, hogy tavaly ősz­DÉLMAGYARORSZÁG KÖNYV-, LAPKIADÓ ÉS NYOMDAIPARI KFT. SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR ÉS PIAC KFT. A -PARK U 104 szel és idén tavasszal hosszú időn át borítottak hatalmas területeket az ár- és belvizek - a sekély vizes vidékek pe­dig szúnyogok millióit neve­lik. A szúnyogpeték sokszor évekig várakoznak a kifejlődésüket segítő körül­mények kialakulására. Az ár­vagy belvíz után maradó po­csolyákban, pangó vizekben kiválóan érzik magukat a gyarapodó lárvák. Ha fölme­legszik az idő, 20-22 Celsius­foknál már megindul a növe­kedés, s a petéből mintegy két hét alatt fejlődik repülő rovar. Ha azonban - mint most áprilisban - 30 fokot mutat a hőmérő, fölgyorsul a lárvák növekedése, s már nyolc-tíz nap alatt „fölnő­nek". Újabb három-négy nap múlva pedig vérre szomjasan vágnak neki zsákmányszerző útjuknak. Igaz, életük rövid: szaporodásuk után három­négy nappal be is fejezik pá­lyafutásukat. Persze - amint az közis­mert - csak a nőstények szív­ják a vérünket (nőgyűlölő Nyolcadik alkalommal találkoznak idén az ár­páié kedvelői Szegeden. Tegnapi rövid visszaem­lékezésemben olvashat­ták, hogy mi is történt egy-egy ilyen maláta­rendezvényen. Ezúttal azt szeretném elmon­dani, hogy a söriinnep egyik leg­nagyobb barátja - az időjárás. Eddig, Malát Ibivel, hűséges munkatársnőmmel egyetemben, minden évben azon fáradoztunk, hogy meteorológusként próbál­juk megjósolni, milyen időre szá­míthatnak az árpáié kedvelői. Kérem szépen. Malát Ibi kar­társnő eddig sosem tévedett, férfiak nem is mulasztják el a hölgyek orra alá dörgölni e cáfolhatatlan tényt). A nős­tény szúnyog petetermelésé­hez használja föl a szúró-szí­vó szájszervével kiszippan­tott vért, amelyben rendkívül magas az energiatartalom. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy a dalos szúnyog nem vándorol (200-500 mé­teres körzetből szedi áldoza­tait), az ártéri csípő szúnyog viszont 8-12 kilométert (!) is megtesz egy jól sikerült dö­fés reményében. Ugyancsak meglepi a „szúnyogológiá­ban" járatlant, hogy a vérre éhes rovar még széllel szemben is megérzi az emberszagot; a finom illatszerek, krém­szappanok illata különösen pontos iránytűként szolgál számára. A „szúnyoghímek", igen rokonszenves módon, csupán a növények cukortartalmú nedveivel táplálkoznak - ha egyáltalán jóllaknak ezen az árnyékvilágon... Mert előfor­Komló Feró viszont, s ezt férfia­san be kell vallania, egyszer, na­gyot. Azt mondtam (írtam) a Nagyérdeműnek, hogy pompás időjárás várja majd a szomjas szögedi malátabarátaimat a fesz­tiválon. Két napig, ne is mond­jam, hogy mindig az estéli órák­ban. zuhogott az eső... Egy ideig szégyelltem magam, aztán lassan visszatért az életkedvem és vfgan „hintettem" a sörirodalmi és korcsmakulturális bölcseleteket. Idén is jósolunk Malát Ibivel: kellemes meleg időjárás várható a Mars téren, friss fuvallatok ci­káznak a söröskorsók között. Egyszóval, jól érezzük majd ma­gunkat. Ez biztos. Most azonban mást is elmond dul, hogy férfiúi kötelessé­gük teljesítése után, pusztán a születésükkor magukkal hozott energiamennyiséggel „húzzák ki" közeli pusztulá­sukig. A szúnyoglárvák fejlődé­sének gyorsaságából követ­kezik, hogy a lárvák elpusztí­tását célzó biológiai védeke­zést igen pontosan kell időzí­teni. Csupán egy-két nap áll a kutatók és permetet szétszó­rók rendelkezésére - emelte ki dr. Szító András. Ha „nem találják el" a lárvafejlődés megfelelő stádiumát, csak el­pocsékolják a drága permete­zőanyagot (egyetlen hektár­nyi terület kezelése 4800 fo­rintba kerül). A hidrobiológus beszélge­tésünk végeztével éppen lár­vafigyelésre indult, s termé­szetesen az alkalomhoz illő ruhát öltött magára: zöld ker­tésznadrágot, trikót és gumi­csizmát viselt. A kutató fo­lyamatosan figyeli a „szú­nyogfertőzött" területeket, mintákat vesz a vizekből, s ha a lárvák száma és fejlett­sége eléri a kritikus szintet, elrendeli a beavatkozást. A lárvákat természetesen Komló Feró malátakedvelő bará­tainak. Jelesül, hogy néhány év­vel ezelőtt, egy zenés-zajos fül­ledt estén, Cseke Lászlóval, a Szabad Európa híres lemezlova­sával üldögéltem a Délmagyaror­szág kis pavilonjában. Mi mást csinálhattunk volna, mint: söröz­tünk. Cseke (aki egyébként tisz­tes nevén Ekecsként anyaköny­veztetett) szereti a finom söröket, s ezekből már akkor sem volt hi­ány a szegedi árpalédzsemborin. aztán igencsak jó éreztük magun­kat. Ekkor tette a neves rádiós azt a történelmi kijelentést, amelyre minden szegedi nó büsz­ke lehet. Ez pedig így hangzott: Feró, a ti fesztiválotok ugyan még nem egy bajor Oktoberfest, permetezés után is megszámolják (akárcsak a városban és kör­nyékén kijelölt mérőponto­kon a kifejlett rovarokat): így ellenőrzik a védekezés ered­ményességét. Eddig hatáso­san fékezték meg a szúnyo­gokat: 94-97 százalékos ha­tékonysággal dolgoztak. Sze­geden és környékén 350 hek­táron folyik biológiai, 6 ezer hektáron pedig kémiai véde­kezés. A permetezés-ködfúvás a közelmúltban a figyelem kö­zéppontjába került púpos szúnyog ellen is hatásos: a fájdalmas csípésű rovar ugyancsak a vizes élőhelyek növekedése miatt szaporodott el - emiatt okoz idén több gondot. Csípése nyomán tíz­húszforintos nagyságú, tűzpi­ros, kemény folt keletkezik, amely egyszerre fáj, ég és viszket. Vakarni tilos, a csí­pés helyét ecetes vízzel azon­nal mossuk le; az orvosok kálciumtartalmú pezsgőtab­lettát, s hűtő batású „cinkrá­zó-keveréket" ajánlanak a baj enyhítésére. Nyilas Péter ám az bizonyos, hogy itt sokkal szebbek a nők! Lehet, hogy ná­lunk, Münchenben többfajta sör kapható, de Szegeden a lányok szoknyája néhány centivel rövi­debb... Szóval, ilyen históriák birto­kában váija a krónikás a legújabb korcsmakulturális szeánszot. Merthogy újabbak, még izgatób­bak most is születnek majd a Mars téren, abban szinte bizo­nyosak lehetünk. De ehhez az kell. hogy kilátogassunk a holnap nyíló és 25-éig tartó nagy malá­taünnepre! Azt ne is mondjam, hogy nagy szeretettel várja önö­ket idén is (egy termetes sörös­hordó mellett): Komló Feró Permetezés Szegeden Munkatársunktól A Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. június 20-26­áig növényvédő permetezést végez: a platánokat gnomo­nia és csipkéspoloska, a hársfákat levéltetű ellen vé­dik, s irtják az allergiás be­tegségeket okozó parlagfü­vet is. A permetszer köz­egészségügyi szempontból veszélytelen. Aranylakodalom Földesiék 50 éve boldogok VIII. SZEGEDI. eó^tiirál 2000. IUNIUS 21-25, RENDEZŐK: (Sör)nosztalgia Mars téri malátamix

Next

/
Oldalképek
Tartalom